Regisztrál :: Profil :: Beállítás :: Tagok :: Keres :: Szavazógép :: Csoportok :: Segítség Vissza :: Főoldal 

 Ön is hirdessen itt! Részletekért klikk: ide! Összes banner! :: Saját banner! 
 Hozzászólások: 9084136/0 Témák: 17139 Tagok: 107115 Legújabb tag: tomika28 Online: (46/1
 Név: Jelszó:  Eltárol  Elfelejtette jelszavát?
    / 1 
Lista: 
Kép:
Smile:
  
 A pszichológia küldetése (üzenet: 4, Tudomány)
 
 29. zsuzsieredeti  |   Válasz erre2011-02-02 13:34:45 [1.] 
Sziasztok!

Egy kutatáshoz szeretném a segítségeteket kérni! Fiatal felnőttek (20-28 év) pszichológiai jóllétét vizsgálom az alábbi linken, ha érdekel titeket, vagy csak simán van időtök éppen (35 perc), töltsétek ki! Nagyon nagy segítség lenne, köszönöm!
www.kerdoivem.hu/kerdoiv/400764223/
 6. xawax1223  |   Válasz erre2010-06-02 19:12:28 [2.] 
5 megérzés, amire érdemes hallgatni
| 2010.05.28. 18:32 - Eivissa

Judith Orloff egy diplomás pszichiáter, aki az egzakt tudományok mellett a megérzéseket és a spiritualitást is próbálja bekapcsolni problémamegoldás közben. Minderről több könyvet is írt, amik közül a Pozitív energia bestseller lett, de a szerző mostanában a legutóbbit, az Érzelmi szabadság címűt promotálja, felvázolva néhány alapgondolatot a kötetből.


Eszerint vannak olyan jelek az ember életében, amik mellett nem szabad elmenni, hanem hallgatni kell rájuk, hogy a kapcsolatainkon, érzelmi életünkön javítani tudjunk. A doktornő van olyan bölcs, hogy az egyes jeleknek, megérzéseknek nem próbál valami konkrét jelentést adni, csak útbaigazít. Nézzünk tehát öt dolgot, amik jelentéktelennek tűnhetnek, de szerinte fontosabbak, mint gondolnánk.

1. A test jelzései. A test rengetegféleképpen figyelmeztet. Például valaki hozzánkér, és libabőrösek leszünk az izgalomtól. Vagy úgy érezzük, gombóc van a torkunkban, máskor hirtelen könnyűnek érezzük magunkat, vagy elmegy az étvágyunk. A testünk néha hamarabb ad pozitív vagy negatív figyelmeztetéseket, mint amilyen gyorsan agyunkkal végig tudjuk gondolni a helyzetet. Orloff szerint sokan ügyet sem vetnek az ilyesmire, pedig nagyon fontos lehet, hogy hallgassunk arra, amit a tudatalatti a testünkön keresztül üzen.

hirdetés

2. Déjá vu. A tudomány által többé-kevésbé leírt, illetve megmagyarázott jelenség, amikor hirtelen úgy érezzük, hogy egy adott beszélgetést már lefolytattunk, vagy egy adott helyen már jártunk, holott tudjuk, hogy ez lehetetlen. Sokan pontosan a lehetetlenség miatt elhessegetik ezt az érzést, pedig Orloff szerint például egy szerelem szövődésekor a déjá vu erős megerősítése lehet ez annak, hogy jó irányban keresgélünk. De közben az is lehet, hogy éppen ellenkezőleg, azért zökkent ki minket egy ilyen érzés a megszokott kerékvágásból, hogy megálljunk és elgondolkodjunk azon, merre is haladunk. Egy biztos: érdemes figyelni rá.

3. Egyidejűség. Ami a filmekben talán kicsit gyakrabban fordul elő, mint az életben, de azért a hétköznapokban is akad példa rá. Éppen egy szám jár a fejünkben, amikor az illető dal megszólal a rádióban, vagy valakivel hajszálra egyszerre mondjuk ki ugyanazt a dolgot. A filmekben mindez biztos jele szokott lenni annak, hogy valami jó fog következni, és Orloff is figyelmeztet arra, hogy nagyon figyeljünk az ilyen egybeesésekre. De ne következtessünk belőlük elhamarkodottan, csak gondolkodjunk el rajta, és vizsgáljuk meg, mi lehet a jelentése.

