| Találatok száma: 73 üzenet |
|
|
netkobzos
Tagság: 2009-04-29 11:09:51
Tagszám: #73373
Hozzászólások: 73
|
529.  Elküldve:
2009-06-27 09:08:24 |
[51.] |
Tejváros Budapest
Híres lehetne ha sok tejcsárdája volna. Vagy vannak?
Mennyibe kerül
egy pohár tej
Budapesten?
tejcsárdát
nem látok
sehol sem
a közelemben
mennyibe kerül
egy pohár tej
Budapesten?
ébredj fel Budapest
tejváros lehetnél
egy turista
emlékezetében
mennyibe kerül
egy pohár tej
Budapesten?
a kérdés
felesleges
mert tejcsárda
egy sincsen
netkobzos
|
| |
|
Kezdő  |
|
netkobzos
Tagság: 2009-04-29 11:09:51
Tagszám: #73373
Hozzászólások: 73
|
| 13. Elküldve:
2009-06-26 13:27:15 |
[52.] |
Ez nem megalázás?
Csak tejet kívánok
A tejet kiszorította a konkurencia
Vannak bor termelök
és vannak borozók
de tejcsárdák nincsenek
a tehenek nem jók?
vannak sörgyárak
és vannak sörözök
de tejcsárdák nincsenek
rosszak a tejelök?
vannak vendéglök is
de nem adnak tejet
számüzött lett a tej
tejcsárdák nincsenek!
járok a pesti utcán
kutatok régen már
útközben meginnám
mikor tellik meg a pohár?
netkobzos
|
| |
|
| Kezdő |
|
netkobzos
Tagság: 2009-04-29 11:09:51
Tagszám: #73373
Hozzászólások: 73
|
| 5. Elküldve:
2009-06-26 09:13:19 |
[53.] |
Felfedezettlen források
Több is van amelyek a felfedezésre várnak. Az egyik a földforrás. Mennyit jelent egy jól megmûvelt kert a tulajdonosának?
Ma már sokan
a forrásokat
keresik
a munknélküliek
a szociálist
nélkülözik
a pénz minden
a szociális
juttatások...
a pénz kevés
így kiapadnak
a források
források
vannak!
de nem látják
a föld a kincs
ha mûveled
darabkáját
élelem terem
kis területen
… környezeted
a kerted a forrásod
csak látni kell
ha mûveled
netkobzos
|
| |
|
| Kezdő |
|
netkobzos
Tagság: 2009-04-29 11:09:51
Tagszám: #73373
Hozzászólások: 73
|
| 12. Elküldve:
2009-06-24 09:08:59 |
[54.] |
Szia kincskat! 
Az öszinteséged mindég értékelem. Ha csak símogatnak... abból nem tanulok.
netkobzos
|
| |
|
|
[előzmény: (10) kincskat, 2009-06-22 15:49:01]
|
|
| Kezdő |
|
netkobzos
Tagság: 2009-04-29 11:09:51
Tagszám: #73373
Hozzászólások: 73
|
| 11. Elküldve:
2009-06-24 09:04:40 |
[55.] |
Konfliktuskezelés
A legújabb fejlemény - egy újabb beszélgetés a szomszéddal. Tulajdonképpen a barátai okozták a zajt stb. Végül beszélt velük és megszûntek hozzá járni. És a két szomszéd már köszönni is tud egymásnak.
Sok idegességet szül...
az elsô felvonásban
éjjeli motoszkálás
rongálás a lépcsôházban
- megelégeltem most
és megmondom neki...
beszéltem is vele
de itt be és ott ki
mondom a tulajdonosnak
ha tudna segíteni
az idô csak halad
de nem történik semmi
feljelentem végre
az ég szerelmére
megtörtént, felmondták
kilakoltatni nem tudták
egy új megoldás végre
hátra csak ez lehet
nektek kell elmenni
hogy békét nyerjetek
netkobzos
|
| |
|
| Kezdő |
|
netkobzos
Tagság: 2009-04-29 11:09:51
Tagszám: #73373
Hozzászólások: 73
|
| 9. Elküldve:
2009-06-22 12:50:38 |
[56.] |
Megalázások az ikolában
Bunkó vagy fiam!
Igazságtalan vádakozás?
Termést várnak(elvárások) de a szántóföld mûveletlen.
Vasárnap délelött van. A TV-t hallgatom. Furcsának találod? Persze, de mert a Kossuth Rádiót is sugározza a mûholdon át, hát azért. A Kossuth Rádiót gyakran szoktam hallgatni a TV-ben.
A történethez itt, ami most folytatódik, az is hozzátartozik hogy utáltam a történelmet a gimnáziumban. A mai szemmel ítélve kiváló szakos volt a tanárom és biztos nagyon értékes is amit tanított/vagy amit tanítani/ismertetni akart – ezt megítélni most nem tudom. Az egyik olvasóm a propagandára célzott hasonló esetekben. Lehet, mert a propagandának éppen az a problémája hogy nem tud megkötni - ellenállást kelt az eszemben. Nehéz itt most kimondani az igazat de úgy mondta el az anyagot hogy – hogyha kihívóan fogalmazzhatok most – hogy ne értsem. Persze ez egy igazságtalan vádaskodás egy kitünô szakos tanár ellen de kiélezem a dolgokat hogy jobban megértsed. Talán az volt a történelmi oktatás célja hogy butítsanak vele – ki tudja? - Ez már Balassagyarmaton történt a B Bálint gimnáziumban – ezt is hozzáteszem, de ehhez is visszatérek hogy miért.
Kényes ügynek vélem az egészet, mert az iskolai rendszer szempontjából gondolom/feltételezem hogy a legjobb tanárokat szervezi be a tanításra. De! De, miért utáltatta meg velem a történelmet a...?
A szakmáját kitünôen tudta de nem ismerte – talán azért - az én szerencsétlen képességemet(?) vagy minek nevezzem amikor nem vagyok képes befogadni dolgokat – magam sem tudom hogy miért – tehát felfogni/megemészteni azt amit elôad. - Nem tudom hogy ki agyalta ki ezt a jóhiszemû terméketlen/impotens kiképzést?
- Jó van, te nem álltál azon a fokon, amelyen kellet volna, mondod!
- Ezt nem tudom egyenlôre lenyelni! Hamarosan megmondom hogy miért.
No, de miért kezdtem el ezt a bejegyzésemet most itt, éppen a történelemmel, mert kezdhettem volna a papi papolásoktól kezdve az ugyanúgy érthetetlen mûvészi alkotásokig stb. De amint említettem, a Kossuth Rádiót hallgattam, és ott nem mást, mint egy történelmi adást. - Érted már? A rádió történelmi adása fogott meg olyannyira hogy megindította ezen gondolataimat. Hiszen a történelem egyáltalán nem törvényszerûen unalmas, mint a Biblia is biztos nem az. Mert ha úgy volna elô adva, ahogy azt kellene, akkor nagyon is izgalmas/értékes/tanulságos és mi minden lehetne, amely lekötni képes az embert. - Olvastad a Jézus hegyi beszédét? Hány írástudatlan volt a hallgatója! Ez az igazi mûvészet! És éppen hasonló történt ma is. Nos, most a török idôkröl szólt a beszélgetés, és csak az bosszantott a legjobban hogy vége lett.
