Regisztrál :: Profil :: Beállítás :: Tagok :: Keres :: Szavazógép :: Csoportok :: Segítség Vissza :: Főoldal 

 Ön is hirdessen itt! Részletekért klikk: ide! Összes banner! :: Saját banner! 
 Hozzászólások: 9258057/86 Témák: 17556 Tagok: 108922 Legújabb tag: Hiper Fizikus Online: (104/1
 Név: Jelszó:  Eltárol  Elfelejtette jelszavát?
    / 1 
Lista: 
Kép:
Smile:
  
 A magyar betegség II. (üzenet: 1, Tudomány)
 
 1. Ritter Teodor  |   Válasz erre2005-06-09 12:32:47 [1.] 
10. A nyomor

A tehetetlenség, a kizsákmányolás, a veszekedés, és a kezdeményezőkészség megvetése lerontja a gazdaság teljesítőképességét. A 90-es évek elején lehetett látni egy reklámot, ami Magyarországra vonatkozóan azt a mondatot próbálta az emberek tudatába ültetni, hogy "A japán csoda megismételhető.". "De nem a magyar szemlélettel!" -gondoltam automatikusan. A világ egyik vezető gazdasági szakembere mondta: "Aki ismeri egy nép múltját, az ismeri a jövőjét is.". Ez a szakember minden évben elutazik a világ különböző országaiba, ahol nem a gazdasági adatokra kíváncsi, hiszen azok ott vannak a számítógépében. Az ország kultúrájára kíváncsi, ami meghatározza a gazdaság teljesítőképességét. És ugyan mit látna Magyarországon? Milyen jövőt jósolna a magyar gazdaságnak a magyar múlt alapján? A magyarok a gazdaság elmaradottságáért mindig az előző korszakok előnytelen gazdasági örökségét okolták, s most is a kommunista rendszer pusztításaira hivatkoznak. Ezzel kapcsolatban azonban több probléma van. Az egyik, hogy az NDK gazdasága valamivel fejlettebbé tudott válni mint a magyar, holott ott a kommunista ideológiát következetesebben érvényesítették mint Magyarországon. Miközben a magyar gazdaság fejlettebb volt az albán gazdaságnál, holott szintén mindkét ország kommunista volt. A gazdaság állapota tehát a kommunista tömb országaiban sem csak a kommunista ideológiától függött. A másik pedig, hogy ami a kommunizmus gazdasági örökségét illeti, számos példa van arra a világban, hogy megfelelő szemlélettel hátrányos feltételek közül is hatalmasat lehet ugorni. Gondoljunk csak Hollandiára, amelyik mocsárvidék volt, Japánra, ami négy Magyarországnyi területén sem ásványkincsekkel, sem termőterületekkel nem rendelkezik vagy Svédországra, ahol alig van némi fagyott talaj a nyers sziklatömbökön!
Az elnyomás által megteremtett nyomor különös mértékben fokozza az elnyomást, hiszen olyan kényszerként van jelen, ami megfosztja az embereket az igazság és a szépség elérésének lehetőségétől. Ha valakinek napi 10 órát kell robotolnia a gyárban, s a lepusztult bérlakásába hazatérve már nincs más igénye, minthogy a televíziónézéssel kábítsa magát, akkor aligha beszélhetünk az igazság és a szépség eléréséről. A nyomor megakadályozza az igazságból és a szépségből eredő boldogságot, sőt még abban is megakadályozza az embereket, hogy megvalósíthassák azokat az elképzeléseiket, amelyek ugyan valójában nem vezetnek a boldogsághoz, de amelyeket legalább öntudatlanul ahoz vezetőnek tekintenek, és ezért önmagukkal azonosítanak. Mondjuk ha valakinek nincs pénze, az akkor se tud dohányozni, ha a dohányzást az énjébe tartozónak tekinti. Ami az ő tudatában mint elnyomás jelenik meg.
A nyomor az önálló cselekvésekhez szükséges erőforrások megvonásával fokozza a tehetetlenséget is. Részint az erőforrások cselekvésekből való kivonása miatt. Részint pedig amiatt, hogy egy bizonytalan szorongást alakít ki az erőforrások hiányával szemben, ami akkor is meggátolja a cselekvést, amikor elegendő erőforrás lenne hozzá.

