/ 2

Lista:

Kép:

Smile:

A kutya bírói szemmel pásztorkutyák

(üzenet: 37, Pásztorkutyák Ázsia szívéből)

Kisbán

Tagság: 2005-09-08 12:57:34
Tagszám: #21744
Hozzászólások: 32744

12. Elküldve: 2012-04-10 19:39:40, A kutya bírói szemmel pásztorkutyák	[26.]
1990-ben Klubgyőztes volt Basar, nagy termetű, atlétikus un. "terrieres alkatú" típus volt. Akkoriban nagy feltűnést keltett a "vágott fülű kauk" és a molosszoid típusú kutyák között. ............................................................................ A normális embernek véleménye van, a frusztráltnak "igaza" ...

[válaszok erre: #14 #15 #19 #23]

Kiváló dolgozó

BAGTYIJAR

Tagság: 2009-07-17 06:41:23
Tagszám: #76206
Hozzászólások: 6759

11. Elküldve: 2012-04-10 08:14:41, A kutya bírói szemmel pásztorkutyák	[27.]
ez is egy tökéletes mozgás kép... minél hátrééb futásnál "dobja" teszi a hátsó lábát, annál felszabadultabb mozgasról beszélünk... Pl.: a DP-s kutya fizikailag nem tudna így hátra tenni a lábát futásnál...

	[előzmény: (6) Leíratkozott felhasználó, 2012-04-10 07:26:24]

Kiváló dolgozó

BAGTYIJAR

Tagság: 2009-07-17 06:41:23
Tagszám: #76206
Hozzászólások: 6759

10. Elküldve: 2012-04-10 08:12:33, A kutya bírói szemmel pásztorkutyák	[28.]
amilyen nagy - annyira tökéletesen mozgott, mondta bírónő, hogy minden izülete szabadon mozog, nem feszül... nagyon szabad mozgása van neki... én ezt hallotam, mert Jakuzét is akartam hallani, azért ott voltam

	[előzmény: (6) Leíratkozott felhasználó, 2012-04-10 07:26:24]

Kiváló dolgozó

Leíratkozott felhasználó

9. Elküldve: 2012-04-10 07:33:26, A kutya bírói szemmel pásztorkutyák	[29.]
8.6. A kutya mozgásának bírálata A kutya hasonlóan őseihez „futó állat”, természetes tehát, hogy általában rendkívül mozgékony élőlény. Nagy sebességet és erőt képes kifejteni. Mozgékonyságát elősegíti, hogy gerincoszlopa igen hajlékony, ezért gyorsabb futásnál teste mintegy a hátulsó végtagok meghosszabbításaként szabadon mozoghat. A kutyafajták formája mindig a funkció érdekében alakult, azaz a forma szolgálja a funkciót. A föld alatt, esetleg a vízben vagy föld felett végzendő munka más-más alkati kívánalmakkal jár. A civilizáció sok fajtát eltérített már az eredeti használattól, és a játékos ember saját kedvtelésére, tenyésztői elképzeléseinek végrehajtására használta fel ezeket. A küllembírálatnál az lenne az ideális, ha minden egyedet munkavégzés közben, természeti környezetében vizsgálhatnánk meg. A kutyakiállítások erre azonban nem adnak lehetőséget. A harmonikus mozgás legtöbb kutyafajtánál természetes követelmény. A mozgás és a mozgás harmóniája állandó dolog. A kiállításokon a felvezetők a legjobb pozícióban igyekeznek bemutatni a kutyát, és álló helyzetben – különösen hosszúszőrű

	[előzmény: (8) Leíratkozott felhasználó, 2012-04-10 07:32:09]