Most, erre gondolva, rájöttem arra is hogy a Duna TV történelmi fajú mûsorait máskor is nagyon kedvelem. Rájöttem arra is hogy történelmi analfabéta vagyok a Magyar történelmet tekintve. Söt, ha mát itt tartunk akkor a Mindentudás Egyetem elôadásait is szorgalmasan végig hallgatom. Pedig ezeket éjjel közvetítik. De nem baj, mert a kényelmetlen betegségem miatt úgyis fel kell kelnem éjjelenként, a WC-re menni pisilni. Már kitaláltad úgye hogy prostata kínjaim vannak. Örülök hogy ezt nem sokan tudják hogy ez mit is jelent, amikor az ember borzasztóan álmos, és fel kell kelnie és jó ideig a WC-ben ülnie amíg elôjön a kívánátos mennyiségû vizelet. De miért részletezem ezt is? Hát azért mert ha már úgyis ébren vagyok akkor ott a TV és néha éppen akkor a Mindentudás Egyetem mûsorát sugározzák. Nem kell elhinned de mégis úgy van, hogy kötelezôen végighallgatom... a kérdéseket is, amíg végre elalszom. Na, és ugyanakkor csak csodálkozva bámulni tudom hogy telve van a terem hallgatókkal amelyek arcáról leolvasható az hogy ôk is élvezik az elôadást. Persze tudom hogy nappali vagy esti volt a felvétel de mégis!!! - Egy igazán tanulságos mûvészeti magyar siker ez! Itt Svédben is kellene!
De sok lett itt most a duma és mit akarok tehát ebbôl kihozni? Ez nem közönséges duma és nem is mûvészet ez a jegyzetem, de merészkedem rájönni/rámutatni arra is, hogy nemcsak engem tud megfogni egy érdekes – igazán mûvészi - elôadás hanem sok másokat is.
- De hát azok akik oda mennek azokat érdekli a téma s azért van megtelve a terem is.
- A magyarázat eladó, de én nem vesszem meg. És most már megint visszatérek a magam életében elért tapasztalataimhoz.
Voltak ugyanis tanítóim, akiknek sokat köszönhetek, mert képesek voltak megszerettetni velem pl a fizikát/matematikát stb. Tehát nem én voltam a sors által elitélt lehetettlen buta paraszt és egy mûveletlen palóc. - Érted már? Nemcsak én tôlem függöt az hogy mi lesz belôlem!!! Nemcsak én tôlem függ hogy bunkó vagyok és azon a szinten maradok-é vagy sem! - De ez élmény már a Balassagyarmaton a palócok fôvárosában(?) történt – de miért kerültem oda?
Már ezelött említettem hogy Budapesten voltam kollégista és nem kevesebb mint három gimnáziumba jártam ott. Ez egy külön történelem óra lehetne hogy ez miért és hogyan történt de ezzel nem akarlak kínozni, mert nem tartozik a témához sem. Egyszerûen úgy éreztem hogy Budapesten nem lesz belôlem semmi, mert túl nagyok voltak az osztályok és a tanár hangját is alig lehetett hallani. Még jó hogy a kollégiumba követelték a tanulást/ a leckék megcsinálását de elment a kedvem a tanulástól. Summa summarum átkéreckedtem Balassagyarmatra – mert ez közelebb volt a szüleimhez - és ezt igazán jól tettem, mert olyan tanáraim lettek – kisebbek az osztályok is – hogy megszerettették velem pl a fizikát/matematikát. - Köszönet a Fitos tanáromnak! De a történelmet amint említettem itt utáltam meg. Tehát ha végiggondoltad amit írtam akkor belátod, mint azt én is beláttam, hogy nem vagyok bunkó paraszt. Mert ha vannak képességek amelyek megtudják szerettetni velem az anyagot akkor.... A bunkóság lett így esetemben egy pedagógiai kérdés csupán és nem a sors csapása. - Tudatosodjon ez meg benned is!
A magamon érzett tapasztalataim által tudom most vádolni azokat akik nagy fizetésekkel a zsebükben, szakmailag magasra képzettek de megszerettetni a feladataikat nem képesek. Persze azokat kellene itt inkább vádolni akik megfizetik ôket.
S ha figyelmesen kiolvastad azt amit mondani akartam akkor magadtól is rájöhettél arra hogy mi lenne itt a teendô. Népbutítás vagy felvilágosítás? Miért teszik unalmassá az Istennel foglalkozni a papok, pedig a legérdekesebb dolog lehetne, ugyanúgy a színház/múzeumjárás stb. Itt is az elôadás müvészetét kellene felendíteni. - Miért kell fizetést adni a nem törôdömségnek?
A müvészetekre most ezekben az idôkben kb 50 milliárd forintot költ az állam az adófizetôk pénzébôl. Tehát azt is meg kellene nézni hogy hová gurul a pénz – mivé alakul át? Itt most elôadóképességi konkurenciára lenne szükséges a müvészetek között. A müvészetek több pénzt követelnek „alanyi” jogon. Azért hogy csak büszkélkedni tudjunk az impotent kultúránk ágaival?
netkobzos
|
| |
|
| Kezdő |
|
netkobzos
Tagság: 2009-04-29 11:09:51
Tagszám: #73373
Hozzászólások: 73
|
| 8. Elküldve:
2009-06-22 12:49:05 |
[57.] |
Szia kincskat!
Egy a normalison felüli értelmes vagy! Éppen ezért oilvastam szívesen és gondosan azt amit írtál. Irjál máskor is!!!
netkobzos
|
| |
|
[válaszok erre: #10]
|
[előzmény: (7) kincskat, 2009-06-22 09:39:06]
|
|
| Kezdő |
|
netkobzos
Tagság: 2009-04-29 11:09:51
Tagszám: #73373
Hozzászólások: 73
|
| 4. Elküldve:
2009-06-20 19:22:44 |
[58.] |
A mûvészet a nagy kihívások előtt
De gyenge az akarat
Azt hiszem hogy csak egyszer voltam az operában és azt itt Svédben. Ezért/emiatt azt halottam hogy mûveletlen vagyok. De ha már itt tartunk akkor úgy látom növekszik a mûveletlenek tábora. A magas mûvészi szinten csak mint „csürhének” tartanak nyilván bennünket – lenéznek..., becéznek... , mindegy!
- A templomba járni? - Minek? Egyre kevesebben járnak oda is. A felelet egy sajnálkozás mert hát nem értjük hogy milyen fontos dolog volna az. Hogy miért fontos a megismétlôdô program, magyarázatát sohase hallom pl a TV-ben – végül csak mint egy unalmas színház az is.
