Regisztrál :: Profil :: Beállítás :: Tagok :: Keres :: Szavazógép :: Csoportok :: Segítség Vissza :: Főoldal 

 Ön is hirdessen itt! Részletekért klikk: ide! Összes banner! :: Saját banner! 
 Hozzászólások: 9083850/11 Témák: 17139 Tagok: 107111 Legújabb tag: Vihelmina Online: (60/1
 Név: Jelszó:  Eltárol  Elfelejtette jelszavát?
    / 1 
Lista: 
Kép:
Smile:
  
 A rendszerek metafizikai modellje (üzenet: 2, Tudomány)
 
 5. zsarnabolt  |   Válasz erre2009-11-16 19:02:34 [1.] 
Úgy látszik, a rendszerek metafizikai modellje is csak arra a következtetésre jutott, hogy a spam minden létező rendszer legvégső állapota. Mikor már a mátrixban Smith ügynök zsebéből is pókeroldal reklámcédula kandikál ki...

El sem hiszem...
[válaszok erre: #6] [előzmény: (4) FreePokerBankroll, 2009-11-02 20:54:43]
 1. Ritter Teodor  |   Válasz erre2005-08-24 16:32:06 [2.] 

A rendszerek metafizikai modellje

Bevezetés

Ha az aszfalt a melegtől megreped, az cselekvése-e az aszfaltnak vagy a melegnek? Ha nem, akkor miért nem? Ha felemelem a karom, az miért cselekvés? Mi különböztet meg egy kődarabot egy integrált áramkörtől vagy egy agytól? Hogyan lehetne az élő szervezetek cselekvéseit egy átfogó kategória rendszer szerint csoportosítani? A személyiség vizsgálata során hogyan hivatkoznak ma ezekre a cselekvési kategóriákra és milyen cselekvési kategóriák hiányoznak a pszichológiából? Ha van szavunk az ismeretre és a kívánatra, akkor miért nincsenek hasonló kifejezéseink a mozgás - mozgáskoordináció és az érzékelés - elsődleges feldolgozás cselekvéseivel kapcsolatban? Ilyen kérdésekre kerestem a választ ebben a munkámban, amivel alapot képezek a késöbbi pszichológiai kutatásaimhoz és talán mások kutatásaihoz is.

A szerveződés

A 'mi szerveződik' kérdéssel kérdezhető dolgot a szerveződés közegének nevezem. A 'mi szerint szerveződik' kérdéssel kérdezhető dolgot a szerveződés mintájának nevezem. A 'mivé szerveződik' kérdéssel kérdezhető dolgot a szerveződés eredményének nevezem. Egy adott szerveződés a közeg - minta - eredmény hármas szerint határozható meg. Ha a minta a közeg elrendeződéseként van jelen, akkor a mintát geometrikus mintának nevezem. Ha a mintát a közeg geometrikus mintája vitelezi ki a közegben, akkor a mintát funkcionális mintának nevezem. A közeg - geometrikus minta - eredmény hármast geometrikus szerveződésnek nevezem. A közeg - funkcionális minta - eredmény hármast funkcionális szerveződésnek nevezem.

Amikor a homokszemek meghatározott elrendeződése homokvárat hoz létre, akkor a homokszemek - elrendeződés - homokvár hármas egy közeg - geometrikus minta - eredmény hármas. Amikor a félvezetők meghatározott elrendeződése egy processzort hoz létre, akkor a félvezetők - elrendeződés - processzor hármas szintén egy közeg - geometrikus minta - eredmény hármas. Amikor a félvezetők processzoron belüli elrendeződése a processzor tervezésénél számításba vett logikai kapukat vitelezi ki, akkor a félvezetők - logikai kapuk - processzor hármas már egy közeg - funkcionális minta - eredmény hármas. A processzor fogalma alatt ezeknél a példáknál a fizikai áramkört, és nem a logikai kapuk halmazát értem. A tranzisztorokból összeálló áramköri egységeket szokásban van logikai kapuknak nevezni, de a logikai kapuk mások, mint az azokat kivitelező tranzisztorok és áramköri egységek.

