Regisztrál :: Profil :: Beállítás :: Tagok :: Keres :: Szavazógép :: Csoportok :: Segítség Vissza :: Főoldal 

 Ön is hirdessen itt! Részletekért klikk: ide! Összes banner! :: Saját banner! 
 Hozzászólások: 9373075/5 Témák: 18004 Tagok: 110603 Legújabb tag: Mertek Online: (51/1
 Név: Jelszó:  Eltárol  Elfelejtette jelszavát?
    / 7 
Lista: 
Kép:
Smile:
  
 Tenyésztés (üzenet: 159, Pásztorkutyák Ázsia szívéből)
 
 159. coeurdulion  |   Válasz erre2013-02-07 12:00:55 [1.] 
Sziasztok!

Olvasmányos, egyszerű, néhol ironikus...

http://kutyagazda.mindenkilapja.hu/html/18678473/render/a-tenyesztok
[előzmény: (155) Leíratkozott felhasználó, 2012-11-10 20:00:39]
 158. Leíratkozott felhasználó  |   Válasz erre2013-02-04 16:22:55 [2.] 
Ekesz Hungary
"Egy beírást kaptunk a netboard fórumról. Ez is egy vélemény. Jó hosszú, kösse fel a gatyát aki nekilát)))

Kisbán Kázmér

Nyílt levél Dr. Budai Gyula államtitkár úr részére

Tisztelt Államtitkár Úr !

Állampolgárként -négy évtizedes kutyás tapasztalattal- kérem Önt, hogy a kedvtelési ebtenyésztés körül kialakult anomáliák valódi okairól alaposan tájékozódni szíveskedjen. Mielőtt a sajnálatosan kialakult kaotikus értelmezés tisztázásába fognék, kérem ismerje meg az alábbi szükséges meghatározásokat, melyek ismerete és elfogadása nélkül nincs esély az érdemi párbeszédre, még kevésbé arra, hogy Ön az állampolgárok megbízásából helyes törvényi értelmezést gyakorolhasson, a folyamat katalizátora lehessen. Levelem jogi tartalmát a témában legjáratosabb ügyvéd barátaimmal egyeztettem.

Definíciók - közérthetően

Kutya- = az ember leghűségesebb barátja, egykor haszonállat, mára jellemzően társállat, házi kedvenc.
Kedvtelési ebtenyésztés , elterjedt nemzetközi szóhasználatban; kinológia= a kutya fajtatiszta tenyésztése civilek hobbyjaként, nem gazdasági haszon céljából.
FCI = a kedvtelési ebtenyésztést összefogó civil világszervezet.( A világ 88 országában ismer el a kinológiai világszervezet egy-egy tagszervezetet. )
MEOE = a magyar kedvtelési ebtenyésztők FCI által elismert gyűjtőszervezete, az Egyesülési Törvény ill. az Alkotmány alapján működő egyik legnagyobb magyar civil szerveződés.
FCI törzskönyvezés ( nem közhiteles, magánokirat)= az FCI rendszerében, az FCI által sztenderdizált fajtatiszta ebek tenyésztésének nemzetközi dokumentuma.
Származási lap = a törzskönyvezés adatai az egyedre vonatkozóan.

Agrárminisztérium = állami szaktárca, amely a gazdasági haszonállatok közhiteles tenyésztését felügyeli.
Gazdasági haszonállat = az ember számára gazdasági hasznot hozó állat, amelyet húsárért, gereznájáért, tej – és tejtermékeiért tenyésztenek, a cél a gazdasági haszon.
ÁTV = törvény, ami felhatalmazást ad a gazdasági haszonállatok tenyésztésére és a szakminisztériumnak a felügyelet gyakorlására.
64-es R. = az ÁTV felhatalmazása alapján létrehozott rendelet, alacsonyabb rendű jogszabály, amely nem terjeszkedhet túl az ÁTV hatályán.

A MEOE (Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete, alapítva; 1899) 1933 óta a nemzetközi kinológia által elismerten végzi a kedvtelési ebtenyésztés szervezését Magyarországon. Magánokiratként kezeli az FCI által sztenderdizált ebfajtákat, civil szerveződés.
Az FCI kifejezetten tiltja az ebek gazdasági haszonszerzésre irányuló tenyésztését, valamint a munkaerőkénti felhasználásukat is. A MEOE az FCI tagságával vállalt civil kedvtelési tevékenységét nem kívánja feladni, a kutyát nem tekinti gazdasági haszonállatnak. Ennek értelmében az ÁTV ilyen tevékenységét-elvileg lehetséges, de aggályos kutyatenyésztést- alapszabálya és nemzetközi szerződései alapján még presszió hatására sem végezhet! (Lásd; FCI és MEOE ASz.)

Ide vágó ismeret, hogy az európai kultúrában a kutya vágóállatkénti hasznosítása tilos, így Magyarországon is, tehát elvileg és gyakorlatilag is kizárt, hogy az élelmiszerlánc részeként a kutya definiálható legyen Európa közepén a XXI.század küszöbén ! A MEOE által működtetett kedvtelési ebtenyésztést semmiképpen nem felügyelheti egy mezőgazdasági, az élelmiszerláncért felelős hivatal,ez a fejlett világban ismeretlen beavatkozási kísérlet!