- Igazán mondod, hogy nem érdekel a mûvészet...? Az eredmény/válasz, megint egy sajnálkozás mintha egy barom volnék. De miért menjek többször is az operába?
A befektetés röviden a következô: jegyet váltani, betervezni, felkészülni, öltözködni, idôbe érkezni, több óráig hallgatni, ülni, az elvárásokra válaszolni (taps, vastaps) stb. Másnap elmondja az ember fitogtatva, hogy bizony az operába voltunk. A tekintélyünk növekedett egy arasznyit – ez lett a haszna. - Na milyen volt? - Jó volt, igazán megérte!? Ha belém nézek akkor akkor nem maradt bennem semmi, csak az hogy végigunatkoztam a dolgot de azt – az igazat - nem merem kimondani. Szégyenlem hogy bunkó vagyok és mûveletlen, nem vagyok képes értékelni a dolgot – olyan magas ez nekem. A mûvészet is azt akarja hogy büszke legyek hogy az operában voltam és a mûveltek sorába/közé számíthatssam magam. Micsoda farizeizmus?
Erre a diplomatikusok úgy válaszolnak hogy én bizony még nem vagyok operakedvelô és ez is renben van. Mások pedig azok, azaz operakedvelôk, na és? - Sajnálatos vagyok ugyan de a dolog ezzel el van intézve. - A sors kérdése lenne hogy mûveletlen vagyok?
De hát nincs elintézve a dolog és én azt sem akarom hogy itt/így elintézve legyen. Mert csodálatos hogy mit tudnak produkálni a saját hangukkal ezek az operaénekesek stb, no meg az operazene sem rossz itt ott még élvezetes is – vannak áriák amelyeket magam is dúdolgatok. Kiváló teljesítmények elismerem. De éppen ez itt a baj! Mert mi az én részem ebbôl – alulmaradtam!? Csak az élmény s az utána elismerô taps és a mûvészi teljesítmény csodálata? De én többre vágyok! Ès ezt miért nem szabad, miért vonják el tôlem?
Engem mint egy mûveletlen bunkó parasztot a teljesítményeken kívül több érdekel. Honnan kapták(?) ezeket a teljesítményeket a kérdésem? Hiszen nem istenek ezek a mûvészek hogy ezzel a kapacitásukkal/tehetségükkel születtek volna. Tehát engem az az út amely a teljesítményekhez vezetett is érdekel ha már csodálni tudom a teljesítményüket. Hiszen nagyszerûek ezek a teljesítmények de mi a titka annak hogy egy szinész/énekes elérhette ezeket? Meghallgatni az énekeket s a zenét egy élményt jelent ugyan de az élményekbôl már elegem van. A színházon kívül a valóságban is rengeteg az élmény ha az ember annyi idôt tudna szánni rájuk – ami körülöttünk történik - mint a színházban. Sôt ingyen kaphatod ôket. Engem tehát az út is, amely az ilyen kimagasló eredményekhez vezet érdekel.
Már kiskoromban összeszedtem magam körül a roncsos lapátokat, villát és amit találtam az istálló körül, és felálltam egy jukas vödörre ahonnan vezényeltem mint egy karmester az elképzelt zenekaromat, néha játszottam is egyben az „ütôhangszereken”. A Cifra tehenünk volt az egyetlen nézôm amely elismerôen bólogatott és a taps helyett hangot is szolgáltatott az elôadásom közben.
- Nem tudom hogy honnan kaptam az ötletet de nagyon szerettem volna azóta is karmester lenni!
- Csak gyerekes álmodozások ezek, mondod. - Úgy van, de hogyan fejlôdött ki egy valódi karmester pályája? Miért titok ez a számomra még ma is. Az ujjamból szopjam hogy hogyan lehetek karmester ha azzá akarnék lenni?
A mûvészek/karmesterek hallgatnak, de képesek pl arra hogy belém öntsék azt a mesét hogy a gólya hozott. Mert azt is valahol tanítják az elôadásokon persze egy mûvészi módon. Honnan vették volna a szüleim? A kiskoromban ugyanis valójában azt hittem hogy a gólya hozott. De a pap/mûvész tudta hogy ez nem igaz de tekintélyükkel alátámasztva elhittem. Ha egy butaságot ennyire képesek voltak elhitetni velem, akkor miért nem tudnának megtanítani valami hasznosat is?
Mondjuk egy falfirkáló vagyok Pécsen. A Pécs a kultúra fôvárosa(?) akar lenni. De mit tesz a mûvészet a falfirkálók érdekében. Megérteném az egész programot ha pl mûvészeti erôkkel/eszközökkel ugyanakkor megtudnák nyerni a falfirkálókat hogy ne tegyenek ilyesmit, sôt ezekután a város tisztaságának az ôrzôi legyenek. Ez egy igazán kitünô mûvészi eredmény lehetne – gondold csak el; egy falfirka nélküli város; a Pécset a mûvészek példát mutatva az Európának. Micsoda visszhangja lehetne ennek az egész világon. Vagy mondjak más projektet is, pl a mûvészek a jó közlekedésért való mozgalom eredményei?! Nem hiszem hogy több is kell. Itt nem az ötletekben van a hiány hanem az akaratban és a mûvészet gyengeségében. Hasznos értékeket termelni a mûvészet nem tud – nem meri magára vállalni! Saját maga akarja megválasztani a könnyü játékait!
Amikor a mûvészek képességeire gondolok akkor az jut az eszembe hogy náluk van az a titok, hogy hogyan lehet nevelni a közönséget. - Magukat magasra képesek képezni, de mi lesz velem? Itt új môvészetek kellenek, amelyek megfelelnek az új kihívásoknak.
netkobzos
|
| |
|
| Kezdő |
|
netkobzos
Tagság: 2009-04-29 11:09:51
Tagszám: #73373
Hozzászólások: 73
|
| 6. Elküldve:
2009-06-18 12:26:44 |
[59.] |
Megaláztak a szinházban
Bunkó vagok, mûveletlen!
A Mûvészeti élményeimrôl
A mûvészet csak a kiváltságosoké?
- Te bunkó vagy
te buta paraszt,
fogd be a szád
mert okosabb
akkor maradsz!
- Nahát!? - nem fogom be! A helyet kibeszélem magam. Vállalom ha kitagadnak.
Budán a Nyéki utcában a bolondok háza mellett voltam kollégista. Budapestre jártam a gimnáziumba. Egyszer az egyik tanár ott a kollégiumban megkérdezte hogy akarok-e a színházba menni. Volt ugyanis egy jegye – amit ingyen kapott - és amit nekem kívánt adományozni.
- Köszönöm szépen, hát persze, mert egy színházba még sohase voltam.
Tehát elmentem. Csodálkozva vettem észre hogy egy nagyon elôkelô helyet kaptam egészen elöl. Voltunk még ott elöl vagy tizen rajtam kívül.