11. A gürcölés

A magyarok számára a munkának kényszeres és görcsös tekintélye van, s szinte hisztérikus módon ragaszkodnak ahoz, hogy mindenki minél többet dolgozzon. Ezzel párhuzamosan menekülnek a munka elől és a munkaszüneti napot szabadnapnak nevezik, amivel arra utalnak, hogy a munka számukra rabság. A munka számukra szenvedés, aminek nem fontos, hogy valódi társadalmi haszna legyen. A fontos csak három dolog. Az egyik, hogy a kizsákmányolt állapotukban az életbenmaradáshoz szükséges fizetést megkapják. A második, hogy ezzel a szenvedéssel mint narkotikummal kábítsák magukat. A harmadik pedig, hogy nehogy elveszítsék az elöbbi okokból tekintélyes "dolgozó ember" státuszát.
A második ok értelmében egy perverz szadomazochista állapot határozza meg a munkához való viszonyukat, amelyben szadista módon megpróbálják elfogyasztani a munkát és mazochista módon fel is kínálkoznak a szenvedést okozó munkának. A munka a magyaroknak hisztérikusan kikényszerített gürcölés és nem a valódi hasznáért kívánt alkotás. Hogy ez miért van így, azt egy börtönökből vett példán keresztül érthetjük meg. Azt gondolnánk, a rabok minél több időt próbálnak kiharcolni maguknak a cellákon kívül, mondjuk az étkezés vagy a takarítás elhúzása által. A valóságban sok esetben éppen az ellenkezője történik. Mintha félnének attól a kevés szabadságtól, amit az ilyen tevékenységek adnak nekik, s szinte menekülnek vissza a cellájukba. A szabadság a korlátaikkal szembesítené őket, amiket ha nem hazudnának az egyedül lehetségesnek, akkor kétségbeesnének. Ugyanígy menekülnek az elnyomott magyarok is a szabadság látványa elől a gürcölésbe.

12. A szolgaság

Az elnyomás kultuszának legegyértelműbb megnyilvánulása az, hogy az emberek Magyarországon leginkább az úr - szolga szerepekben tudják elképzelni kapcsolataikat. Természetesen minden társadalomban kialakulnak bizonyos irányító - irányított viszonyok, amelyek az adott feladatra szerveződött emberek számára nélkülözhetetlenek. De az Amerikai Egyesült ¬llamokban egy ünnepség során a közkatonák is odamehettek a tábornokhoz egy kézfogásra, míg a magyar főnökök még a cégeknél is feudális (mindenre kiterjedő) függőséget várnak az alkalmazottaktól. Hasonlóképen az engedelmességre kényszerítés határozza meg Magyarországon a szülő - gyermek viszonyt is, sokkal despotikusabb módon mint az indokolt lenne.

13. A lepusztultság

A tehetetlenség és a kizsákmányolás lerontja a termelés hatásfokát. Ezért egy tehetetlen és kizsákmányoló társadalomban nincs akkora gazdasági potenciál, hogy a környezetet fejlett technológiával tegyék széppé és kényelmessé. Az azonban, hogy a magyarok képtelenek megfizetni a mágnesvasutat vagy nincs pénzük arra, hogy az amerikai kertvárosokhoz hasonló lakónegyedeket építsenek, még korántsem magyarázza meg a magyar otthonok és közintézmények lepusztultságát. Ehez szükség van a környezet rendbetételében megmutatkozó tehetetlenségre is és még két dologra, ami voltaképen nem más, mint a visszahúzódás és a tehetetlenség tárgyi környezettel szemben és a siránkozás tárgyi környezeten keresztül történő megnyilvánítása.
A visszahúzódás tárgyi környezettel szembeni megnyilvánítása alatt azt kell érteni, hogy az emberek nemcsak egymástól húzódnak vissza, hanem a tárgyi környezetüktől is, amit öntudatlan egységben kezelnek a vele kapcsolatban álló és szintén a külvilágban található többi emberrel. A siránkozás tárgyi környezeten keresztül történő megnyilvánítása akkor következik be, amikor valaki azért nem törődik a tárgyi környezetével, mert azzal egyrészt kihívná a többi ember irígységét és megvetését, másrészt pedig mert egyébként nem tudná kellőképen kifejezni a többi ember miatt érzett keserűségét. Az irígység ami a tárgyi környezet felé mutatott szeretete és konstruktív akarata esetén fenyegeti egyaránt irányul a szebb és kényelmesebb környezete illetve a meg nem fojtott kezdeményezőkészsége felé.

