| Találatok száma: 202 üzenet |
|
|
Árvai Emil
Tagság: 2004-08-31 18:33:00
Tagszám: #12345
Hozzászólások: 202
|
295.  Elküldve:
2020-10-01 11:18:30 |
[26.] |
JÓZSEF ÉS POTIFÁRNÉ
(menekülés a győzelembe)
Most légy erős, József;
Potifárné üldöz.
"Több bátorság kell ma
erényhez, mint bűnhöz."
Menekül a győztes;
vád alatt a jóság...
Vajha találkozna
álom és valóság!
(Árvai Emil)
/Megj.: az idézet Cseri Kálmán gondolata. /
|
| |
|
Haladó  |
|
Árvai Emil
Tagság: 2004-08-31 18:33:00
Tagszám: #12345
Hozzászólások: 202
|
| 294. Elküldve:
2020-07-30 08:02:34 |
[27.] |
TÉKOZLÓ
Tékozló fiút csábos szabadság
messze elcsalt: lett önkényes árva.
Apjuk, a megunt, még visszavárta.
Jófiú-bátyja sajnálja magát.
(Lukács evangéliuma 15. rész alapján)
(Árvai Emil)
|
| |
|
| Haladó |
|
Árvai Emil
Tagság: 2004-08-31 18:33:00
Tagszám: #12345
Hozzászólások: 202
|
| 293. Elküldve:
2020-05-23 08:26:37 |
[28.] |
ZÁKEUS
(aki látni akarta Jézust)
Fára kapaszkodván, megpillantja végre.
Életébe kerül: régi életébe.
Rosszallja a jónép (ilyen csoda nem kell?) :
hírhedt fővámszedő vendége a Mester!
(Árvai Emil)
|
| |
|
| Haladó |
|
Árvai Emil
Tagság: 2004-08-31 18:33:00
Tagszám: #12345
Hozzászólások: 202
|
| 292. Elküldve:
2020-05-20 07:51:46 |
[29.] |
NAGYPÉNTEK ESTE
Bár sziklasír várta végső pihenésül,
s őrök vigyázták, pecsét, félelem;
már győztesnek járó koszorúja készült,
hervadhatatlan és tövistelen.
(Árvai Emil)
|
| |
|
| Haladó |
|
Árvai Emil
Tagság: 2004-08-31 18:33:00
Tagszám: #12345
Hozzászólások: 202
|
| 291. Elküldve:
2020-04-16 07:28:23 |
[30.] |
TAGADÁS UTÁN
Magában csalódott Péter,
énkép (kártyavár) dőlt romba.
Rostán ha kihull a polyva,
messze száll pünkösdi széllel.
(Árvai Emil)
|
| |
|
| Haladó |
|
Árvai Emil
Tagság: 2004-08-31 18:33:00
Tagszám: #12345
Hozzászólások: 202
|
| 290. Elküldve:
2020-04-13 16:09:13 |
[31.] |
ÁRULÁS
Alkonyatba némuló olajfák,
tanítvány-szem és -szív nehezül...
Fölzúg az éj, izzó, tüzes fáklyák:
Júdás érkezik. Nincs egyedül.
(Árvai Emil)
|
| |
|
| Haladó |
|
Árvai Emil
Tagság: 2004-08-31 18:33:00
Tagszám: #12345
Hozzászólások: 202
|
| 289. Elküldve:
2020-04-13 16:04:01 |
[32.] |
RAJONGÓK
(Jézus megkenetése Betániában)
Túlzó pazarlás volna
talán, hogy kiöntött drága kenet
folyjon ma homlokomra?
Ím, temetésemre készítenek!
(Árvai Emil)
|
| |
|
| Haladó |
|
Árvai Emil
Tagság: 2004-08-31 18:33:00
Tagszám: #12345
Hozzászólások: 202
|
| 288. Elküldve:
2019-12-19 14:07:41 |
[33.] |
Árvai Emil:
KARÁCSONYVÁRÓ
Telnek az évek,
őszül a lélek,
szürke paróka
ráncot ölel.
Gyermeki álom
nagy csodavárón
r-égi titkokat
súgva jön el:
volt kicsi, szegény;
Benne a remény
nőtt fel az égig:
csillag az éjben.
Tudsz jobbat Nála?
Jötte, s halála
mellbe vág, rést nyit
szíven és égen.
|
| |
|
| Haladó |
|
Árvai Emil
Tagság: 2004-08-31 18:33:00
Tagszám: #12345
Hozzászólások: 202
|
| 287. Elküldve:
2018-12-31 14:16:50 |
[34.] |
Árokh Zsolt:
AJTÓ
Becsuktam. Csönd lett hirtelen.
Béke lengte át szobám,
megbújt a félelem.
