Regisztrál :: Profil :: Beállítás :: Tagok :: Keres :: Szavazógép :: Csoportok :: Segítség Vissza :: Főoldal 

 Ön is hirdessen itt! Részletekért klikk: ide! Összes banner! :: Saját banner! 
 Hozzászólások: 9254059/47 Témák: 17540 Tagok: 108890 Legújabb tag: akeladroid Online: (111/1
 Név: Jelszó:  Eltárol  Elfelejtette jelszavát?
    / 1 
Lista: 
Kép:
Smile:
  
 Az ipari termékek jellemzői és hatásuk a személyiségre (üzenet: 1, Tudomány)
 
 1. Ritter Teodor  |   Válasz erre2005-08-24 16:38:16 [1.] 

Az ipari termékek jellemzői és hatásuk a személyiségre

Bevezetés

Az ipari termékek (jegyzet 1) meghatározó hatással vannak személyiségünkre. A tömegközlekedési és tömegkommunikációs technológiák fejlődése megváltoztatta körülményeinket, s ezzel megváltoztatta személyiségünket is. A mezőgazdasági technológiák fejlődése szintén változásokat hozott azok személyiségében, akiknek nem kellett többé éhezniük, de azok személyiségében is, akiknek nem kellett a földműveléssel foglalkozniuk. Az ilyen jellegű személyiség változások felismerése nem okoz nehézséget, hiszen látványos életforma változások nyilvánvaló következményeiként jönnek létre. A "nyilvánvaló" alatt azt kell érteni, hogy a mindennapos tapasztalataink által megszerzett emberismeretünkkel számos olyan összefüggést megértünk, amelyek révén az életforma változás és a személyiség változás közötti kapcsolat feltárható. Mindenki tudja például (ha a kauzális összefüggés miértjére nem is tud mindenki válaszolni), hogy a nyomor és a gürcölés kényszeres és görcsös gondolkodásmódhoz vezet. Ezért mindenki tudja, hogy a mezőgazdasági technológiák fejlődése egy nem kényszeres és nem görcsös gondolkodásmódra adott esélyt azáltal, hogy megszabadított bizonyos gépies munkákhoz való alkalmazkodástól, s lehetővé tette az ízletesebb és táplálóbb ételek fogyasztását.
Van azonban a termékek meghatározó hatásának egy másik változata, amelyik kevésbé áttekinthető. A termékek a kinézetük és a viselkedésük révén (jegyzet 2) alkalmasak arra, hogy pusztán mint szimbólumok az emberek világnézetében alapvető és többnyire meg sem fogalmazott módosításokat végezzenek. Ebben a tanulmányban az ilyen jellegű meghatározó hatásokat fogom vizsgálni.

Az ipari termékek mint szimbólumok

A termékekkel érintkezésbe kerülve mindenekelött a következő jellemzőik tűnnek fel:

a1. A kifutott technológiájú termékek ára sok esetben (például a videomagnók esetében) akkor is lefelé halad, ha nem mint használt termékeket vásároljuk meg azokat. A befutott technológiájú termékek (például a DVD lejátszók) pedig gyakran kevesebbe kerülnek, mint a hasonló feladatot ellátó, már kifutott technológiájú termékek (például a videomagnók). Ennek a két folyamatnak a következtében általános tendencia, hogy a termékek egyre olcsóbbak lesznek, s egyre több termék érhető el egyre több ember számára.

a2. Egyre kevesebb anyagot használnak fel a termékekben, és hacsak nincs szükség az ellenkezőjére a termékek egyre könnyebbek is. Az alkatrészek miniatürizálása valamint a nagyobb alkatrészek (például a burkolatok és a vázak) gyártásánál alkalmazott új eljárások állnak emögött a folyamat mögött, melyet felmérhetünk azzal, ha a vályog kutakat a porcelán mosdókkal, a termet betöltő számítógépeket pedig a notebookokkal hasonlítjuk össze.

