Regisztrál :: Profil :: Beállítás :: Tagok :: Szavazógép :: Csoportok :: Segítség Vissza :: Főoldal 
 Hozzászólások: 9455092/2 Témák: 18952 Tagok: 112615 Legújabb tag: AndreLor Online: (80/2
 Név: Jelszó:  Eltárol  Elfelejtette jelszavát?
    / 1 
Lista: 
Kép:
Smile:
  
 

A pszichológia varázslói

(üzenet: 1, Tudomány)
 

Ritter Teodor
1. Elküldve: 2004-09-05 03:28:38,

A pszichológia varázslói

[1.]

A pszichoteizmus és a szuperfogalmak

A pszichológiai rendszerek világnézetként való alkalmazását, a követőik számától függetlenül pszichoteizmusnak nevezem. A világnézetként követett pszichológiai rendszereket (mint az életvezetés során felhasznált programokat) pszichotechnológiáknak. Pszichotechnológiák spontán módon eddig is létrejöttek már, de nem minden eddig megalkotott pszichológiai rendszer vált egy nagyobb csoport pszichotechnológiájává (habár a legtöbb pszichológiai rendszer legalább a megalkotója számára pszichotechnológiaként működött). Ahoz, hogy egy pszichológiai rendszer mint pszichotechnológia meghatározó tényezővé váljon, célszerű olyan fogalmakat használnia, melyek megülnek a tudatokban és életre kelve ott tömegeket mozgatnak meg. Az ilyen fogalmak a szuperfogalmak. Szuperfogalom volt a 'komplexus', a 'stressz' és ma már a 'flow' fogalom is úton van afelé, hogy azzá váljon.
Valamely fogalom szuperfogalommá válásának két feltétele van. Az első feltétel, hogy a fogalomnak legyen egy gyakorlati és egyszerű jelentés - változata. A fogalom akármilyen elméleti és összetett jelentés - változatokat hordozhat, ha emellett képes az utcai jelszavak szintjén működni, akkor eljuthat a szélesebb csoportokhoz. A 'komplexus', a 'stressz' vagy a 'flow' a közhiedelemmel ellentétben eredeti mentális környezetében egyáltalán nem gyakorlati és egyszerű fogalom, de lényegét megőrizve, gyakorlati és egyszerű fogalomként épült be a kollektív gondolkodásba. A második feltétel, hogy fejezze ki az emberek azon tapasztalatait, amelyekben sokan és nagy mértékben részesülnek, ám korábban mégsem voltak kellőképen kifejezve. A szuperfogalommá válás valószínűségét növeli, ha a fogalom által kifejezett tapasztalatok érzelmileg motiválóak. Amikor egy fogalom egy rejtett tapasztalatot felszinre hoz, akkor a rejtett tapasztalatot alaptapasztalatnak nevezem.
Aszerint, hogy egy szuperfogalom miképen fejezi ki az alaptapasztalatot, félrevezető és eligazító szuperfogalomról beszélhetünk. A félrevezető szuperfogalmak nem teszik lehetővé az alaptapasztalat valódi tudatosodását, csak felszabadítják a vele kapcsolatos érzelmeket. Ilyen szuperfogalom az 'ördög' és a 'pokol' (a transzperszonalisztikus pszichológiában) azok számára, akiket gyermekkorukban nem fogadtak el önmaguknak, s ebből adódóan szívesen kéjelegnek a halálban. Az eligazító szuperfogalmak viszont úgy szabadítják fel az alaptapasztalatokkal kapcsolatos érzelmeket, hogy valódi tudatosodást tesznek lehetővé. Az elöbb látott helyzetben talán a 'gonosz nyomorék' lenne eligazító szuperfogalom (mint az el nem fogadottságuk által megcsonkítottak megnevezése).
A szuperfogalmak nemcsak a pszichológiában használhatóak. Számos vallási vagy politikai irányzat szuperfogalmakkal (többnyire félrevezető szuperfogalmakkal) nyűgözi le híveit. A maga idejében akár 'A versailles-i diktátumokat nem tűrjük!' is szuperfogalomként működhetett, hiszen automatikus rutinná válva fejezte ki a proletárrá süllyedt polgárok megalázottságát. A 'népek békéje' vagy a 'munkásosztály győzelme' pedig még azzal az előnnyel is rendelkezett, hogy egy tágabb gondolati rendszert sejtetett hátterében, mely a valóság megismerésére való készség (a szuperfogalom eligazító jellegének) illúzióját keltette.
Milyennek kell lennie egy pszichotechnológiának ahoz, hogy a társadalomformáló ereje magas legyen? Először is a lehető legnagyobb számú szuperfogalmat kell az emberek elé vetítenie, a lehető legtöbb szálon nyúlva gondolkodásukba. Másodszor a használt szuperfogalmaknak minél ismerősebbnek kell lenniük. A már korábbról ismert, de szórványosan és öntudatlanul alkalmazott fogalmak pontos meghatározása (valamint rendszerbe szervezése) a sejtéseket változtatja felismerésekké. Ennek pedig jelentős megragadó hatása van.

