Regisztrál :: Profil :: Beállítás :: Tagok :: Keres :: Szavazógép :: Csoportok :: Segítség Vissza :: Főoldal 

 Ön is hirdessen itt! Részletekért klikk: ide! Összes banner! :: Saját banner! 
 Hozzászólások: 9394976/40 Témák: 18182 Tagok: 110995 Legújabb tag: lawwritinguk1 Online: (53/2
 Név: Jelszó:  Eltárol  Elfelejtette jelszavát?
    / 1 
Lista: 
Kép:
Smile:
  
 Állatvédelmi törvény (üzenet: 6, Biatorbágy és Vidéke Állatvédő Egyesület)
 

Anatita


Tagság: 2010-03-17 07:40:36
Tagszám: #83324
Hozzászólások: 76
6. Elküldve: 2010-03-21 21:05:55 [1.]

Látom, a jegyzőnél. Hát az egy kis faluban semmi.
Ott helyben nem kínozza őket, de keresletet támaszt a szaporítók kiskutyái iránt, rengeteget utaztatja őket, átveri a leendő gazdikat (mamakutyának a netről letöltött képet mutat a Futrinka Egyesület egyik védencéről(!), mert "épp vadászik", az oltási könyvben egy bp-i állatorvos pecsétje van a fővárostól 130 km-re...) és ami a legkevésbé fontos, nem is adózik a nem kicsi nyeresége után.
Más megoldás kellene!
[előzmény: (5) Anatita, 2010-03-21 20:47:41]
Kezdő
Anatita adatlapja Privát üzenet küldése Email küldése Felvétel a címjegyzékbe Felvétel tiltó listára Hozzászólások száma:   


Anatita


Tagság: 2010-03-17 07:40:36
Tagszám: #83324
Hozzászólások: 76
5. Elküldve: 2010-03-21 20:47:41 [2.]

Szia, de jó, hogy bemásoltad! Pont ezt kerestem!
Ezek szerint aki szaporítóktól felvásárol egész kutyaalmokat és az ország másik felében "árulja" őket, az vét a törvény ellen! Hol lehet feljelenteni az ilyet?
[válaszok erre: #6] [előzmény: (4) buksi4, 2010-02-27 17:31:05]
Kezdő
Anatita adatlapja Privát üzenet küldése Email küldése Felvétel a címjegyzékbe Felvétel tiltó listára Hozzászólások száma:   


buksi4



Tagság: 2006-04-24 07:49:21
Tagszám: #29917
Hozzászólások: 11232
4. Elküldve: 2010-02-27 17:31:05 [3.]

A kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II.26.) Kormány rendelet
A Kormány 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelete a kedvtelésbõl tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról

A Kormány az állatok védelmérõl és kíméletérõl szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. §-a (3) bekezdésének f) pontjában, a kereskedelemrõl szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. §-a (1) bekezdésének b) és d) pontjában kapott felhatalmazás alapján – az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva – a következõket rendeli el:

Általános rendelkezések

1. § (1) E rendelet alkalmazási köre a kedvtelésbõl tartott állatok tartására és forgalmazására terjed ki.
(2) E rendelet alkalmazásában
a) kedvtelésbõl tartott állat: a rendszertani besorolásától függetlenül minden olyan állat, amelyet nem kizárólag tudományos kutatás, állati eredetû termék elõállítása, igavonás, teherhordás, természetvédelem, géntartalékvédelem és – eb és macska kivételével – közcélú bemutatás céljából tartanak, tenyésztenek, forgalmaznak, továbbá az az állat, amelyet más kedvtelésbõl tartott állat táplálása céljából tartanak és szaporítanak, valamint a nem gazdasági céllal tartott haszonállat, és a vadászatra használt állat;
b) állatkereskedés: kedvtelésbõl tartott állat kereskedelmi tevékenység keretében történõ forgalmazása, kivéve a kizárólag saját állományból származó kedvtelésbõl tartott állat állatvásáron, vagy a tenyésztés helyérõl közvetlen értékesítés keretében történõ forgalmazását.

2. § (1) Kedvtelési célra nem tartható és nem forgalmazható olyan állat, amelynek tartása az adott faj fennmaradását veszélyeztetheti.
(2) A védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról szóló külön jogszabály hatálya alá tartozó állatfajok egyedeire a külön jogszabályban meghatározott rendelkezések az irányadóak.
(3) Az állatok védelmérõl és kíméletérõl szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Ávtv.) 24/F. §-ának hatálya alá tartozó, az ország õshonos növény-, illetve állatvilágára ökológiai szempontból veszélyes állatfajok listáját az 1. számú melléklet tartalmazza.

Állatforgalmazásra vonatkozó szabályok

3. § (1) Kedvtelésbõl tartott fõemlõs nem forgalmazható.
(2) Ebet forgalmazni, illetve tulajdonjogát forgalmazásnak nem minõsülõ más módon átruházni kizárólag az állatot azonosító elektronikus transzponderrel (bõr alá ültetett mikrochip) történõ megjelölése után lehet. Amennyiben a jelölésre használt transzponder nem felel meg a 11784 ISO-szabványnak vagy a 11785 ISO-szabvány A. mellékletének, az állattartónak a hatósági ellenõrzés idõpontjában biztosítania kell a transzponder leolvasásához szükséges eszközt.