Leíratkozott felhasználó

8. Elküldve: 2012-04-10 07:32:09, A kutya bírói szemmel pásztorkutyák	[30.]
Ügetés Ez a mozgásforma ideális az egyenetlen talajon viszonylagos gyors haladásra úgy, hogy a test számára a legkisebb rázkódtatást biztosítja. Diagonális kétütemű jármód. A jobb mellső végtagot a bal hátulsó, a bal mellsőt a jobb hátulsó követi átló- san. Ideálisan kivitelezve könnyed, harmonikus, tért ölelő. Sebességtől függően lassú, vagy sebes ügetést különböztetünk meg. Különböző fajták ügetésmódjai eltérhetnek egymástól. Ennek oka a mellső és hátulsó testfelekből éppúgy adódhat, mint a hátulsó végtagok különböző izmoltságából, hiszen, mint az anatómiából ismert, a hajtóerő a hátulsó végtagokból indulva halad át a testen és tolja előre azt, míg a mellső végtagok az energia tovagördítését segítik elő, fenntartva a stabilitást. 22. ábra. Ügetés Természetesen mindenütt vizsgálandó az, hogy az összehasonlított egyedek kö- zül melyik végzi leggazdaságosabban, a legkisebb energiabefektetéssel ezt a jármódot. Az ügetéshez nélkülözhetetlenek a jó felépítésű végtagok. Általában a jó felépí- tésű kutya ugyanakkorát lép mellső végtagjaival, mint a hátulsókkal, a képzeletben meghúzott testközépvonalhoz viszonyítva. Kihasználva végtagjai hosszúságát, há- tulsó végtagjait a mellsők nyomába helyezi. A szabad tért ölelő ügetés egyik formája az elnyúló, vagy nyújtott ügetés, ami jellemző pl. a németjuhász kutyafajtára. A guruló ügetés a törpe fajták jellemzője, különösen ott, ahol a mellkas dongás, a végtag csontok hosszúsága viszonylag rövid. Affektálónak nevezzük azt az ügetésformát, ahol a lépéshossz viszonylag rövid és a test előrehaladás közben ingadozik. Ha a hát, az ágyék, vagy az ágyékfal kötése nem kellően feszes, létrejön az ún. ingadozó ügetés, amely úgy néz ki, mintha a test mellső fele és a hátulsó fele között nem lenne kellő harmónia és összeköttetés. Lehet az ügetés csoszogó, vagy ugráló, illetve szökdécselő jellegű is. Ezeket hibaként értékeljük. A bírálatkor használt kifejezések a standard által meghatározott formában használandók, mert ami az egyik fajtánál hiba, az a másiknál kívánatos lehet.

[válaszok erre: #9]	[előzmény: (7) Leíratkozott felhasználó, 2012-04-10 07:31:36]

Leíratkozott felhasználó

7. Elküldve: 2012-04-10 07:31:36, A kutya bírói szemmel pásztorkutyák	[31.]
Hackney Nevét attól a lófajtától kapta, mely erre a jellegzetes ügetésformára van kitenyésztve. Lényege, hogy a mellső és hátulsó lábak ügetés közben feltűnően magas, mutatós akciót végeznek, amihez nélkülözhetetlen a jó felépítésű izületrendszer. A magasra emelt végtag nem helyeződik kellően előre, emiatt a mellső lépéshossz beszűkül. Ez akkor következik be, ha a hátulsó végtagok csontjai a mellsőkhöz képest aránytalanul hosszúak. Így a mellső végtagot gyorsan magasra kell kapni ahhoz, hogy a hátulsó végtaggal ne ütközzön. Maga a hackney igen látványos, de rendkívüli módon energiapocsékoló, fárasztó. Természetesen, emiatt hibaként értékelendő. Az akciós mozgás vagy a hackney-akció elnevezés jellegzetessége is lehet egy-egy fajtá- nak (pl. pincherek). Itt ez a mozgásforma a kívánatos. Ízületek gyengesége esetén a mozgás eleganciája megtörik, a hátvonal hullámzó formát vesz fel, ami tovább sú- lyosbítja a hibát. Cammogás Általában nagy testű, tömeges, túlkondícióban lévő kutyák jellegzetes mozgáshibája. Anatómiai oka a meredek mellső szögelés, rövid felkar, enyhén túlnőtt far és a far fokozatos csapottsága. Ennek következtében a mellső végtagok lépése éppúgy beszűkül, mint a hátulsó végtagoké. A rendellenes végtagállások következménye lesz a puha hát és ágyék is, és ebből adódóan a nehézkes, gyakran döcögő, cammogó járás, amit kövérség esetén hangsúlyoz a ringó zsírtömeg, vagy a nagy és hosszúsző- rű fajták esetében a szőrzet ritmustalan elmozdulása. Különösen szembetűnő a hiba, ha a lapockák lazák, és a mellső lábtő és lábközép sem kellő feszességű, mert így minden talajfogásnál az állat eleje szinte megroggyan. A nagytestű fiatal állatoknál jelentkező cammogó járás előrevetíti azt, hogy a kor előrehaladásával és a súlybeli gyarapodással ez a hiba tovább fokozódik, és jelentős állapotromlás következhet be. Ügetés közben az egyes ízületek lazasága még feltűnőbbé válik és az ilyen felépítésű kutya olyan korán fárad, hogy a bírói körben rövid ügetés után lefekszik. Oldalazó mozgás Magasra állított rövid testű, hosszú hátulsó végtagokkal rendelkező állatok gyakori mozgáshibája. A kutya ekkor a haladás egyenes irányához viszonyítva ferdén, elfordított testtel közlekedik. Mivel a hátulsó végtagok lépéshossza nagyobb a mellsőéknél, az állat végtagjait egymással keresztezve viszi, ezzel elkerülve a végtagok ütközését. A test ferde haladásiránya is a végtag aránytalanság kompenzáció- jaként jön létre. Ha az ilyen állatot ügetésre kényszerítik, nem jön létre az ügetés rendes fázisa, hanem ún. rövidvágtába csap át. Kenter Más néven rövidvágta. Háromütemű mozgás. Amikor a kutya előrenyújtja bal mellső lábát, akkor a jobb mellső és a bal hátulsó egyszerre mozog. A hatalmas mozgásakcióhoz képest az előrehaladás mértéke viszonylag kevés. Természetesen ez elő- fordulhat akkor is, ha a felvezető nem kellő ritmusban vezeti kutyáját, hanem visszafogja.