A szerveződési szint

Az eredményt a közegnél magasabb geometrikus szinten lévőnek mondom. A geometrikus mintának nincs geometrikus szintje. Ha lenne, az annyit jelentene, hogy a homokszemek az elrendeződésük részei vagy a homokvár a homokszemek elrendeződését ugyanolyan részként tartalmazza, mint a homokszemeket. A funkcionális mintát a közegnél és az eredménynél magasabb funkcionális szinten lévőnek mondom. A magasabb funkcionális szinten lévő közeg, geometrikus minta és eredmény egyaránt az alacsonyabb funkcionális szint funkcionális mintája. Az egyes logikai kapuk épúgy funkcionális mintát képeznek a fizikai processzorhoz képest, mint az egyes logikai kapuk elrendeződése és az ennek nyomán létrejövő logikai processzor (a processzor mint logikai kapuk meghatározott elrendezésben lévő halmaza). A geometrikus szintet és a funkcionális szintet összefoglaló néven szerveződési szintnek nevezem.

A rendszer és a környezet

A geometrikus szerveződést más néven rendszernek nevezem. A rendszereket meg kell különböztetni a környezetüktől. A megkülönböztetés során feltételezünk egy határt. A határon belül a rendszer, a határon kívül a környezet található. A rendszer és a környezet azonos funkcionális szinttel rendelkezik. A környezet maga is egy rendszerekből felépülő rendszer.

A rendszer elemei

A rendszer közegét egy rendezetlen halmaz képezi, amely halmaz elemeit a geometrikus minta rendezi eredménnyé. A rendszer közegét képező halmaz elemei lehetnek állandók, változások és összefüggések, illetve ezen dolgok meghatározott halmazai. Így többek között értelmes fogalmak a 'változásban lévő állandó', az 'állandó változás', az 'állandóval összefüggésben lévő változás' és a 'változáson belüli összefüggés' is, amelyeknél azonban a metaforikusan használt egész - rész viszony nem azonos a rendszer közegét képező halmaz általuk leírt elemének mint halmaznak, saját elemei felé mutatott egész - rész viszonyával.

A mozzanat és a cselekvés

Ha az adott funkcionális szinten lévő rendszer változására hamis az, hogy annak eredete a fizikai szintnél magasabb funkcionális szinten értelmezhető, akkor a változást mozzanatnak nevezem. Ha az adott funkcionális szinten lévő rendszer változására igaz az, hogy annak eredete egy a fizikai szintnél magasabb funkcionális szinten értelmezhető, akkor a változást cselekvésnek nevezem.
Amikor az aszfalt hőtágulás következtében megreped, akkor ott az aszfalt változása a fizikai szintről ered és a fizikai szinten is megy végbe, tehát mozzanat. Amikor az autóról lepattan egy elöregedett festékdarab, akkor ott az autó változása ismét értelmezhető a fizikai szinten maradva, tehát mozzanat.
Amikor egy integrált áramkörben elektromos impulzus fut végig, annak eredete csak úgy értelmezhető, ha egy az integrált áramkör fizikai szintjénél magasabb funkcionális szintet, a logikai kapuk szintjét figyelembe vesszük. Az integrált áramkörben végigfutó elektromos impulzus ezért az integrált áramkör cselekvése. Amikor kitör egy háború, akkor a háborúban részvevő emberek viselkedése csak egy a fizikai szintnél magasabb funkcionális szint szerint, a társadalmi organizmus pszichológiai és szociológiai szintjének figyelembe vételével érthető meg. A háború tehát a társadalom cselekvése.
Amikor az eső elmossa az újság nyomtatott betűit, akkor a változás eredete a fizikai szinten van. Végbemenetele azonban nem szükségszerűen marad meg a fizikai szinten, hanem az újságcikk olvashatatlanná válása révén pszichológiai szinten is megjelenik. Ebben az esetben mégis egy mozzanatról van szó, hiszen a változást a változás eredete alapján tekinthetjük mozzanatnak vagy cselekvésnek.

