Gondolatok a balácai romkertben (üzenet: 3, Tudomány) |
|
|
|
Topi-50
Tagság: 2006-06-13 16:29:32
Tagszám: #31643
Hozzászólások: 5406
|
8.  Elküldve: 2010-03-10 11:59:06, Gondolatok a balácai romkertben
|
[1.] |
A Nagy Testvér elrendelte a holokauszt törvényt.
Beteljesedett Orwell 1984-e: Big Brother ( gyengébbeknek: a cionizmus vezetői) hazánkban is elérték, hogy büntethető legyen az, aki kétségbe vonja a holokauszt megtörténtét.
A döntés igen felháborító, mert igazságtalan, és ellentétes az Alkotmánnyal is, mivel a magyar Alkotmány is rögzíti a lelkiismereti- és szólásszabadságot.
A törvény hatályba lépése számos kérdést vet fel, amire sokan talán nem is gondolnak.
Magam amatőrként évek óta kutatom a zsidóság, és a világuralomra törő cionizmus történelmét. ( Vigyázat: nem szabad a kettő mellé egyenlőségjelent tenni, mivel sok zsidó nem vallja a cionizmust, és ellene van Izrael létjogosultságának is.!).
A világtörténelemben számos népirtás volt eddig, és a legtöbbet maguk a zsidók követték el.
Isten a Bibliában, a Tórában jelentette ki hogy a zsidóság kiválasztott nép. Sajnos a zsidók ezt a papi szolgálatra való kiválasztottságot azóta is félreértelmezik, hiszen kisebb időszakokat leszámítva, nem Isten szolgáiként éltek, hanem a mammont, a pénzt, és a hatalmat imádták. A zsidók mióta léteznek, világuralomra törnek.
Ez kezdettől így van, és ez az emberiség számára végzetes következményekkel járt.
A világnak van egy problémája, amelyről csak kevesen mernek írni, és szólni. Aki ír, és szól róla, az könnyen a börtönben találja magát. De ha nem is zárják be, elveszítheti vagyonát, és a becsületét is. A probléma, amelyről nem illik beszélni, a zsidó kérdés. Erről csak zsidók beszélhettek minden időben, mert ha ők beszélnek róla, akkor minden az ő igazukat szolgálja. Más véleményt lesöpörtek az asztalról, és az illetőt meghurcolták. Ez terror, a javából! A fájó az, hogy ehhez a keresztény egyházak is csatlakoztak, ők is zsidók pártján álltak szinte minden kérdésben. A zsidók olyanok voltak a világban, mint Indiában a szent tehenek, akiknek mindent szabad, még akkor is, ha az a cselekedet a közösség kárára szolgál.
Aki meg merte kérdőjelezni a zsidók igazságait, és cselekedeteik hasznosságát, vagy akár Izrael léthez való jogát, azt bíróság elé állították. 1984-ben éltünk, több mint két évezrede!
Orwell írta le ezt a szörnyű utópiát, már 1944-ben, és jóslata hamar valósággá vált. A világot uralók már a II. világháború után GONDOLATRENDŐRSÉGET, és VILÁGCSENDŐRSÉGET állítottak fel, hogy kizárják a közéletből azokat, akik az igazságot és az azzal járó szabadságot követelik. Az emberiség és az egész kulturált világ ennek a világterrornak az igájában senyved, csak sokan, akik elbutultak a multikulturalizmus, és a Carpe Diem dőzsölésében már nem is látják a valóságot. Csak fogyasztanak, és fogyasztottak: drága ruhákat, finomabbnál finomabb ételeket, autókat, nőket, italokat, és mindent, amit a pénzük és a Nagy Testvér megengedett.
Csak egyet nem lehetett senkinek: ismerni a valóságot, és a történelmet. Pedig, ha ismernék volna a történelmet, talán okultak volna belőle.
Hitler, és Rosenberg is téves úton járt, amikor a zsidó kérdést faji alapon közelítették meg. A Földön egy faj él a Homo sapiens. A zsidóság egy vallási- és kulturális fogalom.
A zsidó az én felfogásomban egy ideológiai és metafizikai képlet, annak a rövidítése, hogy „a zsidó paradigma alkalmazója”. A zsidó paradigma példázata azt mondja ki, ,,hogy a zsidó nép az Isten által kiválasztott nép, és hogy a Talmudra feltétlenül szükség van a Szentírás megértéséhez.”
