Regisztrál :: Profil :: Beállítás :: Tagok :: Keres :: Szavazógép :: Csoportok :: Segítség Vissza :: Főoldal 

 Ön is hirdessen itt! Részletekért klikk: ide! Összes banner! :: Saját banner! 
 Hozzászólások: 9137534/7 Témák: 17301 Tagok: 107696 Legújabb tag: Norottya Online: (80/2
 Név: Jelszó:  Eltárol  Elfelejtette jelszavát?
    / 1 
Lista: 
Kép:
Smile:
  
 Leleplezik a Modern Fizikát (üzenet: 23, Tudomány)
 
 28. Topi-50  |   Válasz erre2015-12-19 19:51:48 [1.] 

A fénynél is gyorsabban


figyelemre méltó írások:
példaképünk..
 27. Topi-50  |   Válasz erre2015-11-14 22:21:39 [2.] 

Hogy mik derülnek ki?

Nyomtáv:


"Az amerikai vonatok nyomtávja (a sínek közötti távolság) pontosan
143,5 cm ( 4 láb és 8,5 inch ). De vajon mi az oka annak, hogy ezt a
távolság pont ekkora lett? Mi olyan vonzó ebben a számban?

A válasz meglehetősen egyszerű és könnyen kitalálható: az USA-beli
nyomtáv pontosan megegyezik az Angliában használatos nyomtávval, mivel
az első vonatokat angliai bevándorlók kezdték építeni az Újvilágban.

Na jó, de ettől a kérdés még kérdés marad. Most azt kell
megválaszolnunk, hogy Angliában miért lett 143,5 cm a nyomtáv.

Azért, mert az első vonatokat Angliában azon tervek és sablonok
szerint készítették, amelyeket a hintók és kocsik gyártására is
használtak. Így hát felmerül a kérdés, hogy a hintók és kocsik
nyomtávja miért lett pont 143,5 cm ?

A válasz megint nagyon logikus: ha más lett volna a nyomtáv, akkor
ezek a járgányok nagyon hamar tönkrementek volna az angliai kőutakon,
mivel azokban, pont ilyen távolságra, volt két vájat, melyeket a
régebben ott járt kocsik vájtak ki.

Nem meglepő azonban, hogy az Angliában található kőutakat, szinte
egytől egyig, az ókori Róma építtette.. A kőutakba vájt vájatokat,
pedig az első római kocsik és harci szekerek vájták. Már az ókori
rómaiak is szabványok szerint építették az utakat és a harci
szekereket, ezért aztán mind ugyanakkora lett, ami a vájatok
távolságának egyformaságát is maga után vonta. A vájatok aztán
évszázadokon keresztül kényszerítették az utókor járműtervezőit az ősi
szabvány betartására.

A tanulság tehát, hogy ezek után, ha azt kérdezed, hogy ki a fene
rittyentette ezt vagy azt a számot (pl. 143,5 cm ), még az is lehet,
hogy pont rátapintottál a valóságra: a római kocsik távolsága ugyanis
pont azért lett akkora amekkora, hogy két ló hátsója kényelmesen
elférjen egymás mellett a kocsi előtt.

Megvan tehát a válasz! Római lovak fara szülte ezt a különleges számot.

Ha pedig már eléggé izgalomba jöttél attól, hogy birtokába jutottál a
modern világ egyik nagy titkának, még egy adalék. Bizonyára láttad már
azt a két vastag rakétát az amerikai űrrepülők oldalán, felszállás
közben.
A nevük Solid Rocket Boosters - SRB.

Ez a két rakéta hajtja fel az űrbe az űrhajót. A rakétákat a Utahi
"THIOKOL" gyárban gyártják és tervezői sokkal, de sokkal vastagabbra
szerették volna csinálni. A probléma csupán az volt, hogy a rakétákat
vonaton kellett a kilövőállomásra szállítani. A vonat pályája néhány
olyan szűk alagúton keresztül vezet, hogy a sínek épphogy elférnek
benne. Ezért aztán a rakéta sem lehetett szélesebb,
mint a nyomtáv.

