Regisztrál :: Profil :: Beállítás :: Tagok :: Keres :: Szavazógép :: Csoportok :: Segítség Vissza :: Főoldal 

 Ön is hirdessen itt! Részletekért klikk: ide! Összes banner! :: Saját banner! 
 Hozzászólások: 9337861/0 Témák: 17826 Tagok: 110010 Legújabb tag: mtb88 Online: (46/1
 Név: Jelszó:  Eltárol  Elfelejtette jelszavát?
    / 9 
Lista: 
Kép:
Smile:
  
 TÖRTÉNELEM (üzenet: 207, Hadsereg)
 
 238. Topi-50  |   Válasz erre2016-02-15 13:33:09 [51.] 
https://www.youtube.com/watch?v=VK-Nc-8nkNg

figyelemre méltó írások:
példaképünk..
 237. Topi-50  |   Válasz erre2016-01-31 07:00:46 [52.] 
animációs film a magyarok őstörténetéről

Tovább >>



figyelemre méltó írások:
példaképünk..
 236. Topi-50  |   Válasz erre2016-01-05 18:14:44 [53.] 
"Irtsátok ki a magyarokat" - Teljes fim

figyelemre méltó írások:
példaképünk..
 235. Topi-50  |   Válasz erre2015-12-08 05:56:29 [54.] 
Netanjahu: eredetileg nem Hitler akarta kiirtani a zsidókat

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök Mahmúd Abbász palesztin elnököt tette felelőssé az erőszakhullám kiterjedéséért Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárral tartott kedd esti jeruzsálemi sajtótájékoztatóján. Egy másik keddi rendezvényen az egykori jeruzsálemi főmuftit tette felelőssé a holokausztért.


Hadzs Amin al-Husszeini és Hitler

Netanjahu szintén kedden, a harminchetedik Cionista Világkongresszuson a jeruzsálemi muszlim vallási vezetőt is felelőssé tette a holokausztért. Az izraeli kormányfő a megjelent zsidó vezetők előtt kijelentette, hogy Hitler eredetileg nem kiirtani, hanem csak száműzni akarta a zsidókat, és csak Hadzs Amin al-Husszeini jeruzsálemi mufti indítványára döntött megsemmisítésük mellett. ]

"Hitler nem akarta kivégezni akkoriban a zsidókat, hanem ki akarta űzni őket. Hadzs Amin al-Husszeini Hitlerhez ment, és azt mondta: ha elűzöd őket mind idejönnek. Akkor mit tegyek velük? - kérdezte Hitler. Égesd el őket - mondta Amin Al Husszeini" - állította beszédében Benjámin Netanjahu. Az izraeli ellenzék szerdán reggel élesen bírálta Netanjahu szavait. Jizhák Hercog, a balközép Cionista Tábor nevű párt elnöke szerint a kormányfő egyenesen a holokauszt-tagadók kezére játszik, mert "ez egy veszélyes történelemtorzítás, amely csökkenti a holokauszt és a nácizmus súlyát".

http://mult-kor.hu/netanjahu-eredetileg-nem-hitler-akarta-kiirtani-a-zsidokat-20151021
http://www.atv.hu/kulfold/20151021-netanjahu-nem-hitler-akarta-kiirtani-a-zsidokat



figyelemre méltó írások:
példaképünk..
[Ezt a hozzászólást újraszerkesztették: 2015-12-08 06:01:34]
 234. Topi-50  |   Válasz erre2015-12-07 18:13:02 [55.] 
Bakay Kornél "Ennek a főszervezői az amerikai zsidók."

tovább >>>

figyelemre méltó írások:
példaképünk..
 233. Topi-50  |   Válasz erre2015-11-21 08:41:56 [56.] 
HORTHY MIKLÓS BUDAPESTI BEVONULÁSA 1919. NOVEMBER 16.

"Bármit is hoz a jövendő, kérve kérek minden magyart, aki e névre méltó és akár otthon szenved némán az idegen uralom alatt, akár kiüldözötten keres magának és családjának fedelet, meg falatot széles e világon: temessen el minden pártviszályt és személyes perpatvart és csak egyetlen egy célra vesse tekintetét, fordítsa minden erejét és csakis ezért dolgozzék, meg imádkozzék. Ez a cél mindnyájunk közös, szent célja: Magyarország felszabadítása."
(Horthy Miklós kormányzó 1919.)


96 ÉVVEL KÉSŐBB...