4. Távolba látás. Ezen a ponton kicsit mintha Stephen King térfelére kerülne át a labda, mindenesetre Orloff szerint előfordul, hogy az ember úgy érzi, valamennyire belelát egy olyan eseménybe, ami éppen most folyik, de valahol máshol. Állítólag ez a képesség fejleszthető, ha megtanulunk odafigyelni az ilyesmire. Egy hosszútávú, harmonikus kapcsolatban ennek köszönhetően a felek például megérzik, ha a másikkal valami jó vagy rossz történik, akkor is, ha nincsenek ott.

5. Intuitív empátia. Az ötödik pont arra a kérdésre utal, hogy azonosulni tudunk a másik érzéseivel még akkor is, ha az illető semmilyen módon nem kommunikálja azokat felénk. Például valaki mosolyogva közeledik hozzánk, de mi azonnal tudjuk, hogy igazából rosszat akar. Empátia nélkül semmilyen kapcsolat nem működik, de minél harmonikusabb a viszonyunk valakivel, annál kevesebb kommunikáció kell ahhoz, hogy tudjuk, hogy a másikban belül éppen mi történik. Orloff szerint figyelni kell az ilyen megérzésekre a többiekkel kapcsolatban is, és lehetőség szerint ellenőrizni őket, hogy helyesek voltak-e. Az ilyen beleérzési képesség ugyanis sokat segíthet ismerkedés közben.

=====================================================================


... vagy csinálod rendesen, vagy hazamész!"
"Ha nem vagy része a megoldásnak, a probléma része vagy!"
[válaszok erre: #7] [előzmény: (4) xawax1223, 2010-05-29 13:10:17]
 4. xawax1223  |   Válasz erre2010-05-29 13:10:17 [3.] 
5 megérzés, amire érdemes hallgatni
| 2010.05.28. 18:32 - Eivissa

Judith Orloff egy diplomás pszichiáter, aki az egzakt tudományok mellett a megérzéseket és a spiritualitást is próbálja bekapcsolni problémamegoldás közben. Minderről több könyvet is írt, amik közül a Pozitív energia bestseller lett, de a szerző mostanában a legutóbbit, az Érzelmi szabadság címűt promotálja, felvázolva néhány alapgondolatot a kötetből.


Eszerint vannak olyan jelek az ember életében, amik mellett nem szabad elmenni, hanem hallgatni kell rájuk, hogy a kapcsolatainkon, érzelmi életünkön javítani tudjunk. A doktornő van olyan bölcs, hogy az egyes jeleknek, megérzéseknek nem próbál valami konkrét jelentést adni, csak útbaigazít. Nézzünk tehát öt dolgot, amik jelentéktelennek tűnhetnek, de szerinte fontosabbak, mint gondolnánk.

1. A test jelzései. A test rengetegféleképpen figyelmeztet. Például valaki hozzánkér, és libabőrösek leszünk az izgalomtól. Vagy úgy érezzük, gombóc van a torkunkban, máskor hirtelen könnyűnek érezzük magunkat, vagy elmegy az étvágyunk. A testünk néha hamarabb ad pozitív vagy negatív figyelmeztetéseket, mint amilyen gyorsan agyunkkal végig tudjuk gondolni a helyzetet. Orloff szerint sokan ügyet sem vetnek az ilyesmire, pedig nagyon fontos lehet, hogy hallgassunk arra, amit a tudatalatti a testünkön keresztül üzen.

hirdetés

2. Déjá vu. A tudomány által többé-kevésbé leírt, illetve megmagyarázott jelenség, amikor hirtelen úgy érezzük, hogy egy adott beszélgetést már lefolytattunk, vagy egy adott helyen már jártunk, holott tudjuk, hogy ez lehetetlen. Sokan pontosan a lehetetlenség miatt elhessegetik ezt az érzést, pedig Orloff szerint például egy szerelem szövődésekor a déjá vu erős megerősítése lehet ez annak, hogy jó irányban keresgélünk. De közben az is lehet, hogy éppen ellenkezőleg, azért zökkent ki minket egy ilyen érzés a megszokott kerékvágásból, hogy megálljunk és elgondolkodjunk azon, merre is haladunk. Egy biztos: érdemes figyelni rá.