Örültem amikor vége volt. Nos, egy színházba többet nem megyek gondoltam. S ezért fizetni is, más alkalomkor? Hadarták a szerepüket, semmit sem értettem azaz az összefüggéseket. Csak azt tudtam meg hogy egy kulákot lepleztek le és a körül lett a bonyodalom. És még tapsolni is voltam kénytelen mert ott hajolgattak elôttem, hogy tapsoljak rájuk – mások is tapsoltak.
- Te bunkó paraszt, a vidékrôl kerültél Budapestre és nem volt mûvészi mûveltséged, mondod talán nekem. És úgy igaz, ma már rájöttem arra is hogy még most sincsen.
- De kiknek tartják akkor az elôadásokat, csak azoknak akiknek van mûvészeti mûveltsége – a kiváltságosoknak?! Ez nagyon furcsa élmény volt különösen a proletár diktatúra korszakában.
- Na, jól van ez a Rákosi idejében történt, most már egészen más a helyzet.
- Más?! Az igaz ugyan hogy azóta egy magyar színházban késöbb sem voltam – Svédben is csak egyszer. Itt is hadarták a mondanivalójukat, de megnéztem egypár filmet. A film az egészen más és van amely megfogott. -
- De mi az ami megfogott? - Miért néztem meg pl a Sound of Musik cimû filmet vagy ötször is. - Mert tetszett! Ez a rövid válaszom.
Hogy miért tettszett arra már nehezen tudnék értelmesen felelni. Mint egy mese volt egyszerûen a számomra. A legtöbb filmekkel is úgy volt valahogy. Kikapcsolódni mentem, átélni más helyeket, izgalmas történeteket stb.
- De csak ez lenne hát a mûvészet, minket szórakoztatni? A valóságban sokkal több az izgalomra való ok! Egy kikapcsolódás csupán és valami élmények/érzések átélése? Ez sem rossz hogy van! De én többet kívánok a mûvészettôl! Szabad ilyet?
De késöbb arra is rájöttem hogy másoknak többet adott pl egy film mint nekem. Tanulni tudtak egy filmböl és írígykedni kezdtem a dolgot. Miért nem tanítottak meg engem is hasznot húzni a történtekböl? Vádaskodom visszamenôleg mert nem világosítottak fel azok akik ehhez értettek. Avagy bomba hogy egy bunkó paraszt vagyok és..., de hát miért kirekeszteni engem ebbôl a folyamatból.
A mûvészet csak a különös mûvészeti rajongók számára született? - Mikor lesz egy olyan mûvészet is amely reám is gondol. Pl miért nem megtanulni az elsô segélynyujtást a TV-ben? Nincsenek erre eléggé képzett mûvészek? És sok mást lehetne bemutatni; a csalâdi viszálykodások jogi következményeit, konfliktuskezeléseket és folytathatnám. Rettentôen izgalmas dolgok tele drámai indulatokkal.
Miért nem pl egy kiértékelés a film után. Ugyanúgy színház előtt és után. Elôre szeretném ugyanis tudni hogy mire figyeljek fel. Mit kell látnom amiért elô adják a darabot? Mi a küldetése? Mi a mondanivalója? Mégpedig úgy hogy egy paraszt is megértse. Micsoda mûvészet az amely erre nem képes. - Minek az a mûvészet amikor csak egy kis Budapesti mûvészi kulturált réteg élvezheti a hasznát?! - Most jól beleköptem a bögrébe! - Ha kitiltanak az oldalról akkor tudnik fogod hogy miért.
És kinek kell ezeken az összefoglalókon szerepelni/felelni a kérdésekre ha lehet. Természetesen a mûvészeknek/szinészeknek. Hiszen ôk alakítják a tulajdonképpeni szereplôket. Az ö véleményükre volnék kíváncsi hogy tanulhassak belôle/abból amit elôadtak. Felejenek a kérdéseinkre!
És ha jól tudom akkor regeteg ingyen reklámot is kapnak a kiváltságukért, pl a TV-ben, a mûvészetükért, amely nem képes megértettni velem a lényeget. - Egy bunkó véleménye azonban nem sokat ér! Felejtsd el amit írtam!
netkobzos
|
| |
|
| Kezdő |
|
netkobzos
Tagság: 2009-04-29 11:09:51
Tagszám: #73373
Hozzászólások: 73
|
| 5. Elküldve:
2009-06-17 11:47:13 |
[60.] |
Téged is megaláztak már a súlyod miatt? és neveztek Himalájának??
„Himalája”
A speciális hegymászás indulója.
ref
magas csúcsok
reszkessetek
mert négykézláb
lemozogni
szándékozom
a csúcsértékemet
kezdôdjön a
csúcstámadás
itt van akarat
letornázom
a sok kilókat
talán másnak
más a vágya
engem izgat
a tükörben...
új látványa
ref
itt nem a szó
a tettek élnek
volt riadó
az egészségem
már úgy látom
kicsattanó!
Palóc Fi
|
| |
|
| Kezdő |
|
netkobzos
Tagság: 2009-04-29 11:09:51
Tagszám: #73373
Hozzászólások: 73
|
| 3. Elküldve:
2009-06-16 09:18:46 |
[61.] |
Veszekedés verekedés
--------------------------------------------------------------------------------
Ezt sehol sem tanítják – nincs köze a kultúrához.
Társkapcsolatok. Ha veszekedsz akkor gondolj arra...
Legalább mentsd meg a gyermekedet!
Az elsô szabály: A gyermek előtt ne veszekedj! A társkapcsolatokat nem lehet gyógyítani hanem csak kezelni tudni. Sajnos ezt sehol sem tanítják! Ezért...
Ha van privát ügy
a veszekedésed
legyen az;
a számláját is
tarts meg
magadnak
ha veszekedsz és...
nem látod a
képzett sebet;
mégis ott van
mert megkínoztad
már a gyermeket
A veszekedés olykor gyermekkínzásnak is minôsíthetô!
Ezért kell kontrolt gyakorolnod amíg megnyugszol és a veszekedô társad is amíg nyugodtan kettesben kibeszélitek a dolgaitokat és megegyeztek. Ez azért is fontos mert a gyermek előtt való veszekedés a gyermek személyiségét is érinti sôt ha tartós a... néha meghatározza.
Te is voltál gyermek de már elfelejtetted, ha olyan szüleid voltak akik biztonságot tudtak teremteni a környékükben a családban, micsoda nagy haszont jelentett az a számodra. A gyermek is azt keresi a szüleinél: biztonságot, jóérzést. Ha ebbôl a miljôbôl kiszakítják – márpedig azt teszik ha veszekedést hall – mert akkor elveszti/úgy érzi, a létezésének a talaját. Az a félelem fogja úrrá, azért fél hogy a család szétesik majd és a feszült légkörben ezáltal elveszti létének a biztonságát.
Sôt magát okolja majd a történtekért, ha nem is a gyerek miatt történt a veszekedés. Persze még jobban ha róluk van szó a heves értelmetlen vitában. Ilyenkor magukra venni képesek a mindkét veszekedô fél együttes kínjait – micsoda megterhelés!
