Regisztrál :: Profil :: Beállítás :: Tagok :: Keres :: Szavazógép :: Csoportok :: Segítség Vissza :: Főoldal 

 Ön is hirdessen itt! Részletekért klikk: ide! Összes banner! :: Saját banner! 
 Hozzászólások: 9374511/68 Témák: 18009 Tagok: 110630 Legújabb tag: joseweathers9090 Online: (100/1
 Név: Jelszó:  Eltárol  Elfelejtette jelszavát?

Ha ide klikkelsz, a fórumunk felhasználási feltételeit olvashatod. Az el nem olvasása nem mentesít a betartása alól!
Ez egy független, politika és kutya-politika mentes fórum, aki ide téved ezt ne feledje el !
    / 1 
Lista: 
Kép:
Smile:
  
 Gondolatok az internet használatáról, fórumozásról, jogról, etikáról (üzenet: 22, Steinhart kennel fóruma)
 

Szulika



Tagság: 2006-10-03 18:44:26
Tagszám: #35540
Hozzászólások: 1989
22. Elküldve: 2007-08-03 04:16:30 [1.]

De mi történik az emberrel akkor, ha a vita során arra kényszerül, hogy a véleményével ellentétes dolgot állítson? Festinger elmélete - a kognitív disszonancia - ad választ erre a kérdésre. Képzeljük cl a következő gyakran előforduló helyzetet: egy ismert személyről elismerő, jó véleménye van valakinek, de ott, ahol a vita folyik, mindenki elutasítóan nyilatkozik. Amikor emberünktől megkérdezik, hogy neki mi a véleménye a szóban forgó személyről, nem meri kimondani a többiekével ellentétes elismerő szavait, és a jelenlevők többségi véleményének nyomására ő is a többiek elutasító ítéletét hangoztatja. Emberünkben a két tudattartalom között disz-szonancia alakul ki, mert az, amit mondott, ellentétes volt azzal, amit gondolt. Mivel a két állítás nem illik össze egymással, kellemetlen feszültség lép fel benne, amely arra készteti őt, hogy azt valamilyen módon enyhítse.


Es ez van sajnos nagyon sok esetben a teen-ek kozt is. Az ugynevezett "peer pressure"...amikor a "vagany" tarsaik ravezetik oket a dohanyzasra, drug-okra, stb.stb.
Mivel tudatunk ota az erosebb kutya" khm", es ez azota sem valtozott. Gyerekeknel akik nem voltak ontudatosan, igazsagosan es szabadsagban nevelve, valoszinuleg hajlani fognak a megvezetettsegre.

(meg jo hogy sprecholom a madzsart

Honlapom
Képtáram
[előzmény: (21) Eromi, 2007-08-02 07:25:42]
Kiváló dolgozó
Szulika adatlapja Privát üzenet küldése Felvétel a címjegyzékbe Felvétel tiltó listára Hozzászólások száma:   


Eromi



Tagság: 2006-03-13 14:16:23
Tagszám: #28354
Hozzászólások: 15004
21. Elküldve: 2007-08-02 07:25:42 [2.]

Ígérem, ebben a témában ez az utolsó

MINDENKI MONDJA A MAGÁÉT
- Vita és meggyőzés -

A vitában mindig két fél vesz részt, és mindkét fél arra törekszik, hogy meggyőzze partnerét saját álláspontja helyes voltáról. A vélt vagy valóságos ellentétek kialakulhatnak két személy, kis- és nagycsoportok tagjai vagy akár nemzetek között is. Hogy az ellentétek és a viták hová fajulnak, az nagyrészt a vitában részt vevőkön fordul meg, azon, miképp vitatkoznak, milyen eszközöket vetnek be a vita során, és betartják-e a vitatkozásnak javarészt íratlan szabályait.

A vita jellegét alapvetően az határozza meg, hogy a konfliktust mi váltotta ki. Meghúzódhat mögöttük ízlésbeli különbség vagy az alapvető nézeteknek, értékeknek és erkölcsi normáknak az ütközése. Más lesz a vita, ha az érdekellentétnek valóságos tárgyi alapja van. Átirányított konfliktusnak azt nevezik, amikor az ellentét nem a valóságos résztvevők között támad, hanem kívülről gerjesztik azt a két fél között. A rejtett, ki nem mondott nézetkülönbségek mögött pedig hosszú ideig lappanghat az ellentét, mert kimondásukat a felek sokáig nem merik vállalni.

Az eszményi az volna, ha a vitatkozó felek érveiket tárgyilagosan adnák elő, figyelnének egymás állításainak a tartalmára, a másik fél véleményére, mérlegelnék azok helytállóságát, és a vita hevében sem sértegetnék egymást. Ez azonban különösen manapság - ritka dolog. Ritkán sikerül konfliktusainkat vitákban feloldani, mindkét fél számára elfogadható megállapodással lezárni!

Úgy tűnik, a politikai viták eldurvulása áttevődött a mindennapi élet konfliktusaira; a családok és a munkatársak vitatkozásai is tele vannak durvasággal. Nemhogy elsimulnának az ellentétek: egyre újabb meg újabb összeütközéseket teremtenek! Mély, begyógyíthatatlan sebek keletkeznek, és emiatt a különböző álláspontok kifejtésére már egyre kevésbé van mód. Talán azért, mert a felek érveléséből hiányzik a logika. Vagy mert nem is akarják az érveket meghallani. Vagy egyszerűen azért, mert a vitatkozó felekből már az egymás iránti elemi tisztelet is hiányzik.

Hallgassuk meg egymást!

A vita során eltorzulhat az ellentétet kiváltó ok, sokszor felnagyítódnak a részletkérdésekben mutatkozó ellentétek. Nem ritkaság, hogy egyik fél se hajlandó figyelembe venni a másik fél érvelését, és mindenáron arra akarja rávenni amazt, hogy adja fel saját álláspontját, és fogadja el teljesen az övét. Az ilyen vitákat, ha ezek egyáltalán vitának nevezhetők (?), egyhangúság jellemzi, már ami a tartalmukat illeti. Mindkét fél legtöbbször egyidejűleg beszél, ugyanazt ismételgeti. Az érvek készlete hamar kimerül, ha hiányzik a vitából egymás mondanivalójának a megértése. Néha úgy látszik: a felek azért nem hallgatják meg a másik mondókáját, hogy ne kelljen az esetleges érvek súlya miatt elfogadniuk valamit is a másik álláspontjából. Egy kívülálló harmadik személy számára sokszor egyenest komikus az, ahogyan a vitatkozók újra meg újra elmondják a magukét, és egyáltalán nem figyelnek arra, amit a másik mond. Az érvek ugyan lehetnek logikusak és meggyőzőek, ha a felek egyszerre beszélnek, azok még véletlenül sem juthatnak el a másik tudatába, és ilyenformán teljesen hatástalanok maradnak.

Stratégiák

Hogy a vita eredményes legyen, evégett vajon mit érdemes tenniük a vitatkozóknak? Mi a célszerűbb: az ellentéteket szélsőségessé növelni vagy - ellenkezőleg - visszafogni? Sajnos, a kutatások szerint az emberek inkább az előbbire hajlanak. A vitatkozók nagy része azt gondolja, hogy ha durván rátámad a másikra, vagy az ellentéteket felnagyítja, az ellenfél megszeppen, és nem mer ellentmondani neki, hajlik majd a kiegyezésre.

