Regisztrál :: Profil :: Beállítás :: Tagok :: Keres :: Szavazógép :: Csoportok :: Segítség Vissza :: Főoldal 

 Ön is hirdessen itt! Részletekért klikk: ide! Összes banner! :: Saját banner! 
 Hozzászólások: 9093253/224 Témák: 17156 Tagok: 107232 Legújabb tag: katalonkaa Online: (89/1
 Név: Jelszó:  Eltárol  Elfelejtette jelszavát?
    / 1 
Lista: 
Kép:
Smile:
  
 Környezetvédelem (üzenet: 4, Tudomány)
 
 5. JTX  |   Válasz erre2009-05-29 08:56:30 [1.] 
Szeretném felhívni a figyelmet egy, a témához kapcsolódó eseményre:

Eljön a Nagy Nap! Június 2-án, Pünkösd utáni kedden 10:00-kor Budapesten a Közlekedési Múzeumban (Városliget)! Méltó helyen bocsájtjuk magyarországi útjára a REVA-t, hiszen a közlekedés történelmének lesz része. A REVA kicsi, de fontos lépés a helyes irányba…

Sajtótájékoztatóval egybekötött bemutató: REVA a VillanyVerda! A világ legnépszerűbb tisztán elektromos meghajtású városi vagánya! Köszöntőjükkel az eseményt többen megtisztelik:

-Oláh Lajos, a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium államtitkára.
-Dr. Weinek Leonárd, Budapest XIV. kerültének polgármestere
-Dr. Bácskai János önkormányzati és területfejlesztési bizottság tagja
-Mr. Keith Johnston, a Reva Electric Car Company Ltd. európai elnöke

A köszöntők után a villanyverdát a Közlekedési Múzeum parkolójában meg lehet nézni kívül-belül, bele lehet ülni!
Aki pedig a megszerzésén gondolkodik, az a helyszínen feliratkozhat tesztvezetésre!
A négy különböző színű és felszereltségű REVA csak most lesz együtt Budapesten, kettőt a bemutató után visszaviszünk Debrecenbe.

Mindenkit szívesen látunk!!!

A bemutató után a villanyverdákkal átvonulunk (Városliget – Hősök Tere – Andrássy út – Lánchíd – Erzsébet híd – Rákóczi út) a budapesti állandó bemutatónk helyszínére, az ARENA Plaza Bevásárlóközpontba (1087 Budapest, Kerepesi út 9.). De erről részletesebben írunk következő hírlevelünkben!

Gyertek el és szóljatok másoknak is, akiket érdekel a tiszta, csendes és gazdaságos városi járgány! Honlapunkon új információk, képek, adatok és hírek jelentek meg! Érdemes megnézni: http://www.villanyverda.hu/home.html
_______________________________________________________________

Videoklip és riport a debreceni bemutatkozásról!

•Villanyverda invázió Debrecenben : http://www.youtube.com/watch?v=9JSuMAgFDpY

•Duna TV riport : http://www.youtube.com/watch?v=FON_aDPBoZk

Találkozzunk június 2-án!

Villanyverda csapat
[válaszok erre: #6]
 3. Lilla1984  |   Válasz erre2009-03-27 14:55:11 [2.] 
Szóljon mindenki az ismerősének és legalább egy órára legyünk környezettudatosak és védjük a környezetet, amiben élünk. Szombat 20:30.......
http://www.alternativenergia.hu/fold-oraja-mar-53-magyar-telepules-csatlakozott/2185

Lilla
[válaszok erre: #4]
 2. monte.kresto  |   Válasz erre2006-07-22 12:18:05 [3.] 
 1. Ritter Teodor  |   Válasz erre2004-09-05 03:18:41 [4.] 
10

A várból átmentünk a Fafaragó Galériába, ahol a fafaragók kiállításán túl a XIX. századi Dunaföldvár néhány műhely- és szobabelsője is megtalálható volt. Az idegenvezető odajött hozzám és meghatottan kérdezte: "Ismerősek ezek a tárgyak?". Ebből a következő párbeszéd keletkezett:

- (meghatottan) Ismerősek ezek a tárgyak?
- Boldog vagyok, hogy nem a XIX. században élek! Abban az időben nagy volt a nyomor, a gürcölés és a szolgaság. Még az akkoriban készített tárgyak megjelenése is a depressziót, sőt azt kell mondanom a pszichózist tükrözi. Sötétek voltak, nehezek és durván megmunkáltak ezek a tárgyak, egyéb fizikai jellemzőik sem voltak különösebben befolyásolhatók, s mindehhez az előállításuk is jelentős erőfeszítéseket igényelt. Nem voltak még műanyagok ...
- (hanyag lenézéssel) A műanyag az a legrosszabb!
- Megnézném mi lenne az emberekkel műanyagok nélkül! A műanyag teszi lehetővé a könnyű, meleg színeket felvevő és pontosan ...
- De nem azt kell nézni! (patetikusan) Hanem a természetet...
- A műanyagokat is meg lehet konstruálni úgy, hogy ne károsítsák a környezetet. Az már az intelligencia hiánya, ha nem hasznosítják újra azokat ...
- (megvetően) Nem vitatkozom!