-Hátrahagyva a molinókra feszített jelszavakat, minden párt és egyéni érdeket- Emlékszel?
Valamikor régen, volt egy kor Magyarországon, amikor a magyar érdek és szellem fontosabb volt az idegennél. Amikor a honi érdekek voltak irányadóak és mindent felülírt az összetartozás. A nehéz időkből kivezető utat a saját lábon álló gazdaság megteremtésében, a földek megművelésében, az ipar talpra állításában és az ősi magyar erény megtartásában látták eleink.
A szellem diadalíve alatt nem megszállók vonultak át, hanem szívünk- lelkünk felszabadítói. Együtt mondták a hősök: Isten, haza, család!
...előttem a kép, ahogyan 1919. november 16-án zászlódíszekben, fellobogózott utcákon át, legszebb ünneplőruhát öltött nők és férfiak, aggastyánok s ifjak, szegények és gazdagok sorfalai között vonul be a Nemzeti Hadsereg Budapestre. Az ország legfőbb egyházi méltósága, a bíbornok-hercegprímás megáldja a katonákat s a számtalan szónoklatok...
A félrevezetett, rövid időre megtévesztett város sem akart más lenni, csak magyar. Ez a város már megbűnhődött minden bűnéért, ez a város magyar akart lenni, dolgozni akart, élni akart. Mert e nemzet hazafiasságát, erkölcsét soha, de soha nem lehet eltörölni a föld színéről.
A fajtánk a végtelenségig tűr, nehezen veszíti el öröklött nemzeti inerciáját, sokszor a falig hátrál, de ha kellett odacsapott, nem kellett félteni a magyart. A fehérterrornak mondott "odacsapás" Horthy Miklós nélkül is megtörtént volna, de a nemzeti konszolidáció nélküle nem.
Hallgassuk csak a kormányzó úr közel száz esztendővel ezelőtt mondott szavait:
"Meg kell semmisülnie annak a hatalomnak, amelyik meg akarja semmisíteni az emberi kultúrát, amelyik megfordítja a tízparancsolatot, amelyik nem ismeri az erkölcs fogalmát, és a rabszolgaságot ideális állapotnak, a szabadság gondolatát pedig bűnnek tekinti. A világ lebecsüli a veszélyt..."
Mondom; száz évvel előbb.
Napra-nap jő, évre-év. Mintha Hunnia felett megállott volna az idő. De ma a közösségi becsületerő azt mondatja velem, hogy egyenes gerinccel ki kell állnunk Horthy Miklósért és a valós magyar történelmünkért!
-zcsf-

https://youtu.be/fW946Wt0Mj4

figyelemre méltó írások:
példaképünk..
 232. Topi-50  |   Válasz erre2015-11-15 10:18:14 [57.] 
Haznos történelmi anyagok

tovább >>

figyelemre méltó írások:
példaképünk..
[Ezt a hozzászólást újraszerkesztették: 2015-11-15 10:23:37]
 231. Topi-50  |   Válasz erre2015-11-15 08:07:27 [58.] 
HORTHY MIKLÓS BUDAPESTI BEVONULÁSA 1919. NOVEMBER 16.


Képek a Nagyvárad 1919-ben ez a film arról szól a szépség egy város, amelyhez hozzájárult az évszázadok során sok nemzet, amely együtt élt itt, dédelgetett béke, és egy áldozat a teremtés: románok, magyarok, Rromas, olaszok, zsidók, németek , és még sok más.

figyelemre méltó írások:
példaképünk..
 230. kremerzoltan  |   Válasz erre2015-11-01 01:29:45 [59.] 





Könyvtárközi kölcsönzés szolgáltatás és gyors komoly embereknek MAGYAR

E-mail: kremerzoltan22@gmail.com, könyvtárközi kölcsönzés szolgáltatás és gyors komoly embereknek Franciaországban, Belgiumban, Spanyolországban, Svájcban, Észtországban, Kanada, Portugália, Írország, Olaszország, van egy fővárosa, amelyeket használni fognak nyújtani különleges kölcsönök rövid és hosszú távú from € 2,000 € 1.800.000 bármilyen komoly ember akarja, hogy e kölcsön. 3% -os kamatot évente szerint kölcsönadott összeget, mert, hogy különösen nem akarom megsérteni a törvényt uzsora. Ön tudja visszafizetni több mint 3-45 évvel maximális szerint a kölcsönzött összeg. forduljon hozzám több információ: e-mail: kremerzoltan22@gmail.com

Csatolt kép - 17254483.pic



 229. Topi-50  |   Válasz erre2015-10-24 15:26:07 [60.] 

Ez a hangoskönyv megéri a rá szánt időt, mert még az informáltabbaknak is tartogathat új elemeket arról a fajunk feletti játszmáról, amelynek éppen olyan kiszolgáltatottjai vagyunk, mint amilyenek számunkra más élőlények. (Egy - két bálvány is leomlik!)

figyelemre méltó írások:
példaképünk..
 228. Topi-50  |   Válasz erre2015-10-23 19:15:53 [61.] 