[válaszok erre: #8]

Leíratkozott felhasználó

6. Elküldve: 2012-04-10 07:26:24, A kutya bírói szemmel pásztorkutyák	[32.]


[válaszok erre: #10 #11 #13]	[előzmény: (5) Leíratkozott felhasználó, 2012-04-10 07:16:00]

Leíratkozott felhasználó

5. Elküldve: 2012-04-10 07:16:00, A kutya bírói szemmel pásztorkutyák	[33.]
Mozgás

[válaszok erre: #6]

Leíratkozott felhasználó

4. Elküldve: 2012-04-10 06:37:30, A kutya bírói szemmel pásztorkutyák	[34.]
a képek csak illusztrációk , senkit nem járatok lefele, s nem szándékozom lejáratni a kutyát se. Ha esetleg valaki úgy érezné. Szép reggelt kívánok mindenkinek. 2:30-tól http://www.youtube.com/watch?v=O64m1LfXXPk&feature=related [Ezt a hozzászólást újraszerkesztették: 2012-04-10 06:53:18]

	[előzmény: (3) Leíratkozott felhasználó, 2012-04-10 06:35:26]

Leíratkozott felhasználó

3. Elküldve: 2012-04-10 06:35:26, A kutya bírói szemmel pásztorkutyák	[35.]
pár kép a mozgásokról. Igen ilyen kis ringbe ennyi kutya szorosan egymás mögött mellett , mit mutat. http://www.youtube.com/watch?v=Ibo28lx6xQU&feature=player_embedded

[válaszok erre: #4]

Leíratkozott felhasználó

2. Elküldve: 2012-04-09 16:28:50, A kutya bírói szemmel pásztorkutyák	[36.]
http://www2.mgk.u-szeged.hu/doks/kutyatenyesztestan.pdf Jó olvasást!!! Azért hoztam létre ezt a topikot, hogy itt lehet véleményt nyilvánítani a küllembírálatokról, ki mit tapasztal mely bíró miként látja a kutyát. Mely kutyák mit kaptak az egyik bírónál mint eredmény, a másik bíró milyen hibákat vélt felfedezni az adott kutyán. Mik a különbségek kiállítás alkalmával egyes bírálatokkor. Jármmód képekkel, fej, nyak, törzs illusztrálások , az ideális kiállítási kutya milyen. Mindenki nyilatkozhat A saját fajtában. Itt lehetne folytatni amit elkezdtünk a Türkmén IT topikban. Érdekes észrevételek lennének. [Ezt a hozzászólást újraszerkesztették: 2012-04-09 16:36:40]

	[előzmény: (1) Leíratkozott felhasználó, 2012-04-09 16:16:37]