A vitázók gyakran épp a túlságosan nagy ellentétek okozta feszültség csökkentése érdekében eleve engedményt tesznek, mégpedig abban a reményben, hogy akkor a másik fél megenyhül majd, és az is enged valamit. (A kérdés az, hogy meddig mehetünk el az engedményekben, hiszen ha egyszer valamit kimondtunk, azt igen nehéz visszavonni, meg nem történtté tenni.) A másik fél azonban az engedményt, a békülékeny hangot, a megegyezésre hajló túlzott készséget gyengeségnek is hiheti, és ezért még keményebben léphet fel, és egyre újabb követelésekkel állhat elő. Ezért sokkal célravezetőbb, ha valaki többféle ajánlatot tesz, és inkább apró engedményekkel kísérletezik.

Osgood a fokozatos és kölcsönös feszültségcsökkentés stratégiájának nevezi azt, amikor az egyik fél a vita kezdetén valamilyen apró gesztust tesz a másik felé, nem törődve azzal, hogy lát-e kellő biztosítékot a viszonzásra. Ez lélektani nyomást gyakorol a másikra, amit annak kínos nem viszonoznia, nehéz rá elzárkózóan válaszolnia. Ugyanez az eredmény érhető el akkor, ha valaki a másik durva indítására nem támadással, hanem épp ellenkezőleg: valamilyen kedvességgel válaszol. (Ezt neveztük el kiscsoportos tréningjeinken, ahol a helyes konfliktuskezelő viselkedést tanítjuk a résztvevőknek, - Dobd vissza kenyérrel!"-gyakorlatnak.)

A problémamegoldó stratégia kidolgozói ezzel ellentétben azt javasolják, hogy a felek rögtön a vita első pillanatában mondják ki, milyen konfliktusnak a feloldására jöttek össze, az ellentétek tárgyát, jellegét és mélységét a lehető legkiélezet-tebb formában fogalmazzák meg, és mondják ki: milyen erőfeszítéseket kell tenniük azért, hogy megtalálják a mind a két fél számára elfogadható megoldást. A problémát tudatosan megoldani akaró magatartás sokkal jobb alapot teremt a megegyezésre, mint az előbbi, amely a feszültségcsökkentést csupán az említett lélektani kerülő utakon próbálja megtalálni.

Durva, sértő megjegyzések

A vad indulatok hullámzása, a durva közbevetés, a személyeskedő hang - egyszóval a vita agresszív formája - ellenállást vált ki és visszautasításra talál mind a két félben, teljesen függetlenül az állítások tartalmától. Számos kutatás bizonyította, hogy az egyik fél vitatkozási stílusa meghatározza a másik fél vitastílusát is. A mesterségesen teremtett konfliktushelyzetekben ez pontosan nyo monkövethető volt. Minden vitára hatott az előző vita hangvétele, a vita akárhogyan fejeződött be, a következő vita menetét is befolyásolta. Amikor valakivel ki tudja hányadik vitánkat kezdjük el, végig figyelemmel vagyunk a másik fél reakcióira; de nemcsak az szabja meg viselkedésünket, amit éppen most mond nekünk, hanem azok az emlékek is, ahogyan korábban viselkedett irányunkban vitáink során.

A vitát kísérő érzelmi és indulati tartalom sokszor szavakban nem is fogalmazódik meg, hanem csak metakommunikatív úton, a tekintetek játékában, a gesztusokban, a testtartásban és a hangsúlyokban fejeződik ki. Nem kell valakinek azt mondanunk, hogy hazudik: elég a kézmozdulat, egy kifejező mimika, és a vitapartner pontosan tudja, hogy kétségbe vonták állítását. A közlések hatását viszont erősíti, ha kifejezően, hittel és szenvedéllyel adjuk elő mondandónkat, nem pedig vontatottan, unott arccal.

A vita elharapódzásának egyik gyakori vonása, hogy a tárgyról a személyre tolódik át az ellentét. Az egyik fél a másik személyét kezdi támadni. Itt is nagy szerep jut a metakommunikációnak: hangsúlyok és mozdulatok alkalmasak arra, hogy a partner szavahihetőségében való kétséget, megvetést, gyanakvást vagy éppenséggel gyűlöletet fejezzenek ki. Előfordul, hogy valaki szavakban elfogadja partnere érvelését, de egy vállrándítással, fintorral és ajakbiggyesztéssel pont az ellenkezőjét fejezi ki.

A veszekedések közben gyakran hangzanak el durva, sértő megjegyzések azokról a személyekről, akikhez őt szoros érzelmi szálak fűzik. Az ilyen megjegyzések, szidalmak és sértegetések néha szándékosan a másik fél érzékeny pontjaira irányulnak, az a céljuk, hogy a másik felet indulatossá tegyék, tettlegességre ragadtassák, és ő aztán elmondhassa mindenkinek, lám milyen szörnyű, gonosz ember amaz. Az ilyen magatartás merőben más fogadtatásban részesül mások előtt, mint kettesben. Amit négyszemközt esetleg föl se veszünk, az mások, netán a nyilvánosság előtt már sértőnek számít, és, persze, eszerint is válaszolunk rá.

Az utólagos igazolás

F. H. Lund szociálpszichológus szellemes kísérletekkel vizsgálta, hogy a vita eredménye miként befolyásolható az általunk alkalmazott érvekkel. Kiderült: ha többféle érv hangzott el, a meggyőzésben mindig az első érv volt a leghatásosabb. Később sokkal kevésbé változtathatók meg azok az állítások, amelyekről már volt a személynek alkalma előzetes véleményt kialakítania. Az ember folyton kapcsolódási pontokat keres az állítások között, és ha egyszer szert tett ilyenekre, nem szívesen mond le róluk. Ezek énünknek szinte nélkülözhetetlen részévé válnak, és megtámadásukat személyünk elleni támadásnak fogjuk fel. Így küzdünk az ellen, hogy gondolkodásunk következetlennek mutatkozzon mások előtt: ha egyszer állást foglaltunk valamiben, akkor többnyire már nem merünk változtatni véleményünkön, és ragaszkodunk hozzá, nehogy összeütközésbe kerüljön korábbi álláspontunkkal. Ha egy véleményt sajátunknak tekintünk és meggyőző erejét belsőleg elfogadtuk, olyannak tartjuk, amelyhez már valamilyen kötelezettségünk fűződik.

De mi történik az emberrel akkor, ha a vita során arra kényszerül, hogy a véleményével ellentétes dolgot állítson? Festinger elmélete - a kognitív disszonancia - ad választ erre a kérdésre. Képzeljük cl a következő gyakran előforduló helyzetet: egy ismert személyről elismerő, jó véleménye van valakinek, de ott, ahol a vita folyik, mindenki elutasítóan nyilatkozik. Amikor emberünktől megkérdezik, hogy neki mi a véleménye a szóban forgó személyről, nem meri kimondani a többiekével ellentétes elismerő szavait, és a jelenlevők többségi véleményének nyomására ő is a többiek elutasító ítéletét hangoztatja. Emberünkben a két tudattartalom között disz-szonancia alakul ki, mert az, amit mondott, ellentétes volt azzal, amit gondolt. Mivel a két állítás nem illik össze egymással, kellemetlen feszültség lép fel benne, amely arra készteti őt, hogy azt valamilyen módon enyhítse.

