Regisztrál :: Profil :: Beállítás :: Tagok :: Keres :: Szavazógép :: Csoportok :: Segítség Vissza :: Főoldal 

 Ön is hirdessen itt! Részletekért klikk: ide! Összes banner! :: Saját banner! 
 Hozzászólások: 9270333/15 Témák: 17595 Tagok: 109064 Legújabb tag: gabymix Online: (106/1
 Név: Jelszó:  Eltárol  Elfelejtette jelszavát?
    / 1 
Lista: 
Kép:
Smile:
  
 jogi szakvélemény a zenék letöltéséről (üzenet: 14, Zene)
 
 14. onsei  |   Válasz erre2007-08-09 21:47:52 [1.] 
szerintem a témában tett jogi lépések és alkotott jogszabályok a szerzők és jogtulajdonosok szempontjából elégtelenek és beterthatatlanok, teljesen működés képtelen az egész. de még mindig jobb helyzetben vagyunk mint az oroszok, ott aztán tényleg mindenki orrba-szájba másol/tölt le-fel meg ad el mindet tök illegálisan, de szinte garantáltan büntetlenül.

a másik fele a dolognak, hogy a legtöbb ember akinek van lehetőség anyagok letöltésére illegális fél-illegális formában az az esetek többségében meg is, teszi. DE! más-más szándékkal és indokkal, van aki egyáltalán nem kíván fizetni a szellemi termékekért egyszerűen, lelkifurdalás nélkül leszed6feltesz mindent mindig. van aki a letöltött anyagok alapján eldönti, hogy megveszi az eredeti terméket. van aki pedig meg is veszi a legtöbb dolgot. meg olyanok is vannak akik szinte alig birtokolnak illegális tartalmakat és rengeteget vásárolnak, legálisan. na de persze ezt tudjuk.

"(...) Annak eldöntéséhez azonban, hogy ezek a feltételek fennállnak-e, bírói mérlegelés szükséges, és a jogkereső közönség szemét nem lehet kiszúrni bármely szolgáltatócég alkalmazottjának ismeretlen szempontok mérlegelésével meghozott döntésével."

konklúzió, ha valaki pancser és nagyüzemben kalózkodik és lebukott, hamar beszopja.
de érdem nem változott semmi és nem is fog még sokáig.

a nagy cégeket és konszerneket eléggé nyilvánvalóan kizárólag egy dolog érdekli, a minnél nagyobb profit. de ezek a cégek (többnyire) maradi, begyöpösödött, rugalmatlan módón tekintenek a piacra, a felhasználókra és a szellemi termékek, lemezek, bármi más terjesztésére, és nem értik meg, hogy az a környezet amire ők rá akarják eröltetni a piaci politikájukat és felfogásukat az már nem létezik.

kisebb kiadók, terjesztők és jó pár alkotó már rájött, hogy ez így nem működik és máshogy kell hozzáállni az egészhez.
viszont sok "felhasználónak" is meg kéne változtatni a hozzáállását.

szerintem néhány év (vagy 10-15 év) alatt kialakul egy olyan 'rendszer', vagy szokás ami hatékonyabb és működő képes lesz a 21.ik század fogyasztói társadalmában mint a jelenlegi. ez természetes folyamat.

