Regisztrál :: Profil :: Beállítás :: Tagok :: Keres :: Szavazógép :: Csoportok :: Segítség Vissza :: Főoldal 

 Ön is hirdessen itt! Részletekért klikk: ide! Összes banner! :: Saját banner! 
 Hozzászólások: 9265709/0 Témák: 17583 Tagok: 109008 Legújabb tag: csaszi1987 Online: (56/1
 Név: Jelszó:  Eltárol  Elfelejtette jelszavát?
    / 1 
Lista: 
Kép:
Smile:
  
 Gondolatok a december 5.-i népszavazásról (üzenet: 1, Tudomány)
 
 1. Ritter Teodor  |   Válasz erre2005-09-05 17:07:23 [1.] 

Gondolatok a december 5.-i szavazásról

1. A kultúrális relativizmus veszélye

Az emberek kultúrális szempontból nem egyformák és nem is egyenlőek. Adott egy ember, aki a testi ereje és ügyessége, valamint a könyörtelensége által próbál érvényesülni, s nem törekszik másra, mint a mások feletti hatalomra és az elfajult élvezeteinek kielégítésére. Adott továbbá egy másik ember, aki feladatának tekinti a művészeti értelemben vett szépség és a tudományos értelemben vett igazság keresését, s azt is, hogy a szépséget és igazságot az emberek segítségére használja. Miért lennének ezek kultúrálisan egyenlőek? Ilyen emberekkel naponta találkozhatunk az utcán. Az erdélyi cigánnyal, akinek a zsebében ott lapul a rugóskés. Vagy a gyógyszerkutatóval, aki azért választotta foglalkozását, mert erről a területről bármelyik orvosnál több emberen segíthet.
A kultúrális relativizmus azon a módon, ahogyan azt ma a legtöbben képviselik épolyan leegyszerűsítő és szélsőséges felfogás, mint a viktoriánus kor önelégültsége, amellyel szemben történetileg kifejlődött. Egy bizonyos összetevő szép lehet és igaz az egyik kultúrális közegben, s hiányozhat egy másik kultúrális közegből, amiben viszont egy az elöbbi kultúrális közegben nem létező összetevő lehet szép és igaz. Sőt még az is elképzelhető, hogy a két szép és igaz összetevő jelenléte nem összeegyeztethető, tehát nem hozható létre olyan kultúrális közeg, amiben mindkettő jelen van. A kultúrális relativizmus ebben az értelemben egy érett és valóságnak megfelelő szemlélet. Abban az értelemben azonban, hogy az egyes kultúrális közegeken belül nincsenek alsóbbrendű és felsőbbrendű összetevők, vagy hogy az egyes kultúrális közegek a bennük található összetevők összességét tekintve nem lehetnek egymáshoz viszonyítva alsóbbrendűek és felsőbbrendűek, már nem.
Az elöbbi példáknál maradva az erdélyi cigány kultúrálisan felsőbbrendű lehet a gyógyszerkutatónál annyiban, amennyiben az absztrakt és komplex gondolkodásra képtelenül érzelmei gyermeki közvetlenséggel irányulnak a világ felé. De hogy az erdélyi cigány kultúrálisan és összességében véve egyenlő a gyógyszerkutatóval, az egy olyan hazugság, ami mérhetetlen szenvedést idéz elő a világban már ma is.
Ezt a szenvedést látjuk a bíróságokon, ahol az egyetemista lány ugyanazt az ítéletet kapja, amit a dagadt prostituált. Ezt a börtönökben, ahol az érzékeny és intellektuális fiatalembert bedobják a kigyúrt bűnözők közé. Ezt a buszokon is, ahol a rekedt hangú takarítónő félresöpri a nyugdíjas kertészmérnököt. A megoldás erre a szenvedésre egy új rendi társadalom lenne, ahol a gazdasági és politikai hierarchia a kultúrális hierarchiát követné, s a rekedt hangú takarítónő úgy hajolna meg a nyugdíjas kertészmérnök elött, ahogyan annak idején egy jobbágy hajolt meg földesura elött.

2. A hibás kérdésfeltevés

A december 5.-i népszavazás két fő kérdése a kórházak privatizálása és a romániai magyar nemzetiségűek magyar állampolgársága. Mindkét kérdés feltevése hibás, hiszen explicit módon egyik sem veszi figyelembe az emberek közötti kultúrális különbségeket.
Gondoljuk csak végig! Egyenlő orvosi ellátásban kell-e részesülnie a rúgóskéses koldusnak és a gyógyszerkutatónak? Egy olyan korlátozott erőforrásokkal rendelkező társadalomban, amilyen a magyar társadalom, érdemes-e sok millió forintos szervátültetést végezni egy emberen, akinek sorsa és jelleme visszafordíthatatlanul tönkrement? Az orvosi ellátás területén nem az orvosi ellátás szinvonalbeli megosztottsága jelent problémát, hanem az, hogy a magasabb ellátás megfizetésére képes emberek csoportja nem esik egybe azon emberek csoportjával, akik a magasabb ellátásra érdemesek.
A kultúrális különbségek fontossága még nyilvánvalóbb a romániai magyar nemzetiségűek kérdésénél, ahol implicit módon mindkét párt felhasználja azt a szavazók befolyásolására. Az egyik oldalon Mátyás királyról és Ady Endréről lehet hallani, akik ma nem kaphatnának magyar állampolgárságot, mert a mai Románia területén születtek. A másik oldalon pedig a fekélyes - mankós, minden gaztettre képes koldusok bevándorlásával riogatnak. A realitás az, hogy Románia gazdaságilag alsóbbrendű terület Magyarországhoz viszonyítva, s hogy erről a területről a kultúrálisan felsőbbrendű embereket kellene kimenteni. Miközben számos olyan kultúrálisan alsóbbrendű ember él Magyarországon, akiket nyugodtan áttelepíthetnénk a román falvakba.

Ritter Teodor, 2004.11.27.
[válaszok erre: #2] (TÉMANYITÓ)
 Gondolatok a december 5.-i népszavazásról (üzenet: 1, Tudomány)
 
    / 1 
Lista: 
Kép:
Smile:
  

Új hozzászólás írása
  Név :   Jelszó :
  Mail :
  Üzenet:

 Betűszín:  Háttérszín:
 Árnyék:      Parázslás:
BBcode On/Off.    Betűméret:
Url/Kép autokonverzió On/Off.
Aláírás beszúrása
  Kép feltöltés: [Feltöltési max. file méret (byte): 20000]
    Írja be ide a képen látható biztonsági kódot:
Smiley kódok teljes listája
Az oldal 0.0042479038238525 másodperc alatt generálódott.

  Cégadatok  |   Felhasználási feltételek  |   Adatvédelem  |   Általános Fórum Szabályzat  |   Médiaajánlat  |   Segítség Partner oldalak
  Netboard Bt. © 2001-2013. E-mail