4. § (1) Állatkereskedés csak tevékenységi engedéllyel mûködtethetõ.
(2) Állatkereskedés akkor mûködtethetõ, ha az állatkereskedés
a) az állomány ellátására magánállatorvossal szerzõdést kötött,
b) rendelkezik jóváhagyott mûködési szabályzattal, valamint
c) biztosítani tudja az e rendeletben meghatározott tartási körülményeket.
(3) Az állatkereskedés tevékenységi engedélyének kiadására vonatkozó eljárás során a kérelemben meg kell jelölni, illetve ahhoz mellékelni kell:
a) veszélyes állat, illetve a vadon élõ állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelmérõl szóló, 1996. december 9-i 338/97/EK tanácsi rendelet (a továbbiak ban: 338/97/EK rendelet) hatálya alá tartozó fajok, továbbá az emlõsök – kivéve rágcsálók és nyulak – esetében az értékesíteni kívánt állatfajok megnevezését és egyedszámát,
b) az ellátó állatorvossal kötött szerzõdés egy példányát,
c) a kereskedésnek a mûködési szabályzatát (a továbbiakban: az állatkereskedés mûködési szabályzata), amely tartalmazza az állatok etetésére, gondozására, egészségügyi ellenõrzésére, az elkülönítésre, a trágya, a hulladék elhelyezésére, a tetemek tárolására és ártalmatlanítására, a takarításra, a fertõtlenítésre, a közegészségügyi és állategészségügyi, állatvédelmi elõírások betartására és a vásárlók tájékoztatására vonatkozó elõírásokat.
(4) Az állatkereskedés tevékenységi engedélyét a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatalnak a kereskedés helye szerint illetékes kerületi hivatala (a továbbiakban: kerületi hivatal) adja ki. A kerületi hivatal az állatkereskedés mûködési szabályzatának jóváhagyásáról az engedélyben dönt.

5. § A kerületi hivatal szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal az állatkereskedésben hatósági ellenõrzést végez.

6. § (1) Forgalmazni egészséges, vagy az ellátó állatorvos által felvett helyszíni jegyzõkönyvben – az állategészségügyre vonatkozó jogszabályok alapján – forgalmazhatónak nyilvánított állatot lehet. A forgalmazó köteles tájékoztatni a vevõt a helyszíni jegyzõkönyvben foglalt állatorvosi leletrõl és véleményrõl.
(2) A külön jogszabály szerint meghatározott állategészségügyi korlátozó intézkedés hatálya alatt álló kedvtelésbõl tartott állat nem forgalmazható.
(3) Amennyiben a kedvtelésbõl tartott állat tartásáról, tenyésztésérõl, jelölésérõl, illetve nyilvántartásáról külön jogszabály rendelkezik, csak az ott meghatározott rendelkezéseknek megfelelõen tartott, tenyésztett és nyilvántartott, valamint megjelölt állat hozható forgalomba.

7. § (1) Nem forgalmazható az az állat,
a) mely szülõjének gondoskodása nélkül nem képes önálló életre,
b) melynek utódai nem képesek önálló életre, kivéve, ha a szülõt és utódokat együtt értékesítik.
(2) Az (1) bekezdésben szereplõ tilalom nem vonatkozik a kizárólag más állat táplálása céljából tartott állatok fejletlen egyedeire.

8. § (1) A 338/97/EK rendelet hatálya alá tartozó faj egyedének forgalmazásakor át kell adni a vevõ részére
a) a 338/97/EK rendeletben, illetve
b) a Washingtonban, 1973. március 3. napján elfogadott, a veszélyeztetett vadon élõ állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmérõl szóló Egyezmény végrehajtásáról szóló külön jogszabályban meghatározott esetekben az elõírt származási igazolást, tenyésztõi bizonyítványt, eredetigazolást, illetve a 338/97/EK rendelet 8. cikk (3) bekezdése szerinti bizonyítványt.
(2) Amennyiben jogszabály a kedvtelésbõl tartott állatfaj esetében kötelezõ immunizálást rendel el, akkor ennek a fajnak az egyede csak akkor forgalmazható, ha az állat rendelkezik az életkorának megfelelõ igazolt kötelezõ immunizálással.

9. § (1) A forgalmazásra szánt állat fajának magyar és tudományos megnevezését, a fajta megjelölését, – ha ismert – az egyed nemét és korát, valamint az eladási árat, továbbá veszélyes állat, illetve a 338/97/EK rendelet hatálya alá tartozó faj egyede esetében a tartáshoz, illetve vásárláshoz szükséges engedélyekrõl, bizonyítványokról, illetve egyéb dokumentumokról szóló tájékoztatást az állatkereskedésben vagy állatvásáron történõ forgalmazásakor jól látható helyen ki kell függeszteni.
(2) Az állat forgalmazásakor írásban az új tulajdonos rendelkezésére kell bocsátani az (1) bekezdésben meghatározott adatokat, valamint a 2. számú melléklet szerinti írásos dokumentumokat.