Így esett meg, hogy a világ egyik legfejlettebb technológiájával
gyártott rakétájának a szélességét egy római ló segge határozta meg."

figyelemre méltó írások:
példaképünk..
 26. rs4  |   Válasz erre2012-02-26 21:48:13 [3.] 
[előzmény: (3) vizslatacsi, 2007-12-19 07:31:02]
 25. Áltudós  |   Válasz erre2011-06-19 14:58:17 [4.] 
Most olvastam éppen,hogy az NB (gyk:Nagy Bumm) nem volt más mint egy egydimenziós vonal.Továbbá nem pár másodperc alatt keletkezett az univerzum,hanem az idő olyannyira le volt lassulva,hogy valójában több milliárd év volt az az állítólagos pár másodperc az elején.
Majd ha tudok már linket betenni,megkeresem nektek az átszámítást,melyet egy blogban találtam.
 24. vakegér1276  |   Válasz erre2010-05-27 13:15:48 [5.] 
Errefelé nincs moderátor?
[válaszok erre: #25]
 18. szol_i  |   Válasz erre2008-01-06 01:07:06 [6.] 
Szerintem nagy leleplezések nem születnek, mivel elég helytállóak ezek az elméletek akkor is, ha mindenre nem adnak választ.

Részben erről szól a filozófia dolgozatom:
http://www.sumegi.eu/doc/

Bár más lehetőségeket véltem meglátni az ősrobbanás előtti első pillanat kérdésével, elgondolkoztatott egy újabb cikk is, miszerint az első időpillanat lehet meghatározott, de végtelenbe nyúló (vagy mi...).
[válaszok erre: #19] [előzmény: (1) Szókratész, 2007-12-14 16:23:32]
 17. Klárcika  |   Válasz erre2007-12-31 08:28:57 [7.] 
olvastam én is és azt is hogy voltak vele súlyos gondok.
remélem féken tudják majd tartani a dolgokat.
[előzmény: (16) vizslatacsi, 2007-12-30 21:26:19]
 16. vizslatacsi  |   Válasz erre2007-12-30 21:26:19 [8.] 
A húrelmélet lehet, hogy jól le fogja írni, hogy mi volt előtte. Sok elképzelés is van arra, hogy mi volt akkor, de ezek nem tekinthetők bizonyítottnak.

Az írás néhol az alap áltrelt, néha viszont a húrelméletet használja. Ez azért gond, mert ezek közül az egyik elfogadott, a másik még nem.

A jövőre beinduló gyorsító, az LHC, könnyen lehet, hogy fog találni érdekes dolgokat. De az is lehet, hogy nem. Ha az LHC nem talál semmit, a részecskefizikának vége erre az évszázadra, szerintem.
[válaszok erre: #17] [előzmény: (14) Klárcika, 2007-12-30 16:18:20]
 15. Klárcika  |   Válasz erre2007-12-30 16:20:03 [9.] 
Nekem is nagyon tetszett az írás,főleg azért mert roppant érthető,elképzelhető(valósághű) és bizonyított.
[előzmény: (13) vizslatacsi, 2007-12-29 04:32:46]
 14. Klárcika  |   Válasz erre2007-12-30 16:18:20 [10.] 
Engem pedig kimondottan a nagy bumm előtti dolgok érdekelnének.)
Olyasmik pl hogy a tér milyen közegben tágult,ha nem volt még tér sem és az energia milyen formában volt jelen és ehhez hasonlók.
Bár a húrelmélet dolog elég magyarázat arra hogy milyen formában volt jelen az a roppant mennyiségű energia ami beindította a folyamatot.
Az is érdekelne hogy mi indította be a folyamatot pontosan és hogy a húrok honnan és miből lettek és hogy létezik-e olyan valami,ami örökké volt és lesz.
Amit tudunk eddig az az,hogy az energia sem volt örökké(?)a tér sem,az idő sem.
A húrok?Talán a kis húrok örökké voltak telisteli valamiféle feszültséggel.
[válaszok erre: #16] [előzmény: (12) vizslatacsi, 2007-12-29 04:31:16]
 13. vizslatacsi  |   Válasz erre2007-12-29 04:32:46 [11.] 
Szerintem nagyon jó írás, én is sokat tanultam belőle.
[válaszok erre: #15] [előzmény: (11) Klárcika, 2007-12-27 11:07:30]
 12. vizslatacsi  |   Válasz erre2007-12-29 04:31:16 [12.] 
A nagy bumm "előtt" lévő idővel az áltrel nem számol. Ha az áltrel keretein belül maradunk, akkor nem volt olyan, hogy "nagy bumm előtt".

Az áltrel számára a "nagy bumm előtt" olyan, mintha azt mondanád, hogy "mi van a déli sarktól még délebbre".

Ha nagynéha a nagy bummra vagy az az előtti "időre" (ha volt) vonatkozó feltételezésről olvasol a hírekben, az valójában nem az áltrel, hanem a majdani, áltrel utáni elmélet-kezdemények egyikéből jött ki, és tudományosan még egyáltalán nem elfogadott (később persze lehet, hogy az lesz).