A kedvtelési ebtenyésztés nemzetközi reputációval bíró gyűjtőszervezete a magyar állam által elismert és törvényesen működő civil szervezet, a magyar belső joggal nem összeegyeztethetetlen módon végzi alapszabályában rögzített tevékenységét ; az FCI által sztenderdizált ebfajták tenyésztésszervezését.
Ezt a törvényességet sem magánszemélyek, sem hivatalos szervek el nem vitathatják, amennyiben tiszteletben tartják az Egyesülési Törvényt, az Alaptörvényt , különös tekintettel az Alkotmány Bíróság ide vágó és kötelező érvényű határozatára. (AB 47/2008 (IV. 17.) számú döntése )

A hónapok óta tartó vitában hangsúlyozni kell azokat a tényeket, melyek ebben az ügyben jelentősek;
mindenek előtt, hogy a MEOE igen szigorú átvilágításon esett át 2006 és 2009 között. A Legfőbb Ügyészség keresete alapján a működése törvényességét vizsgálta a bíróság és a Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.20.428/2008/17. számú ítéletében kimondta annak törvényességét.
Ezt az ítéletet a Legfelsőbb Bíróság a Kfv.III.37.094/2009/12.számú ítéletében hatályában fenntartotta.

Arról is essen szó, hogy ezeknek az ítéleteknek az alapja az Alkotmánybíróság 47/2008 (IV. 17.) számú döntése, mely vizsgálva a fajtatiszta ebek tenyésztési szabályairól szóló 64/1998 (XII. 31.) FVM rendeletet,III.3.1. pontjában kimondta, hogy az állam csak a közfeladatként végzett tevékenység szakmai szabályait állapíthatja meg és azt csak az elismert tenyésztő szervezeteken kérheti számon. Ugyanakkor a jogalkotó nem zárhatja ki, hogy ugyanazt a célt egyesületi formában is el lehessen érni.

Értetlenül állunk a jelenség előtt, hogy ezt követően az állam nevében valakik mégiscsak ki akarják zárni annak a törvényes lehetőségét, hogy a kutyás szervezetek agrárminisztériumi elismerés nélkül végezzék a tevékenységüket.

Ki kell mondani, hogy az Alaptörvény Q pontjában ezt a Parlament vállalta; mégpedig azt, hogy tiszteletben tartja a nemzetközi egyezményeket , melyek a magyar jogrendszer részévé váltak. Mind a Polgári és Politikai Jogok Egyezségokmánya, mind pedig a Római Egyezmény -ami alapján a Strassbourgi Emberi Jogi Bíróság is ítélkezik Magyarországon- kihirdetésre került, és ezen egyezmények garantálják az egyesüléshez való jogot és azt is megkövetelik, hogy az aláíró állam ne alkosson az egyesülési joggal ellentétes belső jogszabályokat.
Az egyesülési jog lényege az önkéntesség és az önkormányzatiság, így az államtól való függetlenség, amit számtalan alkotmánybírósági döntés kimondott.

Ezek után az állampolgár értetlenül áll, hogy miért is hoz a Parlament a saját Alaptörvényével ellentétes döntéseket...

Úgyszintén az Alkotmánybíróság mondta ki a 146/2011. (XII. 02.) számú határozatában, hogy a kutya tenyésztése, tartása és forgalmazása nem az állattenyésztési törvény , hanem az állatvédelmi törvény végrehajtására alkotott 41/2010 (II. 26.) kormányrendelet hatálya alá tartozik.

Mi, jogkövető állampolgárok ezek után értetlenül állunk a jelenség előtt, hogy jogállamban a bíróság és az Alkotmánybíróság döntései el sem hangzanak a vitákban.
Például az a tény sem, hogy a MEOE perek sorozatát nyerte meg, egyebek mellett azokat a személyiségi jogi pereket, melyek azért indultak, mert állami tisztségviselő, illetve több, a MEOE jogait vitató tenyésztő szervezet a MEOE illegitim voltát terjesztette.
A Kúria által végleg lezárt, megfellebbezhetetlen perben a MEOE a működését törvénytelennek és illegitimnek minősítőkkel szemben személyiségi jogi pert nyert a MEOE, és kártérítésre is kötelezték az alperest. Ebben az eljárásban a legmagasabb jogi források kinyilvánították, hogy a MEOE törvényesen, alapszabálya szerint legitim módon működik, beleértve a kedvtelési ebtenyésztést és a hozzá kapcsolódó nem közhiteles adatkezelést is !