nézzetek csak kötül a neten sok cég, csoport és közösség ad ki teljesen ingyenes vagy filléres áron elérhető termékeket, vagy pedig lehetőséget biztosít "pre-paid" rendszerben vásárolni, illetve ott van a pay-pal meg a többi. jó páran pedig tök ingyen csinálnak zenét/szoftvert/bármit amit elérhetővé tesznek a neten, és a bevételeket (ha van), némi reklám felületből, adományokból szerzik, ez még nem működik hatékonyak, de szerintem nem olyan soká lesz az amikor majd megszokott lesz, és nem lesz ennyire para ez a kalózkodás téma.
 13. MansonKid  |   Válasz erre2003-09-09 15:54:15 [2.] 
Én se olvastam végig de egy csomo dolgot hallottam a CDmásolásrol és a letöltésröl. tök gyengén büntetik.(kivéve a cégeket meg akik átverik a vásárlot)
 12. Impulzív Szitakötő  |   Válasz erre2002-11-21 21:54:03 [3.] 
hát ettől a reakciótól féltem titokban :)))
[előzmény: (11) píra, 2002-11-21 20:59:26]
 11. píra  |   Válasz erre2002-11-21 20:59:26 [4.] 
[válaszok erre: #12] [előzmény: (10) Impulzív Szitakötő, 2002-11-21 20:28:45]
 10. Impulzív Szitakötő  |   Válasz erre2002-11-21 20:28:45 [5.] 
ÓÓOOóóoo... teljesen oda vagyok :))
ennek ellenére csak elmondom, hogy szerintem csakis azért nem süllyedne el, mert ugye egyedül lenne :)
[válaszok erre: #11] [előzmény: (9) píra, 2002-11-21 18:35:48]
 9. píra  |   Válasz erre2002-11-21 18:35:48 [6.] 
hát ja, vagy úgy ahogy az lx-en csináltátok a számolós topikot.

itt is lehetne egy ilyen.
ezennel ünnepélyesen felkérlek, hogy nyisd meg a kultúra fórumot. ott még úgysincs egy deka topik se. senki más nem lenne eme megtisztelő feladatra méltóbb, mint te.
[válaszok erre: #10] [előzmény: (8) Impulzív Szitakötő, 2002-11-21 16:51:03]
 8. Impulzív Szitakötő  |   Válasz erre2002-11-21 16:51:03 [7.] 
hm? valahogy el kell kezdeni egy topikot? :)
[válaszok erre: #9] [előzmény: (7) píra, 2002-11-20 22:37:14]
 7. píra  |   Válasz erre2002-11-20 22:37:14 [8.] 
meg az átküldés is. :)
olyan érzésem támadt, hogy az 1.-2. pontok csak felesleges felhasználói segédletek, tutoriálok.
[válaszok erre: #8] [előzmény: (6) Impulzív Szitakötő, 2002-11-19 22:49:39]
 6. Impulzív Szitakötő  |   Válasz erre2002-11-19 22:49:39 [9.] 
szerintem sem. de végigolvasás nélkül is megy a letöltés :)
[válaszok erre: #7] [előzmény: (5) píra, 2002-06-10 11:24:30]
 5. píra  |   Válasz erre2002-06-10 11:24:30 [10.] 
Szerintem ezt még senki nem olvasta végig...
[válaszok erre: #6]
 4. bazsi  |   Válasz erre2002-06-07 16:40:52 [11.] 
es ha nincs?
amugy ennek az egesznek mi a lenyege?
nincs kedvem vegigolvasni
 3. K. Tibor  |   Válasz erre2002-04-01 16:56:20 [12.] 
MI ez a zagyvasag ?

nezzetek meg a legfrisseb CD-JOGTAR-et, ha van.


***************************

VU+ ZERO 4K , Panasonic VIERA TX-55FZ800E OLED DVBS2/C/T/T2, Gibertini OP100L, Inverto Black Ultra Twin LNB, Amiko DM3800 MOTOR
 2. Mr. Ész  |   Válasz erre2002-04-01 16:35:44 [13.] 
..folyt2...