A csere

A rendszer és a környezet között csere figyelhető meg. A csere lehet a közeg cseréje vagy a minta cseréje. A csere lehet kiadás vagy bevétel. A csere lehet a rendszer változásából eredő vagy a környezet változásából eredő. A csere lehet mozzanat által létrejövő vagy cselekvés által létrejövő.
Amikor a béka vizeletet ürít, akkor a békában mint rendszerben a vizelet ürítése során egy olyan közeg kiadás megy végbe, mely a rendszer cselekvéséből ered.
Amikor az emberből daganatot távolítanak el, akkor az emberben mint rendszerben a daganat eltávolítása során egy olyan közeg kiadás megy végbe, mely a környezet cselekvéséből ered.
Amikor a parkoló autó motorházába levegő áramlik, akkor az autóban mint rendszerben a levegő beáramlása során egy olyan közeg bevétel megy végbe, mely a környezet mozzanatából ered.
Amikor a robot a kamerájába érkező fénysugarakon keresztül az elötte lévő területről képet készít, akkor a robotban mint rendszerben a kép készítése során egy olyan minta bevétel megy végbe, mely a rendszer cselekvéséből ered. Itt a kamerába érkező fénysugarak a környezet mozzanatai, de az ami a robotban ezekkel a fénysugarakkal (és az általuk mint közeg által hordozott mintával) történik, már a robotnak mint rendszernek a cselekvése.
A közeg sohasem jelenik meg minta nélkül és a minta sem jelenik meg soha közeg nélkül. Ezért minden közeg csere együttjár a minta cserével és minden minta csere együttjár a közeg cserével. Ahoz, hogy a robot a kameráján keresztül képet készíthessen az elötte lévő területről, a fény energiájának (közegének) be kell hatolnia a robot rendszerébe, majd pedig a fény energia által hordozott mintát az elektromos energiának (mint közegnek) kell tovább vinnie ebben a rendszerben. Az autó motorházába fújó szél a csak rá jellemző ritmusokkal és irányokkal (mintával) írható le, amely a motorházban egy csak rá jellemző elváltozást (mintát) hozhat létre.

A rendszer cselekvéseként létrejövő cserék

Ha a rendszer cselekvéseként létrejövő közeg kiadás és a vele együttjáró minta kiadás feladata a közeg kiadás, akkor a közeg kiadást kibontásnak nevezem. Ha a rendszer cselekvéseként létrejövő közeg bevétel és a vele együttjáró minta bevétel feladata a közeg bevétel, akkor a közeg bevételt beépítésnek nevezem.
Amikor a sikló lenyel egy gilisztát, az beépítés. Amikor ugyanez a sikló a gilisztából visszamaradt anyagokat kiüríti, az kibontás.
Ha a rendszer cselekvéseként létrejövő minta kiadás és a vele együttjáró közeg kiadás feladata a minta kiadás, akkor a minta kiadást alakításnak nevezem. Ha a rendszer cselekvéseként létrejövő minta bevétel és a vele együttjáró közeg bevétel feladata a minta bevétel, akkor a minta bevételt észlelésnek nevezem.
Amikor valaki leír egy mondatot vagy áthelyez egy vázát, az alakítás. Amikor azután másvalaki elolvassa ezt a mondatot vagy észreveszi, hogy a váza milyen helyzetben van, az észlelés.
A kibontás és a beépítés nem más mint az anyagcserének nevezett tevékenység, ami alatt a szűkebb értelemben vett anyag cseréjén túl az energia cseréjét is érteni kell. Az észlelés fogalma ebben az esetben nem azonos a pszichológiában általánosan használt észlelés fogaloméval, hiszen az érzékelésen és az érzekletek elsődleges feldolgozásán túl bizonyos gondolkodási folyamatokat is észlelésnek nevezek.
A kibontást és beépítést összefoglaló néven közegközpontú cserének nevezem. Az alakítást és észlelést összefoglaló néven mintaközpontú cserének nevezem. A közegközpontú cserét és a mintaközpontú cserét összefoglaló néven rendszercselekvési cserének nevezem.

A mentalás és a mentalat

Ha az adott mentális tartalom nem a mozgáskoordináció és az elsődleges feldolgozás területén jelenik meg, akkor mentalatnak nevezem. A mentalat létrehozását és felhasználását mentalásnak nevezem.

A rendszercselekvési cserék evolúciója

Az élő szervezetek evolúciója mindenekelött a rendszercselekvési cseréik evolúcióját jelentette. A mintaközpontú csere feltehetőleg a közegközpontú cseréből fejlődött ki. Az első egysejtűek még csak korlátozott mértékben voltak képesek a mintaközpontú cserére, s inkább csak a közegközpontú csere tartotta fenn őket. ¬m már nekik sem lehetett mindegy, hogy milyen anyagokat és energiákat vesznek fel, illetve hogy milyen ragadozókkal kerülnek közelségbe, s ezért egyre inkább kifejlődött az alakítás és az észlelés képessége. Nem arról van szó, hogy az első egysejtűek képtelenek voltak a minta kiadására vagy bevételére, hanem arról, hogy ez kezdetben a közegközpontú cserén belül valósult meg, melyhez csak késöbb társult a mintaközpontú csere.
Az evolúció további eredménye volt, hogy a mintaközpontú csere a konkrét szintről egyre absztraktabb szintre tevődött át. A fényviszonyokra vagy a méreganyagokra adott egyszerű reakciók után megjelentek az olyan összetettebb érzékelési és elsődleges feldolgozási képességek, amilyen az emberi látórendszer. Ezt követően illetve ezzel párhuzamosan kifejlődött a mentalás, ami maga is mintaközpontú cserének tekinthető.

