Regisztrál :: Profil :: Beállítás :: Tagok :: Keres :: Szavazógép :: Csoportok :: Segítség Vissza :: Főoldal 

 Ön is hirdessen itt! Részletekért klikk: ide! Összes banner! :: Saját banner! 
 Hozzászólások: 9316492/27 Témák: 17747 Tagok: 109648 Legújabb tag: Szlifka János Online: (86/2
 Név: Jelszó:  Eltárol  Elfelejtette jelszavát?
    / 3 
Lista: 
Kép:
Smile:
  
 Versek Idézetek Gyüjteménye! (üzenet: 55, Hobbi)
 
 30. Tibbe  |   Válasz erre2006-10-04 22:27:46 [26.] 
"Az ember hal vagy madár vágyna lenni,

a kígyó szárny után sóvárog,

a kutya félresikerült oroszlán,

a mérnök költővé szeretne válni,

a légy fecskéül akarna tanulni,

s légynek kívánna látszani a költő,

ámde a macska

csak macska akar lenni..."



PABLO NERUDA



 29. anshi  |   Válasz erre2006-10-04 09:34:40 [27.] 
Nagyon szépek ezek a versek!
köszike!
[előzmény: (28) Tibbe, 2006-10-03 15:20:31]
 28. Tibbe  |   Válasz erre2006-10-03 15:20:31 [28.] 
Ratkó József

Akinek a szerelem a gondja...

Agyát, szívét is hámba fogja,
merengve hallgat, szól szorongva,
akinek szerelem a gondja.

Fészek-rakók álmait sejti,
tolakvó énjét elfelejti,
szellős nádasban el is rejti.

Kedvesének hű tükre lenne,
s míg ő csudálná magát benne:
szemérmes, dús titkokra lelne.




[válaszok erre: #29]
 27. Tibbe  |   Válasz erre2006-10-03 15:18:54 [29.] 
Szörényi Levente/Bródy János:
Egy év elmúlt



Elmúlt egy év
hova tűnt a szép tavasz, hajnali szél
ez első rügyező ág, a találkozás.


Egy év elmúlt
hova tűnt az édes nyár, szép szerelem
a forró éjszakák, ígéretek.



Elmúlt egy év
hova tűnt a fáradt ősz, sokszínű táj
a hulló csillagok, a búcsúzás.


Egy év elmúlt
hova tűnt a hideg tél, a nagy havazás
a sápadt napsugár, a várakozás.



És jön majd még sok-sok év
Akire vársz, talán majd rádtalál.



Az élet nem áll meg soha, végtelen tánc
akárhogy táncolhatsz, csak körben jársz
Szoríts meg jól, ha engem kívánsz,
addig szeress, amíg látsz.



 26. Tibbe  |   Válasz erre2006-09-30 08:36:46 [30.] 
Stignor István

Ősz


Minden arany már, a Napsugár is,
mely ontotta kincsét egész Nyáron át
nézd, sok falomb, levél fáradtan hintázik
az őszi széltől, lehullni, pihenni vágy...

Piros bogyók csüngnek csontváz-ágon,
társuk a lomb alig takarja őket
várják a sorsuk, s egy szeles nappalon
lehullva földre, adnak új életet...

Arany tutajként sodródik a vízen
hajtva a széltől egy árva falevél,
táplálta anyját rövid kis életében,
most letette sorsát... tovább már nem remél...

Szép most az Ősz. Akárha köddel
érkezik egy hűvös hajnalon,
s míg fázósan bújunk össze a csípős esőben,
a Föld készül. Mereng új Tavaszon....



 25. sky  |   Válasz erre2006-09-29 18:57:32 [31.] 
Tibbe Gyönyörűek ezek a versek.
 24. Tibbe  |   Válasz erre2006-09-29 17:50:14 [32.] 

Sólyom Tamás:
FRESKÓ

Szaladunk egymás kezét szorítva,
szemünk lehúnyva, fújja a hajunk a szél.
Vadul remegő búzaföldeken
vihar söpör és lassan leszáll az éj.
És lemondva végül az otthoni ágyról
zihálva állunk, saras ruhánkból
apró patakban, lassan folyik a víz.

S amíg az arcunk fehérre mossa,
templomi csöndben angyalokká leszünk.
Kupolák öblén szárnyal a vágyunk,
az idő útján időtlenül repülünk.
És aratják lenn a búzamezőket,
hideg az ősz, a kopasz vidéket
apró pihékkel öltözteti a tél.