Valahányszor egy embernek olyan véleménye van, amely magában véve arra késztetné, hogy ne hajtson végre valamilyen cselekvést, ez disszonáns lesz azzal a ténnyel, hogy a cselekvést végrehajtotta. Ha ez az össze nem illés fennáll, az illető azt vagy cselekedetének a megváltoztatásával, vagy meggyőződésének a feladásával mérsékelheti. Ha a cselekvést már nem tudja megváltoztatni, mert az már bekövetkezett, kénytelen megváltoztatni a véleményét. A feszültség csökkentése úgy is elérhető, hogy az egyik vagy mindkét tudattartalmat módosítja, összeegyeztethetőbbé (konszonán-sabbá) teszi. De úgy is enyhíthető, hogy olyan új tudattartalmat illeszt a kettő közé, amely áthidalja az eredeti tudattartalmak közötti szakadékot. Amikor valaki egy olyan véleményt akar magáévá tenni, amely ellentétes addigi cselekedeteivel, megpróbálhatja a disszonanciát úgy mérsékelni, hogy maga igyekszik támogató társakat szerezni hozzá azok köréből, akik már régóta hangoztatják azt a véleményt. A kognitív disszonancia elmélete magyarázatot ad arra a gyakran megfigyelhető viselkedésre, amellyel az emberek cselekvéseiket megpróbálják utólag igazolni. A disszonanciát csökkentő viselkedés mindenkor az én védelmét szolgálja: ha ellentmondásba kerülünk önmagunkkal, annak segítségével továbbra is fenn tudjuk tartani magunkról azt a képet, amely szerint mi helyesen cselekedtünk, okosak, értékesek, jók vagyunk...

Oláh Tamás
(Élet és Tudomány 2004. január 23.)
[válaszok erre: #22]
Kiváló dolgozó
Eromi adatlapja Privát üzenet küldése Email küldése Felvétel a címjegyzékbe Felvétel tiltó listára Hozzászólások száma:   


Eromi



Tagság: 2006-03-13 14:16:23
Tagszám: #28354
Hozzászólások: 15004
20. Elküldve: 2007-08-01 15:36:41 [3.]

Egy kis szómagyarázat:
"polémikus" jelentése: vitatott; vitatkozó
"metafizika" jelentése:az a filozófiai ág, ami a világot nem a fizikai (tapasztalati) oldaláról vizsgálja, hanem az érzékszervekkel fel nem fogható részeit (halál, lélek)
"entitás" jelentése:tulajdonságok összessége; egyed; szellemlény
"intellektus" jelentése:felfogó képesség, értelem
"dialektika" jelentése:a beszélgetés mestersége; vitakészség
"szofisztikus" jelentése:megtévesztő, szócsavaró
"Premissza" jelentése:(lat.), szószerinti jelentése előrebocsátott. A logikában a következtetések tanában bír fontossággal. Igy pl. a közönséges szillogizmusban : Minden ember halandó, Péter ember, tehát Péter halandó ; az első két tétel alkotja a P.-t, amelyből következik a konkluzió. Általánosságban a P. jelenti valaminek a szükséges előfeltevését.
"szillogizmus" jelentése:két egymásra vonatkozó állításból a következtetés levonása
"panteizmus" jelentése:olyan filozófiai irányzat, ami istent a természettel azonosítja
ha valaki valamit még nem értene, itt utána nézhet:
http://www.idegen-szavak.hu/index.php?oldal=keres
[előzmény: (19) Eromi, 2007-08-01 12:59:08]
Kiváló dolgozó
Eromi adatlapja Privát üzenet küldése Email küldése Felvétel a címjegyzékbe Felvétel tiltó listára Hozzászólások száma:   


Eromi



Tagság: 2006-03-13 14:16:23
Tagszám: #28354
Hozzászólások: 15004
19. Elküldve: 2007-08-01 12:59:08 [4.]

Sebők Zoltán: A vitatkozás filozófiája
© Sebők Zoltán
(2005. május)

A VITAKOZÁS FILOZÓFIÁJA

Schopenhauer trükkjei


A vitát bizonyára csak azok tekintik a személytelen igazságért folytatott becsületes küzdelemnek, akik még sohasem polemizáltak, a vita fogalmát pedig csak könyvekből ismerik. Arthur Schopenhauer, a tizenkilencedik század egyik meghatározó filozófus egyénisége nem tartozott ezek közé. Már diákkorában felfigyelt a különféle polémiák során alkalmazott trükkökre, melyek ismétlődő előfordulása arról győzte meg, hogy a vita célja általában nem igazság, hanem hogy kiderüljön, kinek van igaza. Éppen ezért, a vita gyakorlatában is a saját filozófiai álláspontját látta beigazolódni. A polemikus érvelésben nem a tiszta intellektus küzdelmét látta, hanem egy annál gyökeresebb metafizikai entitásnak, az akaratnak a működését. Az intellektus tehát ezek szerint nem más, mint az akarat álarca: az ember természet adta tulajdonsága, hogy a saját igazát akarja megvédeni, s ha ez becsületes úton nem megy, akkor különféle trükkökhöz folyamodik.

Schopenhauer már ifjúkorában elkezdte gyűjteni és tanulmányozni a szóban forgó trükköket (Kunstgriffe), s miután azt tapasztalta, hogy a filozófiatörténetben rendszerezett formában még senki sem foglalkozott velük, kénytelen volt új bölcseleti ágazatot alapítani. Így született meg az erisztikus dialektika, amit nyugodtan nevezhetünk a vitatkozás filozófiájának is. Az erisztika hagyományosan a vitatkozás művészetét jelenti, a dialektika szónak pedig az eredeti értelmére emlékeztet Schopenhauer, vagyis a dialógus, a párbeszéd vezetésének tudományát érti rajta. Az erisztikus dialektika azonban egy lényeges vonatkozásban különbözik a hagyományos dialektikától: olyan vitavezetési módszereknek adja meg a szerkezetét, amelyek attól függetlenül vezetnek győzelemre, hogy a vitázónak objektíve igaza van-e. A hangsúly tehát azon van, hogy csak másoknak tűnjön úgy, mintha a vitázónak igaza lenne. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az erisztikus dialektika pusztán szofisztika, hiszen míg a szofisztika a hamisról bizonyítja, hogy igaz, addig Schopenhauer olyan esetekkel foglalkozik, ahol - miként a vitában általában - még nem lehet tudni, mi is az igazság. Egyebek mellett épp ezzel indokolja az erisztikus dialektika létjogosultságát: sohasem tudhatjuk biztosan, hogy nem épp az-e az igazság, amit vitapartnerünk látszólag sikeresen cáfol. Ha időt nyerünk, talán eszünkbe jut egy jó érv a saját álláspontunk mellett. Az erisztikus dialektika azonban ettől függetlenül mégis machiavellista "tudomány", mivel a cél - hogy látszólag igazunk legyen - szentesíti az eszközt, akár a legaljasabb trükkök alkalmazását is. Schopenhauer befejezetlenül hagyott trükkgyűjteménye (de hogy is lehet egy ilyen gyűjtemény teljes?) többnyire meglehetősen szemtelen fogásokat tartalmaz. Javasolja például, hogy a vita során érveljünk gyorsan, mert így vitapartnerünk nehezebben veszi észre akarva-akaratlanul elkövetett hibáinkat, ha pedig végképp tehetetlenek vagyunk érveivel szemben, árasszuk el értelmetlen szóhalmazzal - hátha véletlenül értelmet talál benne -, vagy térjünk át a személyes sértegetés jól bevált módszerére.