Magyar Adorján irta Horvát Istvánról


figyelemre méltó írások:
példaképünk..
 227. Topi-50  |   Válasz erre2015-10-14 12:11:37 [62.] 
Románia igazi történelme

figyelemre méltó írások:
példaképünk..
 226. Topi-50  |   Válasz erre2015-08-24 22:53:14 [63.] 








Zsidó történész: Amerika miatt következett be a "magyar zsidó holokauszt" - tőlük mikor fognak kártérítést követelni?

"Felelőtlen és cinikus Amerika, ha lázadásra hergel másoknak kiszolgáltatott országokat? Miért felelősök az angolszászok a magyar holokausztért?" - e kérdések nem máshol olvashatók, mint az Index könyvismertetőjében. Azt írják, keserűen realista kép rajzolódik ki Magyarország kiszolgáltatottságáról a Nagyhatalmi érdekek hálójában című kiadványban, melynek szerzője Borhi László zsidó történész

"Nem csak Magyarország 1944. március 19-i német megszállásának okait, a magyar politika és a külső erők felelősségét kell újragondolni, ha igaza van egy Amerikában kutató magyar történésznek, de a nemzeti szuverenitásunkat is, általában. Ideje elhagyni a hintapolitikát, az utolsó csatlóst és a hasonló leegyszerűsítő kitételeket, a jó és rossz közötti választás helyett időnként csak rossz, rosszabb és legeslegrosszabb lehetőségek vannak. És időnként túl sok az ismeretlen ahhoz, hogy tudni lehessen, melyik melyik" - fedezi fel a valóságot az indexes újságíró. Nézzük, milyen további következtetéseket összegez a továbbiakban.

Relatív szuverenitás

Borhi László könyve, a néhány hete megjelent Nagyhatalmi érdekek hálójában nem akar felmenteni vagy erkölcsi ítéletet mondani a korabeli magyar politikáról, de a szokásos köldöknézésből kizoomolva tud újat mondani Magyarország helyéről a világban. A Bloomingtonban tanító történész nagyrészt kinti diplomáciai források alapján írta meg Amerika 1942 és 1990 közötti Magyarország-politikáját, és nem hagy kétséget afelől, hogy Magyarország sorsa az esetek többségében jórészt külföldön dőlt el. Ebben a történetben egy ekkora országnak, mint a miénk, ritkán van esélye alapvetően magának alakítania a sorsát. Inkább csak az lehet a kérdés, hogy a szűk lehetőségek között sikerült-e legalább akkora mozgásteret kiharcolni, mint a kelet- és közép-európai versenytársaknak. Borhi erre a jellegzetes kisállami helyzetre a relatív szuverenitás fogalmát használja, de például a második világháború alatt nagyon arrafelé mentek a dolgok, hogy ennyi se maradjon – és Borhi szerint ebben az angolszász hatalmaknak is megvan a felelőssége. A kérdés nyilvánvalóan érzékeny, a nemzeti szuverenitás Alaptörvénybe beleírt 1944. március 19-i elvesztése, a holokausztban játszott magyar állami felelősségről szóló viták miatt elkerülhetetlenül van politikai relevanciája is annak, amit egy történész ma ezekről az évekről leír.

Nem számíthattunk angolszász segítségre, Horthyék mégis mániákusan hittek benne

Borhi úgy gondolja, hogy a második világháborúból való magyar kiugrásra nemcsak 1944 októberében, hanem igazából soha nem volt valós lehetőség. Mint általában, itt is a "nézzetek a térképre" egyszerű, de megkerülhetetlen érve működött: a Harmadik Birodalom közvetlen szomszédságában, stratégiailag fontos területen, a szövetségesek belső leosztásában a szovjet szférába sorolva Magyarország egyszerűen nem számíthatott angolszász segítségre. Horthy környezete és a magyar politikai elit meghatározó része mégis komolyan számolt ezzel az opcióval, a tényleges esélyeken túl is. 1942 őszétől Magyarország folyamatosan kereste az utat a szövetségesek felé, és rendszeresen jelezte, hogy örömmel látna egy angolszász megszállást, melynek esetére felajánlották Magyarország megadását. Nem voltunk ezzel egyedül: az erőviszonyok fokozatos megváltozásával Németország "többi csatlósa" is igyekezett bebiztosítani magát a tengelyhatalmak vereségére: a finnek, románok, bolgárok ugyanígy jelezték kiugrási szándékukat. A gyakran hallott terminus szerint "hintapolitikát" folytató magyar külpolitika fő dilemmája abban állt, hogy egyrészt nem szabad túl sokat késlekedni, mert akkor végképp elveszítjük az angolszászok szimpátiáját, és a vereség után újra katasztrofális béke várna ránk; másrészt meg nem szabad elhamarkodni sem a dolgokat, mert ha nincs a kiugrás pillanatában angolszász bevonulás, akkor jönnek a német megszállók. Egy második Trianonnál és a németeknél pedig a magyar elit csak egy dologtól félt jobban: a szovjet megszállástól. A németektől való eltávolodás eleve nagyon kockázatos politikát jelentett. A Bethlen emberének tartott, kifejezetten az angol orientációja miatt kinevezett Kállayban Berlin a kezdetektől nem bízott, miközben nálunk már a németellenes sajtóban is jelentek meg utalások a közelgő szembefordulásra. A Magyar Nemzet arról írt, érdemes feléleszteni az angoltudást, és nagy példányszámban kelt el a "Brush up your English" című könyvecske.