Ha ezekután mégis megtörténne a megegyezés/kibékülés azaz a veszekedés után akkor a gyermek gyakran nincsen jelen. Talán azért mert egy intim vagy más ismeretlen módon történik a dolog, ekkor azt hiszik/hihetik a gyermekek, hogy a konfliktus álandósult.
Tehát gyakran átélik magukat a konfliktusokat de azt, hogy hogyan történt és mikor, a megbékélés kimarad az életükbôl, mert ez talán titokban pl egy szexuális aktusban is történhet.
A veszekedés így alapjaiban gyengíti/megrendítheti az önérzetüket és a bizalmukat a szociális életükben a jövôben, mert akkor lesz jól megfigyelhetô/nyilvánvaló. Még attól is félhetnek hogy az otthonukba kérjék eljönni a társaikat attól félve hogy ôket is érinteni fogja a szomorú/kínos/feszült otthoni atmoszféra.
Végül tehát ha összevesztek néha, mert biztos hogy megtörténik majd; akkor gondoljatok arra hogy ne a gyermekeitekre sózzátok a konfliktus számláját.
netkobzos
|
| |
|
| Kezdő |
|
netkobzos
Tagság: 2009-04-29 11:09:51
Tagszám: #73373
Hozzászólások: 73
|
| 187. Elküldve:
2009-06-15 13:51:42 |
[62.] |
Istenem segíts!
- palóc nóta -
ref
Nem vagyok elégedett
az én Istenemmel
mert úgy gondolom hogy
hogy segíthetne engem
rossz irányba haladnak
a földön a dolgok
ma már semmi sem szent
ide oda botlok
Istenem jaj segíts
hiszem hogy létezel
de miért van az hogy
te nem hiszel bennem!
a panaszom hozzád...
a hatalmadat lesem
de miért van az hogy
te nem hiszel bennem
az Istenem vagy vallom
de hová bujtál el
és miért van az hogy
a hitem tünik el
Istenem hát hol vagy
szivemböl szeretlek
de miért van az hogy
hogy mégsem ismerlek
Palóc Fi
|
| |
|
| Kezdő |
|
netkobzos
Tagság: 2009-04-29 11:09:51
Tagszám: #73373
Hozzászólások: 73
|
| 571. Elküldve:
2009-06-13 16:33:48 |
[63.] |
Leánykérés
palóc nótákból
ref
a házasság
egy szövetség
elfogadom
semmi kétség
te lettél a
szívem vágya
a házasságunk
az szent marad
az Isten által
is megáldva
a házasságok
széthullanak
és mindketten
önmagukért
hadakoznak
a misszióm
egy passzió
itt megtérés kell
mert szeretni
az lenne jó
tudom jól hogy
ez nem óvoda
de világunk
fénysugara
jár majd oda
Palóc Fi
|
| |
|
[válaszok erre: #572 #592 #593 #615]
|
|
|
| Kezdő |
|
netkobzos
Tagság: 2009-04-29 11:09:51
Tagszám: #73373
Hozzászólások: 73
|
| 8. Elküldve:
2009-06-12 18:46:57 |
[64.] |
Válságos idôk
- Palóc nóták -
Válságos idôk
nincs fegyelem
banánt lopni
törvénytelen
refr
Banánt loptak
nagy a nyomás
a bugyi alatt
megtalálták
lett óriási
csodálkozás
veszélyben vannak
a vállalatok
meglopják ôket
a kicsik s nagyok
refr
a nagy tolvajok
elfutottak
elképesztô
hogy mit tudnak
refr
hogy mi történik
a fejekben?!
hát belekakilt
a szemérmetlen
refr
Palóc Fi
|
| |
|
[válaszok erre: #9 #10]
|
|
|
| Kezdő |
|
netkobzos
Tagság: 2009-04-29 11:09:51
Tagszám: #73373
Hozzászólások: 73
|
| 186. Elküldve:
2009-06-09 11:32:43 |
[65.] |
De legalább nem voltam gyáva!
A megalázás mélységére süllyedtem?
De gyáva nem voltam
Mi történt tulajdonképpen?
Ha csak rápillantunk a történtekre akkor azt látom hogy a lányom férje (családos két gyerekkel) egy csinos növel beszélget. A lány anyja és a felesége is ott van – s a beszélgetés a vendégeim között, mert többen vannak teljesen nyilvános. Ebben a történetben eddig nincs semmi különös.
De ha ott vagy s a közelben és azt veszed észre hogy a kettô aki a beszélget már egy órája van elfoglalva azzal, aminek szerintem valami különös oka lehet, tehát végül odamegyek és megkérdezem?
- Hát itt mi folyik?
- Csak beszélgetünk, semmi különös.
Várom akkor hogy tovább beszélgessenek, de mindketten egy szót sem szólva eltávolodnak.
Nincs jogod beleszólni
- Mi történik tulajdonképpen? Ezt kérdezi pl a tanár ha lát valami különöset amire felfigyelt és odamegy a fickókhoz. Nem elvárható hogy egyenes választ kapjon.
A szituációk tömkelege errôl szól. Pl látunk valakit hogy firkál a falra. Ha merünk odamegyünk és megkérdezzük. - Nos, mi történik itten? - Semmi, jön a válasz! Rajtaütöttünk tehát! Nem lehet elvárni hogy helyes választ kapjunk. Sôt, most mi lettünk a hibásak/megaláztuk ôt, mert ehhez szólni nem volt semmi jogunk. Az emberi természet itt olyan hogy nem vallja be/ismeri el a bûnét hanem visszavág. - A megalázások gyakran azonnal visszavágnak! Mert mi közöd hozzá! A tettenérés egyfajta megalázásnak fogható fel. A nyilvánosan történô folyamatokba való belekötés lehet
a. egy félreértés, amit azonban azonnal tisztázni lehet, de lehet az is hogy
b. az érintettek igazából is érintettek, tehát érzik is ezt.
Talán ez történt nálunk.
Megcsináltam a balhét
A folyamat vége az lett hogy megszakadt a kapcsolat. Nyilvánvaló hogy a közbelépésem kapcsán lett így. De ezt én nem kívántam sôt gyûlölöm a rokonságon belüli ellenségeskedéseket. Most
1.hiba az hogy szóltam
2.hiba az hogy hogyan csináltam
3.hiba az hogy feltételeztem valamit
4.hiba az hogy feltételeztem valami rosszat
- Kínos az ügy! Hogyan helyrehozni az ilyet?
Semmi közöm hozzá?
Mit lehet mondani errôl. Miért lett olyanná a helyzet hogy most nehéz helyrehozni? Ha mint polgár beleszólok egy firkáló fiatal mûveleteibe már ekkor kétféle lesz a nézet/vélemény amely összecsap.
a. semmi közöm hozzá
b. polgári kötelességem beleszólni
Tehát már az ilyen esetekben is kételkedhet az ember, különösen ha egy izmos fiatal piszkosít. De tegyük fel hogy most a saját házamat firkálja, akkor
a. közöm van hozzá amit tesz, mert a saját házam falait firkálja. ebben az esetben a firkálás mûvelôje nem mondhatja azt hogy semmi közöm hozzá. Tehát a sajátomon/és azon belül természetesen.
a. közöm van hozzá méghozzá jogom is
b. buta vagyok/volnék ha nem szólok, ha hagyom/hagynám/csak nézném hogy mi történik. Ha nem szólok tehát megengedtem.
c sôt felelôségre is akarnám/szeretném vonni a károkozót.