Leíratkozott felhasználó

1. Elküldve: 2012-04-09 16:16:37, A kutya bírói szemmel pásztorkutyák	[37.]
8. A kutya küllemi bírálata és a kutyakiállítás 8.1. A bírálat Tenyészállataink bírálatát a legnagyobb szaktudással és alapossággal kell vé- gezni. Különösen vonatkozik ez, a törzskönyvezésre vonatkozó tenyészvizsgákon végzett bírálatokra. Amellett, hogy a bírálatok végzéséhez bizonyos fokú adottság is szükséges, kitűnő érzék és „szem” is kell, valamint szorgalmas és hosszas gyakorlás útján szerzett szakmai tudás, az általános küllemtan, a fajtajelleg valamint a fajtastandard részletes és alapos ismerete. A bíráló keresi a formákban azt, amire az állat funkcionális tevékenységéhez szüksége van. Keresi azokat a külsőleg jelentkező tulajdonságokat, melyeket az egyed utódaira örökít – különös tekintettel azokra, melyek a kívánatostól eltérőek. Igaz, hogy a külső megjelenés nem ad valamennyi értékmérő tulajdonságáról megbízható tájékoztatást. Bírálat alkalmával tulajdonképpen a felvezetett kutyát öszszehasonlítjuk a fajtastandarddal, mennyire közelíti azt meg, vagy mennyire tér el attól. A jó bírálat két részből áll. Az első az ún. analizáló rész, melyben az állati testet részleteiben vizsgáljuk, majd a következő szintetizáló tevékenységnél, az állatot a maga teljességében, környezetének figyelembevételével értékeljük. A jó bíróval szemben, a következő követelményeket támasztjuk: alaposan ismernie kell az általa bírált fajtát, éles megfigyelőképességűnek kell lennie. A megfigyelés legyen teljes és pontos, ne váljon a bírálat hibakereső jellegűvé, legyen jó ítélőképessége (objektív összehasonlítás, alapos mérlegelés, logikus és igazságos következtetés). Az egyes tulajdonságok értékelése során tudja mérlegelni, hogy ezek mennyire jók vagy rosszak, és viszonylagos jelentőségük mekkora, a jó bírót a bátorság és a becsületesség jellemzi, a jó bíró szakszerűen megindokolja álláspontját. Ez utóbbi ugyan nem kötelező, de nevelő és oktató hatása van. 8.2. A bírálat helyes módszerei Törekednünk kell, hogy az egyed minden testtájékát kellően megszemléljük álló helyzetben éppúgy, mint mozgás közben. A felvezetett egyedeket sík talajra „négy lábra” állíttatjuk. Ezután körüljárjuk, megtapogatjuk, majd mozgásukban tekintjük meg. Így általánosabb képet nyerhetünk, valamint a súlyosabb hibák jobban észrevehetők. Majd 5-6 m távolságról bíráljuk az egyes testrészeket álló helyzetben és mozgásban. A testalakulást három irányból bíráljuk: előröl, oldalról és hátulról. Elölről ítéljük meg a fejet és tájékait, általában a szemeket, a tekintetet, az orrhát és a homlok szélességét, a fogazatot, a fül tűzését tartását, a mellkas dongásságát, a frontot, és az elülső végtagokat. Oldalról bíráljuk magát a típust, a testrészek arányosságát, a fej és a törzs körvonalait, az alkotórészek harmóniáját, a fej hosszúságát, a gerincvonal futását. Hátulról és felülről vizsgáljuk a kondíciót, a hát, a far és az ágyék szélességét, teltségét, a váll és a bordázat ívét, a hátulsó végtagok elhelyezkedését és alakját, valamint mozgás közbeni munkájukat, vonalvezetésüket, funkcionális stabilitásukat. 68 A kutya összbenyomása az a bírálóban kialakult kép, melyet a testrészek egymással kialakított viszonya határoz meg. Ha a testrészek harmonizálnak, az egyed harmonikus felépítésű, egységes (homogén). Ha részei aránytalanok, heterogén fel- építésű. 