A "Nem vitatkozom!"-mal vissza is ment a csoport tagjaihoz. Érzékeny és bizonytalan embernek tűnt, akivel szemben vitapartnerei sokszor érvényesíthették véleményüket a rámenősség által, s talán ezért látott bennem öntudatlanul ellenséget, mintegy feltételezve, hogy kihasználom érzékenységét és bizonytalanságát. A csoport viselkedése az enyémnél alacsonyabb tudatosságot sejtetett, így több reménye volt arra, hogy a divatos és hibás elképzeléseivel szédítse őket, melyek szerint a régmúlt emberei harmóniában éltek a természettel és egymással, a mai szenvedések oka pedig kizárólag a modern technológia és a belőle következő új létforma.
A természettel való harmónia a valóságban azt jelentette, hogy az emberek éheztek, fáztak, betegségek gyötörték és ölték meg őket, az idejük nagy részét pedig monoton és sokszor nehéz fizikai munkával kellett tölteniük már gyermekkoruktól kezdve. A Természettudományi Múzeum kiadványát idézem:

"Sokszor fogalmaznak úgy, hogy az ipari forradalom elött az ember »harmóniában élt a természettel«. Ha alaposabban átgondoljuk, felül kell vizsgálnunk a harmóniára vonatkozó elképzeléseinket. Ha ősünk természetesnek is vette, alig hihető, hogy harmóniának érezte a dermesztő hidegeket, az éhínségeket, a járványokat, gyermekének pusztulását. Ha nem lett volna vele elégedetlen, akkor nem kereste volna a nagyobb biztonságot, nagyobb kiszámíthatóságot, előreláthatóságot (azaz szabályozhatóságot), ami felé egész civilizációnk halad."

Az idézetben említett járványokat a védőoltások, az antibiotikumok és a fertőtlenítési eljárások fékezték meg az orvostudománynak egy olyan korszakában, ami időközben maga is történelemmé vált. Ma pedig már a szervátültetések, a komputertomográfia és a lézeres műtétek korszakát éljük, melyben többek között azzal kísérleteznek, hogy algasejtekkel vagy félvezetőkkel kiegészítve hozzák működésbe a vak szemeket. Mi más lenne ez, mint az intelligencia diadala a szenvedés felett? Fejlődési lehetőségeink akkor növekedtek meg, amikor a mindennapos kínjaink már nem korlátoztak minket a helyes törekvések megvalósításában. Ma boldogabbak és egészségesebbek (testileg, lelkileg és szellemileg egyaránt) azok a fiatalok, akik 25-30 éves korukig szabadon tanulhatnak az iskolákban és utazásaik során, mint azok akik 5 évesen már sírva dagasztották a kenyeret ahelyett, hogy mint kívánták játszhattak volna.
Tönkrement állapotukból visszatekintve persze a játékot talán már maguk is haszontalan szórakozásnak tekintik, de ettől függetlenül nem az. Amit az is mutat, hogy az egészséges felnőttek megőrzik gyermekkoruk érdeklődését és problémamegoldó készségét, az egészséges társadalom működése pedig a játékon (a gürcölés helyett az alkotáson) alapul. Ahogyan az IKEA áruház tájékoztató füzetében olvasható:

"Csupán ártatlan időtöltésnek tűnik amikor egy egyéves gyermek azon munkálkodik, hogy építőkockákat helyezzen egymásra, vagy amikor ötévesek üldözik egymást körbe a szobában miközben párnákat szorítnak magukhoz. De ez ne tévesszen meg, ők csak egy bonyolult »fejlődési program« alanyai, melynek célja maga a gyerekek fejlődése.
A gyermek a játékon keresztül érti meg a világot. Miközben másokkal játszik megtanulja, hogyan oldjon meg problémákat és hogyan kössön kompromisszumokat: »megkapod az órát, ha én lehetek a király...«"