Azt ugyanis, hogy a sérelmet állító félnek igaza van-e, vagy nincs, végső soron az ezt alátámasztó tények bizonyítékai révén lehet eldönteni. A törvény azonban ennyit nem kíván meg: csak az a feltétele az értesítés joghatályosságának, hogy a jogsérelmet „valószínűsítő” tények is szerepeljenek benne. Elegendő tehát, ha az értesítés homályos, közvetett utalásokat tartalmaz arra, hogy a jogsérelem fennáll. Más megfogalmazásban ugyanez igaz arra az esetre, amikor a tartalom közzétevője kifogásában hivatkozik arra, hogy a tartalom nem sért szerzői jogot: ekkor neki is elegendő csak megindokolni ebbéli nyilatkozatát, az ezt alátámasztó bizonyítékokat felsorolnia nem szükséges.
Mondhanánk erre persze, hogy az egésznek semmi jelentősége, hiszen bizonyítékok alapján, kötelező erővel úgyis csak a bíróság rendezi a felek jogvitáját. A törvény szerint azonban ez nem ilyen egyszerű. A fentiek szerint továbbított értesítés, illetve kifogás kézhezvételekor ugyanis a szolgáltató minden további mérlegelése nélkül köteles eltávolítani, illetve visszahelyezni a kérdéses információt.
A szolgáltatót a törvény ezzel belekényszeríti a bíró szerepébe annyiban, amennyiben a vitás helyzetet az egyik fél javára – ha ideiglenesen is, de – rendeznie kell, ám éppen a törvény fosztja meg az érdemi mérlegelés lehetőségétől. A szolgáltató tehát csak azt vizsgálja, hogy megfelelő okiratisággal nyújtották-e be az értesítést, illetve „valószínűsítették-e” az azt megalapozó tényeket, s ha mindkét kérdésre igenlő a válasz, eltávolítja a tartalmat. Mire a másik fél nyilatkozata megérkezik, napok telhetnek el, s az adott esetben, ha ez utóbbi félnek lesz később igaza, az eltelt napok akár milliós nagyságrendű kárt is okozhatnak.
Minthogy a leírt eljárás a tartalom közzétevőjének is a rendelkezésére áll, és a törvény nem határozza meg az így véghezvihető eljárások számát, a szolgáltatóval gyakorlatilag az idők végezetéig lehet játszani, még akkor is, ha mindez csak két, egymással kiszúrni igyekvő felhasználó gyermekded játéka. Pedig a törvényt nem erre találták ki.
A törvényt arra találták ki, hogy a nyilvánvaló jogsértés esetén gyorsan lehessen eljárni, ami az internet jellegére tekintettel akár indokoltnak is tekinthető. Az interneten megvalósuló szerzői jogsértés tipikusan olyan, amelynek esetén a polgári eljárásjog lehetővé teszi az úgynevezett ideiglenes intézkedést a bíróság számára (ennek során a bíróság bizonyos feltételek esetén már előre teljesíti a kérelmező kérését), s a fent leírt eljárás is lényegében ehhez hasonló. Csakhogy: az ideiglenes intézkedés akkor rendelhető el, ha ez például közvetlenül fenyegető kár elhárítása érdekében szükséges, vagy ha ezt a kérelmező különös méltánylást érdemlő érdeke szükségessé teszi, feltéve, hogy az ezt megalapozó tényeket a kérelmező valószínűsítette. (A polgári eljárásjognak ekkor elegendő a valószínűsítés, máskor többnyire bizonyítani kell.) Annak eldöntéséhez azonban, hogy ezek a feltételek fennállnak-e, bírói mérlegelés szükséges, és a jogkereső közönség szemét nem lehet kiszúrni bármely szolgáltatócég alkalmazottjának ismeretlen szempontok mérlegelésével meghozott döntésével.
Nehéz-Posony Márton

http://www.vilaggazdasag.hu/index.php?app=cikk&datum=2002-04-01&d=2002-02-26&r=25&c=70

 1. Mr. Ész  |   Válasz erre2002-04-01 16:35:00 [14.] 
Cikk a Világgazdaság múlt heti mellékletéből, nagyon érdekes, és elgondolkodató:

Netbíró kft., avagy ki dönti el, mi a jogsértő?

[2002-02-26]