A „zsidó paradigma alkalmazója” lehet bármelyik nép fia, nem csupán izraelita. Nem vádolhatnak tehát zsidózással, mert nem vagyok antiszemita. Senkinek sem kell zsidónak lennie, vagy akár katarnak, vagy dialektikus materialistának. A szónak nincs semmiféle faji jelentése, a zsidó paradigma alkalmazóinak mély, ebből fakadó rasszizmusa ellenére. A „zsidónak” rasszista, nacionalista származéka a cionista, mert a cionisták a figyelmüket a tényleges, történelmi zsidó népre összpontosítják és hisznek az ő egyedülálló kiválasztottságában. A „zsidó” univerzalista származéka a „mammonita”, mert a mammoniták a zsidó paradigma kifelé irányuló vonatkozásait elfogadják, és egyetemessé teszik. Egy „abszolút zsidó” cionista (saját maga és a többi zsidó felé) és mammonita (a nem zsidók felé). Egy nem-zsidó lehet cionista vagy egy mammonita, de ha mindkét elvet magáévá teszi, akkor „új-zsidóvá” válik.
A keresztény a zsidó ellentétele, mert tagadja a zsidók „isteni jogát” arra, hogy a nem-zsidókat (Palesztinában vagy másutt) elnyomják, és elutasítja a felebarátjával szembeni mammonita önzést. A keresztény anticionista, mert a tényleges, történelmi zsidókat úgy tekinti, mint lehetséges szeretett testvéreit Krisztusban, akiket föl kell világosítani, nem pedig elszigetelni, vagy valahol távol elzárni. A rasszista antiszemiták ezért nem lehetnek keresztények A keresztény mammon ellenes, mert mindenkit felebarátjaként kezel.
Csatlakozom Karinthy Frigyeshez. Ő - aki tudjuk maga, és családja által is érintve volt, ezt írta: ,,Üldözik a zsidókat, mert azt mondják, gazemberek. - Üldözzék a gazemberséget! S jaj a zsidóknak, ha azok...”
Mit is mondott Kossuth Lajos?
,,A magyar nemzet háromszáz esztendőn át sokat szenvedett. Török és tatár dúlta édes hazánk kebelét, és a királyok idegen gonosz tanácsosai, és a hazának háládatlan fiai sokszor elárulták e szegény nemzetet, de mióta Isten e világot megteremtette, soha még oly ocsmány árulást nem hallott az embernek fia, mint aminővel most hazánkat meg akarják ölni a hitszegők. Ha most a magyar nemzetnek minden fia, aki csak karját bírja, fel nem kél, hazáját védeni, akkor kiirtanak saját hazádból, szegény magyar nép! Országodat, mit őseid vérrel szereztek, árulással szétrabolják. Ki fognak irtani az élő nemzetek sorából, hogy szegény hazádnak még csak neve se maradjon fenn.”
Félelmetes az egyezőség a 2010-es állapotokkal, mintha Kossuth látnok lett volna, olyan jól leírta a XX-ik, és a XXI-ik századi magyar tragédiákat.
A zsidóság fizikai egzisztenciájának, és spirituális elképzeléseiknek ugyanaz az alapja: a Mózes nevéhez fűzött Tóra, és ennek rabbik általi magyarázata, a Talmud. Az utóbbi mondatot azért szedtem szándékosan félkövér betűkkel, mert szeretném kihangsúlyozni az Olvasóknak, hogy ez az alap hamis, világunkra káros, és mégis – mint könyvemből ( Az európai Kánaán megszervezésének és a politikai háttérerők szerepének hiteles története I-II) látni fogják - döntően ez határozza meg a földi társadalmak életét.
Ezdrás a Tórát Kr.e. 450 körül törvényerőre emelte. Azóta akárhová megy a zsidó a világon, ezt a két törvényt magával viszi. A befogadó állam törvénye sohasem válik az ő törvényévé, mert az ő törvénye, a Tóra, és a Talmud már megvan, állandóan vele van; még ha amazt a törvényt – itthon az ősi, biblikus Szent korona tant - magáévá tenné, akkor veszendőbe menne az ő saját törvénye, és ezzel megszűnne zsidó lenni, ezzel elveszítené a vallá¬sát, s beleolvadna az idegen népek tömegébe. Márpedig ez mindmáig nem következett be. A legékesebb bizonyítékot a békés asszimilációval szemben is tanúsított ellenállásukról a 2500 év óta fennálló diaszpóráik szemléltetik:
A zsidó kérdés kulcsa nem faji, hanem hatalmi alapból származtatható. Nem feltűnő, hogy a világot egy csöppnyi 15-16 milliós, és szétszórtságban élő nép irányítja? Nem feltűnő, hogy a birtokukban van a hatalom szinte minden eszköze, a hadsereg, bankvilág, a zsidó-keresztény vallás??