3. Egyidejűség. Ami a filmekben talán kicsit gyakrabban fordul elő, mint az életben, de azért a hétköznapokban is akad példa rá. Éppen egy szám jár a fejünkben, amikor az illető dal megszólal a rádióban, vagy valakivel hajszálra egyszerre mondjuk ki ugyanazt a dolgot. A filmekben mindez biztos jele szokott lenni annak, hogy valami jó fog következni, és Orloff is figyelmeztet arra, hogy nagyon figyeljünk az ilyen egybeesésekre. De ne következtessünk belőlük elhamarkodottan, csak gondolkodjunk el rajta, és vizsgáljuk meg, mi lehet a jelentése.

4. Távolba látás. Ezen a ponton kicsit mintha Stephen King térfelére kerülne át a labda, mindenesetre Orloff szerint előfordul, hogy az ember úgy érzi, valamennyire belelát egy olyan eseménybe, ami éppen most folyik, de valahol máshol. Állítólag ez a képesség fejleszthető, ha megtanulunk odafigyelni az ilyesmire. Egy hosszútávú, harmonikus kapcsolatban ennek köszönhetően a felek például megérzik, ha a másikkal valami jó vagy rossz történik, akkor is, ha nincsenek ott.

5. Intuitív empátia. Az ötödik pont arra a kérdésre utal, hogy azonosulni tudunk a másik érzéseivel még akkor is, ha az illető semmilyen módon nem kommunikálja azokat felénk. Például valaki mosolyogva közeledik hozzánk, de mi azonnal tudjuk, hogy igazából rosszat akar. Empátia nélkül semmilyen kapcsolat nem működik, de minél harmonikusabb a viszonyunk valakivel, annál kevesebb kommunikáció kell ahhoz, hogy tudjuk, hogy a másikban belül éppen mi történik. Orloff szerint figyelni kell az ilyen megérzésekre a többiekkel kapcsolatban is, és lehetőség szerint ellenőrizni őket, hogy helyesek voltak-e. Az ilyen beleérzési képesség ugyanis sokat segíthet ismerkedés közben.

=====================================================================


... vagy csinálod rendesen, vagy hazamész!"
"Ha nem vagy része a megoldásnak, a probléma része vagy!"
[válaszok erre: #5 #6] [előzmény: (1) Ritter Teodor, 2005-02-27 17:50:56]
 1. Ritter Teodor  |   Válasz erre2005-02-27 17:50:56 [4.] 