14. A csökönyösség

Az elnyomott emberek sokszor kényszerülnek feladni az önmagukkal azonosított gondolataikat, s ezért énjük sérültté válik. Ezt a sérült énjüket védik azután akkor, amikor csökönyösen ragaszkodnak a már kialakult gondolataikhoz. (Persze nem az elnyomókkal szemben védik ezeket.) Annyiszor hódoltak be a kényszernek, hogy az attól való félelmükben minden olyan igényt elnyomásnak tekintenek, ami a környezetből érkezik és az önmagukkal azonosított gondolataik feladására szólítja fel őket. Ráadásul ha a gondolataik feladása egyet jelent az azok korábban is hibás jellegének beismerésével, akkor mivel a hibáik bebizonyosodását a környezetből érkező negatív visszajelzésként értelmezik, az elnyomás során a környezetből érkező negatív visszajelzések pedig büntetések vagy a jutalmak megvonásai, ezért a hibáik beismerését is összetévesztik a büntetéssel és a jutalom megvonásával.
Annak, hogy a hibáik bebizonyosodását a környezetből érkező negatív visszajelzésként értelmezik két oka van. Az egyik, hogy a hibáikra esetleg más emberek hívják fel a figyelmüket. Olyan emberek, akikkel egy elnyomáson alapuló társadalomban túl kevéssé vannak baráti viszonyban ahoz, semhogy önmagukkal azonosíthatnák őket. A másik pedig, hogy ha a magukkal azonosított ismereteikről az derül ki, hogy nem felelnek meg a valóságnak, akkor a valóságról az derül ki, hogy az önmagukkal azonosított gondolataikon keresztül nem feleltek meg kellőképen annak. Aminek következtében a valóságot a meg nem felelés miatt önmaguktól idegenként és nem a megfelelés miatt önmagukkal egyként értelmezik.

15. A türelmetlenség

Az elnyomott emberek gyakran türelmetlenek is, legalábbis azokkal szemben, akikkel mernek azok lenni. Itt megintcsak az énjük gyakori feladása játszik közre, és az, hogy a várakozást mint az önmagukkal azonosított törekvéseik akadályát értelmezik. Mondjuk lázadás nélkül engedelmeskednek a munkavezetőjük önkényének, de ha a postán három percet várakozniuk kell, azt elviselhetetlen megaláztatásnak tekintik. Ebben szerepet kap persze az is, hogy az elnyomó társadalomban az emberek eleve ellenséget feltételeznek egymásban, s így az egymás iránt érzett barátságos érzelmeik nem akadályozzák meg őket abban, hogy az egymásra való várakozás során csak terepakadálynak értékeljék ki egymást.