Nem gondolták, hogy a jóságos angolok eladtak a szovjetnek

Hogy az angolszászok jóindulatára épülő külpolitika elhibázott volt, nem nagyon lehet kérdés: a német megszálláshoz, a magyarországi zsidóság deportálásához (a index szerint "megsemmisítéséhez" - ahhoz képest elég sokan vannak), az ország harctérré változtatásához vezetett, hogy aztán a szovjet megszállók fél évszázadra rendezkedjenek be az újra visszakapott trianoni határok között. Egyetlen cél sem teljesült – érthető hát, hogy a történészek általában azt firtatták, hol hibázhatott ekkorát a magyar politika. A magyarországi történetírás többnyire úgy tartja számon, hogy a németektől való teljes elszakadás a bizonytalankodás, kétszínűség, a kancsal külpolitika miatt nem sikerült. Ehhez képest a Borhi által vizsgált amerikai és brit dokumentumok arról tanúskodnak, hogy a béketapogatózások kudarca egyértelműen a szövetségeseken múlott. Nem az bizonyult végzetesnek, hogy "túl gyávák voltunk a németektől való eltávolodásban", hanem az ellenkezője: angolszász bátorításra túl messzire mentünk el, miközben Kállay kormánya nem vette figyelembe az ország reális helyzetét, azt, hogy nem kaphatunk külső segítséget a németekkel szemben. Ha a magyar politikusok ismerték volna az angolszászok valódi szándékait a térségünkkel kapcsolatban, Borhi szerint nem ugrottak volna fejest egy olyan reménytelen akcióba, ami aztán 1944 márciusában a német megszálláshoz és "a rákövetkező katasztrófához" vezetett. "Kállay minden jó szándéka ellenére sem tudta következetesen végiggondolni Magyarország helyzetét" – írja Borhi, de a közepes képességű miniszterelnök illúzióiban mások is osztoztak. A magyar elit abba a hitbe ringatta magát, hogy az angolok úgysem engednék át a Duna-medencét a szovjeteknek, mert az országnak biztonságpolitikai jelentősége van. Tévedtek, nem volt, és tévedésük végzetesnek bizonyult. Kállayék végig a Churchill által képviselt adriai partraszállásban bíztak. Nem tudták, hogy ez csak a balkáni partizánok megsegítésére irányult volna, arról soha nem volt szó, hogy angol katonák érkezzenek a Kárpát-medencébe. Londonnak, még Washingtonnál is inkább, egyébként is a kelet-európai térség stabilitása volt a fontos. Nekik elfogadható volt a háború utáni szovjet befolyás is a térségben: amikor 1944 októberében Moszkvában (nem pedig Jaltán, mint gyakran hiszik) létrejött a híres százalékos egyezmény Európa felosztásáról, Sztálin megkapta Churchilltől azt, amit Hitlertől 1940-ben még nem: a Balkán és Kelet-Közép-Európa feletti ellenőrzést. Magyarországnak az lett a sorsa, hogy a szovjet szférába kerüljön. Pedig a magyar külügy annyira rettegett a szovjet megszállástól, hogy a remélt angolszász megszállásért még úgy is megkockáztatták az elkerülni akart német megszállást, hogy az amerikaiak gyakorlatilag nem ígértek semmit a kiugrásért cserébe. A magyar külpolitika legalább a trianoninál valamivel kedvezőbb békét remélt, de erre nem volt valós esély. Területre vonatkozó ígéretet hivatalosan soha nem kaptunk, és Borhi szerint nem is ezen múltak a dolgok. Erdély nem azért került a II. világháború után újra Romániához, mert a román kiugrás a magyarral ellentétben sikerült; Moszkva azért favorizálta ebben a kérdésben a románokat, mert Erdélyt ellenszolgáltatásnak szánták Besszarábia (nagyjából a mai Moldávia) elvételéért. Egy ideig az angolszászok kifejezetten hárították a magyar megkereséseket, mert inkább az oroszokkal akartak jóban lenni: attól féltek, hogy a szovjetek már egy angolszászokkal kötött különalku lehetőségének a felvetése miatt is kiléphetnek a háborús koalícióból. Igazi tragédia azonban abból lett, hogy a német csatlósokkal szembeni amerikai politika idővel megváltozott, és 1943 végétől kifejezetten bátorították a Harmadik Birodalommal való szembefordulást, annak ellenére, hogy tudták: ennek véghezvitelére nincs esély.