Jogállamban kizárólagosan bíróságnak van joga ítélkezni és kimondani személyekről és szervezetekről , hogy működésük törvényes , vagy törvénytelen.
A MEOE működésének törvényességét még a Parlament is csak ezt kimondó jogerős ítélet alapján vitathatná, ilyen ítélet nincs, olyan viszont van , amelyik a törvényességét kimondta.
A jogalkotásról szóló törvény alapján, de a jogállamiság alapelve szerint sem lehet jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot jogszabály módosítással elvonni.
A civil szervezeteknek joguk van az alapszabályuk szerinti tevékenységet végezni, ez alól a kutyás szervezetek sem lehetnek kivételek.

Azt is szeretném közölni, hogy a MEOE már mindenkivel szerződött partneri kapcsolatban van, eltekintve attól a néhány egyesülettől, amelyik folyamatos zavarja a többség életét, annak ellenére is, hogy ettől jogerős ítélet tiltja el.

Azt kérem, hogy a tényeket a jogerős ítéletek alapján alaposan vizsgálja meg, azokat -ha szükséges- szerezze be, melyek alapján reális képet nyerhet a valós helyzetről.
Kérem továbbá, hogy elhíresült elődeinek ne utóda legyen, hanem vessen véget ennek a káosznak, ami a torgyáni „eredendő bűntől” számítva kormányokon, minisztereken átívelő ámokfutást, rengeteg embernek, törvénytisztelő állampolgárnak, egész Magyarországnak okozott mára felmérhetetlen erkölcsi és nagyon is nevesíthető anyagi károkat ! Tegyen rendet végre, tegye meg azt, amit az előző miniszterek nem tudtak, vagy nem mertek megtenni. Simicskó úr kezdeményezésének köszönhetően ez a folyamat sikerrel kecsegtet, amennyiben Ön ezt végig viszi, úgy idehaza sok ezer, világszerte sok százezer ebkedvelő tiszteletét vívhatja ki.

2013. február 2.

Kisbán Kázmér ,
FCI nemzetközi küllembíró, fajtaspecialista tenyészbíró, körungmester, a Magyarországi Német Juhászkutya Klub (MNJK) korábbi Tenyésztési Főfelügyelője (1988-1997), a Hunnia Német Juhászkutya Egyesület (HNJE) korábbi elnöke (2001-2005), 1972 óta MEOE tag."
[előzmény: (157) Leíratkozott felhasználó, 2013-02-01 12:10:03]
 157. Leíratkozott felhasználó  |   Válasz erre2013-02-01 12:10:03 [3.] 
A hazai kutyás életben is zajlanak az események, kommentár nélkül az MTI közleménye:

2013. január 31. 17:17
A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) támogatja a széles szakmai egyeztetést az ebtenyésztők között, és ebben közvetítői szerepet vállal - hangsúlyozta Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára csütörtökön Budapesten, az Országos Ebtenyésztői Fórum megnyitóján.
Emlékeztetett arra, hogy 2012. decemberben 6-án keretmegállapodás jött létre a minisztérium közvetítésével a Magyar Ebtenyésztő Szervezetek Szövetsége (MESZ) és az Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete (MEOE) között.

Budai Gyula kiemelte: a keretmegállapodásnak négy kiemelt területe van: a törzskönyvek kölcsönös elismerése, egységes formátumú származási igazolás, a rendezvények közös szervezése, és ezeken a nyílt részvétel biztosítása, valamint a jogszabályoknak megfelelő szervezetrendszer kialakítása 2013 május 31-éig.

Az államtitkár beszámolt arról, hogy első körben a tárcánál áttekintették a keretmegállapodás időarányos teljesülését. Megállapították, hogy két hónap alatt eddig semmi nem valósult meg, ezért jövő héten pénteken 9 órára az aláíró két szervezetek képviselőit az államtitkár újra egyeztetésre hívja a hatóságok szakembereivel.

Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy 2013. július elsején hatályba lép az a parlamenti döntés, amely szerint nem működhet tovább a MEOE, ha nem teljesíti jogszabályi feltételeket.

Szerinte mindezek ellenére a tárca eredményeket tud felmutatni az ebtenyésztői szervezetek között közvetítésben, sikerült elérni egyebek között, hogy a Nemzetközi Kinológiai Szövetség (FCI) európai igazgatója Magyarországon tárgyalt a kialakult helyzetről.

Az ellentmondásos helyzet akkor állt elő, amikor 1998-ban a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) egy miniszteri rendelettel állami irányítás alá vonta a hobbi kutyatenyésztést, és a gazdasági haszonállatok mintájára tenyésztő szervezeti rendszerbe és irányításba helyezte.

A törzskönyveket így a kutyák esetében is a különböző fajtatenyésztő szervezetek állíthatják ki, ilyen a Magyar Ebtenyésztők Szervezetének Szövetsége (MESZ). A MEOE viszont nem államilag elismert tenyésztő szervezet, hanem nonprofit szakmai érdekvédelmi és képviseleti szervezet, ezért a jogszabály szerint Magyarország területén nem állíthat ki törzskönyvet.

Ugyanakkor a Nemzetközi Kinológiai Szövetség (FCI) a MEOE-t tekinti Magyarország képviselőjének, és jogosítja fel arra, hogy nemzetközileg elismert kutyatörzskönyvet állítson ki, és rendezzen különböző nemzetközi kutyás rendezvényeket Magyarországon.