Carrol Quigley történész, a washingtoni Georgetown egyetem professzora, 1965:
,,A pénztőke hatalmasainak messze tekintő célja nem kevesebb, mint a pénzügyi ellenőrzés olyan, magánkézben lévő világrendszerének a létrehozása, amely képes uralni valamennyi ország politikai rendszerét és a világgazdaság egészét. Ezt a rendszert a világ központi bankjai feudális módon ellenőriznék, összhangban azokkal a titkos megállapodásokkal, amelyeket a rendszeresen tartott magántalálkozókon és konferenciákon elfogadnak.”
Abraham Lincoln, az Egyesült Államok tragikus sorsú tizenhatodik elnöke, aki tett is azért, hogy a pénz szervezett magánhatalma ne vegye át az uralmat a demokratikus állam felett, 1863-ban így foglalta össze véleményét a pénzhatalomról: ,,A pénzhatalom béke idején élősködik a nemzeten, háborús időben pedig összeesküszik ellene. Despotikusabb, mint a monarchia, arcátlanabb mint az autokrácia, s önzőbb mint a bürokrácia. Olyan válság közeledtét látom a közeljövőben, amely megbénít, és arra kényszerít, hogy remegjek hazám biztonságáért. A korporációk kerülnek uralomra és a korrupció korszaka köszönt ránk. A pénzhatalom arra törekszik, hogy fenntartsa uralmát, kihasználva az emberek elő-ítéleteit, egészen addig, amíg a gazdaság néhány kézben halmozódik fel, és a köztársaság elpusztul”.
Thomas Jefferson, aki 1801 - 1809 között volt az Egyesült Államok elnöke, így gondolkodott a zsidó kézben lévő magán bankokról:
,,Polgáraink szeme nincs eléggé nyitva ahhoz, hogy lássák bajaink igazi okát. Ezt szinte mindenben keresik, egyedül a bajok igazi okozójánál, a bankrendszernél nem. Ez a rendszer bizonyos formában hasznos is lehetne, de ma már visszaélésekhez vezetett, mivel összeegyeztethetetlen a közösség biztonságával és jólétével. A legőszintébben hiszem, hogy a bankok hatalma veszélyesebb, mint a fegyverben álló hadseregeké; és az az elv, hogy finanszírozás címén olyan pénzt költsünk el, amit majd az utódainknak kell megfizetni, nem más, mint hazárdjáték a jövőnkkel”.
Ezt a hatalmat azonban, amellyel leigázták, és adósságba taszították a világot, ideológiailag meg kellett alapozni. A zsidók ezért szerkesztettek egy tant maguknak, amelyet évszázadokon keresztül csiszoltak, élesítettek, mint egy harcos a kardját. A tan neve Tóra, és Talmud. Ez a két, ember által alkotott, és nem Isten által ihletett tanok voltak azok, amelyek által nyomorúságba döntötték a zsidók a népeket. A korai keresztények, XIII-ik Leó pápával bezárólag (1878-1903) mind tudták, hogy a Talmud és a Tóra a világ legnacionalistább, legsovinisztább tanításait tartalmazzák, amelyek a világ leg hatalomra éhesebb népét nevelték ki a zsidóságból. Népet, amely csak akkor tud létezni, ha mások vérét szívja, és kezében tart minden kulcspozíciót, hogy szegénységben, és terrorban tarthasson más népeket.
Én még ma is félek, ha arra gondolok, hogyan verették meg a zsidók talpnyaló helytartói lovas rendőrökkel, az ellenük fellázadó magyar népet 2006 őszén Budapesten. Az egész egy békés, Fiatal Demokraták Szövetsége által szervezett politikai rendezvény volt, ahová sok gyermekes család is kisétált. A tömeg meghallgatta Orbán Viktor beszédét, és többen azt követelték, hogy mondjon le a posztkommunista diktátor Gyurcsány Ferenc és rablóbandája. A diktátornak a besúgói a tömegben voltak, és mindent jelentettek a központnak. Gyurcsány Izrael és Washington talpnyalója, és kiszolgálója, azonnal kiadta a parancsot: támadjon a Rendőrség. És megindult a lovasroham, és a fegyvertelen magyarságra kardlappal rontottak a rend őrei, akik között - mint később kiderült, sok idegen zsoldos is volt.
figyelemre méltó írások:
példaképünk..