Feláldozható bábu voltunk az imádott szövetségeseknek, ők provokálták ki a megszállást



A fordulat azután következett be, hogy 1943 késő nyarán döntöttek a normandiai partraszállásról. Az addig Amerikának csak másodlagos fontosságú kelet-európai kis országok ezzel felértékelődtek, de csak mint feláldozható bábuk kaptak szerepet. A szövetségesek a németek szövetségeseivel, így a Magyarországgal szembeni politikát a háború megnyerésének és az oroszokkal való nagykoalíció megőrzésének vetették alá. Az angolszász stratégia lényege az volt, hogy Magyarországot és Romániát a lehető legnagyobb ellenállásra buzdítsák, ezzel kiprovokálják a német megszállást, és így minél több német hadtestet kössenek le, gyengítve a Harmadik Birodalom erőit a tervezett normandiai partraszállásnál. Mindez a Bodyguard nevű megtévesztő hadműveletbe illeszkedett: ennek az volt a célja, hogy a németek olyan területekre telepítsenek jelentősebb haderőt, ahol nem zavarják a szövetségesek lényegi hadműveleteit. Ennek a hadműveletnek volt az eredménye az is, hogy a németek még akkor sem hitték el a normandiai partraszállás valódi helyét, amikor az már teljes erővel zajlott. Szintén ennek az összetett megtévesztésnek volt köszönhető, hogy Hitler délről is várt egy komoly támadást: az angolszászok ugyan már rég elvetették a Szlovénián keresztül történő támadást, de Hitler még mindig hitt a ljubljanai résen keresztüli offenzívában, és a valójában egyáltalán nem is létező Patton-féle 7. amerikai hadsereg trieszti partraszállásában.

"Néhány százezer élet ide vagy oda már nem számít"

Borhi az iratok alapján azt állítja, a britek és az amerikaiak kifejezetten azért gyakoroltak ránk nyomást a kiugrás érdekében, hogy a németek bevonuljanak. Eleve azzal számoltak, hogy a németek meg fognak szállni minket, de a megszállás katonai értelemben lesz annyira költséges a Harmadik Birodalom számára, hogy azzal még mindig a szövetségesek járnak jól. Miközben az amerikai külügy azzal fenyegetett, hogy a háborús részvételük miatt a háború végén ugyanúgy fognak velünk és a többi "csatlóssal" bánni, mint Németországgal, a háttérben az apparátus valójában jól ismerte a kényszerhelyzetet, amiben voltunk. Alexander Cadoga, a külügyminiszter helyettese is képtelenségnek tartotta a kiugrás sikeres végrehajtását "míg nem tudjuk megvédeni őket". Ő a magyarokról olyan népként beszélt, "melynek helyzete nem engedi meg, hogy felszólításunknak eleget tegyen". Az aggódó hangokkal azonban a döntéshozók nem sokat törődtek. Amikor az egyik magyar diplomata megpróbálta elmagyarázni a német megszállás következményeit a szövetségesek képviselőinek, a később hidegháborús CIA-igazgatóként nagy karriert befutó Allen Dulles ezt válaszolta állítólag: "háború van, a könyökünkig ér a vér, néhány százezer élet ide vagy oda már nem számít." A német megszállás közvetlen kiváltó oka ma is ismeretlen. Valószínűleg a Veréb-misszió volt az utolsó csepp a németek poharában. 1944. március 15-én Duke ezredes vezetésével amerikai ejtőernyősöket dobtak le Magyarországon. Bár a merész akció miatt Hitler őrjöngött, a bevetés résztvevői meglepő módon nem kaptak pontos tájékoztatást a magyarországi feladatukról. Borhi könyvében az a gyanú fogalmazódik meg, hogy a küldetésnek egyetlen komoly célja volt: a megszállás kiprovokálása.

"A szövetségeseknek van felelősségük a holokausztban"