a3. A termékek egyre összetettebb rendszerekként jelennek meg. Vizsgáljuk meg egy orchestrion (régi típusú zenegép) és egy hi-fi berendezés felépítését! Az orchestrion mechanikája bonyolultnak tűnhet, a bonyolultsága azonban meg sem közelíti azt, amit egy CD lejátszóban vagy egy digitálisan kereső rádióban találhatunk. De bonyolultabbnak kell tekintenünk a műanyag kalapácsot is a fém kalapáccsal szemben, hiszen a fém kémiai szerkezete nem tudatosan vezérelt, míg a műanyagnál már a kémiai szerkezet is egy megtervezett konstrukció.

a4. A termékek létrehozásához szükséges tudás egyre elméletibbé és összetettebbé válik. Egy szélmalom vagy egy páncél a múltban a csúcstechnológiát képviselte, mégis a szélmalom vagy a páncél létrehozásához szükséges tudás elméletisége és összetettsége meg sem közelítette azt, amit egy mai mikrohullámú sütő mögött találunk.

a5. A termékek létrehozásához szükséges tudás egyre kevesebb ember számára áll rendelkezésre és azok között is egyre inkább szétoszlik. A múltban minden egyes páncél legyártásához szükség volt egy kovácsra, aki a páncél készítésének minden fortélyát ismerte. A mikrohullámú sütők ezzel szemben sorozatban gördülnek le a gyártószalagokról, s az a kevés számú mérnök és kutató is, aki a létrehozásukhoz szükséges tudással rendelkezik, a létrehozásukhoz szükséges összes tudásnak csak egy-egy kis részletét ismerheti.

a6. A termékek összetettsége egyre észrevétlenebbé válik. Egy XIX. századi óra mechanikája még látványosan volt bonyolult, s látványos volt a cirádás díszítése is. Egy digitális óra nemcsak a burkolatát tekintve egyszerű, de szabad szemmel a belső felépítését és a működését sem találnánk olyan bonyolultnak mint a XIX. századi óráét. A felhasznált anyagok megtervezett vegytani szerkezeteit és a felhasznált áramköri elemeket épenúgy nem vennénk észre benne, ahogyan az alkatrészeiben futó elektromos impulzusokat sem. ¬ltalánosan érvényes a modern termékekre, hogy miközben egyre összetettebbekké válnak, kívülről és belülről egyre egyszerűbbnek tűnnek. Ami voltaképen nem jelent mást, minthogy a felépítésük nemcsak összetettebbé, de elméletibbé (absztraktabbá, tehát az érzékszervek által egyre kevésbé felfoghatóvá) is válik.

a7. A termékek elméletisége egyre nyilvánvalóbb. Mivel a termékek egyre bonyolultabb műveleteket végeznek és a felépítésük egyre egyszerűbbnek tűnik, ezért nagyon tudatlannak kell lennie egy embernek ahoz, hogy ne sejtse meg a felépítés összetettségének láthatatlan szintre húzódását, vagyis a termékek felépítésének egyre elméletibb jellegét. Egy öregember vagy egy értelmi fogyatékos talán egyszerűnek hiszi a TFT kijelzőn megjelenő kép előállítását, és nem csodálkozik a TFT kijelző felépítésének látszólagos egyszerűségén, a legtöbb ember azonban felvesz annyi műszaki ismeretet, ami az egyszerűség látszólagosságának megsejtéséhez kell.

a8. A termékek egyre gyorsabb mozgásokat valósítanak meg. A mechanikát felváltó elektronika az alkatrészek mozgását az elektromos impulzusok alkatrészeken belüli mozgásává változtatta, ami együttjárt a mozgások sebességének növekedésével. Ez a folyamat mutatkozik meg többek között az mp3 lejátszók órajele és a szalagos lejátszók pörgése közötti különbségben.