A MEOE több mint egy évtizede a jogszabályok ellenére is végzi a kutyák törzskönyvezését. Tavaly nyáron az állatvédelmi törvény módosításával a MEOE csaknem egy év haladékot kapott ellentmondásos helyzetének rendezésére.

A MEOE 113 éves egyesület, az FCI alapító tagja. Jelenleg mintegy 10 ezer tagja van, a kutyatartásban érintett magyarok 98 százalékát képviseli. A tagságot 130-140 helyi szervezet - közük több fajtaklub - fogja össze.

(MTI)
[válaszok erre: #158]
 156. Leíratkozott felhasználó  |   Válasz erre2013-01-20 05:50:26 [4.] 
BÖLCSELET MA REGGELRE:

"Túl nagy létszámra nem szabad felmennünk, mert az a minőség rovására menne." ..."Ezzel teret adván a szaporítóknak..."
Pumi tenyésztők elnöke
[előzmény: (155) Leíratkozott felhasználó, 2012-11-10 20:00:39]
 155. Leíratkozott felhasználó  |   Válasz erre2012-11-10 20:00:39 [5.] 
2006-os írás Takács Zoltán

"TENYÉSZTÉS ÉS FEDEZTETÉS

A tenyésztés fogalma

Tenyésztésen azt az állandó jellegű tevékenységet értjük, amely kiváló tenyészegyedek párosítását, majd pároztatását valósítja meg abból a célból, hogy a szülőknél még jobb belső és külső tulajdonságú utódokat kapjon. Laikus tenyésztésről akkor beszélünk, amikor a csak kedvtelésből tartott szukákat a tulajdonosa különböző okokból egyszer-egyszer fedezteti. Üzletszerű tenyésztés az, amikor állatokat az egyedek különösebb megválogatása nélkül, kizárólag a kölykök eladása céljából szaporítanak. A sporttenyésztés fogalmán pedig azt értjük, amikor a tenyésztő megfelelő körülmények között, alapos elméleti képzettséggel válogatja össze a párokat, és az állomány javítása érdekében tenyészt.

A kutyatenyésztés célja: szebbet, kiválóbbat létrehozni, mint a már meglévő tenyészanyag. Megvalósításához két alapvető feltétel szükséges: 1. jó minőségű kutyák; 2. odaadó és hozzáértő szakemberek.

Az irányított tenyésztési munkában természetesen az oroszlánrész a kutyatenyésztőkre vár. Az ő feladatuk a kölykök helyes, szakszerű, gondos felnevelése; elválasztás után pedig továbbításuk az új gazdáknak, s az új tulajdonosok jó tanácsokkal való ellátása. Olyan láncszerű folyamat ez, amelyben minden egyes láncszemnek egyformán fontos feladata van. A tenyésztőnek állandóan lebegjen a szeme előtt, hogy általában jó csak jótól származhat. Rossz minőségű egyedek párosításából még soha nem került ki kiváló küllemű kutya! Az is igaz persze, hogy nem született a világon olyan eb, amelyik minden tekintetben a standardban leírtakkal megegyező, hibátlan lett volna. A legszebb, legjobb kutyák is csak megközelítik a fajtaleírást. Ezzel ki is mondtuk: nincs hibátlan kutya! A standard azt az idealizált kutyát írja le, amelyik nem létezik, amilyennek lennie kellene a "tökéletes kutyának". A kutya azonban élőlény; felépítését a véletlen játékától a tudatos, célszerű beavatkozásig igen sok körülmény befolyásolja. Az állat nem gép, amelynek van egy prototípusa és a többi pontosan olyan, mint az első, s ha később esetleg módosítunk is néhány részletet, a sorozat minden egyes darabja hasonló lesz az előzőhöz...

A kutyatenyésztésben egészen más a helyzet. Nincs két egyforma eb: nem tudunk olyan példányról, amelyik kifejletten teljesen azonos lett volna az anya- vagy apakutyával. Valami különbség mindig akad szülő és utód között!

Nincs tehát tökéletes kutya. A tenyésztés célja tulajdonképpen az, hogy az eszményit annyira megközelítse, amennyire csak lehet.

A jó tenyésztés egyik nélkülözhetetlen alapfeltétele az állomány alapos ismerete. Egy-egy pároztatás előtt a tulajdonosoknak ismerniük kell mindkét szülő testvéreit, azok utódait, az ősöket - tulajdonosaikkal együtt. Mindezek ismerete nélkül nagyon furcsa, nem várt eredményt kaphatunk. A laikus kutyatartó pedig kérje ki szakember véleményét, mielőtt kutyáját fedeztetni viszi. Így sok kellemetlenségtől megkímélheti magát.

Emberek vagyunk, tehát kényelemszeretők. A legtöbb kutyatulajdonos a legközelebbi kanhoz viszi el a kutyáját, ha az tüzel. Figyelembe sem veszi, hogy a kiszemelt állat megfelelő tenyészpárja lesz-e a szukájának, sőt talán még a minőségét sem nézi meg. Fő, hogy ismerje a kutyát és gazdáját, és hogy kis fáradsággal a környéken elintézhesse az ügyet.

