720p-n gyönyörű képük van a CRT-knek, de azt írják van 1080i-s, de olyat még nem láttam.
Egy 117 cm-es 16:9-es 720p-hez volt szerencsém. Igazi monstrum. Mázsa feletti súly, méreg drága ár és nagy fogyasztás jellemzi, ezért is nem terjedt el igazán.
Képminőségben (műholdas HD adások) az akkori LCD-ket simán überelte, de a jobb plazmáknál nem volt szebb a képe. Blu-ray forrásnál viszont már a Full HD-s LCD is szebb képet adott.
A DVB-T-s és DVB-S , DVB-S2 -es HD adások jó ideig úgyis csak 1080i-ben élvezhetők - amely 720 p-ben többnyire szebb látvány - így ha nem lenne 5-10 x nagyobb fogyasztása és nem kerülne szintén 3-10 x annyiba mint egy ugyanakkora LCD tévé, akkor használatos lehetne most is.
A világ mai állásában csak az a probléma, hogy nem különleges és jó minőség van az ínyencek és az átlagos emberek számára, hanem van néhány kiváló minőség, viszont a normál (standard) minőség sok esetben kritikán aluli.
Hiába beszélgetünk HD és SD adásokról, amikor az SD adások nem érték el az SD adásokból kihozható minőséget. Ld. német közszolgálati SD adások minősége, mint etalon. Az már élvezhető HD tv-n. A magyarok közül a legtöbbnek mosott a képe, pedig a technika szerintem pár esetben megfelelő lenne erre.
Az LCD, de én 16:9 képcsövesre gondoltam, VGA-csatlakozóval. Ilyenek ritkábban fordulnak elő és most már csak a használtpiacon.
Szerk: írhattam volna CRT-t is, csak egyrészt a megszokás, illetve jobban szeretek magyar szavakat használni, én még magyar irodalmon nőttem fel. Régen senki nem tudta, mi az a CRT. LCD-nél persze győz a rövidebbik változat.
[Ezt a hozzászólást újraszerkesztették: 2010-08-18 11:13:27]
A fél éve vásárolt Sony W5500-asomon van D-SUB. A maximális felbontás, amit elfogad azon keresztül 1600*1200 körül volt, ha jól emlékszem. Ha nem felejtem el, otthon megnézem a kézikönyvében.
Ja, és a 40"-es tévét kb 4 méterről nézem, és bizony látható a különbség az SD és a HD felbontású adások közt. Ellenben az 1080 soros és a 720 soros HD kép közt már nem tudnék különbséget tenni ebből a távolságból. Hozzá kell tennem, szerencsére tökéletes szemem van...
Igazi ínyencek sok mindenre képesek. Én nem hallgatok bakelitet csöves erősítőn, viszont általam tuningolt (néha több darabból összerakott) képcsöves TV-t használok. (Tehát itt nem 55 centis emissziószegény homálydobozokra kell gondolni.)
Egyrészt még mindig élethűbb a képe, továbbá azt a nagy hatalmas felbontást bizonyos távolság felett úgysem látni, mivel az emberi szem felbontása nem teszi lehetővé.
Mivel én amúgy sem szoktam nagy képernyőt közelről nézni, nem olyan nagy a különbség, mint sokan hinnék. És igen, megutáltam a 100 Hz-es képcsöves tévéket is, ezért visszatértem az alapokhoz, vagyis a full analóg jelúttal rendelkező 50 Hz-es megoldáshoz. Amelynek villódzása egyébként szintén csak közelről nézve jelentene problémát, normális távolságból nézve nem.
További alternatíva lenne még az általam nem kedvelt LCD megkerülésére egy D-SUB VGA csatlakozóval ellátott 16:9 képcsöves TV, aminek számítógépről tolnám a jelet. Csak ilyet nem sikerült még keríteni, illetve nem is tudom, hogy ezek milyen felbontásokat tudnak, mert ilyen adatlappal még nem találkoztam.
Ha jól értelmezem saját szavaimat, akkor a hozzászólásomban példát írtam az általad leírt jelenségre. De ki gondolta volna a nick-ed alapján, hogy 50 Hz-s CRT-n nézed a digitális FullHD adást?