a9. Az egyes termékek közötti összefüggések egyre kevésbé nyilvánvalóak. A távirányító nincs vezetékkel összekötve az általa irányított berendezéssel, a mobiltelefonról nézett webkamera talán a bolygó másik oldalán van, de még a sokféle tisztítószer sokféle felülettel való használata sem könnyen áttekinthető. A gépek közötti mind fejlettebb kommunikáció és a mind sokrétűbb funkciók eredménye ez a folyamat.

a10. A termékek az egyre fokozódó elméletiségük és összetettségük, továbbá a létrehozásukhoz használt tudás egyre fokozódó elméletisége és összetettsége miatt egyre hatékonyabbá válnak. A hatékonyságuk alatt érteni lehet azt a hatékonyságot, ami az általuk végzett aktív műveletek egyre nagyobb hatékonyságaként (mondjuk a processzor mind gyorsabb számításaiként vagy az autók mind nagyobb sebességeként) jelenik meg, továbbá azt a hatékonyságot, ami az általuk végzett passzív műveletek egyre nagyobb hatékonyságaként (mondjuk a burkolat karcolásokkal szembeni ellenállásaként) jelenik meg.

a11. A termékek használata egyre egyszerűbb. A filmszalagos vetítőberendezések kezelése még hozzáértést igényelt, a DVD lejátszók megindításához ehez képest már kevesebb hozzáértés szükséges. A teflonos serpenyők alkalmazása is kevesebb hozzáértést igényel, mint a zsírral dolgozó acél serpenyőké. Ahogy a kutatók és a fejlesztők megtanulják az anyagot a nekik tetsző módon alakítani, úgy válik egyre inkább lehetővé, hogy a magas szinten automatizált vagy a korábban megvalósíthatatlan fizikai tulajdonságokkal rendelkező termékek egyre kevesebb szakértelmet igényeljenek.

a12. A termékek használata egyre összetettebb. Egy szövegszerkesztő program kezelése bonyolultabb mint egy írógépé, és a sokféle modern felület takarítása is bonyolultabb az 1900-as években fellelhető felületek takarításánál. Itt tulajdonképen a hatékonyság nem kellő mértékű növekedéséről van szó, arról az átmeneti állapotról, amikor egyre több mindent tudunk megvalósítani, ám még nem annyit, hogy a termékek általánosan felhasználhatók legyenek. Nem mondhatjuk azt a központi számítógépünknek, hogy építtessen nekünk a robotokkal egy villát a folyó fölé, hanem ehez ma az építészek és a munkások hozzáértésére van szükség. Sőt még csak olyan anyagunk sincs, amelyik a polírozott alumínium árával és a karcolhatóságán kívül minden más fizikai paraméterével rendelkezne.

a13. A termékek által képzett hangulatok egyre gyorsabban és egyre tágabb határok között változtathatók. A termékek a kinézetükkel, sőt a viselkedésükkel is hangulatokat képeznek bennünk. Ilyen hangulatképző feladata volt például a főúri kastélyokban a festményeknek és a tükröknek, a modern élethez pedig hozzátartozik ezeknek a hangulatoknak a folyamatos cseréje illetve egyénileg választható jellege. Igaz ez a mobiltelefonok háttérképeire és csengőhangjaira, az utazás közben hallgatott háttérzenére, vagy a tusfürdőkre is. Ezeket a dolgokat (a tusfürdők esetében magukat a termékeket, a többi felsorolt esetben pedig ugyanazoknak a termékeknek a kinézetét és viselkedését) nagy készletből választhatjuk ki, és minden egyes választásunk gyors változást eredményez a felidézett hangulatban.

a14. A termékek egyre gyorsabban cserélődnek. A középkorban sok terméket akár több nemzedék is használt, ma viszont még a bútorok között is ritka az olyan termék, amit 5-10 évnél hosszabb időre vásárolnának. A termékek cserélődését egyrészt az egyre fejlettebb termékek megjelenése idézi elő, másrészt pedig a legyártott példányok gyors elhasználódása.

a15. A termékek használata demokratizálódik. Ez két dolgot jelent. Az egyik, hogy a kezdetben csak kevesek által megfizethető (különösen műszaki) termékek néhány év alatt tömegtermékké válnak. (Miközben a gazdagok már fejlettebb termékeket használnak.) A másik pedig, hogy a korábbihoz képest több termék (például a tartós elem) épenúgy ott van a milliárdos otthonában, mint a gyári munkáséban.