8.3. A kutya testtájékai A kutya testének a főbb részei a fej, a törzs (a törzshöz tartozik elől a nyak, há- tul pedig a farok) és a végtagok. Az összbenyomást és a harmóniát jelentősen befolyásolja a fejlettség. Ez alatt értendő, hogy korához, neméhez képest mekkora, milyen az izmoltsága és a testtömege. Jó munkakészség nincs munkabírás nélkül. Ennek előfeltétele a kívánatos fejlettség, hiszen a szervek harmonikus működése csak emellett valósulhat meg. A jó kondíció a kiegyensúlyozott szervezet külső megjelenési formája. Helytelen az a gyakorlat, hogy a kondíció fogalmát azonosítják a tápláltsági állapottal. Ugyanis a kondíciót a tápláltságon kívül meghatározza az izmoltság, az izmok kidolgozottsága, akcióképessége, egyéb szervek állapota, a bőr, a bőr alatti kö- tőszövet, és a zsírszövet minősége, valamint szőr fénye. Megkülönböztetünk: tenyészkondíciót, használati, vagy munkakondíciót, versenykondíciót, 72 kiállítási kondíciót, hízó kondíció, vagy plusz kondíciót, rossz kondíció, vagy mínusz kondíciót. A kiállítási kondíció voltaképpen azonos a tenyészkondícióval, ebből következik, hogy a kiállításra ne vezessük fel túltáplált, pluszkondícióban lévő ebeket, mert ezeken az egyes testformák elbírálása a megszaporodott zsírszövetek (zsírpárnák) miatt nem lehetséges. Túlságosan sovány se legyen a kutya, mert nem szép és hátrányt szenved a jó formájukat mutatókkal szemben. A soványság nem csak a zsírtartalék leapadását jelenti, hanem megfogyatkozik az izmok tömege is. Az ilyen kutyá- val nem tudunk kitartó munkát végeztetni, az ellenálló képessége csökkent, vagyis tenyésztésre nem alkalmas. Az arányosságon értjük tulajdonképpen az összbenyomás képét, amely érzékszerveinken keresztül bennünk kialakul. Itt vizsgáljuk, hogy a fajtának, a kornak, a típusnak, az ivarnak és a hasznosításnak megfelelően arányában állnak-e az egyes testtájak egymással. Az összbenyomás kialakulására jelentős hatással van a színek harmóniája. A pigmentáltság és a szervezet ellenálló képessége között pozitív összefüggést kell feltételezni. Általános vélemény ugyanis az, hogy a jól pigmentált bőr nagyobb biológiai értékű. Jobb az ilyen bőr vérellátása, könnyebb a hő leadása és a hő regulációja, valamint a bőr táplálóanyagokkal történő ellátása. A pigment védi a bőrt az ibolyántúli sugaraktól is. Ezért a világos bőrű kutyák érzékenyebbek a napsugárzással szemben. Kivéve a járványos és hiánybetegségeket, a jól pigmentált bőrű állat ellenállóbb kü- lönböző betegségekkel, mechanikai és kémiai behatásokkal szemben. A pigmentáltságot a szemen, a szemhéjak szélein, az orrtükrön, az ajakszéleken, a talppárnákon és a karmokon vizsgáljuk. A szín öröklődő tulajdonság, ezért a bírálatoknál nyomatékosan figyelembe kell venni. 8.5. A kutya testtájainak bírálata A fej az egyik legfontosabb fajtajelleg hordozó. A típus és az összbenyomás lé- nyeges meghatározója. Egyes részeinek alakulásából következtethetünk az ivarra, vérmérsékletre, a szervezeti szilárdságra, sőt az életkorra is, ezen kívül a jó összbenyomás lényeges velejárója. Megkívánjuk, hogy a fej legyen arányos a testtömeggel. A legtöbb kutya középhosszú fejű. Vannak ettől eltérően rövidfejű és hosszúfejű ebek. Az előbbiekhez tartozik néhány törpe fajta, az utóbbiakhoz a skót juhász, agár, stb. A túlságosan nagy, burkolt fej gorombának tűnik. Burkolt a fej akkor, ha durvacsontú, vastag, szivacsos laza bőr fedi, és tömeges a bőr alatti kötőszövet. A goromba fejhez még szúrós tekintet is párosul. Nem kívánatos, mert lomhasággal, flegmatikus vérmérséklettel párosulhat. Szukánál ilyen esetben „kanos” fejről beszélünk. Lehet a fej nemes, amikor arányos a testtömeggel Túlságosan finom fejnél a nem túl széles agykoponyai rész elhegyesedő, finomcsontú arcorri részbe folytatódik, valamint gyenge a fang. Az ilyen fej nemkívánatos, mert gyenge áll- és állkapocscsonttal párosul, ez pedig húsevőknél komoly probléma, ezen kívül, mint csontrendszerbeli tulajdonság, öröklődhet. Kanoknál az ilyen fejet „szukás” fejnek mondjuk. 