A mentalás mint mintaközpontú csere

Az idegrendszer feladata kezdetben a mozgásra és mozgáskoordinációra, illetve az érzékelésre és az elsődleges feldolgozásra korlátozódott. A mentalásra képes idegrendszer ebből az idegrendszerből fejlődött ki, és úgy tűnik a mentalás máig őrzi az ezen funkciókhoz való hasonlóságát.
A mentalatok két nagy csoportra oszthatók. Az ismeretekre (a kognitív pszichológiában ezeket gyakran vélekedéseknek nevezik) és a kívánatokra (a kognitív pszichológiában ezeket gyakran vágyaknak nevezik). Az ismereteket a 'mi van?' kérdés megválaszolására használjuk, a kívánatokat pedig a 'mi legyen?' kérdés megválaszolására. Az érzékelés - elsődleges feldolgozás eredményeit (például a rózsa látványát) szintén a 'mi van?' kérdés megválaszolására használjuk, illetve a mozgás - mozgáskoordináció eredményeit (például a rózsa után nyújtott kart) szintén a 'mi legyen?' kérdés megválaszolására. A kérdés alatt itt nem feltétlenül az ismeretek és a kívánatok létrehozása vagy az érzékelés - elsődleges feldolgozás és a mozgás - mozgáskoordináció elött magunkban feltett kérdést kell érteni, hanem érthetünk alatta egy olyan kérdést is, amit csak az említett cselekvések vizsgálata során teszünk fel, s a megválaszolásuk egyébként mint a cselekvő által fel nem fogott szükségszerűség van jelen.
A mozgás - mozgáskoordináció eredményeire mondhatjuk azt, hogy azok nem a 'mi legyen?' kérdésre válaszolnak, hanem a 'mi legyen?' kérdésre válaszoló kívánatokat vitelezik ki. De ez egy helytelen megközelítés, amely akkor jön létre, ha valaki a 'mi legyen?' kérdést és az arra adott választ kizárólag a gondolkodás szintjén tudja elképzelni. Az ilyen megközelítés feltételezi a 'mi legyen?' kérdés megfelelő cselekvések elötti feltételét, melyre a gondolatban adott válasz valóban csak a kívánat lehet.
Az észlelés egy olyan cselekvés, aminek az eredménye a 'mi van?' kérdésre válaszol. Az alakítás egy olyan cselekvés, aminek az eredménye a 'mi legyen?' kérdésre válaszol. Az érzékelés - elsődleges feldolgozás eredménye és az ismeret az észlelés eredménye. A mozgás - mozgáskoordináció eredménye és a kívánat az alakítás eredménye.
Az ismeretek létrehozásánál a mentalási ösztöneink mellett az érzékelés - elsődleges feldolgozást (például a rózsa látványát), az érzekelés - elsődleges feldolgozás eredményeként létrejövő ismereteket (például a rózsa gondolatát), vagy az elöbbi ismeretekből készített ismereteket (például a növény univerzálé gondolatát) használjuk. A kívánatokat a mozgás - mozgáskoordináció (például a beszéd) révén tudjuk megvalósítani. Az ismeretek és a kívánatok tehát csak az érzékelés - elsődleges feldolgozás illetve a mozgás - mozgáskoordináció révén kerülhetnek kapcsolatba a környezettel.

A képzelet és a mintaközpontú csere

Az elképzelés lehet a valóságos dolgok elképzelése, a nem valóságos, de megvalósítható dolgok elképzelése és a nem valóságos és megvalósíthatatlan dolgok elképzelése. Az első esetben a gondolatok egy valóságos környezettel létesítenek mintaközpontú cserét, a második esetben és a harmadik esetben egy látszólagos környezettel.
A képzeletbeli környezet felépítéséhez ihletre és támpontra van szükség. Egy kentaur elképzelésénél támpontot jelent az ember és a ló ismerete, ihletet pedig az a kívánat, ami a kentaur ismeretének létrehozására késztet. A második eset és a harmadik eset látszólagos környezete között az a különbség, hogy a második eset látszólagos környezetében meghatározóbbak a valóságos környezetről szerzett ismeretek, mint a harmadik eset látszólagos környezetében.
A látszólagos környezetünkre úgy tekintünk, mint ami rajtunk kívül van, tehát éppen úgy, mint a valóságos környezetre. Végiggondolhatjuk persze, hogy az csak a képzeletünkben létezik, ám amikor magunk elé idézzük látszólagos környezetünket, önkéntelenül és öntudatlanul is magunkon kívül állónak tekintjük azt. Sőt a látszólagos környezetünk utólagos felidézését észlelésnek és nem alakításának látjuk, s csak amikor először rögzítünk az emlékezetünkben valamit ebből a környezetből, akkor láthatjuk az elképzelést esetleg alakításnak. A látszólagos környezet megszerkesztése valójában annyiban észlelés, amennyiben a valóságos környezetről szerzett ismereteinket használjuk hozzá, de ennyiben sem a látszólagos, hanem a valóságos környezet észlelése.
A valóságos környezetünkbe beletartozik a többiek képzelete is. Egy képzeletbeli környezet kommunikációja, mondjuk egy elképzelt történet leírása vagy hallgatása a valóságos környezet észlelése és alakítása.