A fenti jellemzők a következő hatást gyakorolják világnézetünkre:

b1. Az a1, a10 és a11 jellemző a termékek nélkülözhetetlenségébe vetett hithez vezet. A bennszülötteket alkalmatlanná teheti a modern termékek használatára az a12 jellemző. Az azonban, aki gyermekkorától kezdve gépesített környezetben él, általában már nemcsak nem lenne hajlandó visszatérni a bennszülötttek életformájához, de alkalmatlan is lenne arra.

b2. Az a1 jellemző a termékek egyre kevesebb anyagának és súlyának a képzetét kelti. Az "anyagilag megengedhető" vagy "a nehezen megszerezhető" kifejezések arra utalnak, hogy a pénzt metaforikusan anyagként és súlyként fogjuk fel. Ebből következik, hogy a termékek olcsóságát az anyaguk és a súlyuk alacsony mennyiségeként értelmezzük. Ha elég tudatosak vagyunk hozzá, akkor a logikai (metaforikus) értelemben vett anyagot és súlyt nem tévesztjük össze a fizikai értelemben vett anyaggal és súllyal, a legtöbb esetben azonban nem gondoljuk ezt ilyen tudatosan végig.

b3. Az a2, a3, a4, a6 és a7 jellemzők, a b2 hatás és a velük kölcsönhatásba kerülő b1 hatás az anyag egyre kisebb és a forma (ami alatt a gondolataink metaforikus értelemben megformált jelentését is érthetjük) egyre nagyobb jelentőségét hangsúlyozzák. Azt a benyomást keltik, hogy az absztrakt és komplex gondolatok felsőbbrendűek a konkrét és szimpla gondolatokhoz viszonyítva, s hogy a gondolatok általában véve felsőbbrendűek az általuk alakított anyaghoz viszonyítva.

b4. Az a1, a10, a11 és a13 jellemzők a természet feletti hatalom és a kényelem fokozódását sugallják.

b5. A b3 hatás a b4 hatással kölcsönhatásban az intelligencia és a természet feletti hatalom összefonódását sugallja. A természet feletti hatalom mindenekelött nem a testi erő és ügyesség, hanem a világot megismerő és átalakító intelligencia révén növekedett. (Még az ókori piramisok sem épülhettek volna fel a magas szintű társadalmi szervezettség és a megfelelő építészeti technológiák kifejlesztése nélkül.) Ugyanakkor a természet feletti hatalom növekedése megszabadította az embert a természeti viszonyokhoz való alkalmazkodás kényszerétől, ami lehetővé tette a tudás mind akadálytalanabb megszerzését. Az emberek nem törhetettek volna ki az őskori viszonyok közül intelligenciájuk nélkül, s egyetlen ősember sem szerezhette volna meg az akkori viszonyok között egy mai ember tudását, még akkor sem, ha az a tudás valamilyen módon hozzáférhető lett volna.

b6. Az a12 jellemző folytán nyilvánvalóvá válik a termékek használatához használt intelligencia növekedése. Egy mondás szerint az ember azért hozta létre a gépeket, hogy a környezetét egyszerűbbé tegye, ám közben végtelenül összetetté tette azt. Az idézett mondás azon a megfigyelésen alapul, miszerint az ember egyre inkább megszabadult a természeti viszonyokhoz való alkalmazkodás kényszerétől, közben azonban egy olyan környezetet épített ki, melyben csak egy különleges tudás által érvényesülhetett.