Az olyan kant, amelyik nem várt, kellemetlen hibákat örökít át - legyen különben bármilyen tökéletes küllemű is -, a legszigorúbb ki kell zárnia a tenyésztésből.

Önmagában egyébként minősíthetünk egy kutyát a "megfelelőtől" egészen a "kitűnőig", vihetjük tenyész szemlére, ahol alkalmatlannak vagy alkalmasnak találják a tenyésztésre - de ez még nem minden. Meglepő és kellemetlen dolgokat produkálhat a legkiválóbbnak minősített kan vagy szuka is. A "győztes" címet elért kutya vég nélkül részt vehet a tenyésztésben, mert minősítése erre egyenesen predesztinálja. És ez a tenyésztés rákfenéje! Mert hiába jó a minősítés; tenyésztésben a különben kiváló kutya nem váltotta be rövid időn belül a hozzá fűzött reményeket, nem lenne szabad fedeztetni vele, bármilyen kiváló példányról legyen is szó. A minősítés ugyanis nem feltétlenül vág egybe az örökítéssel!"

[válaszok erre: #156 #159]
 154. tothgabor100  |   Válasz erre2012-09-06 15:16:58 [6.] 
Érdekes.... 1 kutya hátra marad a kis bárányt őrizve, a többi vagy nem vette észre, vagy megbeszélték egymásközt hogy ki marad ott, vagy csak ennél az egy kutyánál működik ez a fajta ösztön.
Furcsa is lenne az egész falka ott maradna, őrizetlenül hagyva a nyájat. Másrészt.... ha egy kutya hátra marad, esetleg több kilométerre, akkor mi van ha éjszaka jönnek a farkasok, a kis báránynak annyi, de lehet a kutya sem éli túl. A terelő kutyák előnye ebből a szempontból, hogy ugatással jelzik a lemaradót, ha nem bírják behajtani a nyájba.
 153. veterán  |   Válasz erre2012-09-06 10:21:59 [7.] 
Hát igen, így is lehet
tesztelni.

Én azt láttam, hogy egy eredeti környezetben is bekerül más fajta vére. A legtöbbször nem is tűnik igazán tudatosnak. Ennek ellenére ez hasznos lehet és mellette fennmaradnak a fajták.

Persze jó lenne, ha az eredeti munkája nélkül is fenn lehetne tartani a fajtákat, úgy hogy megőrizzék használati értéküket, de ez szinte lehetetlen.
Mert bár a pozitív értékmérő tulajdonságok (küllem, anatómia, mozgás, egészség, használati érték) nem zárják ki egymást, de nagyon lényeges, hogy mi élvez prioritást, mert ez határozza meg a populációt. És igen, vannak olyan kutyák, amelyek minden tulajdonságukban kimagaslóak, de ezek a csúcs kutyák, amik attól csúcsok, hogy nem minden kutya olyan, mint ők. Mert ha minden kutya ilyen lenne, akkor nem lenne csúcs kutya





Vértesi - Selymes Kuvaszok
[előzmény: (151) Leíratkozott felhasználó, 2012-09-05 20:23:56]
 152. veterán  |   Válasz erre2012-09-06 10:07:04 [8.] 
Hogy mi miért van és, hogy mi hány százalék azon elvitatkozhatnánk, de nem hiszem, hogy erről reprezentatív felmérés lenne, így aztán meddő lenne a vita.
Az írásom lényege sem ez volt.
Egyre kevesebb a lehetőség a pásztorkutyák eredeti környezetben történő tartására. Az igazság az, hogy ezeket a körülményeket szinte lehetetlen összehangolni egy európai tenyésztéssel. (a pásztor nem törekszik a fajtatiszta tenyésztésre, nem igazán érdeklik a küllemi jegyek stb.)
Ellenben az FCI tenyésztés elsődlegesen küllemi tenyésztése is zsákutca a pásztorkutyáknak.
Ezért valóban nagy szükség van a kutyák tesztelésére, valamiféle szelekcióra a használati érték szerint. (ha van ilyen)
Szerintem egyáltalán nem hiba az, ha ezek a tesztek az adott környezet, az adott kor elvárásainak felelnek meg. Mert az azt bizonyítja, hogy van egy reális igény a kutya munkájára. (ami nélkül díszkutya)
A pásztorok mellett sem az adja a kutya értékét, amire nincs szükség.
Azaz jobbnak tartok egy a pásztorkutya tulajdonságokra alapozott "bármilyen" helyi igényekre alapuló tesztet, mint egy pásztorkodó mű tesztet.



Vértesi - Selymes Kuvaszok
[előzmény: (149) putnaszeme, 2012-09-04 19:58:00]
 151. Leíratkozott felhasználó  |   Válasz erre2012-09-05 20:23:56 [9.] 