Tehát megváltozik a helyzet ha a portámon történik valami. A helyzetet bonyolítja, azonban ha egy jó barátom fiát látom firkálni a házam falát. Ha rászólok és az apja is látja/hallja már komplikáltabb lesz a helyzet. - De miért nem szól az apja ha látja?
a. nem az én dolgom mondja nekem az apja, a nevelés az ö feladata és azután megsértôdik...
b. szólok mert jogom van ugyan megvédeni a ház falát a károsítástól de
c. nem akarok balhét hanem elvárom a bocsánatkérést s ha nagy lett a kár akkor a kártérítést is.
Már közöm van hozzá
Mit lehet tenni ilyenkor? Nem szabad libát alkotni az egyik tollból kifolyólag! Persze nem olyan buta az ember hogy ne értene ilyet. A gyermek csak 11 éves és a házat is fel gyujthatja mint én is, majdnem azt tettem egyszer a szomszédnál. Amikor az ól mögött raktunk tüzecskét a társammal. Nemis és akartam hanem a társam volt a kezdeményezôje. De mindegy! Ez sem ment észrevétlenül tovább mert úgye a füstöt észrevették a felnôttek és eloltották a tüzet mielött megtörtént volna a nagyobb balhé.
a. de 11 éves korom ellenére is felelôs lettem és emiatt
b. rettenetesen kikaptam az apámtól
A mai fiataloknak fogalmuk sincs hogy hogyan nevelték akkoriban a palóc gyerekeket. Ha otthon történt volna akkor legfeljebb a nagyanyám fenekelt volna el ami elviselhetôbb lett volna. De most a szomszéd portáján tettem azt..., tehát
a. amit otthon talán szabad azt nem biztos hogy szabad másutt is
b. söt, másutt engedélyre is van/lehet szüksége az embernek. Engedély nélkül jöhet a balhé.
Az én ügyem nagyon kényes
Lehet, miért ne lehetne, hogy ezt amit otthon akkor megtanultam azt akarom megvalósítani itt a saját portámon is. Ezért vagyok olyan gondosan ezt kihangsúlyozó ebben az ügyben. De az én ügyem ennél is komplikáltabb mert ugyanakkor kényes is. A megcsalás gyanakvása önmagában is bûn lehet/egy nagy megalázás.
a. a megcsalás gyanakvása a saját portámon is bûn lehet
b. ehhez akkor talán jogaim sincsenek, vagy mégis vannak?
c. csak az a tény hogy kellemetlen érzéseket kelt a dolog, nem hatalmaz fel hogy közbeszóljak?
Kényes a helyzetem.
Mit hozhatok fel tehát a mentségemre? Választanom kell
a. jóváhagyni a kurtizálást(?), megmarad a béke mint ezelött, de nem a szivemben.
b. az igazságot terelni az elôtérbe
c. tehát vállani a balhét, de hogyan ebböl kimászni?... hogy a... is megmaradjon.
Azt hiszem hogy gyakran gyávák vagyunk
Gyakran a békességet választjuk, mint az a lányom teszi most. De kit tuja hogy jót tesz e? Vannak nôk tudom akik ilyenkor kirúgják a balhét és nem tûrik azt hogy... – én is azt szeretném - hogy a férjük a saját szemük láttára vagy titokban megcsalja ôket: fizikálisan vagy mentálisan!
De vannak olyan asszonyok is akik látszólag eltûrik a férjük kurtizálásait.
a. ha ezt egy közös megegyezés alapján tûrik, akkor OK!
b. a nô szenved és tudja mi történik, csak külsôleg nem protestál. De bensôleg utálja a dolgot de a békét választja. - De vajon béke ez? Az egészségét is veszélyezteti...
Megtettem a balhét, még nincs béke. De azt érzem hogy legalább nem voltam gyáva.
netkobzos
|
| |
|
| Kezdő |
|
netkobzos
Tagság: 2009-04-29 11:09:51
Tagszám: #73373
Hozzászólások: 73
|
| 185. Elküldve:
2009-06-05 14:45:13 |
[66.] |
A megbocsájtás elmélete – a természet ereje
Igen nehéz
néha nagyon
néha sohase
megbocsájtani...
nem tudom
a legtöbbet azonban
biztosan lehet
a feloldást megteszi
maga a természet
És ez így is van!
A természet bennünket arra tanít/kényszerít hogy megbocsássunk. A megbocsájtás iránti vágy bennünk egy természeti erö amely nem hagy megnyugodni, ha hézag van valahol, késztetvén arra..., amíg valahogy végre mégis megbocsájtunk/vagy feledünk. Méghozzá néha, teljesen a feltételek megvalósításának a követelése nélkül is.
Ezért van az, hogy, mint ahogy azt egyik olvasóm is megjegyezte: Önmagunkért is kell hogy megbocsájtsunk. - Erre most nem tudok egy jó szavat használni.
Ezt teszi a természet is – bizonyos értelemben
Ha tagadod is az Istent, aki a megbocsájtás szükségességét szajkolja, akkor a természetböl is ugyanazt tanulhatod – amelyet az Isten alkotott, de mindegy most ha nem hiszük – azaz hogy a természet is tud megbocsájtó lenni.
Erröl sokat lehetne szónokolni. Hányszor bocsájt meg nekünk a természet? Rengetegszer! Az egyik versemben is kifejeztem a természet ezen egyik jó tulajdonságát pl a feledési képességünk természetében mutatkozva. Mennyi bosszúságot amit megszereztél a télen, amelyeket most valahogy ha megtekinted a sok szépet..., elhalványulnak.
De ha csak a testedre gondolsz, mert az van a legközelebb, akkor fogalmunk sincs – habár már tudunk róla – hogy szervezetünk mennyi támadást pl italfogyásztás/cigizés egyébb támadásait oldja meg a számunkra, sokszor megbocsájt tehát és elviseli a büneidet amíg végre feladja és visszatámad. - Mi is ezt tesszük naponta, megbocsajtunk mert csak így képzelhetö el az együttélés.
A papok is...
szerintem a természet erejével – gondolom - oldanak fel büntudatot. De mégis legjobb lenne ilyenkor azzal kibeszélni a dolgot akit megsértettünk vagy aki megsértett bennünket.
A gyónas ellen sincsen kifogásom ha müködne. Mert hallottam már ilyesmikröl nem egyszer
„...hagyjuk meg a katolikusoknak a gyónást, mert az igazán képmutató dolog, amit tesznek, az önámítás, s a sok bűn után jöhet megint a következő bűn és gyilkosság, stb.”