[Ezt a hozzászólást újraszerkesztették: 2010-03-10 12:05:53]
|
| | | [válaszok erre: #9] |
|
|
Kiváló dolgozó 
|
|
Topi-50
Tagság: 2006-06-13 16:29:32
Tagszám: #31643
Hozzászólások: 5406
|
|
| Kiváló dolgozó
|
|
Ritter Teodor
|
1. Elküldve: 2005-08-21 19:09:59, Gondolatok a balácai romkertben
|
[3.] |
Gondolatok a balácai romkertben
1. A római korban a mai Nemesvámos és Veszprémfajsz között egy villagazdaság működött. A villagazdaság romjait 1906-ban fedezték fel és 1985-ben építettek rajtuk múzeumot, melyet néhány éve bővítettek. Számos ingatlan állt a mai múzeum területén, köztük fémműves műhely, mezőgazdasági épületek és egy lakóház. A villagazdaság az i.sz. I. századtól az i.sz. IV. századig folyamatosan fejlődött, mígnem lakói a barbár betörés elől elmenekültek.
2. Az információs táblán olvasom: "... a főépület pusztuló falai mellé a népvándorlás - korban vagy a középkorban facölöpös házakat állítottak ...". Szinte látom a nyomorúságos szállásokat és a bennük lakók tudatállapotát. Tudták ezek mi van tőlük 1000 km-re vagy mi történt elöttük 200 évvel? A tér és az idő tudata a civilizáció pusztulásával együtt beszűkült és beszűkült a mesterségbeli tudás is. Holott a villagazdaság alapításakor talán nem gondolták, hogy 300 év után vad hordák fogják lerombolni azt.
3. Eszembe jut egy hír, miszerint az egyik német buszpályaudvar alatt egy római kocsipihenőt találtak. A kocsipihenő rendelkezett fogadóval (a mai étterem), bognárműhellyel (a mai autószerelő műhely), ellátták benne a lovakat (a mai benzinkút) és az akkori főútvonalon (a mai autópályán) helyezkedett el. A sors iróniája, hogy még a kocsibeállók is ugyanott voltak, ahol a buszpályaudvar parkolója.
Miért közölték ezt a hírt? A hírszerkesztők kiszámítják az adott hír figyelemfelkeltő hatását és olyan információkat válogatnak ki, amelyek az emberek érzelmeire hatnak. Ebben az esetben csak a nyugati kultúrkör nagysága miatt érzett büszkeség volt ez az érzelem? Vagy inkább a félelem attól, hogy ez a kultúrkör sem lesz örökkévaló? Sok minden van, ami mostanában Spengler és Huntington vízióit megeleveníti az emberek képzeletében. Így az iszlám terroristák hükszoszokéra emlékeztető (lokális, de kiszámíthatatlan és ezért kivédhetetlen) támadásai. Valamint a feszültség, ami a fejlődő országok (mindenekelött Kína) és az erőforrások jelenlegi használói (mindenekelött az USA) között keletkezik.
4. Beilleszthető lenne a mai gazdasági rendszerbe egy ilyen villagazdaság? A megtermelt élelmiszert ma is eladhatná. Méghozzá vegyszer nélküli élelmiszert termelne, aminek piaci ára a jövedelmekhez és a többi élelmiszerhez viszonyítva magasnak számít. Csakhogy a kőből építkezés ára szintén magasnak számít, s ezért hacsak nem tartoznának a kőművesek is a villagazdasághoz, nem lehetetlen, hogy a villagazdaság képtelen lenne a fejlődésre. Tehát nem lehetetlen, hogy a kőből építkezés mai ára és a vegyszer nélküli élelmiszerek mai ára közötti viszony nem tenné lehetővé az épületek bővítését. A vashoz vagy a textilhez viszont a termelt élelmiszerek árához viszonyítva olcsóbban jutnának hozzá mint az ókorban.
5. Néhány kiállítótérben régi használati tárgyak. Üvegtöredékek, fibulák és ékszerek. Egy vaslapát. Szeretném látni, amikor ezt a lapátot utoljára használták! A középkorban biztosan örültek volna a vasnak, ha rátalálnak. Akkor még nem lettek volna fogékonyak a maradvány régészeti jelentősége iránt. Más kiállítóterekben mozaikok és freskók. Különösen a fácánt és a szőlőfürtöt ábrázoló freskó mutatja azt az egészséges életérzéket, amit a skandináv vagy a japán kultúrában is sokra tartok. A kiállított leletek alapján nem könnyű elképzelni milyen volt a villagazdaság, de a rekonstrukciós rajzok szerint az élet megtisztított élvezetét sugallhatta. Milyen kár, hogy fejlettebb technológiákkal ma sokszor giccses - fantáziátlan lakóházakat építenek!
6. A freskók helyiségébe egy madár repült. Egy erdei madár csőrében valamilyen táplálékkal. Nem tudja azonnal lenyelni és viaskodik vele egy ideig. A padló kőporral beszórva és felgereblyézve. A levegőben érzem az illatát. Fejem felett az alumínium tető pattog. Az udvar felől friss levegő érkezik.