Az angolszász hatalmak tehát eleve kudarcra ítélték a kiugrást, de mégis erre buzdították a magyar vezetést – miközben tudták, hogy abból "Magyarország részére tragédia következik". Ezzel keresztbe tettek kedvenc népüknek is (a index megfogalmazásában: "nem szolgálták a halálra szánt zsidók túlélését"), akik biztonságának garanciája volt addig – minden korlátozás ellenére – a magyar állam szuverenitása. "Pedig ekkor a briteknek éppen elég információjuk volt már a holokausztról: a brit kódfejtő szolgálatok már 1943-ban tudatában voltak, hogy a németek szisztematikusan és tömegesen mészárolják le a zsidóságot. Erősebben fogalmazva: bár a magyar politika és a magyar állam felelőssége ettől még óriási, a szövetségeseknek is van némi közvetett felelőssége a magyar holokausztban" - írja az Index. Bizony, az Index, egy zsidó történész könyve nyomán, nem árt ezt eszünkbe vésni. A szövetségeseknek hátsó szándékaik voltak, és politikájuk ellentétes volt a kelet-közép-európai államok alapvető nemzeti érdekeivel – hangsúlyozza Borhi. Belehajszoltak egy eleve kudarcra ítélt politikába, a történész szerint ahhoz hasonlóan, ahogy majd 1956-ban buzdítja a Szabad Európa Rádió a magyar forradalmárokat kitartásra, miközben Amerika pontosan tudja, hogy nem tud segíteni a szovjet tankok ellen. Jelentős katonai előny ráadásul nem is származott végül Magyarország német megszállásából. A normandiai partraszállás idején mindössze 50 ezer német katona lehetett Magyarországon – nem ezen múlt a háború kimenetele, de ezért kockáztatták az angolszászok számtalan ember életét Magyarországon. Borhi László az angolszász dokumentumok alapján az egész magyar kiugrási politikát megkérdőjelezi. Szerinte felmerülhet, hogy ennél "esetleg célravezetőbb lett volna a németek gazdasági követeléseit tessék-lássék kielégítve megpróbálni kivárni a háború végét". A történész szerint a magyar külpolitika a második világháborúban nem volt abban a helyzetben, hogy befolyásolja az ország sorsát. A magyar külpolitika szinte mindegy hogy mit lépett, annak kimenetele katasztrofális volt, és nem is lehetett más. Magyarország tehetetlen báb volt egy nagy stratégiai játszmában.

figyelemre méltó írások:
példaképünk..
 225. Topi-50  |   Válasz erre2015-08-17 11:48:00 [64.] 


Emlékezzünk! Ha kell, ha nem!

Móricz János kutatásainak összefoglalása

figyelemre méltó írások:
példaképünk..
 224. Topi-50  |   Válasz erre2015-08-09 21:39:51 [65.] 

Lezáratlan múlt – jubileumi magyar őskutatási fórum a Diósgyőri várban


A program főszervezője, Dr. Gyárfás Ágnes, a Bölcsész Egyesület elnöke
a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában kiemelte: a találkozó
egyik fő mondanivalója a Szent Korona volt, amelyre nem tárgyként,
hanem szellemi eszközként tekintenek, mely összefogja, és szellemi
szinten egyesíti a magyarságot. Dr. Gyárfás Ágnes azt a szellemi
tartalékot szeretné közvetíteni, hogy a Szent Koronába
belekapaszkodva, de türelmesen kivárva meg kell keresni azt a
pillanatot, amikor összefogva meg tudjuk segíteni a magyar államot
abban, hogy bízzon a magyarokban, és ne féljen erős kézzel megvédeni
az országot.


"Miskolci Bölcsész Egyesület őskutatási fórumai olyan, sokszor talán
meglepő következtetéseket, válaszokat adnak, amik a hivatalos
történettudományban még nem nyertek teret. Az egyesület azonban éppen
ezzel a küldetéssel, a viták generálásával közelít a történelmi
igazságokhoz – mondta Pfliegler Péter."

Mint az alpolgármester is fogalmazott, a történelem sosem tekinthető
lezártnak, mindig lesz miről nézeteket ütköztetni, s mindig lesz miről
közösen gondolkodni – a magyar őskutatási fórumoknak pedig éppen ez a
célkitűzése.
http://minap.hu/cikkek/lezaratlan-mult-jubileumi-magyar-oskutatasi-forum-diosgyori-varban

A 20. alkalommal Miskolcon megrendezett Őskutatás Fórum fő témája a
turáni népek története és a Szent Korona volt. A nyitó rendezvény
elnöke PhS Bakk István volt.
http://www.hirado.hu/2015/08/09/aranymonostor-es-a-szent-korona-is-tema-volt-az-oskutatas-forumon/

06:00 Vasárnapi újság
http://hangtar.radio.hu/kossuth#!#2015-08-09

figyelemre méltó írások:
példaképünk..
 223. Topi-50  |   Válasz erre2015-08-08 21:51:39 [66.] 
Magyarok!!! Mikor Ébredtek?

sumir egyiptom párhuzam

figyelemre méltó írások:
példaképünk..
 222. Topi-50  |   Válasz erre2015-08-06 23:51:01 [67.] 
https://internetfigyelo.wordpress.com/2015/08/06/a-szlovakok-tajekoztatasara/

figyelemre méltó írások:
példaképünk..
 221. Topi-50  |   Válasz erre2015-07-30 11:15:29 [68.] 