10. § (1) Veszélyes állat csak azon személy részére forgalmazható, valamint – állatforgalmazásnak nem minõsülõ módon – annak ruházható át, aki az állat tartására vonatkozó, nevére szóló engedély másolatát átadja a forgalmazó, illetve az átruházó részére.
(2) A veszélyes állat forgalmazója, illetve átruházója az állat új tulajdonosának nevére szóló, az állat tartására vonatkozó engedély egy másolatát köteles az átruházást köve tõen 15 napon belül az azt kiállító hatóság részére megküldeni, valamint egy másik példányát 5 évig megõrizni.

11. § (1) Az állatkereskedésben tartott állatok tartási körülményeire és a velük való bánásmódra a 13–16. §-ban meghatározottakat is alkalmazni kell.
(2) Az állatkereskedésben az állatokat szökésbiztos módon úgy kell elhelyezni, hogy nyugalmuk és zavartalan pihenésük az állatkereskedés eladóterében is biztosított legyen.
(3) Az állatkereskedésben a takarmány- és víztartalékokat, valamint a tiszta almot úgy kell raktározni, hogy azok védve legyenek a fertõzésektõl és szennyezésektõl.
(4) Állatkereskedés esetében – veszélyes állatok kivételével – a kedvtelésbõl tartott állatok minimális elhelyezési feltételeit a 3. számú melléklet tartalmazza.
(5) Kedvtelésbõl tartott állatnak a vásárokról és a piacokról szóló külön jogszabály szerinti állatvásáron történõ forgalmazása során be kell tartani az állatkereskedésben tartott állatok tartási körülményeire vonatkozó rendelkezéseket.

12. § A 2. § (1) bekezdésében, a 3. §-ban, a 6–8. §-ban, a 9. § (2) bekezdésében, a 10. § (1) bekezdésében, a 11. §-ban, valamint a 13–16. §-ban foglalt elõ írásokat a kedvtelésbõl tartott állatnak a határon átnyúló szolgáltatási tevékenység keretében történõ forgalmazására is alkalmazni kell.

A kedvtelésbõl tartott állatok tartására és az állatokkal való bánásmódra vonatkozó rendelkezések

13. § Az állattartónak rendelkeznie kell a kötelezõ immunizálásra vonatkozó mindenkori adatokkal és dokumentumokkal, egyedi tartós megjelöléssel rendelkezõ állat esetében az állat azonosítására vonatkozó adatokkal és dokumentumokkal is. Amennyiben az állat új tulajdonoshoz kerül, részére e dokumentumokat át kell adni, illetve tájékoztatni kell az állat fajáról (fajtájáról), – ha ismert – az egyed nemérõl és koráról, továbbá az egyed tartásához szükséges minimális ismeretekrõl.

14. § (1) Az állatok számára a táplálékot, továbbá a nyulak és rágcsálók esetében a fogak koptatásához szükséges rágóanyagot az adott fajnak, az egyed korának és élettani állapotának megfelelõ minõségben, mennyiségben és lehetõség szerint az adott faj természetes viselkedési szokásaihoz leginkább alkalmazkodó idõközönként kell biztosítani.
(2) A kedvtelésbõl tartott állatot úgy kell tartani, hogy az állat tartása lehetõvé tegye annak természetes viselkedését, ugyanakkor a környezõ lakóközösség kialakult élet- és szokásrendjét tartósan és szükségtelenül ne zavarja.
(3) A kedvtelésbõl tartott állatot és az állat tartási helyét az állat tartójának naponta legalább egy alkalommal ellenõrizni kell. Az állattartónak gondoskodnia kell arról, hogy az állatok tartási helyén a környezeti viszonyok megfeleljenek az állatok szükségleteinek. Állandó fényben vagy állandó sötétségben, valamint állandó zajban állatot tartani nem szabad.
(4) A kedvtelésbõl tartott állat tartási helyének olyan méretûnek kell lennie, hogy az állat fajára jellemzõ mozgási igényét ki tudja elégíteni. Lófélék és eb esetében a mozgási igény az állat mozgatása útján is kielégíthetõ, azonban esetükben is törekedni kell az olyan tartási módra, amely lehetõvé teszi az állat kedve szerinti mozgását.
(5) Tilos
a) ebet tartósan 10 m2 -nél kisebb területen,
b) ebet tartósan 4 m-nél rövidebb eszközzel kikötve,
c) gerinces állatot kör alapú kalitkában,
d) gerinces állatot gömb alakú akváriumban
tartani.
(6) Ebek csoportos tartása esetén számukra egyedenként legalább 6 m2 akadálytalanul használható területet kell biztosítani. Nem minõsül csoportos tartásnak a szuka együtt tartása a kölykeivel, azok hathetes koráig.
(7) Amennyiben ebet futólánccal – vagy ahhoz hasonló elven mûködõ szerkezettel – kikötve tartanak, a feszített és futó részek hosszának összege nem lehet kevesebb 5 m-nél, valamint a futó rész nem lehet rövidebb 3 m-nél.
(8) A csoportosan tartott állatok esetében – hacsak az adott fajra vonatkozó tudományosan elfogadott ismeretekbõl más nem következik – a tartási helyet úgy kell kialakítani, hogy mindegyik egyed versengés és agresszió nélkül egy idõben hozzáférjen az etetõ-, itató-, fürdõ-, pihenõ-, illetve búvóhelyhez.
(9) A talajszinten élõ állatok hálós aljzaton nem tarthatók, kivéve, ha füves területen, illetve közvetlenül a talajon helyezik el a ketrecet.
(10) A nem kizárólag talajon, illetve vízben lakó fajok esetében legalább két olyan polcot vagy ágat, ülõrudat kell elhelyezni, amelyek mérete és kialakítása olyan, hogy az állat biztonságban és természetes testhelyzetben tud rajtuk ülni, pihenni.
(11) Az akváriumot, amelyben halat tartanak, üveglappal, hálóval vagy más arra alkalmas tárggyal kell lefedni, illetve az akvárium olyan mértékben tölthetõ fel vízzel, hogy a vízszint és az akvárium felsõ pereme közti távolság alkalmas legyen a hal kiugrásának megakadályozására.
(12) Patás állat és eb kivételével kedvtelésbõl tartott állatot kikötni tilos. Patás állatot és ebet állandó jelleggel kikötve tartani tilos.
(13) Az ebek kikötéséhez, illetve vezetéséhez használt eszközöknek az állatra történõ rögzítésére kizárólag nyakörv vagy hám használható oly módon, hogy az az állat egészségét ne veszélyeztesse.
(14) Az (5) bekezdés a) pontjában, valamint a (6) bekezdésben foglalt rendelkezés nem terjed ki az állatmenhelyekre.