Az "Irodalom. Fordítások." topicban van egy videó,amelyiken Gorelov (is) tart előadást..
Egy időben csináltam erről a videóról egypár fordítást (mindaddig,amíg nem kaptam buta,értelmetlen,egoista kritikákat a fordításaim "minőségéről" és "hitelességéről" )
és van ott egy részlet,amikor a Gorelov mesél az ő (tiszta)türkmén kutyáiról.
Volt egy eset,amikor a barátaival elmentek sétálgatni .
Gorelov az 1 évesnél fiatalabb kan kutyájával volt ...barátai - kis gyerekekkel.
Az egyik gyerek lemaradt, elkezdett hisztizni és a fenekére esett...a felnőttek mentek tovább.
Erre a fiatal kan kutyája elkezdett szaladgálni föl-alá a gyerek és a felnőttek között,akiket megpróbált megakadályozni a tovább menésben,
majd végül visszatért a gyerekhez és leült mellé és várta mikor jönnek a gyerekért vissza...elkezdte "legeltetni"/őrizni a gyereket.

Szerintem ezt akár egy spontán tesztnek lehetne nevezni.


"a mai kor pásztorkutyáit, az ősi tulajdonságokra alapozva, a ma elvárásainak megfelelően teszteljük"
Értelek és egyet értek ,de ez már nem az eredeti.
Nem véletlenül rengeteg aborigen kutyákba más fajták vérét vitték be...mert nagyon sok mindenben nem feleltek meg a kultur elvárásoknak.

[válaszok erre: #153] [előzmény: (148) veterán, 2012-09-04 14:06:21]
 150. Sir-Khán  |   Válasz erre2012-09-05 08:16:02 [10.] 
Turáni Gladiátor Oleg(SejbanXRaisza)apja fia:

[IMG]<IMG SRC="" border=0>[/IMG]
[IMG]<IMG SRC="" border=0>[/IMG]
[IMG]<IMG SRC="" border=0>[/IMG]

7 hónapos 76 cm

Turáni Gladiátor kennel

FRISSÜLT!!!
"Mindenkinek alanyi joga, hogy hülye legyen és sokan élnek is vele!"
 149. putnaszeme  |   Válasz erre2012-09-04 19:58:00 [11.] 
Ez nem aboriginal tulajdonság. Ez a jellemvonás csupán 3o%-ban örökölt, a további 7o% tanulás eredménye. Ugyanaz a kölyök ha a nyáj mellett nő fel,megtanulja tisztelni a haszonállatot szeretetből (és nem félelemből, mert ezt a hibát gyakran elkövetik a gazdák) nagy eséllyel fog így cselekedni, mint ugyanaz a kölyök ha mentesül a mestersége ingereitől, akkor persze le sem szarja a juhokat, de jó lesz csibészre, mert ezt tanulta kicsi kora óta, a gazdája így tanította, mert számukra ez lesz majd egyetlen teszt amin át kell esnie.
A nyáj mellett felnövő kölykök azért mennek át nehezebben a csibész teszten, mert az számukra ismeretlen, és nem a csibésztől félnek, hanem a falka hiányától, a magányukat legyőzni a legnezebb számukra.

Putnaszeme mindent lát!
putnaszeme.5mp.eu
[válaszok erre: #152] [előzmény: (148) veterán, 2012-09-04 14:06:21]
 148. veterán  |   Válasz erre2012-09-04 14:06:21 [12.] 
Nos, van erre az aboriginal pásztorkutya tulajdonságra teszt? ...........
..........
Nem akarom, az én igazságomat bizonyítani, de talán mégis igaz, az a megállapításom: hogy, a mai kor pásztorkutyáit, az ősi tulajdonságokra alapozva, a ma elvárásainak megfelelően teszteljük.

És ez nem baj, baj az, ha csak az öncélú szépségre megyünk. Mert ez nem más, mint egy zsákutca.

Vitatkozzatok, ha akartok. Én csak gondolatébresztőnek szánom.
Van ez a pásztorkutya, amelyik, ott marad a bárány mellett. Ez egy jó pásztorkutya, ugye?
De, ha ez a pásztorkutya nem teljesíti jól a bundás tesztet, akkor, mi van?
Vagy, ha egy jól ugató, jól mimikaló kutya jól teljesíti a tesztet, de cseszik a bárányokra, akkor mi is van?

Emlékeztető: Az én véleményem: - A pásztorkutyákat, nem lehet csak küllemi jegy alapján tenyészteni, mert az zsákutca, azonban, minden tesztünk, a mai elvárásoknak megfelelő, és nem ősi, de akkor jó az irány, ha ez pásztorkutya tulajdonságokra épít.

Változik a világ, észre kellene vennünk



Vértesi - Selymes Kuvaszok
[válaszok erre: #149 #151] [előzmény: (147) Leíratkozott felhasználó, 2012-09-04 09:49:56]
 147. Leíratkozott felhasználó  |   Válasz erre2012-09-04 09:49:56 [13.] 