Az új tudás most épolyan elengedhetetlen a fennmaradáshoz, mint amilyen a természetes környezetben alkalmazott volt, de a jellegét tekintve inkább a termékek létrehozásához szükséges intelligenciához hasonlít, mint a természetes környezetben alkalmazott tudáshoz. Az a tudás, amellyel a mesterséges környezetünkben érvényesülünk, legyen szó akár egy adatlap kitöltéséről vagy egy telefon üzemeltetéséről, nem olyan távoli a kutatásoknál és a fejlesztéseknél használt tudástól mint egy kőkori vadász tudása. A tudás átalakulásának ezen vonatkozásait mindenki megtapasztalja, aki a mai értelemben vett tudást (mondjuk az autóvezetést) összehasonlíthatja a régi értelemben vett tudás emlékeivel vagy maradványaival (mondjuk a fára mászással).

b7. A b3, b5 és b6 hatások együttesen az intelligencia felsőbbrendűségét sugallják. Bizonyos embereket ez a felsőbbrendűség tudat dühít, de a modern környezet még feléjük is ezt a tiszteletreméltóságot közvetíti.

b8. Az a8 és a13 jellemzők a gondolkodás és általában véve a cselekvések felgyorsítására késztethetnek azzal, hogy a gyors mozgások hatékonyságot fokozó szerepére illetve a hatékonyság gyors változásokat eredményező jellegére hívják fel a figyelmet. Már a gőzmozdony is a cselekvések felgyorsítására késztetett a viselkedési mintaként működő tevékenységével, ma pedig ezt a késztetést a b7 hatás a gondolkodás felgyorsítására irányuló törekvéssé is teszi.

b9. A b4 hatás sok embernél a modern bálványimádathoz vezet. ľk a processzoruk órajelét vagy a motor fordulatszámát mint egy kényszeres és görcsös gondolattal reprezentált dolgot tisztelik. ¬ltalában státusz szimbólumként is használják ezeket a paramétereket, de ettől függetlenül is, az ezek iránt érzett tiszteletükben van valami érzéketlen (brutális) jelleg. Az erő kultusza irányítja őket még akkor is, ha ez az erő például a számítógépük teljesítményében nyilvánul meg.

b10. A b4 hatás nemcsak az intellektuális tevékenységet elősegítő kényelmet sugallhatja (a b5 pontban bemutatott módon), hanem az intellektuális tevékenységet akadályozó kényelmet is. Erre az intellektuális tevékenységgel ellentétes kényelemre az ad példát, amikor valakinek a gépesített munkahelyén és háztartásában már kevés dolga akad, s ő a tudományos vagy művészeti képzése helyett akciófilmeket néz a DVD lejátszóján.

A b4 hatás a kényelem akármelyik változatát sugallja is valaki számára, azt ez a valaki kedvelheti vagy el is ítélheti. És aszerint, hogy melyiket kedveli vagy ítéli el, válik neki a kényelem adott változata követendő mintává, amely a primitívséget vagy az intelligenciát fokozza. Persze az, hogy valaki a primitívséget vagy az intelligenciát kedveli-e azt is meghatározhatja, hogy a b4 hatás a kényelem melyik változatát sugallja a számára. Aki a primitívséget kedveli, annak a kényelem inkább a kényelem intellektuális tevékenységet akadályozó változatát jelenti, aki pedig az intelligenciát, az a kényelmet (hacsak nem használják elötte a kényelmet nyilvánvalóan másra) inkább a kényelem intellektuális tevékenységet segítő változataként fogja fel.

b11. A b9 hatás és a primitívség kedvelése esetén a b10 hatás (mint az anti-intellektuális kényelem anti-intellektualitásának mintaként való követése) a barbárságot fokozza.