73 Felülről nézve a fejet láthatjuk hasáb alakúnak, ék alakúnak, oválisnak vagy éppen kerekdednek. Ez fajtánként változó de a standardtól való eltérés, hibának számít. A fej bírálatánál vizsgáljuk az orrhát tulajdonságait, szőrzetet, annak színezetét, egyes fajtáknál, ahol ez kívánalom, a maszkot. Az arcorri rész fontos része az orrtü- kör. Vizsgáljuk ennek nagyságát elhelyezkedését, az orrlyukak kellő tágságát és pigmentáltságát. Az osztott orrtükör legtöbb fajtánál hiba. Megvizsgáljuk még a fang teltségét, mélységét, szélességét. Az ajkak akkor megfelelőek, ha feszesek, jól zártak és a színük fekete. Rajtuk hússzínű, foltok nem kívánatosak. A nagy laza ajkak bizonyos fajtáknál megengedettek. A laza kiforduló ajakszöglet ugyancsak hiba. A koponyai részt az arcorri résszel profilból a stop köti össze. Ez a hajlás is változó fajtánként. A fogazatról tudni kell, hogy akkor jó, ha teljes és szabályos. A koponyaforma változatossága mellett a csontos összetevők száma és a fogak száma nem változik. Az óriás fajtáknál a fogak száma éppúgy 42, mint a törpe fajtáknál! Az alsó és felső fogsor záródását nevezzük harapásnak. Az ideális ollós harapásnál a felső metszőfogsor ív belső-alsó egyharmada érintkezik az alsó fogsor ív külső-felső felszínének egyharmadával. Az állkapocs enyhe túlnövekedésénél a fogak metszőfelületeiken találkoznak és harapófogószerű- en záródnak. Ezt hívják harapófogó vagy tétre harapásnak. Ha az állkapocs nagyobb mértékben nő túl az állcsonton, létrejön az előreharapás, más néven csukaharapás. Amennyiben az állkapocs enyhén fejlett és az állcsont túlnő rajta, hátraharapás vagy pontyharapás alakul ki. Keresztharapás: amikor az egyik oldali felső és alsó metszőfogak ollósan harapnak, a másik oldali metszőfogak előreharapást mutatnak Ferde harapás: Az állkapocs és az állcsont nem illeszkedik megfelelően, egyenlőtlen a fogzáródás. Előfordulhat, hogy az állkapocs úgy elferdül, hogy a felső szemfog az alulsó metszőfog elé kerül. Kulisszaharapás: A metszőfogak nem állnak pontosan harapófogó szerűen, hanem úgy állnak egymás mellett, hogy enyhén takarják egymást. Legtöbbször ezzel a problémával az állkapocsnál találkozunk. Cölöpszerű harapás: Amikor az állkapocsban az alulsó fogak nem egyenlő hosszúak. Rendezetlen harapás: Nem mindegyik metszőfog áll egyformán fog a foggal szemben, hanem egyes fogak kissé elferdülve, a függőlegestől eltérően állnak. Előreálló metszőfogak: Mind a hat metszőfog függőlegesen és helyesen áll, de alul vagy felül a két középső metszőfog előre áll. Nem záródó harapás: a szemfogak helytelen vagy éppen ferde állásakor a felső metszőfogsor nem takarja rendesen az alsókat, látható hézag marad a két fogsorív között. A füleket alakjuk, tűzésük, nagyságuk, mozgékonyságuk és érzékenységük szerint értékeljük. Van felül tűzött, középmagasan vagy jól tűzött és alul vagy oldalt tűzött fül. Lehetnek a fülek felállóak, megtörtek, lógóak, nagyok, középnagyságúak és kicsik, vastagok, húsosak és vékonyak. A fülek alakját és tartását a fülporc határozza meg. Mozgatásukat a porcról a koponyára sugárzó izomzat végzi. Felálló fülű fajtánál súlyos hibának minősítendő a megtört, lógó vagy a túlságosan oldalt tűzött, szétálló, ún. tehénfül. A fülek állásából és mozgékonyságából érté- kes következtetést vonhatunk le az intelligenciára. Az éberség jele a mozgékony fül. Ideges, heves vérmérsékletű egyedek fülei túl élénken mozognak, félénk kutyák gyakran hátracsapják fülüket. Ezek hibák. A szemek vizsgálatánál tekintettel vagyunk azok