Felhívtam Őt, (égi Atyánk),
úgy vágytam újra hallani
békét adó örök szavát.
És szólt: "Ne félj, mert én vagyok
a kezdet és a vég!"
Bár lelkem néha még vacog,
fenn tündökölt az ég.
|
| |
|
| Haladó |
|
Árvai Emil
Tagság: 2004-08-31 18:33:00
Tagszám: #12345
Hozzászólások: 202
|
| 286. Elküldve:
2018-12-18 07:29:10 |
[35.] |
Árvai Emil:
JÓZSEF, AZ ÁCS
Ő nem szavak embere, úgy látszik,
hangját szinte alig hallani;
dolgos kéz nem bír fölös beszédet.
Titkait se kürtölé világgá,
álmait, meg angyalok tanácsát;
épp elég az áldás súlya, terhe.
Betlehemben pásztorok meséltek
éjidőn jött fényes látomást.
Öröm és gond egyszerre a gyermek.
Döbbenet, hogy mért keres halálra
nagy király egy csöppnyi életet.
Jó s gonosz egymást nem tűrheti.
*
Nő a gyermek, elmarad kezünktől,
Istenét szólítja apjaként...
Szárnyalását aggódva csodáljuk.
Hírek jönnek, tőlünk messze jár,
műhelyemben nem segít ma már;
elröpült, mint fészkéből madár.
Halnom így jó: áldás terhe, súlya
nem nyomasztja fáradt szívemet;
felnőtt ember, ő felel magáért.
Végső csendbe ballag éltem útja,
rég nem látott angyal integet...
Aki hű volt, épp elég soká élt.
|
| |
|
| Haladó |
|
Árvai Emil
Tagság: 2004-08-31 18:33:00
Tagszám: #12345
Hozzászólások: 202
|
| 285. Elküldve:
2018-10-29 04:46:17 |
[36.] |
MENNYEI JELSZÓ (Solus Christus)
Kérdi a jelszót a menny kapujánál
Péter, a szent tagadó.
Reszket a bensőm, a rémület átjár:
nem jut eszembe a szó.
Kérdezi: tettem-e jót eleget tán?
Voltam-e annyira jó,
hogy fölös érdem a bűnnel is elbán',
s lészen-e szebb a való?
Kéne varázsszó: bő alamizsna talán?
Böjt, ima, szentkép szív-szoba tiszta falán?
Zord penitencia bús veritéke mit ér?!...
Jaj, mi se számít! Váltságnak egy sem elég.
Tűz, noha tisztít, lángjába' minden elég.
Bűnt letörölni csak egy tud: a krisztusi vér.
(Árvai Emil, 2017.)
|
| |
|
| Haladó |
|
Árvai Emil
Tagság: 2004-08-31 18:33:00
Tagszám: #12345
Hozzászólások: 202
|
| 284. Elküldve:
2018-10-24 13:57:05 |
[37.] |
BÖRTÖNLEVÉL
Nem valami szívderítő élmény
vasban ülni zordon börtön mélyén;
Pál apostol rövidebbet húzta,
fölvirradhat derűre, borúra.
Mégsem ér rá unatkozni bőven,
imádkozik ráérő időben;
vendégeit vigasztalja bátran,
bizonyság ő császár udvarában.
Érdeklődik, áll-e még az egyház,
néki már hű temploma a fegyház;
oly szívesen látogatná őket,
ám helyette írással vesződhet.
Ilyesmiket körmölget a sitten:
"Én vagyok a legboldogabb itten;
örvendek, mert megvalósul terve,
Úr Igéje nincs bilincsbe verve..."
Szentírás lesz. Nem gondolná akkor,
évek múltán kincset ér a pár sor;
amit küldött száz embernek egyszer,
majd milliók olvassák nemegyszer.
(Árvai Emil)
|
| |
|
| Haladó |
|
Árvai Emil
Tagság: 2004-08-31 18:33:00
Tagszám: #12345
Hozzászólások: 202
|
| 283. Elküldve:
2018-10-06 05:36:26 |
[38.] |
BARTIMEUS (NEM!) CSALÓDIK
Ott lohol már Jézus után a
gyógyult vak ember Jerikóból.
Izgatottan keresi olykor
tekintetével, nehogy már a
tömegben szem elől tévessze.
Nem, nem akar lemaradni a
Mester sikeréről: tán itt a
lehetőség, hogy sok téveszme
dugába dőljön, és győzzön ma
végre az óhajtott igazság.
Sejti, hogy annak van igaza,
aki szeret. - Aki szereti
még ellenségét is, önmagát
nem kímélve (jaj!) a keresztig.