A hunok titkos története teljes film

Mongólia fagyott sírja

tovább >>>


figyelemre méltó írások:
példaképünk..
 220. Topi-50  |   Válasz erre2015-07-30 09:00:12 [69.] 
Őseink kincse

figyelemre méltó írások:
példaképünk..
 219. Topi-50  |   Válasz erre2015-07-29 22:33:18 [70.] 
Felejtésre ítélt múltunk: Az Árpád-vonal.

Felejtésre ítélt múltunk: a Pozsonyi csata.

figyelemre méltó írások:
példaképünk..
 218. Topi-50  |   Válasz erre2015-07-04 19:39:10 [71.] 
Az őshaza. Hol voltunk 35ezer éve?

figyelemre méltó írások:
példaképünk..
 217. Topi-50  |   Válasz erre2015-07-02 20:07:44 [72.] 
EGY MONUMENTÁLIS ŐSTÖRTÉNETI ANYAG !!!

Június 30-tól indul Kozsdi Tamás Youtube csatornáján egy monumentális anyag publikálása több héten át. Egy igen ritka és alapos forrás az egész Föld bolygóra kiterjedően átveszi a magyarok és rokonnépeinek történelmét 12 ezer éven át, - már ami adatot a szerzőpáros 100 év alatt összegyűjtött.



Cholnoky Jenő (20. sz. legeleje) és Szilvay Gyula (20. sz. második fele) professzorok több mint 300 oldalas munkáját olvastam fel töviről-hegyire, hogy minden népre és korra kiterjedően legyen kapaszkodónk és vonalvezetésünk. Mi hogy történt, ki kicsoda?



A mellékelt vázlatból látható, hogy merre halad a mű és miket tárgyal. Minden egyes file 3-12 perc közötti és így naponta átlagosan KÉT fejezetrészt publikálok. Érdemes folyamatosan hallgatni és újrahallgatni. Az anyag impresszumában többet is elmondok, illetve Szilvay előszavából is sok kiderül a műről. Ez egy őstörténeti NYÁRI EGYETEM MINDEN MAGYAR EMBERNEK. (Egész júliusban és még augusztusban is!)




A teljes tartalomjegyzéket csatoltam.

Ha végig hallgattad, talán egyet értesz velem abban, hogy legyen mostantól ez a kiindulópont, amihez hozzáteszünk, amit csiszolunk. Minden magyar ember, akár idehaza, akár a nagyvilágban - és főleg a 21 év alattiak - tudja meg kik a rokonai, honnan származnak és azt is, mi nem igaz a történelmünkből.

Köszönet a hír megosztásáért!

A hanganyag június 30-tól itt jelenik meg és naponta újabbak jönnek a vázlat szerint, augusztus végéig.

https://www.youtube.com/playlist?list=PLUZmY-7kJOAqIyg1dUuw8uK41Xn-...



Kérlek iratkozz fel a youtube csatornámra, hogy minden frissítésről emailben értesülhess!

Ismerd meg a magyarok őstörténetének igazságait és lásd át egyben az egészet!



Elkezdődött!!


Cholnoky-Szilvay professzorok anyagából magyar őstörténeti nyári egyetem több mint 50 napon át!! Hallgasd mindennap az új részeket és lásd át az egész bolygó magyar és rokonnépeinek őstörténetét 5-12 ezer évre visszamenően.


Lehetnek benne hibák, hiányozhatnak adatok, de mint nyomvonal, mint forrás, páratlan munka! Magyarországon - a nagyközönség előtt - eddig nem ismert forrás. Táruljon fel az emlékezetünk újabb ajtaja!!


Köszönöm, hogy ha szólsz róla másoknak is!


Iratkozz fel a Youtube csatornámra, hogy mindennap e-mailben értesíthesselek a friss fejezetekről! A feliratkozás itt: jobb felül a piros "FELIRATKOZÁS"
gombra kattintva. https://www.youtube.com/channel/UCLQoqVgerWmarPCPef5l6Eg/feed


https://www.youtube.com/playlist?list=PLUZmY-7kJOAqIyg1dUuw8uK41Xn-0PhsI




A magyarok történelme a Föld nevű bolygón.
----------------------------------------­-----------
Ajánló egy hatalmas és átfogó munkához, mely június 30-tól a Youtube-on elérhető, hallgatható.

Tömör, átfogó kép egy közel 100 éves budapesti előadássorozat jegyzetekből (prof. dr. Cholnoky Jenő kolozsvári tanár) és prof. Szilvay Gyula hatalmas kutatómunkájából.

A történet onnan kezdődik amikor még 2 holdja volt a Földnek. Aztán a "vízözön" előtti sok évezredből több száz oldalnyi emlék következik, olyan korokból, amikor még a "nyugati" népek, vagy a zsidók, vagy a rómaiak, vagy az árják, vagy a görögök még nem is léteztek. Viszont a Mú és Atlantiszt túlélt magyáknak és rokonnépeiknek akkor már igencsak régi történelmük volt.