15. § (1) Az állatokat úgy kell tartani, hogy ne veszélyeztethessék más állatok – kivéve a ragadozó állatok táplálására szánt élõ egyedek –, illetve az ember biztonságát.
(2) Különbözõ fajhoz tartozó állatok csak akkor tarthatók együtt – az (1) bekezdésben leírtak figye lembe véte lével –, ha az állatok egymás testi épségét nem veszélyeztetik, az együtt-tartás idegi megterhelést egyik fajhoz tartozó egyed számára sem okoz, továbbá ha minden egyed rendelkezik olyan tartózkodási hellyel, ahol zavarás nélkül nyugalomban táplálkozhat és pihenhet. Agresszív viselkedésû állatokat tilos más állatokkal együtt tartani.

16. § (1) A kedvtelésbõl tartott állatokkal kíméletesen kell bánni, azoknak szükségtelenül fájdalmat, szenvedést, illetve félelmet okozni nem szabad.
(2) A kedvtelésbõl tartott állat tartója köteles az állat életfeltételeinek kialakítása és a tartása során
a) az adott faj viselkedési és szociális igényeit is figye lembe venni,
b) az állatot a fajának (fajtájának), korának, fiziológiai állapotának és tartási céljának (használatának) meg felelõen olyan takarmánnyal ellátni, amely annak jólétét szolgálja.
(3) A kedvtelésbõl tartott állat tartójának meg kell akadályozni azon állatok szaporodását, amelyeken olyan küllemi, illetve viselkedésbeli hibák fordulnak elõ, melyek szenvedést okoznának az utódaiknak, vagy káros egészségügyi hatással lennének rájuk nézve.
(4) Reklám, bemutatás, illetve a figyelem felkeltése céljából tartott állat az állatkert és állatotthon létesítésének, mûködésének és fenntartásának részletes szabályairól szóló külön rendeletben meghatározott tartási feltételek mellett tartható.

17. § (1) Belterület közterületén – kivéve az ebek futtatására kijelölt területet – ebet csak pórázon lehet vezetni. Közterületen ebet csak olyan személy vezethet, aki az eb irányítására, kezelésére és féken tartására képes.
(2) Közterületen az eb tulajdonosának biztosítania kell, hogy az eb sem más állatot, sem embert harapásával ne veszélyeztethessen.
(3) Szájkosarat használni a (2) bekezdésben foglaltak végrehajtása érdekében – ha külön jogszabály a szájkosár használatát nem írja elõ – kizárólag az egyed jellemzõen agresszív magatartásának ismerete esetén kell.

Átmeneti és záró rendelkezések

18. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – a kihirdetését követõ 3. napon lép hatályba.
(2) Az 1–17. §, a 19. §, 24–25. §, valamint az 1–3. számú melléklet 2010. július 1-jén lép hatályba.
(3) Az Ávtv. 48/B. §-a szerinti adatokat az állattartó 2010. október 31-ig köteles bejelenteni a területileg illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelõségnek.
(4) E rendelet hatályba lépésekor magánháztartásban már tartott állat vonatkozásában a 14. § (5) bekezdésének c) és d) pontjában foglalt rendelkezésnek 2012. december 31-ig kell megfelelni.

19. § A Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal létrehozásáról és mûködésérõl szóló 274/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 15. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Az Ávt. 40. §-a (6) bekezdésének alkalmazásában a Kormány kereskedelmi hatóságként a kerületi hivatalt jelöli ki.”

20. § (1) A vásárokról és a piacokról szóló 55/2009. (III. 13.) Korm. rendelet 1. §-ának (2) bekezdése a következõ g) ponttal egészül ki:
[E rendelet alkalmazásában]
„g) állatvásár: olyan idõszaki értékesítési hely – ideértve az állatbörzét és az állatárverést is –, ahol nem kizárólag egy állattartási helyrõl származó élõ állatot – ide nem értve a fogyasztási célra szánt halat és más hasznos vízi állatot – árusítanak.”
(2) A vásárokról és a piacokról szóló 55/2009. (III. 13.) Korm. rendelet 5. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az (1) bekezdés szerinti magánszemély a tulajdonát képezõ élõ állatot állatvásáron alkalomszerûen értékesítheti.”