Indoklásul épp Machiavellivel példázódik. Machiavelli azért javasolta a fejedelemnek, hogy szomszédja egyetlen gyengeségét se hagyja kihasználatlanul, mert az emberi természetből következően különben a szomszédja támad. Ugyanígy, Schopenhauer is az emberi természetre, vagy ha úgy tetszik, a világban uralkodó állapotokra hivatkozik: ha a világban a becsületesség lenne az általános, semmi szükség sem lenne az erisztikus dialektikára, hiszen a logika maradéktalanul ellátna bennünket a vitatkozáshoz szükséges eszközökkel és módszerekkel. De ha ez így lenne, teheti hozzá a mai olvasó, maga a szerző sem tudta volna összegyűjteni azt a közel negyven logikán inneni vitatrükköt, amit a könyvében elemez. Mert egy dolog kétségtelen: Schopenhauer egyetlen új fegyvert sem kínál vitáink megnyeréséhez, hanem a már különben is meglevő, jól bevált fegyvereket szedi darabokra, megmutatva szerkezetüket és működésük módját.

E befejezetlen és a szerző haláláig kéziratban maradt műnek épp ez a legnagyobb érdeme: formalizálja és tudatosítja azoknak a trükköknek a mechanizmusát, melyeket a vita hevében általában mindkét fél ösztönösen alkalmaz, de gyakran egyik sem fog fel igazán. Egy parázs vitában nehéz például észrevenni partnerünk célját, ha kérdéseit más sorrendben teszi fel, mint ahogy válaszainkból a számára szükséges következmény ered. Éppen ezért, Schopenhauer szerint tézisünket úgy kell elfogadtatni, hogy előbb észrevétlenül elfogadhatjuk annak premisszáit, majd váratlanul levonjuk a következtetést. Egy másik trükk szerint ha vitapartnerünk állítását fokozatosan általánosítjuk, sokkal könnyebb lesz támadni, és fordítva: a saját tézisünket igyekezzünk maximálisan konkretizálni, mert így kisebb támadási felületet hagyunk ellenfelünknek. Szintén az eredményes trükkök között emlegeti Schopenhauer azt a módszert, ha egy negatív kicsengésű kategóriát sikerül vitapartnerünk állítására erőltetnünk. Erre egész példatárat sorakoztat fel: ha nem tudunk ésszerűen érvelni - javasolja -, mondjuk azt, hogy ellenfelünk tézise tiszta naturalizmus, spiritualizmus, panteizmus, racionalizmus vagy épp miszticizmus - attól függően, hogy melyik illik rá a legjobban és a vita hallgatósága melyiket utálja a legjobban. Ha ilyet nem találunk, jelentsük ki, hogy ez igaz lehet az elméletben, de a gyakorlatban már nem, s máris kellemetlen helyzetbe hoztuk partnerünket. Globális stratégiánk pedig ne észérvek fölsorakoztatása legyen, hanem próbáljunk inkább vitapartnerünk akaratára hatni: bőséges példatárral mutatja be, hogyan lehet egy rögeszméről elhitetni, hogy annak védelme nem áll partnerünk érdekében. A legszellemesebb mégis talán az a rész, ahol Schopenhauer az autoritás használatának módjait elemzi, és a legkedvezőbb hatást - teljes joggal - attól a trükktől várja, amikor nem valós, hanem ál-autoritásra vagy egyenesen kitalált autoritásra hivatkozunk. Azon tudniillik nehéz, adott esetben pedig lehetetlen fogást találni. Ha, mondjuk rá, Marxot vagy Nietzschét idézzük, vitapartnerünk könnyen lesöpörhet bennünket e tanok politikai következményeinek felemlegetésével, ha pedig kevésbé radikális tanok szerzőire hivatkozunk, partnerünk minden bizonnyal tud olyan kritikára emlékeztetni, amely szerint az illető tévedett vagy egyenesen ostoba volt. Mert nincs olyan számottevő gondolkodó a világtörténelemben, aki ne ért volna már legalább egy tucat elsöprő kritika. Nem így Kim Csi-Lon mestert, a zseniális kínai filozófust, akivel mindössze az a probléma, hogy személyét az imént találtam ki, de vitapartnerem ezt még nem tudhatja. Ha például azt mondom, hogy Kim Csi-Lon szerint Schopenhaur erisztikus dialektikája erkölcstelen, bizonyos körökben napjainkban is megszakad a vita. Egy ismeretlen szerző munkásságában ugyanis nem könnyű támadási felületet találni, ha pedig partnerünk korunk legaljasabb, egyben leggyávább trükkjéhez folyamodik, nevezetesen ha rasszistának, fasisztának, kommunistának, szemitának vagy antiszemitának bélyegzi az illetőt, az ilyenkor jelentkező kínos tehetetlenség érzése jóízű hahotával oldható fel.

Pedig a vitát ezzel kár lenne lezárni, hiszen az erisztikus dialektika Schopenhauer szellemében is erkölcstelen, hiszen számára csak az a vita lehet erkölcsös, amelyet a részvét (Mitleid) vezérel. Az általa elemzett trükkök használata pedig nyilvánvalóan nem ilyen. Talán ezzel magyarázható az a különös csend, ami a Schopenhauer követőinek körében ezt a kéziratban fennmaradt művet napjainkig övezi. Még monográfusai is legfeljebb szemérmesen vesznek tudomást a létezéséről, egyik legalaposabb életrajzírója, Rüdiger Safranski pedig még csak meg sem említi. Pedig Schopenhaur utolsó trükkje szerintem maradéktalanul tisztára mossa a szerzőt, s mentesíti a legepésebb vádak alól is. Az utolsó trükk ugyanis egyfajta anti-trükk: a nagy pesszimista filozófus, aki ebben a művében volt a legkevésbé pesszimista, könyve legvégén azt tanácsolja, hogy ne vitatkozzunk akárkivel. Hanem csak olyanokkal, akik betartják a vita alapvető játékszabályait, vagyis nem használnak trükköket. Más kérdés, hogy ilyen körülmények között az egyetlen alternatíva minden bizonnyal az elnémulás lenne.
[válaszok erre: #20]
Kiváló dolgozó
Eromi adatlapja Privát üzenet küldése Email küldése Felvétel a címjegyzékbe Felvétel tiltó listára Hozzászólások száma:   


Duci



Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
18. Elküldve: 2007-08-01 11:56:20 [5.]

Hát jópár embernek elkéne olvasni az biztos...igaz ezen a szinten nem biztos, hogy értenék...de nem baj, mert a lényeg a sorok között van!

Rasztari
[előzmény: (2) Üdv: Bferi, 2007-07-30 13:51:15]
Kiváló dolgozó
Duci adatlapja Privát üzenet küldése WWW oldal Felvétel a címjegyzékbe Felvétel tiltó listára Hozzászólások száma:   


Üdv: Bferi



Tagság: 2005-07-13 13:35:09
Tagszám: #20403
Hozzászólások: 28217
17. Elküldve: 2007-07-30 23:12:05 [6.]

Na mesélj

Videók-Honlapom-Képtáram-Kutyáim
[előzmény: (15) Steinhart, 2007-07-30 22:47:06]
Kiváló dolgozó
Üdv: Bferi adatlapja Privát üzenet küldése Email küldése Felvétel a címjegyzékbe Felvétel tiltó listára Hozzászólások száma:   


Üdv: Bferi



Tagság: 2005-07-13 13:35:09
Tagszám: #20403
Hozzászólások: 28217
16. Elküldve: 2007-07-30 23:11:38 [7.]