Ugyan volt már fent, anno feltettem a KÁJ fórumra én is többek közt. Ezeket a felvételeket ahol is leírja, hogy Tadzsikisztánban fotózta ezt a kutyát a báránnyal. A kísérő elmondta nekik, hogy tegnap este itt volt egy nyáj és valószínűleg a pásztor nem vette észre az újszülött bárányt, akit aztán a pásztorkutya ott maradva védett. A pásztorok erre azt mondják, hogy ez egy tipikus eset, hogy a pásztorkutya hátramarad egész éjjel s másnap reggelig.




[válaszok erre: #148] [előzmény: (128) veterán, 2012-08-30 15:39:41]
 146. tothgabor100  |   Válasz erre2012-09-01 16:42:56 [14.] 
Kifele nem kell azokat hínni, mennek maguktól is.
http://www.youtube.com/watch?v=rPia_4VUPqo
[előzmény: (145) putnaszeme, 2012-08-31 22:51:44]
 145. putnaszeme  |   Válasz erre2012-08-31 22:51:44 [15.] 
Szegény hölgy! Mennyire nehéz is a juhászkodás, ha nem volt aki megutassa neki: a juhokat nem hajtják hanem hívják. A marhákat hajtják.

Aki szakmabeli, az öregen is eljár a juhokkal, és még mindig kényelmesebb velük, mint a marhákkal.

Putnaszeme mindent lát!
putnaszeme.5mp.eu
[válaszok erre: #146] [előzmény: (144) tothgabor100, 2012-08-31 22:38:46]
 144. tothgabor100  |   Válasz erre2012-08-31 22:38:46 [16.] 
Hajtás "szép juhászné" módra.

http://www.youtube.com/watch?v=uqVJoMV_RuE
http://www.youtube.com/watch?v=ZpV-bfoFG1g
http://www.youtube.com/watch?v=Jgiw39e0idI
Veszélyes foglalkozás.
http://www.youtube.com/watch?v=dGB4d5srpF0
[válaszok erre: #145]
 143. Leíratkozott felhasználó  |   Válasz erre2012-08-31 22:37:57 [17.] 




[előzmény: (142) putnaszeme, 2012-08-31 22:21:19]
 142. putnaszeme  |   Válasz erre2012-08-31 22:21:19 [18.] 
Ez a tipikus esztenai élet, ami itt errefelé is közismert. Ez már luxus és kényelem, ahhoz képest amit az előbb említettem, vagyis a transzhumáló nyájak. Ott nincs szállás, nincs juhakol (kosár). A szamarak cipelik az edényeket, a ruhákat a sajtot, amit a pásztorok közül az egyik elad amikor település közelébe (1o-15 km) érnek.
Volt szerencsém már ilyen csobánnal találkozni és hallgatni az ők életmódjukról szóló meséket.


Amúgy a videon sok tejoltót tett a pásztor a tejbe azért lett olyan gumis (merev már frissibe).

Putnaszeme mindent lát!
putnaszeme.5mp.eu
[válaszok erre: #143] [előzmény: (140) Leíratkozott felhasználó, 2012-08-31 20:54:17]
 141. Leíratkozott felhasználó  |   Válasz erre2012-08-31 20:56:37 [19.] 


http://www.youtube.com/watch?v=VUziv32WNSI

[előzmény: (140) Leíratkozott felhasználó, 2012-08-31 20:54:17]
 140. Leíratkozott felhasználó  |   Válasz erre2012-08-31 20:54:17 [20.] 



...ezt meg csak úgy,hogy ki ne maradjanak az ukrán Huculok
http://www.youtube.com/watch?v=6EdNRVcpr1o&feature=related



[válaszok erre: #141 #142] [előzmény: (139) putnaszeme, 2012-08-31 19:58:50]
 139. putnaszeme  |   Válasz erre2012-08-31 19:58:50 [21.] 
Gondolom erről beszélsz:
http://www.youtube.com/watch?v=hpZFdQUiUpM&feature=related

A székely juhosgazdák ugyan nem, de vérbeli román csobánok mai nap is alkalmazzák az un. "transhumanta oilor" nevű legeltetési módot, amikor is kora tavasszal megindulnak délről, és késő őszig járják a hegyeket, nincs állandó szálláshely, a subáik alatt alusznak.

Amint a videon is látszik amikor a nyáj szétszéled, akkor ott lehet állni valameddig, azt jelenti, hogy a juhok élelmet találtak.

Putnaszeme mindent lát!
putnaszeme.5mp.eu
[válaszok erre: #140] [előzmény: (137) Leíratkozott felhasználó, 2012-08-31 19:07:59]
 138. Leíratkozott felhasználó  |   Válasz erre2012-08-31 19:27:59 [22.] 


Egyébként ott a juhok :

1) hajtva haladnak
2) legelve haladnak
3)egy helyen legelnek

én a "hajtva haladnak"-ról írtam

[előzmény: (135) Lóri_69, 2012-08-31 13:33:44]
 137. Leíratkozott felhasználó  |   Válasz erre2012-08-31 19:07:59 [23.] 
Lehet,hogy rosszul fogalmaztam,de az én "magyarságomnak" szerintem ezt el lehet nézni.
Valami ilyesmire gondoltam ,ez éppen Dagesztán :
http://www.youtube.com/watch?v=e6QDZwCCu2w

1:26-1:31-kutyák,
2:32-2:45-senkit ne tévesszen meg a jelenet,mert nem tudhatjuk,hogy mi volt előtte.Bárányka nem veszett el és ez a lényeg.