A pszichológia küldetése

1. A megrontott tudás

A társadalom vezetői sok esetben értelmes és művelt emberek. Más esetekben csak intellektuális szerepet játszó, de nem intelligens emberek. Ritkán pedig olyan emberek, akikről a vékony intellektuális réteg is hiányzik. Akármilyen legyen is azonban az intelligenciához való viszonyuk, nincs olyan közöttük, aki a szeretettel és a bölcsességgel a szükséges mértékben rendelkezne. A gazdasági - politikai hatalom megszerzésében a szeretet és a bölcsesség hátrányt jelent. Még aki az átlagosnál nagyobb mértékben rendelkezik is ezekkel az erényekkel, ha az egyik vagy a másik nem elég hiányos benne a megalkuváshoz, nem juthat hatalomhoz. Mindegy, hogy a megalkuvás csak a más emberek felé mutatott viselkedés szintjén vagy a világnézet valódi megváltozásaként megy végbe. A szeretetet és a bölcsességet senki sem használhatja a társadalmi folyamatok irányítására, legfeljebb csak erősen korlátozott mértékben vagy a nem szeretetből és nem bölcsességből származó célok eszközeként.
A gazdasági és a politikai hatalom valóban intelligens képviselői egy megrontott tudást használnak, melyet azután azok is utánoznak, akik csak intelligensnek próbálnak látszani. Ez a megrontott tudás gyakran a hatalmon lévők hatalmát védi, s mindig azt a hatalmi felépítményt, ami a benne lévők cserélődése során változatlan marad. Az pedig, hogy ezért mennyi szenvedéssel kell fizetni, ha foglalkoztatja is alkalmazóit, hamar túl tudják tenni rajta magukat azokkal a magyarázatokkal, amelyek az egyébként is nehezen felismerhető kapcsolatot vagy a szenvedés elkerülhetőségét tagadják.
Amikor a kommunizmus hatalmas területek gazdaságát tette tönkre, az nem pusztán néhány diktátor és a fegyveres követőik hatására történt, hanem szükség volt hozzá az akadémikusok tudományos módszerekkel kidolgozott doktrínáira is. Amikor az egyetemista fiatalt évekig letartóztatásban tartják azért, mert egy marihuanás cigarettát találtak nála, az szintén nem történhetne meg a jogi szervezetek filozófiailag is igazolt döntése nélkül. Az utcán fekvő munkás vagy a cellájában megvert egyetemista egyenes következménye annak a gondolkodásnak, amely könyörtelenül logikus és nagy műveltséggel operál, ám a valóságtól mégis idegen marad.
A mai ember számára az inkvizíciós perek iratai kitünően szemléltethetik ennek a gondolkodásnak az irrealitását. A fennmaradt iratok nem arra utalnak, hogy az inkvizítorok kivétel nélkül primitív fanatikusok lettek volna. Inkább azt mutatják, hogy a középkori értelmiség hasonlóan működött mint a mostani. Bizonyos inkvizítorok valóban csak játszották az intelligenciát, s a teológiai formulák üresjárata mögött nem volt náluk más, mint amit bármelyik parasztnál megtalálhattunk volna. Voltak azonban olyanok is, akik a rájuk bízott feladatokat pontosan azzal a könyörtelenül logikus és nagy műveltséggel operáló gondolkodással oldották meg, aminek már akkor sem volt sok köze a valósághoz. A materializmus és a 'világnézetileg semleges' államok korszakában az inkvizítorok felfogásának irrealitása persze feltünő. De mikor jutnak el oda az emberek, hogy a jelenlegi vezetők irreális felfogását leleplezzék? S mikor fogják leleplezni a megrontott tudást annak megjelenési változatától függetlenül?

2. A leglényegesebb tudása

A megrontott tudás ellentéte a leglényegesebb tudása. A leglényegesebb tudása nem a fizikában vagy a biológiában van, de nem is a kultúrantropológus fecsegésekben, hanem a bölcsességben. Aminek legfontosabb magja a modellező emberismeret azon változata, amely végső soron arra adja meg a választ, hogy miért hazug a kulturális relativizmus és mi tekinthető kulturálisan alsóbbrendűnek és kulturálisan felsőbbrendűnek. Ha tudjuk mi a kulturálisan alsóbbrendű és a kulturálisan felsőbbrendű, az valószínűbbé teszi, hogy életünk során afelé törekedjünk, ami kulturálisan felsőbbrendű. Tehát afelé, ami valóban boldoggá tesz bennünket.
Nézzünk egy példát a megrontott tudás és a leglényegesebb tudása közötti ellentétre! A tudományos élet egyik nemzetközileg ismert szereplője a következő meghatározást adta az etikára:

"Az etika a társadalom szabályrendszere. A különböző társadalmak összehasonlítása során azt találták, hogy mindössze egy - két olyan biológiailag meghatározott szabály követése tekinthető általánosnak, mint amilyen a szülők tisztelete vagy a gyermekek gondozása. Az adott társadalom etikája levezethető azokból a körülményekből, amelyek között az adott társadalomnak fenn kell maradnia. A fejvadász bennszülötteknél például azért számít valaki öt fej összegyűjtése után felnőttnek, mert ezen a módon csökkentik a populációt a táplálékforrások mértékének megfelelőre. Ha nem csökkentenék a populációt éhínség állna elő. Közöttük tehát az az etikus, ha levágják egymás fejét. A mi etikánk ezt nem viseli el, de nem mondhatjuk, hogy a mi etikánk többet ér az övéknél."