De fel tetszett dobódni a nyaralás alatt


Videók-Honlapom-Képtáram-Kutyáim
[előzmény: (13) Steinhart, 2007-07-30 22:37:29]
Kiváló dolgozó
Üdv: Bferi adatlapja Privát üzenet küldése Email küldése Felvétel a címjegyzékbe Felvétel tiltó listára Hozzászólások száma:   


Steinhart



Tagság: 2004-08-23 22:24:21
Tagszám: #12214
Hozzászólások: 10636
15. Elküldve: 2007-07-30 22:47:06 [8.]

bálna helyett mást találtam

honlapom
Steinhart fórum
KÉPTÁR
[válaszok erre: #17] [előzmény: (14) Szulika, 2007-07-30 22:42:14]
Kiváló dolgozó
Steinhart adatlapja Privát üzenet küldése Email küldése WWW oldal Felvétel a címjegyzékbe Felvétel tiltó listára Hozzászólások száma:   


Szulika



Tagság: 2006-10-03 18:44:26
Tagszám: #35540
Hozzászólások: 1989
14. Elküldve: 2007-07-30 22:42:14 [9.]



Ennek roppant orulok

Talatal balnat??? Kuldtem volna, ha elobb szolsz, ne keresd hiaba!

Honlapom
Képtáram
[válaszok erre: #15] [előzmény: (13) Steinhart, 2007-07-30 22:37:29]
Kiváló dolgozó
Szulika adatlapja Privát üzenet küldése Felvétel a címjegyzékbe Felvétel tiltó listára Hozzászólások száma:   


Steinhart



Tagság: 2004-08-23 22:24:21
Tagszám: #12214
Hozzászólások: 10636
13. Elküldve: 2007-07-30 22:37:29 [10.]

neked mindent szabad

honlapom
Steinhart fórum
KÉPTÁR
[válaszok erre: #14 #16] [előzmény: (12) Szulika, 2007-07-30 22:16:21]
Kiváló dolgozó
Steinhart adatlapja Privát üzenet küldése Email küldése WWW oldal Felvétel a címjegyzékbe Felvétel tiltó listára Hozzászólások száma:   


Szulika



Tagság: 2006-10-03 18:44:26
Tagszám: #35540
Hozzászólások: 1989
12. Elküldve: 2007-07-30 22:16:21 [11.]

Jovanna...man semit se szabad? Se nem sem nem sem nem

Uncsi

Honlapom
Képtáram
[válaszok erre: #13] [előzmény: (11) Manócska, 2007-07-30 20:49:12]
Kiváló dolgozó
Szulika adatlapja Privát üzenet küldése Felvétel a címjegyzékbe Felvétel tiltó listára Hozzászólások száma:   


Manócska



Tagság: 2002-12-11 00:00:00
Tagszám: #603
Hozzászólások: 30163
11. Elküldve: 2007-07-30 20:49:12 [12.]

ne gyujts rá Szulika-

Honlapom
Képtáram
[válaszok erre: #12] [előzmény: (6) Szulika, 2007-07-30 18:10:08]
Kiváló dolgozó
Manócska adatlapja Privát üzenet küldése Email küldése WWW oldal Felvétel a címjegyzékbe Felvétel tiltó listára Hozzászólások száma:   


Szulika



Tagság: 2006-10-03 18:44:26
Tagszám: #35540
Hozzászólások: 1989
10. Elküldve: 2007-07-30 18:20:29 [13.]



Mar hogyne tudnam!!!!



Honlapom
Képtáram
[előzmény: (9) K9 Puma, 2007-07-30 18:18:00]
Kiváló dolgozó
Szulika adatlapja Privát üzenet küldése Felvétel a címjegyzékbe Felvétel tiltó listára Hozzászólások száma:   


K9 Puma



Tagság: 2005-07-17 23:21:48
Tagszám: #20491
Hozzászólások: 4370
9. Elküldve: 2007-07-30 18:18:00 [14.]

A Próféta beszéljen belőled.

Csak te nem tudod valószínüleg, hogy mi mindig mindenkinél mindent jobban tudunk.

Képtáram
Hungária Mondioring SK
Honlapom
[válaszok erre: #10] [előzmény: (8) Szulika, 2007-07-30 18:16:20]
Kiváló dolgozó
K9 Puma adatlapja Privát üzenet küldése Email küldése WWW oldal Felvétel a címjegyzékbe Felvétel tiltó listára Hozzászólások száma:   


Szulika



Tagság: 2006-10-03 18:44:26
Tagszám: #35540
Hozzászólások: 1989
8. Elküldve: 2007-07-30 18:16:20 [15.]

A fejlodest nem lehet megallitani!!!

Lehet, ido kell meg hozza. De megallitani nem lehet



Honlapom
Képtáram
[válaszok erre: #9] [előzmény: (7) K9 Puma, 2007-07-30 18:14:39]
Kiváló dolgozó
Szulika adatlapja Privát üzenet küldése Felvétel a címjegyzékbe Felvétel tiltó listára Hozzászólások száma:   


K9 Puma



Tagság: 2005-07-17 23:21:48
Tagszám: #20491
Hozzászólások: 4370
7. Elküldve: 2007-07-30 18:14:39 [16.]

Onnan ered a javából Csak mire a tartalmát itt nállunk alkalmaznák, addig valahogy mindig valamiért teljesen átalakul

Képtáram
Hungária Mondioring SK
Honlapom
[válaszok erre: #8] [előzmény: (6) Szulika, 2007-07-30 18:10:08]
Kiváló dolgozó
K9 Puma adatlapja Privát üzenet küldése Email küldése WWW oldal Felvétel a címjegyzékbe Felvétel tiltó listára Hozzászólások száma:   


Szulika



Tagság: 2006-10-03 18:44:26
Tagszám: #35540
Hozzászólások: 1989
6. Elküldve: 2007-07-30 18:10:08 [17.]

Ha jol latom, minden cikk az USA-bol ered, ahol demokracia es szolas szabadsag van.

Most akkor ragyujtok

Honlapom
Képtáram
[Ezt a hozzászólást újraszerkesztették: 2007-07-30 18:27:11]
[válaszok erre: #7 #11] [előzmény: (1) Eromi, 2007-07-30 13:42:25]
Kiváló dolgozó
Szulika adatlapja Privát üzenet küldése Felvétel a címjegyzékbe Felvétel tiltó listára Hozzászólások száma:   


K9 Puma



Tagság: 2005-07-17 23:21:48
Tagszám: #20491
Hozzászólások: 4370
5. Elküldve: 2007-07-30 17:56:25 [18.]

Pontosítok. Ajánlanám néhány a médiában tevékenykedő személy figyelmébe

Képtáram
Hungária Mondioring SK
Honlapom
[előzmény: (4) K9 Puma, 2007-07-30 17:22:39]
Kiváló dolgozó
K9 Puma adatlapja Privát üzenet küldése Email küldése WWW oldal Felvétel a címjegyzékbe Felvétel tiltó listára Hozzászólások száma:   


K9 Puma



Tagság: 2005-07-17 23:21:48
Tagszám: #20491
Hozzászólások: 4370
4. Elküldve: 2007-07-30 17:22:39 [19.]