(Árvai Emil)
|
| |
|
| Haladó |
|
Árvai Emil
Tagság: 2004-08-31 18:33:00
Tagszám: #12345
Hozzászólások: 202
|
| 282. Elküldve:
2017-12-17 07:10:56 |
[39.] |
SZEREPLŐK
Angyalok, Mária, József,
pásztorok, bölcsek, Heródes,
Jézus, Simeon, Anna.
Betlehem sok siralma.
Csendes éj, égi jelek;
istállóban született;
te meg én mint fogadós,
Krisztusnak mindig adós.
(Árvai Emil)
|
| |
|
| Haladó |
|
Árvai Emil
Tagság: 2004-08-31 18:33:00
Tagszám: #12345
Hozzászólások: 202
|
| 281. Elküldve:
2017-11-29 07:36:29 |
[40.] |
VÁR(R)OM
Kertész ha jő, vizsgál újra,
meddő fám csak útba' van?
Csodáidnak csodálója
hadd lehessek még, Uram!
Kincsem is volt, áldott remény,
ám félelmem eltemet.
Vágyva várom: fölemeljél
önmagamból engemet.
(Árvai Emil)
|
| |
|
| Haladó |
|
Árvai Emil
Tagság: 2004-08-31 18:33:00
Tagszám: #12345
Hozzászólások: 202
|
| 280. Elküldve:
2017-11-21 07:46:40 |
[41.] |
MIATYÁNK
Bánattal tán térdelek le,
boldogságban állok fel,
találkoznom oly jó Vele;
ha nem is szól, - átölel.
Langy lelkem itt újra lobban,
míg Ő tisztit legbelül;
látván, hogy tud mindent jobban,
szív gyógyul, szó csendesül.
(Árvai Emil)
|
| |
|
| Haladó |
|
Árvai Emil
Tagság: 2004-08-31 18:33:00
Tagszám: #12345
Hozzászólások: 202
|
| 279. Elküldve:
2017-11-01 18:57:26 |
[42.] |
HŰTŐMÁGNES
Csak röviden,
csak tömören:
sokunk itt lenn
nem egykönnyen.
Csak tömören,
csak röviden:
nyelem könnyem,
hol van Isten.
Csak röviden,
csak tömören:
kicsiny hitem
nagy örömem.
(Árvai Emil)
|
| |
|
|
[előzmény: (278) Topi-50, 2015-12-18 07:42:04]
|
|
| Haladó |
|
Árvai Emil
Tagság: 2004-08-31 18:33:00
Tagszám: #12345
Hozzászólások: 202
|
| 277. Elküldve:
2015-12-10 06:40:41 |
[43.] |
KARÁCSONYVÁRÁS
Hócsend, halk zene, bájgli
illata - teljesül gyermeki álom.
Kérlek, tanítsál, kedves karácsony,
szüntelen Jézusra várni.
(Á.E.)
|
| |
|
| Haladó |
|
Árvai Emil
Tagság: 2004-08-31 18:33:00
Tagszám: #12345
Hozzászólások: 202
|
|
| Haladó |
|
Árvai Emil
Tagság: 2004-08-31 18:33:00
Tagszám: #12345
Hozzászólások: 202
|
| 273. Elküldve:
2014-01-16 16:50:54 |
[45.] |
Reményik Sándor: A Bethesda partján
"Vala pedig ott egy ember, ki harmincnyolc
esztendőtől fogva való betegségben
fekszik vala."
János ev. V:5
Harmincnyolc esztendeig volt beteg...
Harmincnyolc év... ó idő-rengeteg,
Ó, csigalassan kúszó nappalok,
Ó, végevárhatatlan éjjelek!
Ó, zaj, mely őrjít, ó, csend, mely gyötör,
Ó, tehetetlen kín, maró csömör,
Ó, nagy alkalmak örökre múlása,
Kis, édes percek tovasuhanása
Hasztalanul, megfoghatatlanul, -
Hiába termett datolyát a pálma
S hajtott ki az olajfa vigaszul.
Harmincnyolc esztendeig volt beteg,
Mindenki terhe, magának teher, -
Harmincnyolc ólomlábú év alatt
A fátum mindent elcserél-kever
A lélekben, a mély műhely-homályban.
Ez a szív kővé keményedhetett,
Túlcsordulhatott alázatosságban,
Harmincnyolc esztendeig volt beteg:
Ha ártatlan volt, bűnössé lett tőle,
Ha bűnös volt, kitisztult hófehérre,
Ha volt önérzet benne: ronggyá válott,
Ha volt szikla-dac: finom porrá málott,
Feküdt a tóparton, s a tóba nézett...
A Tó, ez volt az egyetlen igézet.
A Tó, a Bethesda, a gyógyulás:
Leszállani szent, megszállott vizébe,
Mikor rájön a nagy "háborodás",
Mikor rászáll az Isten angyala,
Súlyos szárnyával sujtja a habot,
S gyöngy-buborékként a titkos mélyből
Fakadnak a megmentő balzsamok.