Fenn a kékben mozdulatlanul
nézzük egymást, nézzük, hogy olvad a hó.
Szerelmes szavak hajnali réten,
érik a nád és madarat ringat a tó.
S újra a nyár, ez a vihart idéző,
zsiványkodó és csodát remélő,
észrevétlen az őszbe emészti a tűz.

Így múlnak egyre-másra az évek,
keskeny az út és csöndesen vezet hazafelé.
Hajlott a hát és öreg a szív is,
sötét ruhába öltözve ülnek a kapu elé,
de a szemekben izzó hajdani vágyak
ajtót mutatnak az esti magánynak,
a félhomályban gyertya lángja ég.

Látod, lassan eltűnik minden,
csak mi ketten nem öregszünk.
Ki tudja, milyen rég figyeljük
e különös világ változását.
Keretben élünk fenn a falon,
valaki néha ránk néz lentről,
s időnként egy darab papírra
egy-egy mondatot tétován leír.




 23. Tibbe  |   Válasz erre2006-09-29 17:34:03 [33.] 
Francis Jammes
A HÁZ RÓZSÁVAL LENNE ITT TELI

A ház rózsával lenne itt teli s dongó darázzsal.
Vecsernye szólna délután lassúdad kondulással;
a szőllőfürtök áttetsző kövek ilyenkor, s lassan
szundítanának benn az árnyékos lugasban.
Ó, hogy szerethetnélek itt. Tiéd e szív, merész
huszonnégy évem, gőgöm és egész
fehér rózsáktól illatos költészetem tiéd;
és mégsem ismerlek, hiába minden hát, nem élsz.
Mert azt tudom, ha élnél, vélem élnél,
velem lennél te itt, velem rejteznél ott a réten,
nevetve csókolnál, fölöttünk szőke méhek,
mellettünk hűs patak, s a lombok összeérnek.
A napfény hullna csak, hallgatnánk, hogy sziszegne,
mogyorócserje vetne apró árnyékot füledre,
s már nem nevetnénk, mert kimondhatatlan volna
szerelmünk, és a szánk némán egymásra forrna;
s érezném ajkaid pirossán, mily varázslat!
a rózsát, szőllők jóízét s mérgét a vad darázsnak.

(Radnóti Miklós fordítása)




 22. Tibbe  |   Válasz erre2006-09-29 17:31:40 [34.] 
Sólyom Tamás:
VALLOMÁS

Veled alszom és Veled ébredek,
valahányszor álmodozom.
Olyan ez, mint a hajnali remegés,
ahogy végigszalad az arcomon.

Zajaimmal megkeserítelek,
túl hangos a szívdobogás.
Menekülnék - hidd el -, de az vagyok,
ami lángban a féktelen lobogás.

Hiába bújtatod el Magad,
mindennap megtalállak,
lehajtom fejem és megjelensz,
ne félj, így senki se láthat,
ne félj, így senki se láthat.

Érezned kell, amit mondanék,
oly erős a vágyódásom.
Utol ér ez az üzenet, átlebeg
időn és távolságon.

Úgy néznek a régi barátaim,
azt kérdik, mit nevetek.
Nem hinnék úgyse, ha mondanám,
hogy Veled alszom és Veled ébredek.




 21. Tibbe  |   Válasz erre2006-09-29 17:28:05 [35.] 
Nagy László

Ki viszi át a szerelmet

Létem ha végleg lemerült
ki imád tücsök-hegedűt,
Lángot ki lehel deres ágra?
Ki feszül föl a szivárványra?
Lágy hantu mezővé a szikla-
csípőket ki öleli sírva?
Ki becéz falban megeredt
hajakat, verőereket?
S dúlt hiteknek kicsoda állít
káromkodásból katedrálist?
Létem ha végleg lemerült,
ki rettenti a keselyűt!
S ki viszi át fogában tartva
a Szerelmet a túlsó partra!



 20. Tibbe  |   Válasz erre2006-09-29 17:26:02 [36.] 
Pilinszky János

Sztavrogin elköszön

"Unatkozom. Kérem a köpenyem.
Mielőtt bármit elkövetnek,
gondoljanak a rózsakertre,
vagy még inkább egyetlen rózsatőre,
egyetlen egy rózsára, uraim."




 19. Tibbe  |   Válasz erre2006-09-29 17:23:02 [37.] 
Kercsó Attila

Jelképek

Amit nem versnek szántak
s mégis az,
lehetne tán az igazán
igaz.

Néhány vonalból kibomlik
a táj,
A szomorúság nemcsak
ami fáj.

A szeretet nem divat,
ünnepi,
melyet csak bálon illik
hordani.