Mi történjen, ha valaki észleli, hogy az interneten más által közzétett tartalom az ő szerzői jogait sérti? Az elektronikus kereskedelemről szóló törvény igyekszik erre egy minden igényt kielégítő választ adni, ám a megalkotott sajátos jogvédelmi eljárás nehezen illeszthető a hatályos jogrendbe.
Az elektronikus kereskedelemről szóló, tavaly decemberben elfogadott törvénynek az elektronikus szerződéskötés mellett a másik nagy szabályozási területe a jogsértő tartalmak miatti igények rendezése. Az eredeti javaslattal ellentétben a kihirdetett törvény nem általában a személyhez fűződő jogok, hanem már csak a szerzői jogok megsértése esetén tesz követendővé egy meglehetősen sajátos eljárást.
Ennek lényege a következő. Adva vannak azok az internetszolgáltatók, amelyek tevékenysége a mások által közzétett információnak a caching szakszóval illetett továbbításában vagy tárolásában, illetve keresőrendszerben történő hozzáférésének biztosításában áll. Adva van továbbá valaki, aki valamely szerzői műre nézve a szerzői jogok jogosultja. Végül adva van az, aki a fent említett szolgáltatók szolgáltatását használva információkat tesz közzé az interneten.
Ha a játszó személyek közül a második, tehát a szerzői jogi jogosult azt észleli, hogy a közzétett tartalom jogsértő, a szolgáltatóhoz fordulhat. Egészen pontosan a törvény ezt úgy írja elő – s ezt azért idézzük majdnem szöveghűen, mert az egyes szavaknak a későbbiekben jelentőségük lesz –, hogy „a jogosult teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt értesítésével felhívhatja (…) szolgáltatót a jogát sértő tartalmú információ eltávolítására”. Az értesítéshez mellékelni kell a jogsértést „valószínűsítő” tények megjelölését. A szolgáltató ezt követően köteles a megjelölt tartalom hozzáférhetőségét megakadályozni, igaz, köteles értesíteni is a tartalom közzétevőjét.
Nos, a tartalom közzétevője értesül arról, hogy tartalmát egy jogsérelmet állító értesítés miatt levették. Erre ő szintén teljes bizonyító erejű magánokiratba, vagy közokiratba foglalt „kifogással”, az igazát „megindokló” nyilatkozattal kérheti a tartalom visszahelyezését. Erre a kifogásra a szolgáltató viszont köteles a tartalom hozzáférését ismét biztosítani.
Aki eddig követni tudta, most már ne hagyja abba az olvasást, mert a továbbiak azt is segítenek megérteni, hogy a fenti eljárás miért nem vezet sehová. Nézzük részleteiben.
Érdemes mindenekelőtt az értesítés és a kifogás alakjára előírt szabályokkal foglalkozni. A teljes bizonyító erejű magánokirat, illetve a közokirat mint forma valószínűleg azt a célt szolgálja, hogy nyilvánvalóan megalapozatlan felszólamlásokkal ne lehessen megnehezíteni a szolgáltatók életét. Az előírt minősített okirati forma azonban erre alkalmatlan. A minősített okiratok ugyanis csak azt igazolják (az ellenkező bizonyításáig), hogy a bennük foglalt nyilatkozatot az aláíró valóban megtette, vagy magára nézve kötelezőnek ismerte el. Azt azonban nem, hogy a nyilatkozónak igaza is van, vagyis hogy a nyilatkozatába foglalt követelése, igénye a polgári jog szerint meg is illeti. A közokirat ráadásul olyan okirat, amelyet valamely közigazgatási szerv az ügykörében eljárva, az irányadó alakban állít ki. Nem nagyon lehet elképzelni olyan közigazgatási szervet, amely közokiratba foglalná egy szerző nyilatkozatát arról, hogy valamely tartalom az ő jogait sérti. Minősített okiratra tehát csak akkor van szükség, ha az vitás, hogy a nyilatkozatot valóban az aláíró személy tette meg. Ha ez vitán felüli, akkor nem látom be, miért ne lehetne a jogsérelem tényét akár telefonon vagy elektronikus levélben bejelenteni.
...folyt...
(TÉMANYITÓ)
 jogi szakvélemény a zenék letöltéséről (üzenet: 14, Zene)
 
    / 1 
Lista: 
Kép:
Smile:
  

Új hozzászólás írása
  Név :   Jelszó :
  Mail :
  Üzenet:

 Betűszín:  Háttérszín:
 Árnyék:      Parázslás:
BBcode On/Off.    Betűméret:
Url/Kép autokonverzió On/Off.
Aláírás beszúrása
  Kép feltöltés: [Feltöltési max. file méret (byte): 20000]
    Írja be ide a képen látható biztonsági kódot:
Smiley kódok teljes listája
Az oldal 0.0077810287475586 másodperc alatt generálódott.

  Cégadatok  |   Felhasználási feltételek  |   Adatvédelem  |   Általános Fórum Szabályzat  |   Médiaajánlat  |   Segítség Partner oldalak
  Netboard Bt. © 2001-2013. E-mail