A Tó... közel volt, s mégis messze volt,
Elérhetetlen, mint a csillagok.
A többiek mégis csak lejutottak,
Lejutottak a bénák, a vakok,
Valaki vitte, támogatta őket,
Hadd lépjenek a vízbe legelsőnek,
S ki soká tűrt, sokáig vérezett,
Egyszer mégis elsőnek érkezett.
Csak ő, csak ő nem érkezett oda...
Nem volt, ki támogassa, levigye,
Talán oly súlyos volt, oly tehetetlen,
Oly bűnös élő-halott teteme,
Hogy ember-erő el nem bírta többé.
Elmúlt megint a szent háborodás,
A nagy alkalom, a boldog varázs,
Elszállt megint az Isten angyala.
A halott öröm utolsó leánya:
A halványzöld fürtű tündér-remény,
Az is a világ végére szökött.
Éj lett, ragyogtak irgalmatlanul
A csillagok a Bethesda fölött.
De másnap reggel Jézus arra jött.
|
| |
|
| Haladó |
|
Árvai Emil
Tagság: 2004-08-31 18:33:00
Tagszám: #12345
Hozzászólások: 202
|
|
| Haladó |
|
Árvai Emil
Tagság: 2004-08-31 18:33:00
Tagszám: #12345
Hozzászólások: 202
|
| 272. Elküldve:
2013-12-30 07:28:39 |
[47.] |
DIÓTÖRŐ
Gondolat'im, izgága pók a hálón,
cikáznak.
Megfogva már s feltörve nem
kemény dió a sors: mákod van,
megbocsáthatsz,
mint tenéked, úgy te is.
Ég kegyeltje, BoldogUlj!
Életet Kívánok, szép napokat,
egy héten hetet.
Havat, hogy összehordd,
s jó ember épüljön - belőlem.
Magammal kell kezdenem,
még ha nehéz is.
"Minden győzelemmel
könnyebb lesz a harc!"
S boldogabb az arc,
szebb a szív.
BUÉK!
(Á.E.)
|
| |
|
| Haladó |
|
Árvai Emil
Tagság: 2004-08-31 18:33:00
Tagszám: #12345
Hozzászólások: 202
|
| 271. Elküldve:
2013-12-25 06:10:11 |
[48.] |
KI GYÓGYÍT?
Nem fogadta a fogadó,
kegyetlen király kinyírni akarta.
Szegény pásztorok, gazdag bölcsek
egy követ fújtak: leborultak.
Leborultak egy csecsemő előtt.
Amikor felnőtt, bizonyított:
testi-lelki bajból kigyógyított.
Leborultam, meggyógyultam.
(Á.E.)
|
| |
|
| Haladó |
|
Árvai Emil
Tagság: 2004-08-31 18:33:00
Tagszám: #12345
Hozzászólások: 202
|
| 270. Elküldve:
2013-12-19 17:03:57 |
[49.] |
Bácsi Sándor: ADVENTI FÉNYEK
Meggyújtom a gyertyákat.
Apró fények lobognak
adventi koszorúmon:
Várlak Uram!
És körülöttem mindenütt
- akár a csillagok az éjsötétben -
égnek, égnek a Krisztus-váró mécsek.
Testvérszívek szeretet-lángjai
fényt, meleget sugárzón.
Krisztus-kereső lámpák
harmóniát kutatva.
Tétova bolyongóknak
pásztor nélküli nyája.
Bús megkötözöttek
szabadulást keresve.
Kiúttalan hínárnak
zavaros káoszából
kiáltanak sóvárgón:
Jöjj, ó jöjj már Messiásunk!
Tétova, pisla fények
mögött, túl szemhatáron
tündöklő fény sugárzik.
***************************************
(forrás: a szerző Add tovább! c. kötete)
|
| |
|
| Haladó |
|
Árvai Emil
Tagság: 2004-08-31 18:33:00
Tagszám: #12345
Hozzászólások: 202
|
| 269. Elküldve:
2013-12-19 16:33:59 |
[50.] |
GYERMEK SZÜLETIK
Pár lépés Betlehem,
most ez is sok:
már egyre sűrűbbek
a fájások.
Lassan sötétedik...
Józsefen gond:
nem tudja, hol lakik
régi rokon.
Nem baj, egy fogadó
kell hogy legyen,
kérdi is épp attól,
ki ott megyen.
... Ám zárva kapuja,
hervad remény:
hiába kopognak,
nincs hang, se fény.
Leszáll az éjjel, fent
csillag ragyog;
valahol zengenek
szent angyalok.
Sírnak szülők is, - de
sír a Gyermek!
Legnagyobb szülöttje
Betlehemnek.
(Á. E.)
|
| |
|
| Haladó |
|
|