Mire a fejtegetésének végére ért már borzongtam, mert megsejtettem, hogy itt a megrontott tudás egyik képviselőjével álltam szemben, aki nem törekedett tudatosan a gonoszra, de gondolatmenete mégis azzá tette. Világnézetébe alattomos módon kúszott be a hazugság, melyre még egy olyan ember sem mutathatott volna rá könnyen, akit a tudományos szervezetek nem képeztek ki szigorúan erre a megrontott tudásra. A leglényegesebb tudása szerint az etika meghatározása a következő:

"Ha egy adott létező bűnösnek vagy erényesnek tekintése a görcsös arosualű gondolatokon alapul, akkor azt a köznyelv erkölcsnek nevezi. Ha egy adott létező bűnösnek vagy erényesnek tekintése a laza arousalű gondolatokon alapul, akkor azt a köznyelv morálnak nevezi. Ha egy adott létező bűnösnek vagy erényesnek tekintése a valóságnak megfelelő gondolatokon alapul, akkor azt a köznyelv etikának nevezi. Az erkölcs, a morál és az etika kifejezéseket tévedésből, de méginkább hazugságból sokszor félrevezetően használják. Mondjuk etikát mondanak ott, ahol félig tudatosan felismerik, hogy az erkölcs kifejezés igazabb lenne, vagy a morál kifejezést tévesen az etika értelmében használják.
Az erkölcsi értelemben vett bűnt a köznyelv rosszságnak nevezi. Az erkölcsi értelemben vett erényt a köznyelv jóságnak nevezi. A morális értelemben vett bűnt a köznyelv aljasságnak nevezi. A morális értelemben vett erényt a köznyelv nemességnek nevezi.
A görcsös arousalű gondolatok kényszeres gondolatok is egyben, a kényszeres gondolatok pedig sokszor (habár nem mindig) a valóságnak nem megfelelő gondolatok. Így az erkölcs ritkábban jár együtt az etikával, mint a bűn és az erény valóságnak nem megfelelő gondolatok szerinti szétválasztásával. A laza arouselű gondolatok ugyanakkor lehetnek kényszeres gondolatok (a papok gondolatai például ilyenek), de gyakrabban nem kényszeres gondolatok, s ez alapján a morális ítélethozást öntudatlanul is etikusnak tekintjük."

Tény, hogy a társadalom sok szabálya a környezeti feltételek miatt alakul olyanná amilyen. De mi köze ennek a bűn és az erény valóságnak megfelelő szétválasztásához? Ha néhány geológus hajótörést szenvedne és a fejvadászokéhoz hasonló körülmények közé kerülne, valószínűleg nem lennének fejvadászok, s nem csak azért nem, mert egy másik kultúrából jöttek, ahol a fejvadászatra nem volt szükség. Hanem azért sem, mert egy olyan kultúrából jöttek, ahol több lehetőségük volt a bűn és az erény valóságnak megfelelő szétválasztására. Így több mindent megértenének, amit a fejvadászok nem kellő mértékben.

- Megértenék, hogy az áldozataiknak okozott szenvedés nekik sem lenne kellemes, hanem csak a boldogság illúzióját adhatná meg. Gondoljunk azokra az SS-ekre, akik közönyösnek mondták magukat a megsemmisített emberekkel szemben! Még náluk is erőteljes fiziológiai tünetek léptek fel tevékenységük közben, nem szólva azokról a társaikról, akik öngyilkosok lettek. Úgy tűnik, hogy az emberi elme születéstől fogva nem arra van programozva, hogy az agressziót egyértelműen kellemes állapotként élje meg. Még akkor sem, ha a bosszú késztetése sokszor minden mást háttérbe szorít benne.

- Megértenék, hogy a fejvadászat elterjedése elöbb - utóbb kikerülhetetlenné tenné, hogy mások vegyék az ők vagy a rokonaik és barátaik fejét.

- Megértenék, hogy amikor sikerülne bosszút állniuk, akkor sem egy laza arousalű sikerélményt élnének át (nem az üdvösséget), hanem egy görcsös arousalű sikerélményt (a gyönyört), ami már magában hordozná az azt követő keserűséget (a kiégést). A piaci árusok sokszor görcsös arouselű sikerélménnyel számolják bevételüket, s mégis mennyit szenvednek, noha boldognak képzelik magukat...

- Végül megértenék, hogy a populáció szabályozásának nem a fejvadászat az egyetlen módja, hanem alkalmas módszer rá például a szexuális kapcsolatok korlátozása is. Aminek még csak nem is feltétlenül kellene egy az ésszerű belátással létrehozott, de a jutalmazás - büntetés által fenntartott szabály segítségével megvalósulnia, hanem az egyedek megfelelő érettsége esetén megvalósulhatna a minden egyed ésszerű belátása révén is.