A világnézet - irányítók és harcuk a tudat feletti hatalomért

Az emberek társadalmi képződmények között élnek, melyek úgy veszik körül őket, mint a díszletek a színészeket. Társadalmi képződmény például az autópálya, az adóhivatal vagy a show - műsor, de még a növény is annyiban, amennyiben emberek alakítanak rajta (mondjuk ültetéssel, esetleg genetikai manipulációkkal). Aszerint, hogy miként viszonyul valaki ezen díszletekhez, különböző kategóriákba sorolható. Az egyik kategóriába tartoznak a díszlet - követők, akiknek érzelmeit és gondolatait a képződmények a személyiségen kívülről határozzák meg. A másik kategóriába a díszlet - irányítók tartoznak, akiknek érzelmei és gondolatai a képződményeket a személyiségen belülről határozzák meg. A díszlet - irányítók között vannak olyanok, akik kizárólag a társadalmi képződmények megsemmisítésére képesek (a továbbiakban mint díszlet - rombolókra hivatkozom rájuk), mások a társadalmi képződmények megteremtésére is alkalmasak (rájuk a továbbiakban mint díszlet - építőkre hivatkozom). A díszlet - rombolók ritkán vonják befolyásuk alá a tömegeket, hiszen semmit sem nyújtanak a megsemmisített képződmények helyett. A díszlet - építők viszont ha meg is semmisítik a képződményeket, helyettük újakat teremtenek. Így be tudják tölteni azt az űrt, amitől a népesség nagyobb hányadát kitevő díszlet - követők (lévén a saját képződmények létrehozására alkalmatlanok) még akkor is rettegnek, amikor önkéntelenül és öntudatlanul már maguk is közel vannak ahoz, hogy díszlet - rombolókká váljanak.
A díszlet - követők és a díszlet - irányítók közötti különbség megjelenik Nietzsche filozófiájában is, aki az untermensch-t díszlet - követőként, az übermensch-t pedig díszlet - irányítóként (különösen díszlet -építőként) írja le. Nietzsche sikereit többek között az adta, hogy az untermensch és az übermensch szuperfogalmak révén kifejezte a korábbról örökölt képződményekkel szembeni kétségeket, mint egy mind nagyobb tömeg számára jelentkező alaptapasztalatot.
A díszlet - irányítóktól való félelem, és az irántuk érzett csodálat sokkal régebbi időkben is jelen volt már. A középkorban varázslóknak nevezték azokat az embereket, akik spirituális képességeik révén a valóságot mások által nem várt módon változtatták meg. Ilyen értelemben ma varázslók azok, akik mint díszlet - építők az érzelmeik és gondolataik révén a képződményeket a díszlet - követők által nem várt módon változtatják meg. A modern kor varázslói a nagy tudósok és művészek, a karizmatikus vallási vezetők, valamint számos üzletember és politikus is, akik mint Kissinger tudósként, vagy mint Reagan művészként (netán vallási vezetőként) szerzik meg és használják pozíciójukat. Az egyik első ember, aki a varázslatot modern értelemben fogta fel az a Francis Bacon volt, aki nemcsak a mai természettudományokat alapozta meg, de egy mondást is ránk hagyott: "A tudás hatalom.".
Egyes varázslók arra használják hatalmukat, hogy a környezetet módosítsák. Nevezzük őket környezet - irányítóknak. Amikor Oppenheimer kifejlesztette az atombombát, akkor környezet - irányítóként működött, hiszen az atombomba onnantól kezdve az embert körülvevő világhoz, az ember környezetéhez tartozott. Más varázslók hatalmukat a világnézet módosítására használják. Nevezzük őket világnézet - irányítóknak. Amikor Marx megírta a "Tőke" című művét, akkor világnézet - irányítóként lépett fel, és ennek a fellépésnek messzeható következményei lettek. A környezet - irányítás persze maga is vezethet a világnézet változásához (egy atomháború után vélhetőleg megváltozna az emberek világnézete), illetve a világnézet - irányítás jelentős környezeti változásokat hozhat (ahogyan az a kommunista rendszer felépítése során, de akár az atombomba megépítéséhez szükséges, és a fizikusok szűk körének világnézetévé váló felfedezések megalkotása során történt).
A világnézet - irányítók az általuk használt szuperfogalmak jellegétől függően többfélék lehetnek. A félrevezető szuperfogalmakat használó világnézet - irányítókat, amilyen Himmler is volt félrevezető világnézet - irányítóknak nevezem. Az eligazító szuperfogalmakat használó világnézet - irányítókat, amilyen Jung is volt (legalábbis Himmlerhez mérve, akihez archaikusságában hasonlított) eligazító világnézet - irányítóknak.