Ajánlanám néhány magát nagyon okosnak és nagyon fontosnak tartó személy figyelmébe

Képtáram
Hungária Mondioring SK
Honlapom
[válaszok erre: #5] [előzmény: (1) Eromi, 2007-07-30 13:42:25]
Kiváló dolgozó
K9 Puma adatlapja Privát üzenet küldése Email küldése WWW oldal Felvétel a címjegyzékbe Felvétel tiltó listára Hozzászólások száma:   


Eromi



Tagság: 2006-03-13 14:16:23
Tagszám: #28354
Hozzászólások: 15004
3. Elküldve: 2007-07-30 13:54:06 [20.]

Bízom benne
[előzmény: (2) Üdv: Bferi, 2007-07-30 13:51:15]
Kiváló dolgozó
Eromi adatlapja Privát üzenet küldése Email küldése Felvétel a címjegyzékbe Felvétel tiltó listára Hozzászólások száma:   


Üdv: Bferi



Tagság: 2005-07-13 13:35:09
Tagszám: #20403
Hozzászólások: 28217
2. Elküldve: 2007-07-30 13:51:15 [21.]

Köszönjük szépen!!
Remélem sok érdekelt el fogja olvasni a témanyitót.



Videók-Honlapom-Képtáram-Kutyáim
[válaszok erre: #3 #18] [előzmény: (1) Eromi, 2007-07-30 13:42:25]
Kiváló dolgozó
Üdv: Bferi adatlapja Privát üzenet küldése Email küldése Felvétel a címjegyzékbe Felvétel tiltó listára Hozzászólások száma:   


Eromi



Tagság: 2006-03-13 14:16:23
Tagszám: #28354
Hozzászólások: 15004
1. Elküldve: 2007-07-30 13:42:25 [22.]

Elolvasok mostanában ilyen témában egy két cikket, tanulmányt, és jogszabályt.Természetesen ez nem az én szakmám, de talán másnak is érdekes lehet, most idézek egy tanulmányból, amelyet dr. Bayer Judit írt.Ez egy dokrtori értekezés, ami A háló szabadsága címmel jelent meg.
forrás:
A háló szabadsága

..........................
Mindettől függetlenül is, nyilvánvalóan jogos az igény, hogy a személyiségi jogokat valóban sértő állítások miatt a sértett fél elégtételt kapjon. Ennek érdekében indokolt lehet a személyazonosság felfedésére kötelezés is. Másrészről viszont káros lenne, ha a személyazonosság felfedése és a perrel fenyegetés a jogos kritikával szembeni fegyverré válna.
Ismert tény, hogy az anonim hozzászólást lehetővé tevő fórumokon rendszeresen eldurvul a hangnem. Ez ellen moderátor segítségével lehet fellépni, aki kiszűri trágár megjegyzéseket. Az udvarias formában megfogalmazott hazugságokkal szemben azonban a moderátor is tehetetlen. Az anonim közlés pozitív és negatív vonásait szemlélteti a következő két eset. Egy amerikai egyetemen az internetről szóló szeminárium résztvevői álneveken működtetett fórumot hoztak létre az órák közötti eszmecsere céljából. Néhány héttel a kezdet után az egyik résztvevő rasszista megjegyzéseket tett, amelyet követően heves, indulatos vita alakult ki. A szeminárium tagjai már az órákon is gyanakodva méregették egymást, elmaradoztak: a kísérlet csúful végződött.[147] A másik esetben egy baráti társaság tagjai leveleztek (chat-eltek) egymással rendszeresen. Felvetődött az ötlet, hogy szexuális problémákat is megvitassanak egymással. E célból úgy döntöttek, hogy az őszinteség megkönnyítése érdekében álneveket fognak használni. Ők a javukra fordították az internetes kommunikációnak ezt a lehetőségét.
Az anonim közzététel valódi érték, amelyet kár lenne veszni hagyni néhány felelőtlen rágalmazó miatt. A kommunikáció fejlődésére kedvező hatással lehet, ha némi felelősségérzet alakul ki a hozzászólókban, amennyiben tisztában vannak azzal, hogy ha valakit megsértenek személyiségi jogaiban, akkor azért felelősségre vonhatóak. Csakhogy ha akkor is fenyeget a felelősségre vonás, és a leleplezés veszélye, ha valaki nem megy túl a véleménynyilvánítási szabadság határain, az kedvezőtlen, bénító hatást (chilling effect) fejt ki. A bíróságok számára is sokszor nehézséget okoz annak elhatárolása, hogy hol végződik a véleménynyilvánítási szabadság, és hol kezdődik a másik személy sérelme. Nem lenne helyes, ha állandó veszély fenyegetné azt, aki jogos kritikát fogalmaz meg, vagy olyan nézetének ad hangot - kulturált formában - amely mások nemtetszését válthatja ki. Ezért minimálisan elvárható lenne, hogy a bíróság csak akkor rendelje el a személyazonosság feltárását, ha legalább valószínűsítve látja a jogsértést. Ehhez előzetesen meg kell vizsgálnia az ügyiratot, és egy előzetes véleményt alkotnia az esetről. Ugyanakkor félő, hogy ezzel a bíróság prejudikációt alkotna, és a későbbiekben már a tüzetesebb vizsgálatot mellőzve, automatikusan helyt adna a kérelemnek. A másik, véleményem szerint kedvező lehetőség, hogy a személyazonosságot felderítik ugyan, de azt a bíróság zártan kezeli mindaddig, amíg az elmarasztaló ítéletet meg nem hozta. Ezzel elejét venné annak a gyakorlatnak is, hogy pusztán a személyazonosság kiderítésének szándékával indítsanak keresetet, amit azután visszavonnak, mert ez a bíróságokra is felesleges terhet ró - mivel, ha nincs elmarasztaló ítélet, akkor nincs leleplezés sem. Még biztonságosabb lenne, ha az internetszolgáltató csak annyit jelezne vissza, hogy meg tudta-e állapítani az illető személyazonosságát, és azt készenlétben tartaná arra az esetre, ha elmarasztaló ítélet születik vele szemben. Az eljárás során a bíróság sem szerezne tudomást a személyazonosságról. E módszer hátránya viszont, hogy a bíróság nem lenne képes az alperes körülményeinek megítélésére, ami az adott esetben lényeges lehet, és a bizonyítási eljárás lefolytatása is nehézségekbe ütközne.
A személyazonosság feltárásán túl a perrel járó kellemetlenségek is bénító hatást fejthetnek ki. Egy magánszemély számára nem csak az elmarasztaló ítélet jelenti a problémát, hanem maga a pereskedés ténye is: ügyvédről kell gondoskodnia, és megjelenési kötelezettsége van, amely számos járulékos költséggel jár. Learned Hand bíró azt állította magáról, hogy a betegségen és a halálon kívül semmitől sem fél jobban, mint a pereskedéstől.[148]
A perrel fenyegetés elrettentő erejét ki is használta a Healthsouth vállalat a Peter Krum-mal szemben megnyert pere után. Azon a fórumon, amelyen korábban a rágalmak is megjelentek, közzétett egy közleményt, amelyben figyelmeztette a résztvevőket, hogy nem bízhatnak a névtelenségben, ha valótlan és sértő megjegyzéseket tesznek közzé. A közleményt Peter Krum - bíróság által elrendelt - helyreigazító közleménye nyomatékosította.[149]