21. § (1) A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeirõl szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 13. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(1) Automatából nem értékesíthetõ nemesfémbõl készült ékszer, díszmûáru és egyéb tárgy, szeszes ital, élõ állat, valamint szexuális termék.”
(2) A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeirõl szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 14. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(1) Mozgóbolt útján élõ állat, nemesfémbõl készült ékszer, díszmûáru és egyéb tárgy nem forgalmazható.”
(3) A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeirõl szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 17. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
„17. § (1) Csomagküldõ kereskedelem útján a kedvtelésbõl tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló jogszabály szerinti kedvtelésbõl tartott állat nem forgalmazható.
(2) Ha a csomagküldõ kereskedõnek a személyes adatok védelmérõl, valamint a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény értelmében az adatvédelmi nyilvántartásba be kell jelentkeznie, a csomagküldõ kereskedõ – a külön jogszabályban elõírt tájékoztatási követelményekben elõírtakon túl – köteles a termék ismertetõjében, illetve a termékrõl szóló tájékoztatóban feltüntetni az adatvédelmi nyilvántartási számát.”
(4) A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeirõl szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 18. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
[Nem forgalmazható üzleten kívüli (házaló) kereskedelem útján]
„d) élõ állat, növényi szaporítóanyag,”

22. § A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeirõl szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 10. §-ának
(5) bekezdésében a „2. melléklet” szövegrész helyébe a „4. melléklet” szöveg lép.”
23. § Hatályát veszti a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeirõl szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 3. §-ának (2) bekezdésében a „ – ha a külön engedély iránti kérelem a 3. mellékletben meghatározott termékre vonatkozik, e termék tekintetében a mûködési engedélyrõl szóló jogerõs határozatával együtt – ” szövegrész, és az 5. mellékletének 13. pontjában „a szeszesital kivételével” szövegrész, továbbá a vásárokról, a piacokról, és a bevásárlóközpontokról szóló 55/2009. (III. 13.) Korm. rendelet 5. §-ának (1) bekezdésében az „– az (1) bekezdésben meghatározott termékek kivételével – ” szövegrész.

24. § Ez a rendelet a belsõ piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai és parlamenti irányelv 9. és 16. cikkének való megfelelést szolgálja.

25. § A rendelet tervezetének a mûszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, – a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított – 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8–10. cikkében elõírt egyeztetése megtörtént

1% 18680504-1-13.
www.koborka.hu
V.Éva
[válaszok erre: #5]
Kiváló dolgozó
buksi4 adatlapja Privát üzenet küldése Email küldése WWW oldal Felvétel a címjegyzékbe Felvétel tiltó listára Hozzászólások száma:   

buksi4



Tagság: 2006-04-24 07:49:21
Tagszám: #29917
Hozzászólások: 11232
3. Elküldve: 2010-01-29 10:43:48 [4.]

Állatvédelmi törvény

Állatkínzásnak tekintendő különösen:
-a megfelelő gondoskodás elmulasztása,
-természetellenes tartási mód, kényszertáplálás,

Fontos: Ha van helyi önkormányzati rendelet, amely módosítja vagy kiegészíti az állatvédelmi törvényt, az lehetőséget adhat az állatok elkobzására is!

(1) A települési, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője (a
továbbiakban: jegyző az állatok védelme érdekében

a) az állattartótól az állattartással kapcsolatos felvilágosítást, adatot kérhet,

b) az állattartással kapcsolatos iratokba betekinthet, továbbá

c) az állattartás helyén helyszíni szemlét tarthat.

(2) A helyszíni szemlén -meghívása esetén- a természetvédelmi oltalom alatt nem álló, illetve nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá nem tartozó állat (a továbbiakban együtt: természetvédelmi oltalom alatt nem álló állat), valamint természetvédelmi oltalom alatt nem álló veszélyes állat esetében a természetvédelmi hatóság képviselőjének részvétele kötelező. A rendőrhatóság képviselője a veszélyes állatokkal kapcsolatban megtartott helyszíni szemlén köteles részt venni.

Ha a jegyző az Átv. 6-8. §-aiban meghatározott rendelkezések megsértését észleli, illetve ezek megsértése miatt hozzá bejelentés érkezik, köteles haladéktalanul eljárni, illetve az illetékes hatóság intézkedését kezdeményezni.

(1) A jegyző az állatvédelmi és az állattartási szabályok megsértése esetén meghatározott cselekmény végzésére, tűrésére vagy abbahagyására kötelezheti az állattartót az állatok védelme érdekében.

Az állattartás céljára szolgáló létesítmények elhelyezésére, építésére és karbantartására az építésügyi, az állategészségügyi, a környezet- és természetvédelmi, valamint a közegészségügyi jogszabályok rendelkezései az irányadók.

(1) A jegyző az állatvédelemre, valamint az állattartásra vonatkozó szabályok megsértése esetén - a (2) bekezdés szerinti állatok kivételével - az állattartást korlátozhatja, megtilthatja."