Valaki tud megoldást a nem beltériben történő kártyafrissítésre? A kártya szuperül megy egészen addig, amíg nem kell frissíteni.
Egy CardMan a kártyaolvasó, elvileg azzal lehetséges a frissítés.
Ha valaki tud infót a beállításokról, légyszi ossza meg velem. Köszi.
A 100Hz-es képfrissítés és a 100Hz-es mozgáskompenzáció nem ugyanaz. Annyiból hasonlóak, hogy megosztják a felhasználókat, legalább annyian utálják mint amennyien szeretik :)
Azért a nickemből kitalálható, ilyennel már csak nem vezetném meg magam, hogy szaggat az LCD. Ez nem szaggat, mert képcsöves.
Én még mindig többre tartok egy jó képcsöves TV-t, továbbá tele van a pince ilyenekkel. Így nekem egyelőre nem is kell LCD. (Bár a számítógéphez van egy HD monitor.)
Még a 100 Hz-es képcsöves TV-ket sem kedvelem egyébként. Inkább legyen full analóg a TV, és persze jó állapotú képcsőre gondolok, ezekből sokkal szebb képet ki lehet kihozni, mint egy 100 Hz-esből.
Minden bizonnyal az újabb és drágább készülékek sokat tudnak javítani a kép minőségén. Csak hát nagyon sokan vannak akiknek még a régebbi technológiájú készülékeik vannak, azokra is gondolni kellene. Nem beszélve a TV-tunerekről. A kis USB-s és PCMCIA-s kütyükbe nem tudják belezsúfolni a megfelelő erősségű hardvert. Sok számítógép például képtelen megjeleníteni a HD-s tartalmakat. Kettő-vagy négyprocesszoros masinák kellenek hozzá. Én is csak az SD-s csatornákat tudom fogni tartósan 80%-os processzorterhelés mellett PCMCIA-s tunerrel. A HD-s adók csak akadozva foghatók.
"Hogy Tévészerelőnek igaza van-e abban, hogy a vevőkészülék nem tudja feldolgozni a gyors mozgásokat és azért mossa el a képet; nem tartom valószínűnek, hiszen nem esik szét a kép, az adatáramlás folyamatos. Azt jeleníti meg amit kap az adótól."
Azt ne felejtsük el, hogy az LCD tévék deinterlacing képességei nagyon nagy szórást mutatnak, és az egyre gyakoribb 100-200 Hz-es tévéken az interpolált köztes frame-ek miatt sokkal élesebbnek tűnik a látott tartalom, mint régebbi, "butább" társaikon. Szóval adott esetben igenis sok múlhat az adott képmegjelenítő elektronikai képességein.
A magas jelminőség nem biztos, hogy igaz. A gyártók sokszor hamis adatokat íratnak a szoftvereikkel a képernyőre. Nálam például előfordult, hogy a firmware frissítése előtt a minőségre 90% fölötti értéket kaptam. Frissítés után lement 60% alá. Most akkor melyik a valódi? Gyanítom, hogy az utóbbi. Ha magas minőség esetén is maszatolás, kockásodás van a túlzott tömörítés miatt, akkor az nem a vevőkészülék hibája, hanem a szolgáltatóé. Hogy Tévészerelőnek igaza van-e abban, hogy a vevőkészülék nem tudja feldolgozni a gyors mozgásokat és azért mossa el a képet; nem tartom valószínűnek, hiszen nem esik szét a kép, az adatáramlás folyamatos. Azt jeleníti meg amit kap az adótól.
Az említett dokumentum 67. oldalán mutatott 14. ábra mutatja, hogy minél nagyobb a vett jelszint, annál kisebb a bithiba arány. Tehát annál stabilabb lesz majd a vétel, minél nagyobb teljesítménnyel fognak sugározni.
A dokumentumnak a 67. oldalát gondoltam számodra érdekesnek.
A gyors mozgások esetén a "szaggatás" oka lehet például: a forrásanyag hibája, az 50 Hz-s LCD képmegjelenítés 100Hz-s mozgáskompenzáció nélkül. Így elsőre nem vételi problémának gondolnám az általad említett hibajelenséget.
Elküldve: 2010-08-18 11:24:03, 