Kaukázus és közép-Ázsia egyes területein,ahol hegyvidékes a terület,vannak téli és nyári legelők.
Télen a nyájak fent vannak a hegyekben,nyárra lejjebb ereszkednek .
A téli és nyári legelők között több 100 km-es a távolság ,van amelyik több mint 500 km.
A vonulási út az autó utakon,emberek által lakott településeken...és a legelésre alkalmatlan területeken halad át.

A nyájak mindig a megszokott útvonalon haladnak, napi 10-15 km,de...
mielőtt ez is megtéveszt valakit,mert volt már olyan,hogy megkérdőjelezték (sokallták) ezt a távolságot,tudni kell,hogy vannak pihenők és átlagban (mert ezt sem lehet minden territóriumhoz kötni) a nyájak :
3 óránként - 1 - 1,5 órát pihennek,
24 óránként - 10-12 óra pihenő,
10-15 nap után -2-3 nap pihenő.
A "pihenő" helyek- a legelők.
A "pihenési"helyet, időt,hosszát,...mindig a csobán határozza meg.
Ezért ez egy nehéz szakma ,amelyik nagy tudást igényel,és nem hasonlítható össze a "kosára"-kban tartott juhokkal,láncra vert kutyákkal és a kannás bort kedvelő "állatgondozókkal". (most senki ne értsen félre és ne vegye magára..mert vannak erre is példák.)

[válaszok erre: #139] [előzmény: (135) Lóri_69, 2012-08-31 13:33:44]
 136. tothgabor100  |   Válasz erre2012-08-31 17:30:36 [24.] 
Mifelénk gyakran megművelt területek, zöldséges kertek között kell áthajtani a nyájat, csordát hogy nem legelhetnek, mert abból balhé lenne. Határozott profi terelő kutyák nélkül ez nem volna lehetséges. Kiérve a gyenge minőségű legelőre ott is résen kell lenni pásztornak, kutyának nehogy a vetésbe menjen a nyáj. Míg vonulnak a karámtól a legelőig ez több kilométer, addig a kutyák nem foglalkoznak az idegen emberrel, ha pl. az úton jön. De miután a nyáj legel, a kutyák is letelepednek, egy idő után már őrzik a területet. Szinte minden őrzésre hajlamos kutyán megfigyelhető fajtától függetlenül, hogy semleges területen nem támadnak közömbösek, de miután letelepednek pláne ha kikötik őket, hamar védik a területet a nekik gyanús idegen embertől.
[előzmény: (135) Lóri_69, 2012-08-31 13:33:44]
 135. Lóri_69  |   Válasz erre2012-08-31 13:33:44 [25.] 
"amíg vonulnak,az semleges területnek számít,de ha a juhok megállnak legelni,abban a pillanatban a terület be van határolva"
Pontosan mit értesz az alatt, hogy vonulnak és megállnak legelni?
Én azt tapasztaltam itt nálunk Vajdaságban is és Erdélyben is, hogy a nyáj nagyon lassan haladva, vonulás közben legel. Ez olyan derékfájdító andalgás, ballagás, sétának is alig nevezhető. Persze attól is függ a nyáj "sebessége", hogy mennyi a fű, milyen a legelő minősége.
Rögtön hozzáteszem,hogy itt nálunk szinte nincs legeltetéses állattartás, mert jó minőségű a föld és csak a dűlőutakat nem szántjuk, de azért láttam már és kísértem is nyájat.

A te értelmezésed szerint vonulás közben a juhok fent tartják a fejüket, nem legelnek? Ezt csak teljesen kopár (előzőleg lelegelt ) területen tudom elképzelni.
[válaszok erre: #136 #137 #138] [előzmény: (133) Leíratkozott felhasználó, 2012-08-30 20:43:48]
 Tenyésztés (üzenet: 159, Pásztorkutyák Ázsia szívéből)
 
    / 7 
Lista: 
Kép:
Smile:
  

Új hozzászólás írása
  Név :   Jelszó :
  Mail :
  Üzenet:

 Betűszín:  Háttérszín:
 Árnyék:      Parázslás:
BBcode On/Off.    Betűméret:
Url/Kép autokonverzió On/Off.
Aláírás beszúrása
  Kép feltöltés: [Feltöltési max. file méret (byte): 20000]
    Írja be ide a képen látható biztonsági kódot:
Smiley kódok teljes listája
Az oldal 0.013373851776123 másodperc alatt generálódott.

  Cégadatok  |   Felhasználási feltételek  |   Adatvédelem  |   Általános Fórum Szabályzat  |   Médiaajánlat  |   Segítség Partner oldalak
  Netboard Bt. © 2001-2013. E-mail