A mintaközpontú cserék csoportosítása

Ha a mintaközpontú csere a mozgás - mozgáskoordináció és az érzékelés - elsődleges feldolgozás szintjén megy végbe, akkor kezelésnek nevezem. Ha a mintaközpontú csere a magasabb mentális műveletek szintjén megy végbe, akkor mentalásnak nevezem. Ha a kezelés észlelés, akkor ingerülésnek nevezem. Ha a kezelés alakítás, akkor csinálásnak nevezem. Ha a mentalás észlelés, akkor ismerésnek nevezem. Ha a mentalás alakítás, akkor kívánásnak nevezem.
A mentalás és a kezelés egyetlen mintaközpontú cserévé állhat össze. (A mentalás és a kezelés a mintaközpontú csere alváltozatai, de amivé mint részek összeállnak, az is tekinthető a mintaközpontú csere alváltozatának.) Ez történik például beszéd közben, amikor a mentalásunk által létrehozott mentalatokat kezeléssel (hangképzéssel) közöljük.
A kezelés által létrehozott dolgot kezeletnek nevezem. A mentalás által létrehozott dolgot mentalatnak nevezem. Az észlelés által létrehozott dolgot észleletnek nevezem. Az alakítás által létrehozott dolgot alakítatnak nevezem. Az ingerülés által létrehozott dolgot ingerületnek nevezem. Az ismerés által létrehozott dolgot ismeretnek nevezem. A csinálás által létrehozott dolgot csinálatnak nevezem. A kívánás által létrehozott dolgot kívánatnak nevezem.
A kezelet és a mentalat egyaránt a cselekvő rendszeren belül értelmezett, tehát ha a csinálás a dió széttöréséhez szükséges mozdulat és annak koordinációja, akkor nem a széttört dió a csinálat, hanem a széttört dióba ütközött kalapácsot fogó testtartás. A csinálás esetében persze inkább érdemes a cselekvésről beszélnünk mint a cselekvés eredményéről (a csinálatról), miközben az ingerülés, ismerés és kívánás esetében inkább a cselekvés eredménye (az ingerület, az ismeret és a kívánat) a fontos.
A rendszercselekvések fent leírt felosztásának az egyik lehetséges összefoglalása a következő:

- észlelés (szenzoros)
- ingerülés (konkrét szenzoros)
- ismerés (absztrakt szenzoros)

- alakítás (motoros)
- csinálás (konkrét motoros)
- kívánás (absztrakt motoros)

A másik pedig a következő:

- kezelés (konkrét)
- ingerülés (konkrét szenzoros)
- csinálás (konkrét motoros)
- mentalás (absztrakt)
- ismerés (absztrakt szenzoros)
- kívánás (absztrakt motoros)

Ritter Teodor, 2004.11.07.
[válaszok erre: #2] (TÉMANYITÓ)
 A rendszerek metafizikai modellje (üzenet: 2, Tudomány)
 
    / 1 
Lista: 
Kép:
Smile:
  

Új hozzászólás írása
  Név :   Jelszó :
  Mail :
  Üzenet:

 Betűszín:  Háttérszín:
 Árnyék:      Parázslás:
BBcode On/Off.    Betűméret:
Url/Kép autokonverzió On/Off.
Aláírás beszúrása
  Kép feltöltés: [Feltöltési max. file méret (byte): 20000]
    Írja be ide a képen látható biztonsági kódot:
Smiley kódok teljes listája
Az oldal 0.014967918395996 másodperc alatt generálódott.

  Cégadatok  |   Felhasználási feltételek  |   Adatvédelem  |   Általános Fórum Szabályzat  |   Médiaajánlat  |   Segítség Partner oldalak
  Netboard Bt. © 2001-2013. E-mail