Az "etika" kifejezés köznyelvi jelentése ha nem is tudatosan meghatározva, de egy olyan ítélethozásra utal, ami az emberi személyiség ismeretében történik. Például aki nem tudja vagy sejti (bár ilyen ember szerintem nincs), hogy a görcsös arousalű érzelmek és gondolatok szenvedéshez vezetnek, a laza arousalű érzelmek és gondolatok pedig nem, az ennyiben eleve nem lehet etikus. A személyiségnek vannak általános tulajdonságai, amelyek minden emberre érvényesek. Nem arról van szó, hogy vannak bizonyos szociális ösztöneink (mint a család ösztönei), amelyek mindannyiunkkal velünk születnek. Hanem az olyan tulajdonságokról, minthogy senkinek sem okozhatunk teljes boldogsággal szenvedést, akármilyen legyen is az a kultúra, ami erre késztet bennünket. Ha valaki nem veszi figyelembe ezeket a tulajdonságokat, az nem lehet etikus, mert a gondolkodása nem felel meg az emberi személyiség realitásának és annak a szintén az emberi természetből eredő törekvésnek, hogy (Csíkszentmihályi Mihály szavaival élve) minél kisebbre csökkentsük az adott társadalomban élők személyiségének entrópiáját.

3. A királyi tudomány

Az ortodox zsidók egyetlen tevékenységet ismernek el tudománynak, a hittudományt. Számukra minden más mesterség, hiszen csak kivitelező eszköze lehet azoknak az alapvető céloknak, amelyeket a hittudomány határoz meg. Ehez hasonlóan a nyugati kultúrában tudománynak nevezett és nem nevezett tevékenységek közül ki kell emelni azokat, amelyek a leglényegesebbet kutatják. Az összefoglaló neve ezen tevékenységeknek a királyi tudomány lehet. Királyi azért, mert minden más tudománynál nagyobb jelentősége van az egészséges viszonyok megteremtésében. És királyi azért is, mert ennek a tudománynak kell a társadalom kormányzását végeznie.
A királyi tudomány a leglényegesebb tudásának jellegéből adódóan mindenekelött a pszichológiának egy új ágazata volna. A pszichológiának fel kellene ismernie küldetését, amely a királyi tudomány megteremtésében nyilvánul meg, s szakítania kellene a korábbi módszerek mechanikus ismétlésével. Kutatási módszerei nem mindenben egyeznének a ma "tudományosnak" minősített módszerekkel. A bölcsességhez nem feltétlenül a kísérletek és a statisztika, vagy a szakirodalomból vett idézetek vezetnek, hanem a megfigyeléseink alapján konstruált modellek létrehozása és az ilyen modellek tanulmányozása is.
Senkit sem volna szabad a társadalom vezető pozícióiba engedni, aki nem sajátította el megfelelően a királyi tudományt, hiszen csak így kerülhetnénk el azokat a tragédiákat, amelyeket ma a megrontott tudás okoz. Amit Platón az ideális állam vezetőinek képzéséről írt vagy amit Konfuciusz mondott a gondolkodás megtisztításáról, az mind aktuális a mai világban is.

Ritter Teodor, 2005.02.23.
[válaszok erre: #4] (TÉMANYITÓ)
 A pszichológia küldetése (üzenet: 4, Tudomány)
 
    / 1 
Lista: 
Kép:
Smile:
  

Új hozzászólás írása
  Név :   Jelszó :
  Mail :
  Üzenet:

 Betűszín:  Háttérszín:
 Árnyék:      Parázslás:
BBcode On/Off.    Betűméret:
Url/Kép autokonverzió On/Off.
Aláírás beszúrása
  Kép feltöltés: [Feltöltési max. file méret (byte): 20000]
    Írja be ide a képen látható biztonsági kódot:
Smiley kódok teljes listája
Az oldal 0.0207839012146 másodperc alatt generálódott.

  Cégadatok  |   Felhasználási feltételek  |   Adatvédelem  |   Általános Fórum Szabályzat  |   Médiaajánlat  |   Segítség Partner oldalak
  Netboard Bt. © 2001-2013. E-mail