A perrel fenyegetőzés megfélemlítés céljával történő alkalmazását és az átlagember kiszolgáltatottságát jelzi az Osborne v. U-Haul International Inc. eset. John Osborne gépkocsit kölcsönzött, amely útja során többször is lerobbant. E kellemetlenség mellett ráadásul a vállalat még a javítás költségeit is vele akarta megfizettetni. Hiába emelt panaszt a megfelelő fórumokon, nem kapott orvoslatot. Bánatát azzal próbálta csökkenteni, hogy létesített egy honlapot, amelyen közzétette a történetét, és más hasonló cipőben járó fogyasztók számára is fórumot teremtett. A vállalat erre jó hírnév megsértése címén eljárást indított Osborne ellen, méghozzá székhelyén, Arizona államban, amely az alperes lakhelyétől (Georgia) távol esett. Osborne úgy érezte, a pereskedés helyének kiválasztása arra irányul, hogy ne vehessen részt az eljárásban, és így védekezés hiányában elmarasztaló ítélet születhessen. Az ACLU (American Civil Liberties Union) és az EFF (Electronic Frontier Foundation)[150] azonban elvállalták az illető ingyenes jogi képviseletét - erre az U-Haul visszavonta a keresetet.
Álláspontom szerint az internet oly módon változtatja meg a kommunikáció sajátosságait, amely a megszólalók viszonyának újragondolását indokolja. A hagyományos véleményszabadság-szemlélet a magánszemélyek szabadságát védi az állammal szemben, ahol a természetes és jogi személyek egyaránt magánszemélynek minősülnek. A globalizáció jelensége, hogy egyes nagyvállalatok befolyása a hagyományos, szuverén állami hatalommal vetekszik. Ezért amellett érvelek, hogy a véleménynyilvánítási szabadságot nemcsak az állammal, hanem a jogi személyekkel szemben is érvényesíteni kell. A vállalatok ne a természetes személyekkel essenek egy tekintet alá, mint eddig, hanem az állammal, és annak képviselőivel. Ezért az alábbiakban a közélet és a közszereplő fogalmának lehetséges módosulásait fogom megvizsgálni.

3.4. A közéleti vita és a közszereplő fogalmának módosulása
I. Egyes nézetek szerint nemcsak a kormányzati beavatkozás és a perrel fenyegetőzés gyakorolhat bénító hatást a kommunikációra, hanem a kulturálatlan, sértő hangvétel is, amely kiszorítja az értelmes közéleti diskurzust. E nézet képviselői szerint ezért feltétlenül szükséges lenne üldözni és megbüntetni az internetes környezetet ilyen módon szennyezőket. Véleményem szerint ez a következtetés túl messzire megy, mert ahogy a magyar Alkotmánybíróság is kijelentette: a jog nem a stílus formálására való.[151] Emellett a társalgás tartalmát és stílusát az erre hivatott moderátor, vagy akár maguk a résztvevők is formálhatják. A Raging Bull nevű fórumok például lehetővé teszik a résztvevőknek, hogy töröljék azokat az üzeneteket, amelyeket nem tartanak odaillőnek. Ezenkívül azonban mindig rendelkezésre áll a válasz, illetve cáfolat közzétételének lehetősége, továbbá a közösségi nyomásgyakorlás is a rágalmazóval szemben.
Az alábbiakban azt szeretném bebizonyítani, hogy az interneten elterjedt kötetlen, egyeseket sértő hangvétel nem lehet ok a személyiségi jogot védő szabályok szigorítására. Azért a személyiségi jogok körében tárgyalom ezt az egyébként általános véleményszabadsági kérdést, mert a véleménynyilvánítási szabadságnak e szabados gyakorlása leggyakrabban az emberi méltósághoz, illetve a jóhírnévhez fűződő joggal kerül összeütközésbe. A személyiségi jogok védelmének azonban korlátját képezi a közügyek szabad megvitatásához fűződő érdek, különösen pedig az, ha a sértett közszereplő. A magyar Alkotmánybíróság 36/1994. (VI. 24.) döntésével megsemmisítette a hatóság vagy hivatalos személy megsértése nevű tényállást, és kimondta, hogy az értékítéletet kifejező véleménynyilvánítás, bármennyire is sérti a hivatalos személy becsületét, nem büntethető, a becsület csorbítására alkalmas valótlan tényállítás is csak akkor, ha a tényt állító személy tudta, hogy közlése valótlan, vagy azért nem tudott annak valótlanságáról, mert a tőle elvárható figyelmet elmulasztotta.[152] Az Alkotmánybíróság e döntésében lényegében az amerikai New York Times v. Sullivan döntés elveit fogalmazta újra.[153] Az Emberi Jogok Európai Bírósági is erre a következtetésre jutott a Lingens v. Austria esetben, amennyiben kimondta, hogy a politikust e minőségében érő kritikus, sértő vélemény korlátozása nem tekinthető szükségesnek egy demokratikus társadalomban.[154]
Az internet elterjedése módosítja a demokratikus diskurzus megszokott megjelenési formáját, továbbá - álláspontom szerint - módosítja a közszereplőnek tekinthető személyek körét is. E két elem módosulását szeretném bemutatni az alábbiakban.
A demokratikus igazolás szerint a véleménynyilvánítási szabadság elsődleges célja, hogy a közösséget érintő kérdésekről minden vélemény meghallgattassék, mert másképpen nem lehet a tudásra szert tenni.[155] Ezért fokozott védelmet élvez minden olyan megnyilvánulás, amely a közéleti diskurzushoz hozzájárul. De közelebbről nézve hogyan definiáljuk a közéleti vitát? Ilyen-e az a társalgás, amelyet az egyes topikokban folytatnak a közös érdeklődés tárgyát képező témákról? A témaválasztás spektruma igen széles, a politikától és pénzügyektől a társadalmi és egyéni problémákon keresztül a szabadidő-tevékenységekig terjed. Vajon közüggyé válik-e egy téma attól, hogy elvileg mindenkit érinthet, és mindenki hozzászólhat? Vagy inkább azt a jelentését vesszük alapul, hogy "közös ügy", azaz a közösség ügye? Nos, egy tőzsdei híreket taglaló fórum ebben az esetben is lehet közügy, hiszen a tőzsde nyilvános piac, amelynek működése jelentős befolyást gyakorol a szélesebb gazdaságra is.
Az individualista igazolás szerint a véleménynyilvánítási szabadság értékét nem elsősorban a közéleti diskurzusban való részvétel adja, hanem az egyén önkifejezéséhez való joga.[156] Ennek alapján akkor is korlátozhatatlan a szólás, ha semmivel sem járul hozzá a demokratikus közéleti vitához, feltéve hogy nem sérti mások jogait. Ha ezt az elméletet vesszük alapul, akkor is felvetődik a kérdés: mennyiben tekinthetőek az egyéniség kibontakoztatásához szükségesnek az inadekvát, inkoherens, téves, valótlan, trágár megnyilatkozások? Van-e joga bárkinek is megítélni, hogy melyik állampolgár megnyilatkozása értékes, és melyiké színvonaltalan? Az internet valóban demokratikus, hiszen bárki számára lehetővé teszi, hogy hangját hallassa. Ez a demokrácia azonban remélhetőleg nem veszi fel újra az Arisztotelész által neki tulajdonított jelentést: az ókori bölcs a csőcselék uralmát értette alatta.[157]
A hagyományos média kevesek szócsöve, amelyen keresztül szigorúan megszerkesztett, válogatott tartalom jutott el a közönséghez, eltekintve néhány kivételtől (reality tv). Az internet ezzel szemben bárki számára lehetővé teszi a megszólalást. Hacsak az írástudatlanság nem állja útját, a legegyszerűbb személy is a média alkotójává válhat az interneten. Vajon fennáll-e a veszély, hogy végérvényesen elsekélyesedik a közéleti diskurzus? Kétségtelen, hogy olyanok is hangot kapnak és a nyilvánosság elé lépnek, akik korábban nem tették és nem is tehették ezt meg, hacsak nem közvetve: például riportalanyként, interpretáció, kontextusba helyezés és vágás-szerkesztés által "megcsinálva"; azok a személyek, akik legfeljebb témái, de nem alkotói voltak a médiumnak: a halmozottan hátrányos helyzetűek, vagy a társadalom kivetettjei.
Az internet-felhasználó ezzel szemben körítés és szépítés nélkül, egyes szám első személyben szólal meg. Az eredmény sok esetben hagy maga után némi kivetnivalót. Ugyanakkor nem szabad elfelejtenünk, hogy az internet csak megteremti ennek a lehetőségét is, miközben sok további lehetőséget is teremt. Nem zárja ki, hogy névvel, jelszavas belépéssel is lehessen társalgókat kialakítani, és értékes beszélgetéseket folytatni, mint ahogy azt sem, hogy a moderátor vagy a többi résztvevő nyesegesse a vadhajtásokat. Akárcsak az együttlét, az elkülönülés is maximálisan megoldható. Az elkülönüléssel azonban éppen az a vonása veszne el, hogy olvasztótégelyként bármelyik rendű, rangú, nemű felhasználónak közös teret teremt. Például az sem utolsó szempont, hogy olyan személyek is szembesülhetnek a rasszizmussal és az idegengyűlölettel, akik korábban nem tapasztalták ezt közvetlenül, és taszítónak találják. Akik egy fórumon szembeszállnak a gyűlölettel vagy rágalmazással, azok a szó legszorosabb értelmében közéleti beszélgetést folytatnak: a közéleti stílus formálásáról szóló vitában vesznek részt. Természetes lenne, hogy idővel magától kialakuljon egyfajta "hálózati" illemtan, és bizonyos mértékig ez meg is történik. Az általános szabályok kialakulását azonban megnehezíti, hogy az internet közössége nem állandó, és nem meghatározott. A valós térben kialakulnak egymástól többé-kevésbé megkülönböztethető társadalmi csoportok, amelyek egymás kommunikációs stílusát kevésbé értik, esetleg attól idegenkednek. (Már a fiatalok között megfigyelhető az öltözködésbeli, stílusbeli, zenei identifikációra törekvés.) A virtuális térben azonban nem a külső és személyiségjegyek jellemzik az egyént, hanem a tartalom és a stílus hordozza a jellegzetes vonásokat. Számítani lehet arra, hogy a virtuális térben, ugyanúgy, mint a valós térben ki fognak alakulni bizonyos klubok, hiszen a demokrácia sem jelent tényleges egyenlőséget. Az internet történelmi jelentősége, hogy a korábban kevésbé látható személyek számára is lehetővé teszi a nyilvános megjelenés lehetőségét. Lehet, hogy csak a hasonló cipőben járók fognak e közlésekre odafigyelni - mégis, bárki számára megvan az esély, hogy részt vegyen egy globális diskurzusban. Megszólalásával mindenki magát minősíti, ezért mindenki számára nyitva áll a választás lehetősége, hogy melyik stílust képviseli, és melyik klubhoz kíván tartozni. Mivel más szempont elvileg nincs, csak ami a képernyőn látható (ahogy a híres vicc mondja: "ne aggódj, az interneten senki sem látja, hogy kutya vagy"), a mobilitási feltételek sokkal kedvezőbbek, mint a reális világban.