1995. évi törvény 3§ Alapfogalmak
4. állatkínzás: az állat szükségtelen, fájdalmat okozó bántalmazása, vagy olyan hatást eredményező beavatkozás, bánásmód, valamint szükségleteinek olyan mértékű korlátozása, amely tartós félelmet vagy egészségkárosodást okozhat, továbbá az öröklődő betegségben szenvedő � nem kísérleti célra szánt � állategyed tenyésztése, szaporítása;

Állatkínzás: Minden olyan beavatkozás az állat életébe, tartásába vagy magatartásába, amely

- nem felel meg az illető faj és fajta etológiai vagy fiziológiai leírásának,

- nem az állat gyógyítása vagy fájdalmának megszüntetése céljából, illetve más, jogszabály által megengedett okból történik,

- az állatnak szükségtelenül fájdalmat, tartós félelmet, szorongást, egészségi károsodást, sérülést vagy pusztulást okoz.

Állatkínzásnak tekintendő különösen:

- az állat megfélemlítése,

- az állat ütése, rúgása, megsebzése, megcsonkítása vagy megölése,

- az állat természetes környezetéből való kiemelése,

- az állat szándékos elhagyása,

- a megfelelő gondoskodás elmulasztása, � az állatok egymásra uszítása (az állat erejének, ügyességének kipróbálása egy másik eleven állaton), vagy ember és állat közti viadal, illetve olyan cselekmény, melynek során az állat károsodhat vagy elpusztulhat,

- állattal viadal tartása, az állatok viadalát vagy fájdalmat okozó küzdelmét szolgáló helyiségnek vagy helynek a rendelkezésre bocsátása, illetve felhasználásra való engedélyezése, bármely személy nem hivatalos minőségében való ilyen helyiségbe vagy helyre történő beengedése,

- az állatoknak fájdalmat, félelmet okozó idomítás,

- természetellenes tartási mód, kényszertáplálás,

- az állat túlterhelése, erejét meghaladó teljesítmény kikényszerítése,

- minden olyan módszer vagy eszköz alkalmazása (akár állatorvosi tevékenység is), amely az állatnak szükségtelen fájdalmat, sérülést vagy félelmet okoz vagy okozhat,

- az állatok felhasználása anyagi haszonszerzés céljából kiállításokon, bemutatókon reklám vagy hasonló célból, ha az az állatnak fájdalmat, sérülést, pusztulást, vagy tartós stresszállapotot okoz vagy okozhat,

- az állat nagyfokú, vagy tartós nyugtalanítása,

- dopping-, illetve kábítószerek használata.

Szenvedés: Tartós állapot, mely az állat számára kínzó testi fájdalommal vagy pszichikai megterheléssel jár.

1995.Állatkínzás33. §
Állatkínzást követ el, és ezért büntetendő az a személy, aki

- előkészít, elkövet vagy megenged ilyen cselekményt, segít vagy felbújt más személyt ennek elkövetésére,

- közvetlenül vagy közvetve mást rábír ilyen cselekmény elkövetésére,

- népszerűsít ilyen cselekményt,

- tulajdonosként vagy felügyeletet gyakorlóként elmulasztja az indokolt gondoskodást az állat szenvedésétől való megvédése tekintetében.

Btk. 266/B. § (1) Aki

a) gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza,

b) állattartóként, háziasított emlősállatot vagy az ember környezetében tartott veszélyes állatot elűzi, elhagyja vagy kiteszi,

vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.


Fontos: A törvény, az elkövetési magatartások közül abban az esetben tartja szükségesnek az erőteljesebb állami fellépést, amennyiben az elkövetési magatartás alkalmas arra, hogy az állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza. A büntethetőséghez nem szükséges, hogy az elkövető az állat életét ténylegesen kioltsa, vagy az állat valóban maradandó egészségkárosodást szenvedjen, elég csupán az, hogy az elkövető cselekménye erre alkalmas legyen. Ezért nem önálló elkövetési magatartás az állat életének kioltása, mivel ezen eredmény bekövetkezte a büntetéskiszabás során súlyosbító körülményként értékelhető.


Fontos: Ha van helyi önkormányzati rendelet, amely módosítja vagy kiegészíti az állatvédelmi törvényt, az lehetőséget adhat az állatok elkobzására is!


A jegyző hatásköréről:

A Kormány 245/1998. (XII. 31.) Korm. rendelete a települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a
továbbiakban: Átv.) 49. §-a (3) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

Az állatok védelmével összefüggő feladatok l. §

(1) A települési, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője (a
továbbiakban: jegyző az állatok védelme érdekében

a) az állattartótól az állattartással kapcsolatos felvilágosítást, adatot kérhet,

b) az állattartással kapcsolatos iratokba betekinthet, továbbá

c) az állattartás helyén helyszíni szemlét tarthat.

(2) A helyszíni szemlén -meghívása esetén- a természetvédelmi oltalom alatt nem álló, illetve nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá nem tartozó állat (a továbbiakban együtt: természetvédelmi oltalom alatt nem álló állat), valamint természetvédelmi oltalom alatt nem álló veszélyes állat esetében a természetvédelmi hatóság képviselőjének részvétele kötelező. A rendőrhatóság képviselője a veszélyes állatokkal kapcsolatban megtartott helyszíni szemlén köteles részt venni.