7. Egy rönkpadon ülök a fehér kövekkel felszórt sétaút oldalában. Az út mellett több méter magas tujafák. Az árnyékból látom, ahogy az utat megvilágítja a nap. A kövekről szikrázóan verődik vissza a fénye és élesen emeli ki a zöld nyúlványok ezreit. Milyen kellemes lenne most egy hűtött gyümölcsital! Az étterem még nem épült fel, ezért nem egészíthetem ki a látvány fenségét ezzel a zsigeri élménnyel. Felmerül elöttem egy kép Walter M. Miller "Hozsánna néked, Leibowitz!" című regényéből. A regény egy kultúrkör fejlődését mutatja be az atomháború utáni barbarizmustól a kultúrán át az újra megsemmisülő civilizációig. A cselekmények fő színterét mindegyik korszakban ugyanabba a kolostorba és ugyanabba a szerzetesrendbe helyezi. Az első korszak novíciusa még poshadt vízen és száraz lepényen él egy sivatagba vájt veremben, nekem pedig most az jut eszembe, ahogyan a harmadik korszak szerzetese már hideg fürdőt vesz az üvegfalú épületben. Közben eszembe jut a regény szövegéből két szakasz is:
"Minél közelebb jutottak az emberek ahoz, hogy megteremtsék maguknak a paradicsomot, mintha annál türelmetlennebbé váltak volna vele szemben és magukkal szemben is. Megalkották a gyönyörök kertjét, és egyre nyomorultabbul érezték magukat benne, ahogy gyarapodott a gazdagsága, hatalma és szépsége; talán mert akkor könnyebben észre tudták venni, hogy valami hiányzik a kertből, valami fa vagy cserje, amely ott nem terem meg soha. Amikor a világ sötétségben és nyomorúságban vergődött, akkor még hinni tudott a tökéletességben, áhítozni tudott rá. Amikor azonban beragyogta az ész és a bőség fénye, a világ rögtön megérezte, milyen keskeny a tű foka, s ez nem hagyta nyugodni azt a világot, amely már nem volt hajlandó sem hinni, sem áhítozni. Hát most megint el fogják pusztítani, el bizony, ezt a földi kertet, ezt a civilizált és sokat tudó világot, megint szétrombolják, hogy az ember ismét reménykedhessen a nyomorúság és a sötétség közepette!"
"A lehető legkevesebb szenvedés és a lehető legnagyobb biztonság, ez volt a helyes és természetes törekvése a társadalomnak [...]. De aztán valahogy ez lett minden cél, ez lett a törvény egyetlen alapja - kifacsarva. És csak erre törekedvén, elkerülhetetlenül csak az ellenkezőjét érhettük el: a lehető legtöbb szenvedést, a lehető legkisebb biztonságot."
Ha a közvélemény a valódi teljesítmények szerint hozna ítéletet irodalmi művekről, akkor a regény épolyan ismert lenne mint Huxley "Szép új világ"-a.
8. A veszprémfajszi kálvária egy füves domb tetején található, melynek tetejéről végignézek a mezőgazdasági tájon. Egy hidroglóbusz. Egy kombájn amint hangtalanul halad a távolban, porfelhőt hagyva maga után. Egy GSM torony. Annak a civilizációnak az alkatrészei, aminek a természet feletti hatalma lehetővé tette az egykori villagazdaság rekonstruálását. És ez a hatalom ma nagyobb minden korábbinál. Egy elmaradt társadalomban élek az ottani létminimum szintjén, mégis megtehettem, hogy nem egészen három óra alatt több mint száz kilométert utaztam csak azért, hogy megtekinthessem a múzeumot. Az egyiket a száznál is több közül, amit életemben láttam. A római császárok sem közlekedhettek ilyen sebességgel és abban az időben csak a legfelsőbb körök engedhették meg maguknak, hogy ilyen sok kulturális látványossággal tegyék szebbé életüket.
9. Mi lesz ezen a helyen 500 év múlva? Jöhet még egy pillanat, amikor a kínai atombombák fénye felvillan a dombok között. De az is lehet, hogy török vadászbombázók süvítenek át az égen. Mi következik azután? Néhány évszázad múlva talán torzszülöttek gyilkolják egymást ott, ahol most a légkondícionált autókból turisták szállnak ki.
Ritter Teodor, 2005.07.27.
|
| | |
(TÉMANYITÓ) |
|
|
|
|
Gondolatok a balácai romkertben (üzenet: 3, Tudomány) |
|
|
|
|