Az interneten senki sem tudja, hogy kutya vagy
(The New Yorker, 1993. júli. 5. 61. old. Peter Steiner)
Tehát az internet - interaktív jellegénél fogva - önálló felhasználók tömegének folyamatos közbeszélgetéséhez nyújt terepet. Önállónak nevezem a felhasználókat, mert választhatják a részvételt, vagy annak hiányát, megválaszthatják a klubot, amelybe tartozni szeretnének, és saját magatartásukkal formálhatják a beszélgetés irányát. A felhasználók nem passzív alanyai valaki más kommunikációjának, mint a média hagyományos formái esetében. E felhasználók folyamatos beszélgetése pedig a demokratikus részvétel egy modern formája. A nem körülhatárolt csoportba tartozó szereplőkkel folytatott beszélgetést közbeszélgetésnek tekintem, függetlenül attól, hogy milyen témákról folyik a szó, pusztán azért, mert potenciálisan bárki részt vehet benne, és bárki alakíthatja. E közbeszélgetés szabadságának az az ára, hogy egyes résztvevők olyan stílust alkalmaznak, amely másokat sérthet. A kérdés, hogy hajlandóak vagyunk-e ezt az árat megfizetni egy demokratikus közbeszélgetés fenntartásáért, vagy inkább a szabályozott, elit médiumokra szavazunk. Véleményem szerint a szavakkal elkövetett sérelmek elviselése nem túl nagy ár egy világméretű szabad diskurzus fenntartásáért. Az utóbbihoz fűződő közérdek nagyobb súllyal esik latba, mint az emberi méltóság védelme - kivéve természetesen a kirívóan súlyos eseteket. Különösen annak fényében van ez így, hogy maga a közbeszélgetés teszi lehetővé, hogy a sértett fél válaszoljon az őt sértőnek. A sértett nincs kiszolgáltatott helyzetben, csaknem egyenlő lehetőségei vannak, mint az őt sértőnek (erről bővebben lásd alább).
Összefoglalóan, tehát a virtuális társalgásban megsokszorozódnak a véleménynyilvánítási szabadság határait súroló, vagy átlépő megnyilvánulások. Ennek a kezelésére két fő irányt különböztethetünk meg: a szigorúbb állami fellépés eszközét, valamint a társadalmi öntisztulás, önszabályozás útját. Írásomban a jogsértő, vagy határesetnek minősülő közlések szabályozási lehetőségeinek elemzése során amellett fogok érvelni, hogy célravezető lenne minél tágabb teret engedni a társadalmi öntisztulásnak, és engedni, hogy egy közlésre egy másik közlés adja meg a választ. Ehhez, mint azt alább szeretném bebizonyítani, további jogalkotásra nincs szükség.
[válaszok erre: #2 #4 #6] (TÉMANYITÓ)
Kiváló dolgozó
Eromi adatlapja Privát üzenet küldése Email küldése Felvétel a címjegyzékbe Felvétel tiltó listára Hozzászólások száma:   
 Gondolatok az internet használatáról, fórumozásról, jogról, etikáról (üzenet: 22, Steinhart kennel fóruma)  
    / 1 
Lista: 
Kép:
Smile:
  

Új hozzászólás írása
  Név :   Jelszó :
  Mail :
  Üzenet:

 Betűszín:  Háttérszín:
 Árnyék:      Parázslás:
BBcode On/Off.    Betűméret:
Url/Kép autokonverzió On/Off.
Aláírás beszúrása
  Kép feltöltés: [Feltöltési max. file méret (byte): 20000]
    Írja be ide a képen látható biztonsági kódot:
Smiley kódok teljes listája
Az oldal 0.01430606842041 másodperc alatt generálódott.

  Cégadatok  |   Felhasználási feltételek  |   Adatvédelem  |   Általános Fórum Szabályzat  |   Médiaajánlat  |   Segítség Partner oldalak
  Netboard Bt. © 2001-2013. E-mail