A gyónásról csak laikus elképzeléseim vannak. Bünbevallásról és bocsánatadás folyamatáról halottam. Valamit itt még sem értek. Nem akarok ítélkezni de megitélni dolgokat szabad.
A gyónások jelentösége amint láthatjuk jelentéktelen és nem játszik nagy szerepet a társadalom szempontjából. Ha nagyon fontos lenne akkor biztosan jobban tudatosítaná is ezt a katolikus vallás a saját hivei számára is. A pap közbenjáró szerepének a szükségességét pedig egyszerüen nem értem.
Van egy közbejárónk tanultam
a büneink esetében a Jézus Krisztus. Ha ez így van akkor minek a pap? De sokan talán úgy érzik hogy rossz viszonyban vannak a Krisztussal ezért tehát elmennek a paphoz aki helyettesíti a Krisztust. - Így van valahogy?
Sajnos elképzelhetô
hogy az is megtörténik, hogy a pap feloldja a bünöst a büneitöl de a bünözés mégis megy tovább. Az a „tény” hogy az Isten ilyenkor a pap közbenjárásaval mindent megbocsájtana szöget üt a fejembe. Buta palóc vagyok mondják de ezt mégis hogy értsem?
Egy párhuzamos igazságszolgáltatásról van itt szó? Tehát ha a pap megtudja hogy gyilkos valaki akkor nincs szükség a törvényszék elé vinni a dolgot? Ha az Isten megbocsájt akkor az már többé nem szükséges? - Kivonná az Isten a gyilkost a törvényszék elöl?
A természet sem
bocsájt meg mident, hanem a kirívó esetekben alaposan visszavág. Ezért is jöttek létre a természetvédelmi közösségek hogy védjék/tudatosítsák a természeti károkat az ember támadásaitól. Ha az ember erösen támad/nagy károkat okozva – a természet visszavág és jelzi talán hogy megbocsájtok ugyan, de a következményeket mégis viselned kell. A természet elleni bünözés hatásaitól nem szabadulhatunk meg könnyedén. - Másképpen van ez azonban az emberi viszonyokat vizsgálva?
Azt hiszem
hogy az Isteni megbocsájtás lényege is ez. Azaz az Isten megbocsájt ugyan de amit elrontottál annak a következményeit viselned kell. De ettöl megtanultunk futni amikor a felelöségvonás következne amiatt hogy elöidéztük a bajt.
De, tanulni lehet tehát a természettöl – azt hogy nem lehet mindég elfutni, vagy talán másra terhelni a dolgot - de nem tudom hogy ezt lehet-e tanulni a paptól. Mert úgy gondolom hogy az Isteni megbocsájtás nem szabadít meg a bünözés következményeitöl és annak a kárnak amit létesítettünk annak hatásaitol. - Ha meggyóntál teljesen megszabadulva érezheted magad? Hiszen a kár amit lésítettél megvan.
Nagyon elcsodákoznák ha így lenne. De erröl a katolikusoknak kellene nyilatkozni. Nagyon furcsa lenne ha a pap megszabocsájtaná a bünös büneit és méghozzá a büneinek a következményeitöl/felelöségétöl/adóságától is. Ilyen Isten nem létezik aki ezt a pap által megtenné, hiszen akkor legalizálná a bünözést. - A rendes embereket mindég elkiséri a felelöség de a bünözöket nem – ha meggyóntak?
Kegyelem néktek.
Lehetnek azonban esetek amikor az Isteni törvényszék megmenti a bünös embert a bünei következményeinek a felelöségétöl is, de ilyenkor kegyelemben is részesíti a bünöst. A természetben nincsenek ilyen folyamatok de az Isteni világában elképzelhetö.
De a kegyelemnek vannak feltételei és aki abban részesül az már nem bünözik tovább.
Itt Svédben is van egy gyilkos aki kegyelmet kér hogy megszabadulhasson, de nem könnyü megkapni azt. Mert úgye meg kell javulnia olyannyira hogy megbízhassanak benne hogy nem bünözik tovább ha a szabadlábra helyezik. Ez csak természetes a mindenki számára. Az Isten sem butább mint hogy megkegyelmezne és úgy, hogy a bünös megkönnyebülve folytathatná a bünözések útját. - Muszáj az hogy legyen... amikor nincs kegyelem.
Ezért félünk annyira a természeti katasztrófáktól is mert tudjuk hogy a természetben nincs kegyelem. Ha felborítjuk az egyensúlyt akkor...!
S ha valaki csak a megbocsájtásban részesült akkor a bünösnek a következmenyekkel/a megmaradt felelöségéröl is számolnia kell. Sokan a lekiismeretükkel bajlódnak emiatt. A megtett károk tudata, az adóság halmozódik, keserves lesz az életünk stb. Azoktól nincs menekvés még ha megpróbálunk futni is, elkerülni az igazságszolgáltatást is stb.
Arról persze tudomásom nincs hogy a pap kegyelmet is osztana a meggyóntaknál. Megbocsájtani lehet ujra meg ujra de kegyelmet osztani azt nem mert akkor a bünözéssel szövetkezne a pap és ebbe belekeverné az Istent is.
netkobzos
|
| |
|
| Kezdő |
|
netkobzos
Tagság: 2009-04-29 11:09:51
Tagszám: #73373
Hozzászólások: 73
|
| 184. Elküldve:
2009-06-02 13:21:10 |
[67.] |
Az emberek elfelejtik...
Nem csak a politikusoknak találták ki
Napozok és
élvezem a
kincses melegét
elültettem
a krumplit
a virágzó kert
is nagyon szép
- Miért jó feledni?
kérdezem itt...
az Andi fiamat
- Mert van
mit okolnod,
kapom azonnal
a választ.
jól ismer:
s ezért én most
igen jót nevetek;
arra is jó,
mondom neki,
hogy megkönnyít
viselni terheket!
elfeledtem hogy
tegnap még itt volt
a kegyetlen tél;
de most hol van?
mint a mesében
volt és nincs
az emléke alig él
és a szönyeg alá
sem kellet söpörni
a téli gondjaimat.
a tavasz elhozta...
a feledésbe kerülve
- köszönet a feledésnek -
hogy azok elmúltak
milyen jó dolog ez
hogy van feledés?
s ha voltak terhek
nem kell
meg bírkózni velük;
feloldotta öket a tavasz.
végre megpihenhetek!
netkobzos
Az ember legtöbb problémait a természet oldja meg. - Netkobzos
|
| |
|
| Kezdő |
|
netkobzos
Tagság: 2009-04-29 11:09:51
Tagszám: #73373
Hozzászólások: 73
|
| 183. Elküldve:
2009-05-31 21:24:34 |
[68.] |
Változások – a paradigmaváltás korszaka
„A mai ember a jövötöl vár el mindent.” - Reinhardt Koselleck
Paradigmaváltás - tünetei
Hallom mondják hogy itt nagy változásokra volna szükség, egyfajta paradigmaváltásra. Szerintem nemcsak kellenne, hanem mi most e folyamat talán a kellös közepén vagyunk. Az 56 forradalom volt talán a kezdete, folytatódott majd a magyar határnyitással, utána a Berlini fall leomlásával más hátárok sorjában omlottak le stb.