nagyságára, alakjára, helyeződésükre és színükre. Akkor mondjuk a szemeket elfogadhatónak, ha nagyságuk arányos a fejjel, az alakjuk jellemző a fajtára, helyeződésük szabályos és sötétbarna színűek. Törpe fajtáknál aránytalanul nagy és kidülledő ökörszemeket találunk fajtajellegként. Más fajtáknál ezt hibának minősítjük. Ugyancsak hiba a mélyenülő, mandulavágású disznószem is. A szivárványhártya színe a leghívebb tükrözője a pigmentációnak. Az a kívánatos, ha a szem sötét színű. Hiba a borostyánsárga és a kékes csókaszem. Egyes fajtáknál megengedett a világoskék szemszín. Az albínó szemnél a szemfenék pirosan tükröződik a szivárványhártya teljes festékhiánya miatt. Ritka, de igen súlyos hiba.76 Figyelendő a szemhéjjak feszessége. A jó szemhéj takarja a pislogóhártya nagy részét. A laza szemhéj hiba, gyulladások forrása. A pigmentmentes pislogóhártya egyes fajtáknál szintén hiba. Ugyancsak súlyos hiba a befelé forduló (entrópium), és a kifelé forduló szemhéj (ektrópium). A nyak a tarkónál kezdődik, és az első hátcsigolyáig terjed. A tarkótól megkí- vánjuk, hogy arányos széles és izmos legyen. A nyaknál figyeljük a hosszúságát, izmoltságát és a gerincvonallal alkotott szögét, vagyis az illesztését, irányát. Általá- ban a nyak tengelye a törzs vízszintes tengelyével 50 fokos szöget zár be. Gyorsfutá- sú kutyáknál, így agaraknál a hosszú nyak nemcsak megengedett, hanem kívánatos is. Más fajtáknál mind a túlságosan hosszú, mind a túl rövid nyak kifogásolható. A hosszú és izomszegény nyakat deszkanyaknak mondjuk, mely még keskeny és merev is, ezért csekély a mozgékonysága. A disznónyak az előbbi ellentéte: rövid és végig feltűnően vastag. A hattyúnyak, mely magasan illeszkedik, hosszú, a kezdeténél erősen ívelt, rajta a fej mélyen tűzött. Rendszerint hajlott gyenge háttal párosul. A szarvas nyak, amelynek tengelye csaknem merőleges a test vízszintes tengelyére. Mindkét nyakél enyhén S alakú, a nyakon a fej csaknem vízszintes tengellyel illeszkedik. A törzs bírálatát a hátvonallal kezdjük. A hát legkiemelkedőbb része a mar. Vizsgálatánál nézzük az izmoltságát, teltségét, magasságát, hosszúságát. Ha a mar magas, de rövid, púposnak mondjuk, ha magas, de izomszegény azt éles marnak nevezzük. Süppedt marnál a gerincél a két lapockaporc közé süppedt. Valamennyi hibás testalakulás, mert azon kívül, hogy rontja az összbenyomást, laza izmoltságra is vall. A süppedt mar főleg fiatal állatokon gyakori. A hát adja a kutya felső kontúrját. A hát legyen telt, széles, izmos, feszes. Vonalát tekintve vizsgálhatjuk együtt a hát-, ágyék- és keresztvonalat, de hosszúság szempontjából jó, ha az egyes részeket külön vesszük, mert gyakran előfordul, hogy megfelelő hosszúságú hát után rövid vagy éppen túl hosszú ágyéki rész következik, ami természetesen hiba, mert mozgáshibának lehet az eredője. Az ágyék a háthoz sorolandó. Jó akkor, ha széles, mértékelten hosszú és jól izmolt, valamint a hátvonalat követően egyenes vagy enyhén felfelé húzódó. Oldalnézetből hasonló hibás alakulásokat észlelhetünk rajta, mint a hátnál. Megemlítendő a kígyóágyék, mely igen hosszú, keskeny és izomszegény, így szintén súlyos hibának számít. A far a medencecsonton, a keresztcsonton és az első farok csigolyákon terül el. Jó a far alakulása, ha a farbúbtól enyhe lejtéssel húzódik a farok tő és az ülőgumók felé, arányosan hosszú és ennek megfelelően széles, kellő izmoltságú és – felülről nézve – az ülőgumók felé finoman elkeskenyedik. Szukáknál a far szélesebb. Leggyakoribb rendellenes faralakulás a csapott far. [Ezt a hozzászólást újraszerkesztették: 2012-04-09 16:25:41]

[válaszok erre: #2]	(TÉMANYITÓ)