16. A kisstílűség

Nagystílűnek mint a név is mutatja azt tekintjük, amit akár átvitt értelemben nagy méretűnek tekintünk. Nagystílűnek tekintjük az emlékművet, az emberekhez és a többi ember által létrehozott tárgyhoz viszonyított nagy mérete miatt, de azért is, mert sok ember tud róla, s így a tudatok hálózatában nagy területet foglal el. Egyéb tényezők is belejátszhatnak abba, hogy az emlékművet nagystílűnek tekintjük. Ha az emlékmű egy sok embert érintő és esetleg sok halottat eredményező csatára vonatkozik, akkor az emberek számából méretet képezve hajlamosak lehetünk az emlékművet nagynak látni, akármekkorák is a fizikai méretei egyébként. Ha pedig az emlékmű nem nagyobb egy asztalnál és nem is tudott róla senki amíg egy régmúlt kor leleteként fel nem fedeztük, mi több még az is kiderül róla, hogy csak egy helyi törzsfőnök sírköve, még akkor is tekinthetjük nagynak. Mondjuk az általa áthidalt idő nagysága miatt vagy amiatt, hogy egy új stílust fedeztünk fel vele, amely által a méretként felfogott jelentősége naggyá válik. A kisstílűséget hasonlóképen felfoghatjuk a fizikai méret kicsiségeként, illetve a logikai (a fizikai méret mintájára elképzelt, de nem fizikai jellegű dolgokra vagy legalábbis nem fizikai mérettel rendelkező dolgokra vonatkoztatott) méret kicsiségeként.
Az elnyomott embereket a nagystílűség irritálja, hiszen az a saját korlátaikkal szembesíti őket. A nagystílűséghez (a nagyobb méretű dolgok megvalósításához) nagyobb hatalom kell, ami az elnyomókéhoz viszonyított kevés hatalmukra emlékezteti az elnyomottakat. Így érthető, miért olyan ellenségesek a magyarok a nagystílűséggel szemben.
"Trabant ország voltunk Wartburg vágyakkal." -mondta a kommunista Magyarországra valaki, de az említett gépkocsimárkákkal szimbolizált szemlélet valamennyire mindig is jellemző volt Magyarországra. A magyarokat kisstílűvé teszi a tehetetlenségük és a lepusztultságuk. Mondjuk egy önkormányzati osztályvezető nemcsak, hogy pszichotikus (kényszeres és görcsös) tekintéllyel rendelkezik számukra, hanem ez a tekintély még éppen belátható távolságban létezőnek is tűnik elöttük. (A gazdasági - politikai hierarchiában ennél feljebb lévőket már csak elvont istenségekként merik elképzelni.) Vagy nehezen viselik el, ha valaki a vállalkozását eleve azzal a célkitűzéssel indítja el, hogy az országos vagy akár kontinentális méretűvé szerveződjön. (Képzeljük el milyen reakciókat váltana ki Magyarországon, ha egy csoport fiatal olyan terveket készítene a jövőre vonatkozóan, mint azt a Sony alapítói tették!) Mindenekelött azonban nehezen viselik el az átfogóan érvényes eszményeket. Például sértésnek veszik, ha valaki egy mosógépben a műszaki fejlődés és az azáltal lehetővé tett szabadság eszményeit látja kifejeződni. A magyarok kisstílűséghez való ragaszkodását karikírozták ki az 1980-as években a Kft együttes dalai, melyek banális élethelyzetekben lévő embereket mutattak be, és azt, hogy ezeknek az embereknek az érzelmei és gondolatai a banális élethelyzetek köré szerveződik.

17. A szabályok hibás használata

Az Amerikai Egyesült ¬llamokban az emberek életét nagyon sok szabály hatja át, de ott a szabályokra úgy tekintenek, mintha csak egy számítógépes programról lenne szó. Tehát általában úgy, mint amit nem önkényesen írnak elő nekik azok, akik éppen kiváltságos helyzetben vannak, hanem mint ami a társadalom minél hatékonyabb működését teszi lehetővé, s ezért értük van. De még ha úgy is tekintenek rájuk mint ami ellenük van, akkor is csak hibás programot látnak benne. Magyarországon ezzel szemben egy közvélemény kutatás során az emberek 70%-a azt mondta, hogy a szabályok azért vannak, hogy megszegjék őket. A magyarok szabályokhoz való viszonyát ez jellemzi vagy a szabályok középkori jellegű (despotikus - patriarchális) követése, netán az, hogy a szabályok meghatározójának szerepébe törekszenek.

18. A politika elfajulása

A politikusok a magyar viszonyok között hajlamosak úgy tekinteni magukra, mint akik egy választási ciklusra lehetőséget kaptak despotaként uralkodni a többi emberen, s ezzel párhuzamosan lehetőséget kaptak a kizsákmányolásra. A magyar politikusok látványosan lenézik választóikat, az illúzióját sem hagyva meg annak, hogy értük tevékenykednének. A választók reakciója pedig ugyanaz erre, mint az elnyomó törvényekre. Az éppen megválasztott politikusok gyűlölete, ritkábban az "igazságos uralkodó" bálványképébe vetett vak hit, s néha a törekvés azok közé, akik a "húsosfazék közelében vannak".
[válaszok erre: #2] (TÉMANYITÓ)
 A magyar betegség II. (üzenet: 1, Tudomány)
 
    / 1 
Lista: 
Kép:
Smile:
  

Új hozzászólás írása
  Név :   Jelszó :
  Mail :
  Üzenet:

 Betűszín:  Háttérszín:
 Árnyék:      Parázslás:
BBcode On/Off.    Betűméret:
Url/Kép autokonverzió On/Off.
Aláírás beszúrása
  Kép feltöltés: [Feltöltési max. file méret (byte): 20000]
    Írja be ide a képen látható biztonsági kódot:
Smiley kódok teljes listája
Az oldal 0.0040361881256104 másodperc alatt generálódott.

  Cégadatok  |   Felhasználási feltételek  |   Adatvédelem  |   Általános Fórum Szabályzat  |   Médiaajánlat  |   Segítség Partner oldalak
  Netboard Bt. © 2001-2013. E-mail