A mű a Kárpát-medencét is 12 ezer év távlatában vizsgálja, de tételesen átvéve a bolygón magyar szempontból a Kaukázust, Kashmirt, Nepált, Afganisztánt, Pakisztánt, Indiát, Mezopotámiát, Egyiptomot, stb. Tárgyalva az etruszkokat, a besenyőket, a kunokat, jászokat, a hajdúkat, a kazárokat, a szabírokat, pannonokat, matyókat, "sumérokat", úzokat, föníciai rokonokat stb.

Külön nagy fejezet szól a magyarságról, a népünk összetételéről, a magyar ! mitológiáról, a politikai szerveződésünkről.

A Kárpát-medencét nem egyszer, idemenekülve foglaltuk el, hanem az elmúlt 12 ezer évben sorozatosan és számos törzsünk áramlott ide be, és a hun, avar, magyar "honfoglalás" mindegyike egy soktörzses szövetségi beáramlás, visszatérés volt, ám ők sem üres birodalmat találnak itt.

Cholnoky-Szilvay anyaga átutazta a 20. századot, San Franciscoban adták ki (talán a 80-as években - nincs jelölve). A munka folytatható!!! És folytatni is kell.


Akinek nincs ideje kutatni csodálatos és hatalmas emlékezetünket, annak ez a több mint 12 órányi tömény magyar világtörténelem kellő segítség lehet. De ne várja senki, hogy ez a mű olvasmányos lesz és meseszerűen, Jókai stílusában elregéli a múltunk. Ez nem az a munka. Itt a láncolat, az összefüggés, a kódok jelennek meg, amelyek töménytelen forráson alapszanak. Nem mese tehát. Kódok az emlékezetünkhöz, amelyek jórésze hazánkban teljesen ismeretlenek!

Ha a mű tényleg annyira értékes és jó, ahogyan kutató társaim és magam is találom, akkor jusson el minden kisiskoláshoz és minden magyar emberhez. A mű komoly gondolkodásra és - akár - kutatásra is serkenthet.

Jó szórakozást kívánok!

-----
Munkámat azzal tudod támogatni, ha hagyod végigfutni a videók előtti reklámfilmet, vagy ráklikkelsz bármelyik bannerre a hanganyagban, vagy ha egy következő videómra klikkelsz. A youtube számára ezek a reakciók értékesek, és ezáltal nő a csatornám reklámbevétele. Köszönöm, ha ezzel támogatsz.

Kozsdi Tamás, 2015. június 29.


tovább >>>

figyelemre méltó írások:
példaképünk..
 216. Topi-50  |   Válasz erre2015-06-22 08:35:09 [73.] 
http://www.felvidek.ma/nezopont/publicisztika/40231-gyilkosok-kozt-cinkos-aki-nema

tovább >>>

figyelemre méltó írások:
példaképünk..
 215. Topi-50  |   Válasz erre2015-06-19 18:42:16 [74.] 
A győztesek nem történelmet írnak, hanem pld. madár meséket!

figyelemre méltó írások:
példaképünk..
[előzmény: (213) jpet, 2015-06-15 17:51:28]
 214. Topi-50  |   Válasz erre2015-06-19 12:09:22 [75.] 


Mintha 1920 és 1944 között nem is egy ember állt volna Magyarország élén, hanem legalább kettő, vagy három. Nem utolsósorban a kommunista diktatúra történelemgyárának hatására annyiféle Horthy Miklós-kép él Magyarországon, hogy ember legyen a talpán, aki rendet tud vágni köztük

http://alfahir.hu/horthy_vs_horthy

figyelemre méltó írások:
példaképünk..
[Ezt a hozzászólást újraszerkesztették: 2015-06-19 12:15:16]
 TÖRTÉNELEM (üzenet: 207, Hadsereg)
 
    / 9 
Lista: 
Kép:
Smile:
  

Új hozzászólás írása
  Név :   Jelszó :
  Mail :
  Üzenet:

 Betűszín:  Háttérszín:
 Árnyék:      Parázslás:
BBcode On/Off.    Betűméret:
Url/Kép autokonverzió On/Off.
Aláírás beszúrása
  Kép feltöltés: [Feltöltési max. file méret (byte): 20000]
    Írja be ide a képen látható biztonsági kódot:
Smiley kódok teljes listája
Az oldal 0.014485836029053 másodperc alatt generálódott.

  Cégadatok  |   Felhasználási feltételek  |   Adatvédelem  |   Általános Fórum Szabályzat  |   Médiaajánlat  |   Segítség Partner oldalak
  Netboard Bt. © 2001-2013. E-mail