Ugyan milyen lehetősége volt a tanulásra a gyermekeknek száz évvel ezelött, amikor a sírásukat boros kenyérrel hallgattatták el, és az óvoda helyett az állatokra kellett vigyázniuk? Egészen kis korukban fel kellett adniuk szabadságukat, mert arra kényszerítették őket, hogy alkalmazkodjanak a fejlődésüket korlátozó körülményekhez. Olyan felnőttekké váltak, akik aligha értették meg azokat, akik mégis mást kívántak, mint naphosszat a földeken aratni vagy a papi rend szabályainak engedelmeskedni.
Azt állítani pedig, hogy a természet elöbbrevaló mint az emberek boldogsága esztelenség, hiszen ezzel azt állítjuk, hogy az egerek és a szarvasok léte elöbbre való az emberek egészséges és szabad individummá fejlődésénél. Nem, itt legfeljebb annyit állíthatunk, hogy ha meg kívánjuk őrizni saját létfeltételeinket, akkor meg kell őriznünk az ahoz szükséges természetet is, amit azonban éppen az egyre fejlettebb technológiák kifejlesztése révén tehetünk meg. Ahogyan Teller Ede mondta: "Nincs rosszabb a szegénység környezetszennyezésénél." Olyan dolgokat értett ezalatt, minthogy a fejlődő országok tisztítatlan szennyvize nagyobb pusztítást végez a fejlett országok tisztított szennyvizénél, vagy hogy az atomerőművek (az atomenergia különleges veszélyei ellenére) sokkal kevésbé rombolják a környezetet a szénerőműveknél, s az őserdők felégetése sem lenne egy gazdaságilag és kultúrálisan fejlett országban megengedett. Sőt ide tartozik a fototechnikák megváltozása is, az ahogyan a környezetet erősen szennyező filmes technikát a műszaki fejlődéssel a nála sokkal kevésbé szennyező digitális technika váltotta fel.
Mellesleg a természetet éppen azért látjuk szépnek, mert hasznosítható volt fennmaradásunk számára, s a darwini evolúció olyan idegrendszert alakított ki bennünk, ami a fennmaradásunkhoz szükséges dolgokat vonzónak mutatja. Jellegzetes példája ennek a virágok szeretete, ami onnan ered, hogy a virágok helyén sokszor ehető gyümölcsök nőttek, és hogy a virágok mindig segítettek a káros és hasznos növények megkülönböztetésében. Tehát aki a természet iránti szeretetéről beszél, annak szeretete maga is a költség/haszon kalkulációkkal megérthető evolúció terméke.
Ami pedig a másik illúziót illeti, miszerint az emberek régen harmóniában éltek volna egymással, álljon itt egy idézet Steven Pinkertől, aki a következőket mondja:

"Az antropológiában az egyik déltengeri paradicsomról a másik után derült ki, hogy gonosz és embertelen társadalmak. Margaret Mead azt állította, hogy a szorongás nélküli nemi életnek köszönhetően a szamoaiak elégedettségben és bűnözés nélkül élnek; kiderült, hogy a fiúk egymásnak tanították a megerőszakolás technikáit. Mead »gyengédeknek« nevezte az arapesheket; ők fejvadászok voltak."

Nincs okunk feltételezni, hogy a feudalizmus elégedett jobbágyairól szóló mítoszok többek lennének a nemeslelkű vadember mítoszánál. Gondoljunk az egyes helyeken és korokban gyakori égetésekre és lincselésekre, vagy az első éjszaka jogára, vagy a papok prédikációira, melyek feltünő gyakorisággal szóltak a feleségek bántalmazásáról ("Igaz ugyan, hogy az isten az asszonyt a férfi bordájából teremtette. De nem a lába kapcájából!"). Mitől különb mindez, mint az amit ma láthatunk egy - egy világtól elzárt nyomortelepen vagy a fegyházak celláiban? Mitől különb egy fülbevalós avar harcos, mint egy fülbevalós skinhead? A skinhead ugyan korának általános kultúrszintjéhez viszonyítva lejjebb áll mint az avar harcos, de a skinheadet éppen ezért legalább fékezi társadalmi környezete, míg az avar harcost hősként ünnepelték vérengzéseiért.
Az csak természetes, hogy a szenvedésben tönkrement emberek csoportja olyan módon szerveződik, hogy azzal még nagyobb szenvedést okoz tagjainak. A természettel szembeni harmónia hiánya az egymással szembeni harmónia hiányát idézi elő, míg egy technológiák által áthatott világban az egyéniesedésre való lehetőség inkább lehetővé teszi a szereteten és bölcsességen alapuló együttműködést is. Az pedig már egy másik kérdés, hogy ha a pszichológia tudománya nem képes megszabadítani az embereket alpáriságuktól, akkor a megnövekedett lehetőségeiket nem annyira az egyéniesedésükre, mint inkább az egyénieskedésükre fogják használni, s mondjuk miközben a mosógép mos helyettük, ők nem a múzeumokat járják, hanem az akciófilmeket nézik a házimozi rendszerükön.
(TÉMANYITÓ)
 Környezetvédelem (üzenet: 4, Tudomány)
 
    / 1 
Lista: 
Kép:
Smile:
  

Új hozzászólás írása
  Név :   Jelszó :
  Mail :
  Üzenet:

 Betűszín:  Háttérszín:
 Árnyék:      Parázslás:
BBcode On/Off.    Betűméret:
Url/Kép autokonverzió On/Off.
Aláírás beszúrása
  Kép feltöltés: [Feltöltési max. file méret (byte): 20000]
    Írja be ide a képen látható biztonsági kódot:
Smiley kódok teljes listája
Az oldal 0.020354986190796 másodperc alatt generálódott.

  Cégadatok  |   Felhasználási feltételek  |   Adatvédelem  |   Általános Fórum Szabályzat  |   Médiaajánlat  |   Segítség Partner oldalak
  Netboard Bt. © 2001-2013. E-mail