(3) A jegyzőnek az (1)-(2) bekezdésben meghatározott jogköre nem terjed ki az Átv. 2. §-a (1) bekezdésének b) és g) pontjában említett állatokra, amelyeknek védelméről és kíméletéről külön jogszabályok rendelkeznek.

2. §

A jegyző az állattartót az állat megfelelő és biztonságos elhelyezése, valamint szökésének megakadályozása érdekében a természetvédelmi oltalom alatt álló állat, illetve természetvédelmi oltalom alatt nem álló veszélyes állat esetében a természetvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalásának kikérése után meghatározott építési munka elvégzésére kötelezheti.

3. §

Ha a jegyző az Átv. 6-8. §-aiban meghatározott rendelkezések megsértését észleli, illetve ezek megsértése miatt hozzá bejelentés érkezik, köteles haladéktalanul eljárni, illetve az illetékes hatóság intézkedését kezdeményezni.

4. §

(1) A jegyző az állatvédelmi és az állattartási szabályok megsértése esetén meghatározott cselekmény végzésére, tűrésére vagy abbahagyására kötelezheti az állattartót az állatok védelme érdekében.

(2) A jegyző az (1) bekezdés szerinti határozatát, ha az természetvédelmi oltalom alatt álló állatot érint, köteles megküldeni a természetvédelmi hatóságnak.

5. §

Az állattartás céljára szolgáló létesítmények elhelyezésére, építésére és karbantartására az építésügyi, az állategészségügyi, a környezet- és természetvédelmi, valamint a közegészségügyi jogszabályok rendelkezései az irányadók.

Az állatok nyilvántartása
6. §

A jegyző az önkormányzat illetékességi területén tartott veszélyes állatokról nyilvántartást vezet, amely a következő adatokat tartalmazza:

a) az állattartás helyét,

b) az állattartó nevét, személyi azonosító jelét, lakcímét,

c) az állat faját, fajtáját, esetleges egyedi azonosításra szolgáló adatait,

d) az állattartás kezdetének és megszűnésének időpontját,

e) az állattartásra vonatkozó hatósági határozatok számát, kibocsátójának megnevezését, továbbá

f) a veszélyes állat országba való behozatala esetén az állat származási (előző tartásának) helyét.

7. §

(1) A jegyző az állatvédelemre, valamint az állattartásra vonatkozó szabályok megsértése esetén — a (2) bekezdés szerinti állatok kivételével — az állattartást korlátozhatja, megtilthatja.

(2) Természetvédelmi oltalom alatt álló, illetve nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó állat esetén a jegyző kezdeményezi a természetvédelmi hatóságnál az állat tartásának korlátozását, illetve megtiltását.

8. §

Ez a rendelet 1999. április 1. napján lép hatályba.


1% 18680504-1-13.
www.koborka.hu
V.Éva
Kiváló dolgozó
buksi4 adatlapja Privát üzenet küldése Email küldése WWW oldal Felvétel a címjegyzékbe Felvétel tiltó listára Hozzászólások száma:   


buksi4



Tagság: 2006-04-24 07:49:21
Tagszám: #29917
Hozzászólások: 11232
2. Elküldve: 2010-01-29 10:42:43 [5.]

http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/betiltjak-a-gombakvariumokat-2009754/

1% 18680504-1-13.
www.koborka.hu
V.Éva
Kiváló dolgozó
buksi4 adatlapja Privát üzenet küldése Email küldése WWW oldal Felvétel a címjegyzékbe Felvétel tiltó listára Hozzászólások száma:   


buksi4



Tagság: 2006-04-24 07:49:21
Tagszám: #29917
Hozzászólások: 11232
1. Elküldve: 2009-09-30 09:39:21 [6.]

települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével kapcsolatos feladatait illetően a Kormányrendelet kimondja: „ha a jegyző az Állatvédelmi tv. 6. § … meghatározott rendelkezés megsértését észleli, illetve ezek megsértése miatt hozzá bejelentés érkezik, köteles haladéktalanul eljárni…”


A Fehérkereszt Állatvédő Liga (kiemelten közhasznú szervezet) örömmel tudatja az öntudatos és tettre kész állatvédőkkel, hogy régóta várt jogszabályi reform öltött testet, 2009. május 15-i hatálybalépéssel.


Ezeket mindenki alkalmazhatja, aki szakszerű feljelentésekkel, az önkormányzatok jegyzőihez intézett bejelentésekkel kívánja megakadályozni a védtelen élőlények feletti további kegyetlenkedéseket! Mindezt azért kell közlemény formájában közzétennünk, mert szomorúan tapasztaljuk, hogy az elmúlt 2 hónapban az új jogi lehetőségekkel – talán ismeret hiányában – nem éltek az állatvédelmi szervezetek. Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 45. és 48. §-ainak módosításai a következő új intézkedési jogokat biztosítják a jegyzők (mint állatvédelmi hatóságok) számára.