A pszichológia varázslói látványosan mint világnézet - irányítók fejtik ki hatásukat, számtalan rejtett csatorna van azonban, amin keresztül környezet - irányítóként jelennek meg. Azzal az állítással, hogy "A haragot levezethetjük vagy önpusztító jelleggel elfojthatjuk." kiválóan igazolják magukat az akciófilmek készítői, sőt még a nézők is, akikben sokszor csak sejtés szintjén fogalmazódik meg. Az az állítás, hogy "A szexualitást nem célszerű elfojtani, mert neurotikus tüneteket okozhat." a pornómagazinokat és a meztelen nőket mutogató óriásplakátokat vetítette maga elé. Összehasonlításként: ha a keresztény világrend a természettudományos felfogás kiteljesedése mellett fenn tudott volna maradni, akkor ma talán (bár ez sem biztos) lehetne filmipar, de az nem gyártana sem akciófilmeket, sem szexfilmeket. A néhány száz évvel korábbi szuperfogalmak aligha engednék meg ezt, s ha valaki mégis ilyen filmeket készítene vagy nézne, az ellen a kereszténység szuperfogalmai a többi embert mozgósítanák.
Canetti írja a "Tömeg és hatalom" című művében, hogy a kultúra nagy héroszaiban sokszor ugyanaz a törekvés található meg, mint a történelem véreskezű zsarnokaiban. Nevezetesen Canetti szerint mindkét típus a hatalomra tör, csak az egyik leplezetlen nyíltsággal, a másik pedig magasan szublimált formában. Ha Swift vagy Nietzsche uralkodói ábrándjaira gondolunk, akkor valóban a hatalom igénye lepleződik le elöttünk. (Habár a kultúrhéroszok hatalomvágya sokszor abból a felismerésből táplálkozik, amit Arisztotelész így fogalmazott meg: "Ne a bölcsnek osszanak parancsot, hanem a bölcs ossza a parancsot másoknak." Az, hogy a pszichológiailag felsőbbrendű emberek irányítsák a pszichológiailag alsóbbrendű embereket, egy önmagában véve egészséges elvárás, amely azonban a történelem során csak ritkán teljesült, és nem is mindig azok látták magukat pszichológiailag felsőbbrendűnek, akik valóban azok voltak.) Sok világnézet - irányító számára tehát a szuperfogalmak használata egyfajta fegyver az őket mellőző tömegek meghódítására. Nem adnak nekik királyi hatalmat, de királyokká válnak a tudatok felett. Az emberek gondolatai az ő gondolataik lesznek, és azután ott beszélnek szuperfogalmaik minden használóján keresztül, egészen addig, amíg az általuk elültetett képzetek le nem gyengülnek. Néha, mint az Hitler esetében történt a világnézet - irányítók jelentős politikai hatalomra tesznek szert, ám többségüknek meg kell elégednie a háttérbe húzódó inspirátor szerepével.
Ráadásul a világnézet - irányítók gyakran csak fáziskéséssel tudják gondolataikat érvényesíteni, s szuperfogalmaik haláluk után, illetve életük késői szakaszában robbannak be a tudatok hálózatába. A fáziskésés annál hosszabb, minél kevésbé rendelkeznek gondolataik a szuperfogalommá váláshoz szükséges jellemzőkkel. Rousseau gondolatai a maguk idejében annyira sokakat és nagy mértékben érintő, illetve érzelmileg annyira motiváló alaptapasztalatokkal létesítettek kapcsolatot, hogy gyors sikereket érhetett el velük. Freud (különösen elvárásaihoz viszonyítva) már nem járt ilyen jól, Kierkegaard vagy Nietzsche sorsa pedig egyenesen tragédiába torkollt. Piaget esetében az a különleges, hogy nála nemcsak az éppen fennálló világnézet, hanem a tőle származó gondolatok elméletisége és összetettsége is akadályt képzett terjedésük elé.
A világnézet - irányítók egymással is harcban állnak annyiban, amennyiben az általuk felhasznált alaptapasztalatok azonosak és/vagy szuperfogalmaik ellentmondóak. Egy félrevezető világnézet - irányító számára az egyik legnagyobb veszedelem az az eligazító világnézet -irányító, aki az azonos alaptapasztalatot az övével megegyező vagy még az övénél nagyobb vonzerővel állítja szuperfogalmai mögé, s teszi ezt úgy, hogy világosságot és rendet teremtve a tudatban, leleplezi a félrevezető szuperfogalmak praktikáit. Ugyanakkor két szuperfogalom akkor is ellentmondhat egymásnak, ha az alaptapasztalataik eltérőek (vagyis nem feltétlenül mennek el egymás mellett érintkezés nélkül pusztán azért, mert más alaptapasztalat áll mögöttük).

2004.01.20.
(TÉMANYITÓ)
  
 

A pszichológia varázslói

(üzenet: 1, Tudomány)
 
    / 1 
Lista: 
Kép:
Smile:
  

Új hozzászólás írása
  Név :   Jelszó :
  Mail :
  Üzenet:

 Betűszín:  Háttérszín:
 Árnyék:      Parázslás:
BBcode On/Off.    Betűméret:
Url/Kép autokonverzió On/Off.
Aláírás beszúrása
  Kép feltöltés: [Feltöltési max. file méret (byte): 20000]
    Írja be ide a képen látható biztonsági kódot:
Smiley kódok teljes listája
Az oldal 0.0035691261291504 másodperc alatt generálódott.

  Cégadatok  |   Felhasználási feltételek  |   Adatvédelem  |   Általános Fórum Szabályzat  |   Segítség
  Netboard Bt. © 2001-2023. E-mail