Ugyanis az történik hogy sodródunk és követeljük/elvárjuk hogy változások történjenek – a változásokban rejlik a jövöbe vetett hitünk. - Semmi sem jó úgy ahogy van! - Semmit sem jelent az sem hogyha sokan vannak akik nekifeszülnek a változásoknak. Mások úgy érzik hogy lemaradnak.
A változások iránya
Valahogy úgy érezzük – a változások ellenére - hogy itt még sokáig nincs valami rendben. Egy csoport fehérgalléros képes volt válságot okozni az egész világon, ez egy a paradigmaváltás folyamatának a jele. A valódi okokat nem ismerve nem lehet egy hatásos terápia sem – hiányzik a közös irány.
Ugyanakkor rádöbbenünk arra is hogy az ami kevés volt az nincsen. És az amiböl kevés van azt is elherdáljuk. Egyszerüen nem tudunk gazdálkodni(az egészségünkel sem), de már sokan ráébredtek arra hogy kellene csak nem tudják hogy hogyan. Több tudásra van szükség mindenütt.
Most hallom hogy ha jön a pénz a házhoz, akkor azonnal megy is a szerencsejátékokra stb. Nemcsak a fehérgallérosok okoznak válságot hanem a család tagjai is. Sok család is válságban van és ezért a gazdálkodás szükségességére kell hogy ébredjen.
A politikai érdekek
A politikai érdekek eddig osztogatással megtudták oldani a hatalmi törekvéseket de most oda jutottunk hogy egyszerüen nincs mit osztogatni. A hatalom megrendült stb és ez i a pradigmaváltás egyik jele. Ez a kialakult helyzet/válságos idök, elkerülhetettlen volt, mert végül, csak fogyasztani
nem lehet. A politikát is érdekelni fogja a jövöben a népnevelés.
Döntések sokasága a népnevelésben
Az emberek ujabb és ujabb (politikai/gazdasági/erkölcsi stb) választások előtt állnak és gyakorolják a dönteni tudást. Sokszor kaotikusnak tünik a dolog – pl a politikusok civakodása - de a lényege hogy gondolkodásra késztet.
Pl a különbözö pedagógiák/iskolák felépítése is érdekelté teheti a családokat az iskola választásában. Itt lehetne még sok példával kiegészíteni a témát amikor dönteni kell.
Az alternatívák nem egyenlöek tehát megkell tudni a módját hogy jól választani. Ennek a véggredménye az lesz hogy a valóságban kitünik majd az ami jó választás/döntés volt. Mások is követhetik ezekután a példát.
Olyan sok lett és lesz az alternatíva hogy itt már nem lehet szolidaritásról – a régi értelemben – beszélni sem.
Sokan ellene vannak de...
A változások elkerülhetettlenek ha megértjük azt hogy a paradigmaváltás sodrában élünk. Az elleszegüléseknek az az egyik oka hogy csak a megváltozott körülmények után tudjuk valójában megitélni hogy helyes-e volt a választás/módosítás vagy sem. Nem tudjuk megitélni elöre a következményeket de ezt is meg kell próbálni.
Tehát ez a sodródás veszélyeket is foglal magában. Kevesebb lesz a pénz az elesetteken segíteni. Már most is úgy van hogy nagyobb figyelemmel kell kísérni hogy hogyan cselekszünk – ugyanis a következmények sokszor kiszámíthatattlanok. Az ilyen helyzetben lesznek súrlódások és lecsúszások. Az életvitel viseli majd mindjobban a következményeit.
A jövökép hiánya
A rendszer tehát változik és változni fog most már egy változó elvek alapján. A szociális logikában történnek a megszokottak helyett új változások. Mint példát említem itt a dohányosok jogai helyett a nemdohányzók védelme kerül elötérbe. Úgy pl a privát kérdések társadalmi kérdéseké válnak stb.
A nép azt kérdezi hogy miért nekünk kell megsínyleni a globális válságot stb. A nép a kezébe akarja venni a sorsát. De a jövökép hiányában mégis kétséges a kiút. - Eddig csak azt érezzük hogy örlödünk.
netkobzos
|
| |
|
| Kezdő |
|
netkobzos
Tagság: 2009-04-29 11:09:51
Tagszám: #73373
Hozzászólások: 73
|
| 182. Elküldve:
2009-05-31 21:12:04 |
[69.] |
„Te barom!” 
Puskával megörizni egy férjet nem lehet
Mondhatnám neki
- Te számár! Te ökör!
- Te barom!
de nem mondom,
hiszen példás
feleséged van
az erényével tündököl
mondhatnám igazán
mert valódi érzések;
de ugyanakkor
sajnálom is öt
mert feladja azt
amiért eddig
példásan épített
ugyanakkor mondom
hogy: puskával
egy férfit megörizni
nem lehet
hadd fusson...!
egy idegent a családba
megörizni nem lehet
netkobzos
|
| |
|
| Kezdő |
|
netkobzos
Tagság: 2009-04-29 11:09:51
Tagszám: #73373
Hozzászólások: 73
|
| 22. Elküldve:
2009-04-29 11:52:06 |
[70.] |
A homeopátiás gyógyszereket ajánlom.
A feleségemnek volt ez a tavaszi fajta náthája. Stuttgardban kötöttünk ki az ottani kórházban.
Mercur sub. d.12 -es homeopátiás gyógyszer kapott. A náthája eltünt - maga sem hitt a gyógyszerben de kipróbálta.
|
| |
|
[válaszok erre: #23]
|
|
|
| Kezdő |
|
netkobzos
Tagság: 2009-04-29 11:09:51
Tagszám: #73373
Hozzászólások: 73
|
| 2149. Elküldve:
2009-04-29 11:30:58 |
[71.] |
 Köszi! Erre igazán kíváncsi vagyok!
netkobzos
|
| |
|
|
[előzmény: (2122) gaqum, 2009-02-05 19:08:31]
|
|
| Kezdő |
|
netkobzos
Tagság: 2009-04-29 11:09:51
Tagszám: #73373
Hozzászólások: 73
|
| 2. Elküldve:
2009-04-29 11:25:55 |
[72.] |
Ha megalázott valaki akkor mit teszel?
|
| |
|
[válaszok erre: #3]
|
[előzmény: (1) netkobzos, 2009-04-29 11:15:34]
|
|
| Kezdő |
|
netkobzos
Tagság: 2009-04-29 11:09:51
Tagszám: #73373
Hozzászólások: 73
|
| 1. Elküldve:
2009-04-29 11:15:34 |
[73.] |
Az egézségünk érdekében a kapcsolatok területén
|
| |
|
[válaszok erre: #2]
|
(TÉMANYITÓ)
|
|
| Kezdő |
|
|