b12. Az a4 és a5 jellemzők a termékek felhasználóinak a termékek létrehozásához használt tudás idegenségét sugallják. Ennek a hatásnak a megértésénél pedig figyelembe kell venni, hogy minden ember, még egy fejlesztőmérnök is felhasználója olyan termékeknek, amelyeket nem ért. S ez még nem is csak olyan módon valósul meg, hogy például egy számítógéptervező nem érti a gyógyszerek hatásmechanizmusát, hanem olyan módon is, hogy a számítógép tervező nem érti azoknak a termékeknek a felépítését és belső működését sem, amelyekből mint zárt modulokból a számítógépet felépíti.
A felhasználók egy mesterséges világban mozognak, amelyet emberek teremtettek hatalmas tudással. Mivel azonban ezt a tudást ma már senki nem tekintheti át, ezért ennek a tudásnak a birodalma épolyan rejtélyesnek tűnik, mint a régi korok emberei számára a természet összefüggései.

b13. Az a13 és a14 jellemzők a társadalom aktuális díszleteinek múlandóságát és illuzórikusságát sugallják. Az emberek más díszletek között éltek az ókori Egyiptomban, a középkori Franciaországban vagy a sztálini Szovjetunióban, de ritkán tudatosult bennük, hogy ezek a díszletek csak egy társadalmilag megteremtett realitást építenek fel, amely amellett, hogy mérsékelten tükrözi vissza a tényleges realitást, mégcsak nem is örökkévaló. Az a13 és a14 jellemzők azonban az "átmeneti színpadon játszani" benyomását keltik az emberekben, szemben a korábbi "beilleszkedni a végső világrendbe" benyomásával.

b14. Az a15 jellemző az emberek közötti gazdasági (vagyonbeli) és politikai (rangbeli) egyenlőséget sugallja. Valamint azt is, hogy a termékek minden társadalmi réteget elárasztanak.

Jegyzetek

1. A következőkben az ipari termékekre már csak a "termékek" kifejezéssel fogok utalni. A termék fogalmába ebben a tanulmányban nem tartozik bele például a számítógépes program vagy a zenemű, hanem csak azok a gyártósorokon előállított tárgyak, melyeknek tapintható jelenléte van. Eszerint termék a falra akasztható kép vagy a mobiltelefon, de a mobiltelefonon megjelenő kép már nem az.

2. A kinézet absztrakt értelemben viselkedés. Egy festmény kinézete például a festmény viselkedése a fény hatására. Ebben a tanulmányban a kinézetet és a viselkedést majdnem úgy különböztetem meg, ahogy az általánosan használt fogalmaink szerint megkülönböztetjük azokat. Kinézetnek azt nevezem, ahogyan egy termék az érzékszerveink elött megjelenik (például a termék színét vagy illatát, de a hangját is), viselkedésnek pedig azokat a műveleteket, amelyeket a termék egyébként végez (például a hangszóró mozgását vagy a robot járását). A kinézet lehet a viselkedés következménye is, például akkor, amikor a monitor viselkedése (a rajta feltünő kép megjelenítéséhez végzett műveletek) egy meghatározott kinézetet kölcsönöz neki.

Ritter Teodor, 2004.11.29. és átdolgozás 2005.08.24.
[válaszok erre: #2 #3] (TÉMANYITÓ)
 Az ipari termékek jellemzői és hatásuk a személyiségre (üzenet: 1, Tudomány)
 
    / 1 
Lista: 
Kép:
Smile:
  

Új hozzászólás írása
  Név :   Jelszó :
  Mail :
  Üzenet:

 Betűszín:  Háttérszín:
 Árnyék:      Parázslás:
BBcode On/Off.    Betűméret:
Url/Kép autokonverzió On/Off.
Aláírás beszúrása
  Kép feltöltés: [Feltöltési max. file méret (byte): 20000]
    Írja be ide a képen látható biztonsági kódot:
Smiley kódok teljes listája
Az oldal 0.004166841506958 másodperc alatt generálódott.

  Cégadatok  |   Felhasználási feltételek  |   Adatvédelem  |   Általános Fórum Szabályzat  |   Médiaajánlat  |   Segítség Partner oldalak
  Netboard Bt. © 2001-2013. E-mail