Ha jelből értesz minek
sok beszéd,
a szavakat az idő marja
szét.

Míg a legyintés lemondás
lehet,
A boldogság is sokszor
képzelet.

Rozsdás szögesdrót a rabság
maga,
Szerény virág a szépség
bajnoka.

Hol pont a vég ott ne folytasd
tovább,
Az erdő helyett megteszi egy
ág.

Színek bölcsője csak fehér
lehet,
mert hordozza az összes
színeket.

Fehér a hó s a menyasszony
lepel,
a jelképeknek olykor hinni
kell.


 18. Tibbe  |   Válasz erre2006-09-29 17:20:41 [38.] 
Sólyom Tamás:
Cím nélkül



Ha az árnyékom köszönés nélkül végleg elhagyott,
Ha lépéseim nem rajzolnak süppedt lábnyomot,
Ha tükörbe nézek, s azt látom, hogy nem vagyok jelen,
Mert őt, aki onnan rám figyel, őt nem ismerem.



Akkor csillagok között, vagy a felhők felett
Mesevilágba hajszol a képzelet.
Ilyenkor messze indulok, száll a csónakom,
Az Óperencián utazom.



De mégis, mégis a földön élek
és mindig visszatérek,
(mindig visszatérek,)
Hiszen én is, én is a földön járok,
de ilyen csodát még nem láttam,
Ez eltaszít és magába zár...



Ha számon kérik a bűnömet, amit nem követtem el,
Ha kérdésemre nem figyelnek, senki nem felel.
Ha kiáltásom ellenére túl csendes vagyok,
Ha hamis a húr a gitáron, amit A-ra hangolok.



Akkor álmodozni kell, hogy könnyű legyek,
Mikor Csodaországba röpít a képzelet.
Ilyenkor varázsszőnyegen, vagy tündérszárnyakon
Az Üveghegyen túl utazom.



Titok, kérlek ne mondd el senkinek,
De van egy hely, ahova olyankor megyek,
Ha ketté szakad a szál...
Ha nincs nagyobb pohár...
S ha úgy érzem, hogy nem hiányzom már




 17. Tibbe  |   Válasz erre2006-09-29 17:18:12 [39.] 
Sólyom Tamás:
Az én színeim



Nem értem ezt a képet, mégis kedves nekem,
nem értem, hogy mi kényszeríti simogató kezem.
Hozzáérek lágyan, talán akad még remény
és egyszer befogad ez a festett költemény.



De ujjaim nyomán a szépen megrajzolt világ
zűrzavaros lesz, mégis hiszem, csak így tovább.
És árkok nyílnak végig, ahogy a körmöm elhalad,
összefolynak a színek, csak kérdőjel marad...



Hol az a sárga az igazán szép,
hol az a zöld és mi ez a kék?



Az én színeim, ahogy a világot látom.
Ez a szivárvány minden igazam
és minden hazugságom.
S ahogy ülök a vászon előtt,
lassan életre mozdul a kép,
egy alak a festményből hirtelen kilép,
leül mellém, felém fordul,
nézd, ez én vagyok, ez már a múlt.



Új vásznat terítek a régi helyére már,
eljövendő színeimre, fényeimre vár.
S boldog vagyok, hogy végre nekem készül a kép,
s azt mutatja majd, amit látni szeretnék.



De meglepődve érzem, hogy bizonytalan vagyok,
s érzem azt is, most az egyszer nem hazudhatok,
de túl sok az emlék és a régi gondolat,
és túl sok a volt, ami után csak kérdőjel marad...



Hol az a sárga, az igazán szép,
hol az a zöld és mi ez a kék?



A palettán görcsös az ujjam, az ecset föl-le jár.
Fekete és fehér között néha meg-megáll.
S ahogy ülök a vászon előtt,
lassan életre mozdul a kép,
egy alak a festményből hirtelen kilép,
leül mellém, felém fordul,
nézd, ez én vagyok, azt hiszem...





 16. sky  |   Válasz erre2006-09-29 14:39:55 [40.] 
Sajna nekem nincsenek sajátok, de másokét szívesen olvasom.

sky

The Best Kennel

Képtáram
[előzmény: (13) anshi, 2006-09-14 00:03:28]
 15. anshi  |   Válasz erre2006-09-22 10:16:54 [41.] 
Idézet:
Mint űz, hajt vágyam hiába

Te egyetlen Senkim, szavadra várva

De ajkad kecsegtet némán, nevetve

S én játékod játszom kínomat feledve.



Édes rabomként őrizlek féltve

Soha meg nem kapva, fájva mindörökre

De magamnak akarlak, Te Senki, Te Minden

Hisz' tudom, Te vagy egyetlen kincsem.



