Ritter Teodor
|
1.  Elküldve: 2005-02-20 16:53:29, Az emberismeret
|
[1.] |
Ennek a munkának a megértéséhez célszerű elöbb az "Az állati érettség és az emberi érettség" és az "Az állati ösztönök megélése" című munkáimat elolvasni.
A heurisztikus emberismeret és a modellező emberismeret
Az emberismeret minden esetben a magunk és a mások megfigyelésén alapul. Megfigyelési csatornák lehetnek a mások megfigyelése esetén a viselkedés extrospektív megfigyelése valamint a környezeti feltételek extrospektív megfigyelése. A magunk megfigyelése esetén ezek a csatornák kiegészülnek az érzelmek és gondolatok introspektív megfigyelésével.
Az emberismeretnek két változata van, a heurisztikus emberismeret és a modellező emberismeret. A heurisztikus emberismeret a megfigyelési eredményekből heurisztikus következtetéseket von le a személyiség várható megnyilatkozásaival kapcsolatban. A modellező emberismeret pedig a megfigyelési eredményekből modelleket alkot a személyiség működésére vonatkozóan.
Ha az 'érzelem' vagy a 'gondolat' fogalmakat használjuk, akkor ezekre a fogalmakra mint a személyiségben lévő dolgok reprezentálóira tekintünk. Tehát az 'érzelem' vagy a 'gondolat' fogalmának használata a modellező emberismerethez tartozik. Ha megismerünk egy adott arcvonásokkal és viselkedési mintákkal rendelkező embert és azután meglátunk egy másik embert, akinek még csak az arcvonásait ismerjük, de az arcvonásait a korábbi tapasztalatainkkal összevetve feltételezzük viselkedési mintáit (amelyeket meg sem nevezünk, csak magunk elé képzeljük azokat), akkor a viselkedési minták magunk elé képzelése a heurisztikus emberismerethez tartozik.
A nép az emberismeret alatt elsősorban a heurisztikus emberismeretet érti, és csak nagyon kis mértékben a modellező emberismeretet. A fejlett modellező emberismeret a nép számára alapvetően zavaros okoskodásnak tűnik, s ezen csak az változtathat, ha a modellező emberismeret fogalmai könnyen felfoghatóak illetve érzelmileg motiváló vagy gyakran tapasztalt dolgokat írnak le. A pszichológusok a saját tudományukkal kapcsolatban kerülik az emberismeret szót, valószínűleg annak népi értelmezése miatt. Ha mégis beszélnek az ember ismeretéről, akkor azalatt ők elsősorban a modellező emberismeretet értik, és csak nagyon kis mértékben a heurisztikus emberismeretet.
A modellező emberismeret valóban lehet zavaros okoskodás, mint ahogy azt a pszichológia története bizonyítja. Azonban a heurisztikus emberismeretnek is megvannak a maga korlátai, mégha a nép nagyobb erénynek tekinti is a modellező emberismeretnél. A nép a heurisztikus emberismeretet 'élettapasztalatnak' vagy 'életbölcsességnek' nevezi, s ezt az 'élettapasztalatot' és 'életbölcsességet' négy ok miatt helyezi a nagyobb emberi érettséget igénylő modellező emberismeret fölé. Az első, hogy gyakorlatibb és egyszerűbb gondolkodást igényel, tehát a gyakorlati és egyszerű gondolkodású nép számára még érthető. A második, hogy a hozzá vezető tapasztalatokat sokszor a változatos élethelyzetekben való jelenlét adja meg, ami a szellemi munkára és a szellemi kalandokra alkalmatlan nép számára egyfajta cirkuszt (változatosságban rejlő szórakozást) jelent. A harmadik, hogy például az ügynökök vagy a koldusok gyakran használják fel mások befolyásolására, s a nép a maga opportunizmusával megfelelő eszközt talál benne az érvényesüléshez. A negyedik pedig, hogy mivel nem igényel elméletibb és összetettebb gondolkodást, ezért együttjár az állati ösztönök közvetlen megélésével, amelyet a nép a beteges árnyalatában és egészséges árnyalatában egyaránt vonzónak talál.
A heurisztikus emberismeret fogyatékossága, hogy kizárólag azokkal a dolgokkal (viselkedésekkel, környezeti feltételekkel, érzelmekkel és gondolatokkal) tud mit kezdeni, amikhez közelről hasonlítókkal már korábban találkozott. Szemben a modellező emberismerettel, ami az általánosan érvényes személyiség - modell elemeiből építi fel az egyedi személyiségek modelljeit, s ezzel a módszerrel olyan egyedi személyiségeket is át tud tekinteni, amelyekhez előzőleg csak távolról hasonlítókat talált.
Ráadásul a heurisztikus emberismeret általában a személyes tapasztalás által fejlődik, amely jellegénél fogva korlátozott. A modellező emberismeret megszerzésénél viszont sokkal inkább hagyatkoznak könyvekre, folyóiratokra, filmekre, stb..., melyekből részint magukat a modelleket, részint a modellek megalkotásához használható megfigyelési eredményeket veszik fel, jelentősen kiterjesztve tapasztalási körüket. A "Momo" című regény Utcaseprő Beppó nevű szereplője azt mutatja meg, mi az a legmagasabb szint, amire a heurisztikus emberismeret révén el lehet jutni a teljesen sohasem nélkülözhető, de legalábbis csekély mértékben alkalmazott modellező emberismeret mellett.
A modellező emberismeret során a megfigyelési eredmények feldolgozásához két képességet használunk. A visszafejtési képességet, melynek lényege a személyiségben található dolgok felismerése. Továbbá a rendezési képességet, melynek lényege a visszafejtési képességek által felismert dolgok elméletekbe és tanulmányokba szervezése. A rendezési képességbe olyan képességek tartoznak, mint a szöveg értelmes tagolására való képesség, a fogalomhálózatok létrehozására való képesség vagy az érzékletes példák bemutatására való képesség. A visszafejtési és a rendezési képesség a modellező emberismereten belül szervesen összefonódik. Tegyük fel, hogy egy valakinek a személyiségében létező dologra egy fogalmat alkotunk! A dolog felismerésénél, vagyis a fogalom jelentésének megértésénél a visszafejtési képességünket használjuk. A fogalom jelentéséhez kapcsolt megnevezés megtalálásánál vagy a fogalom defíniciójának megfogalmazásánál a rendezési képességünket.
2004.09.05.
|
| | |
(TÉMANYITÓ) |
|
|
|
|
|