Az állat elszállítása az állatkínzó állattartótól (a tulajdonostól):

Ha az állattartó az állatvédelmi törvényben, illetve a más jogszabályban foglalt rendelkezéseket nem vagy nem megfelelően teljesíti és ez által az állat egészségét súlyosan veszélyezteti, az állatvédelmi hatóság az állat tulajdonosának költségére elrendelheti – a feltételek biztosításáig – az állat megfelelő helyre való szállítását és a várható tartási költségek tulajdonos általi megelőlegezését.

A megkínzott állat tulajdonjogi helyzetének megváltoztatása (elkobzása):


Ha az állattartó az állatvédelmi hatóság által előírt időpontig gondoskodik a jogszabályszerű állattartási feltételek biztosításáról, úgy az elszállított állatot részére vissza kell szolgáltatni, ellenkező esetben az állatvédelmi hatóság az állatot elkobozza. Az állatvédelmi hatóság gondoskodik az állat tulajdonjogának átruházásáról, de ha ezt jogszabály kizárja vagy az eredménytelen, akkor az állat végleges elhelyezéséről. Ha az állat végleges elhelyezése csak rendszeres költségráfordítással biztosítható, a korábbi tulajdonos a jogsértés súlyától, ismétlődésétől függően legfeljebb 12 hónapra jutó költség fizetésére kötelezhető. Az állatvédelmi törvény alapján elkobzott állat tulajdonjoga törvény eltérő rendelkezése hiányában az államra száll. Az elhelyezés eredménytelensége esetén – hat hónap elteltével – az állat életét megengedett módon ki lehet oltani.



A megkínzott állat tartásától való eltiltás:

Az állat a korábbi tulajdonosának, illetve korábbi tartási helyére nem adható ki.

A kóbor állatok elhelyezése:

A települési – a főváros belterületén a fővárosi – önkormányzat kötelező feladata a település belterületén a kóbor állatok befogása. Az így befogott kóbor állat – amennyiben a befogástól számított 15 napon belül a kóbor állat tulajdonosa nem válik ismertté – az állam tulajdonába kerül. Az állatvédelmi hatóság gondoskodik az állat tulajdonjogának átruházásáról, de ha ezt jogszabály kizárja vagy az eredménytelen, akkor az állat végleges elhelyezéséről. Az elhelyezés eredménytelensége esetén – a külön jogszabályban meghatározott időtartam elteltével – az állat életét megengedett módon ki lehet oltani.

A kóbor állatért való felelősség:

Ha a kóbor állat tulajdonosa ismertté válik, a tulajdonos köteles az állatot visszavenni, valamint a befogásával és elhelyezésével kapcsolatos költségeket megtéríteni.

A kóbor állat tulajdonjogi helyzetének rendezése és a költségek viselése:

Ha a tulajdonos az állatot nem veszi vissza, vagy az állat egészségét súlyosan veszélyeztető tartási körülmények miatt az állat a tulajdonos részére nem adható ki, az állatvédelmi hatóság – az addig felmerült költségek megtérítésére való kötelezés mellett – az állatot elkobozza, ezt követően gondoskodik az állat tulajdonjogának átruházásáról, de ha ezt jogszabály kizárja vagy az eredménytelen, akkor az állat végleges elhelyezéséről. Ha az állat végleges elhelyezése csak rendszeres költségráfordítással biztosítható, a korábbi tulajdonos a jogsértés súlyától, ismétlődésétől függően legfeljebb 12 hónapra jutó költség fizetésére kötelezhető. Az elhelyezés eredménytelensége esetén – a külön jogszabályban meghatározott időtartam elteltével – az állat életét megengedett módon ki lehet oltani.

Összegzésül:

Egy civil szervezet rossz tartás állatkínzás esetén, minden különösebb eljárás nélkül az illetékes jegyzővel elkoboztathatja a szóban forgó állatot.

Amennyiben az önkormányzatnak nincs állatotthona, a civil szervezetnek kell az állat elhelyezéséről tartásáról gondoskodni a tulajdonos költségén.

Az Állatvédelmi Törvény a 14 nap utáni altatást „amire a gyepmesterek hivatkoznak” kötelezően nem írja elő.

Budapest, 2009. július 15.

1% 18680504-1-13.
www.koborka.hu
V.Éva
(TÉMANYITÓ)
Kiváló dolgozó
buksi4 adatlapja Privát üzenet küldése Email küldése WWW oldal Felvétel a címjegyzékbe Felvétel tiltó listára Hozzászólások száma:   
 Állatvédelmi törvény (üzenet: 6, Biatorbágy és Vidéke Állatvédő Egyesület)  
    / 1 
Lista: 
Kép:
Smile:
  

Új hozzászólás írása
  Név :   Jelszó :
  Mail :
  Üzenet:

 Betűszín:  Háttérszín:
 Árnyék:      Parázslás:
BBcode On/Off.    Betűméret:
Url/Kép autokonverzió On/Off.
Aláírás beszúrása
  Kép feltöltés: [Feltöltési max. file méret (byte): 20000]
    Írja be ide a képen látható biztonsági kódot:
Smiley kódok teljes listája
Az oldal 0.0092790126800537 másodperc alatt generálódott.

  Cégadatok  |   Felhasználási feltételek  |   Adatvédelem  |   Általános Fórum Szabályzat  |   Médiaajánlat  |   Segítség Partner oldalak
  Netboard Bt. © 2001-2013. E-mail