S ha éjnek sötét leple borít

És veszett kutya szebb holnapért vonít

Tudnod kell, hogy virrasztok árván

Tobzódva lázban, jöttödre vágyván,



És harcol, és küzd, de elbukik szívem

Elsorvad az éj, s most már megértem

Nem teremsz virágot hívó kertemben

Csak nekem voltál, Te Minden, Te Egyetlen.


[válaszok erre: #51]
 14. anshi  |   Válasz erre2006-09-22 10:14:35 [42.] 
Idézet:
Csodás minden napom mit veled élhetek,

Ámulatba ejtő mind az mit érezhetek.

Te vagy a reménység, a szívárvány nekem,

az, kit senki más nem érinthet -ÉLETEM.

Érzéki percek és éjszakák múltak el,

ébredni veled olyan, mint a mennyország.

Szomorkás napon is csak veled lenni,

veled könnyezni,

veled reménykedni.

Veled élni csak minden pillanatban.

Veled vesződni, ha épp olyan napunk van.

Nem feledni a napot, mit megismertél velem.

A hulló csillagot, mi szerelmünk jelképe lett!

 13. anshi  |   Válasz erre2006-09-14 00:03:28 [43.] 
köszi

Hozhatok ti is,nem baj ha nem saját...nagyon szeretem a verseket és az idézeteket!
[válaszok erre: #16] [előzmény: (12) sky, 2006-09-13 21:22:51]
 12. sky  |   Válasz erre2006-09-13 21:22:51 [44.] 
szia

Nagyon szépeket írsz. Méééég!

sky

The Best Kennel

Képtáram
[válaszok erre: #13] [előzmény: (10) anshi, 2006-09-12 23:35:38]
 11. he.za  |   Válasz erre2006-09-13 19:49:18 [45.] 


Ica
 10. anshi  |   Válasz erre2006-09-12 23:35:38 [46.] 
Idézet:
Megfeszült-e vagy várta már a véget?
-Nem tudom. A kis levél gondolt egyet,
S lehullt a kőlapon.
Egymásra néztünk egy pillanatra,
Körülöttünk az arcnélküli tömeg...
Tudom, hogy megismertél,
S hogy én is ismertelek

[válaszok erre: #12]
 9. babatom  |   Válasz erre2006-09-10 10:03:11 [47.] 
No igen ez az egyik kedvenc idézetem töle

Panni




Zeneforum
[előzmény: (8) anshi, 2006-09-09 22:24:48]
 8. anshi  |   Válasz erre2006-09-09 22:24:48 [48.] 
Köszönöm!


Idézet:
Megtanultam, hogy egy embernek csak akkor van joga a másikra felülről lenézni, amikor annak talpra állni nyújt segítő kezet!
Gabriel García Márquez



[válaszok erre: #9] [előzmény: (7) babatom, 2006-09-09 19:45:18]
 7. babatom  |   Válasz erre2006-09-09 19:45:18 [49.] 
No ha teccett, van itt valami hasonlo, még

http://gallery.site.hu/d/1083015-1/LuftFeue_PPS

amugy ha szereted az ilyen idézeteket, akkor ajänlom, figyelmedbe Gabriel García Márquez-t



Panni




Zeneforum
[válaszok erre: #8] [előzmény: (6) anshi, 2006-09-07 23:11:15]
 6. anshi  |   Válasz erre2006-09-07 23:11:15 [50.] 
Köszi.. A versek sajátok...próbálkozom néha

Nagyon tetszett a tied!

[válaszok erre: #7] [előzmény: (5) babatom, 2006-09-07 22:01:49]
 Versek Idézetek Gyüjteménye! (üzenet: 55, Hobbi)
 
    / 3 
Lista: 
Kép:
Smile:
  

Új hozzászólás írása
  Név :   Jelszó :
  Mail :
  Üzenet:

 Betűszín:  Háttérszín:
 Árnyék:      Parázslás:
BBcode On/Off.    Betűméret:
Url/Kép autokonverzió On/Off.
Aláírás beszúrása
  Kép feltöltés: [Feltöltési max. file méret (byte): 20000]
    Írja be ide a képen látható biztonsági kódot:
Smiley kódok teljes listája
Az oldal 0.013321876525879 másodperc alatt generálódott.

  Cégadatok  |   Felhasználási feltételek  |   Adatvédelem  |   Általános Fórum Szabályzat  |   Médiaajánlat  |   Segítség Partner oldalak
  Netboard Bt. © 2001-2013. E-mail