Sőt, még magát a "nagy bumm" pillanatát sem tudja leírni az áltrel.

Az egyenletek a nagy bummot követő 10 a mínusz 43-adikon másodperc előtti időben értelmetlenek. Ténylegesen csak a nagy bummot követő 10^-43 másodperctől fogva van bármilyen elfogadott elmélet.

Eszerint a teret és az időt is a nagy bumm hozta létre. Ha az áltrel igaz, akkor a nagy bumm előtt tér és idő sem volt.
[válaszok erre: #14] [előzmény: (9) Klárcika, 2007-12-27 09:07:37]
 11. Klárcika  |   Válasz erre2007-12-27 11:07:30 [13.] 
http://www.date.hu/~nasa/ati.html
[válaszok erre: #13]
 10. Klárcika  |   Válasz erre2007-12-27 11:06:16 [14.] 
Közben a másik topikba berakott link hatására már az időt is átértékeltem.
 9. Klárcika  |   Válasz erre2007-12-27 09:07:37 [15.] 
Az áltrel szerint a téridőre vonatkozó egyenletek csak akkor értelmesek, ha van benne anyag is.

Igazad van nyilvánvalóan,de a nagy bumm előtt még nem volt anyag,csak a tér.Még is számoltak az idővel is.

Vajon ha nem találják fel az idő számítását,akkor a fizika még mindig az őskorban lenne?Tulajdonképp engem csak a fizika fejlődési iránya érdekelt volna abban az esetben,ha az időt nem ismernénk.

Földi környezet esetében mindenképp számolni kell az idővel,ez nyilvánvaló.Többszörös fénysebesség esetében már nemannyira nyilvánvaló,a tér összepréselése esetében ki tudja mennyire fontos és most olvastam éppen,hogy a világmindenség tágul és egyszer majd mozdulatlanságba dermed mindörökké az egész és akkor megint csak értelmét veszti az idő.

[válaszok erre: #12] [előzmény: (8) vizslatacsi, 2007-12-27 00:26:21]
 8. vizslatacsi  |   Válasz erre2007-12-27 00:26:21 [16.] 
Antieinsteinnek irományának az első másfél oldalán négy nagyon alapvető hibát számoltam össze. Lehet, hogy ez laikusnak nem olyan világos de a helyzet az, hogy antieinstein egy kókler.

Kitalált egy álomvilágot magának amiben nem gond, ha egyszer a fénysebességet, máskor az éterhez képesti sebességet jelöli c-vel. Az "elméletei" csak ebben az álomvilágban állnak meg és nem a valóságban.

Vannak még ilyen emberek, vitatkozni velük általában fölösleges.

"az időt az ember találta ki és nem kéne vele számolni az elméletek kiagyalásakor"

Már hogy ne kéne számolni vele, amikor hatással van a folyamatokra? Például ha egy puskagolyó egy kilométert 1 másodperc alatt tesz meg, akkor teljesen más hatása lesz a becsapódásakor, mintha ezt az 1 kilométert 1 óra alatt tenné meg.

Már hogy ne kéne ezzel számolni?
[válaszok erre: #9] [előzmény: (7) Klárcika, 2007-12-26 20:39:41]
 7. Klárcika  |   Válasz erre2007-12-26 20:39:41 [17.] 
Én laikus vagyok és nem is értek a fizikához,pusztán az elméleti részén szoktam elgondolkodni néha.

Emlékeim szerint mint ha antieinstein írta volna hogy az időt az ember találta ki és nem kéne vele számolni az elméletek kiagyalásakor.
Én elgondolkodtam azon,hogy vajon nincs-e igaza?
Azaz,kiiktatható lenne-e az idő bizonyos elméletek esetében?
[válaszok erre: #8] [előzmény: (6) vizslatacsi, 2007-12-23 16:59:02]
 6. vizslatacsi  |   Válasz erre2007-12-23 16:59:02 [18.] 
Üdv,

de igen. A fénysebesség felső határsebesség volta szemléletesen megfogalmazva lényegében abból adódik, hogy ha 300000 km-t megteszel térben, akkor 1 másodpercet megteszel időben is.

A dolgok nem csak pusztán térben, vagy pusztán időben mozognak, hanem a térbeli mozgás kihat az időbelire és viszont. Ennek a hatásnak a mibenlétét írja le a relativitáselmélet egyszerűbbik fele, a speciális relativitáselmélet.

A gravitáció a "téridő görbülete", amit a relativitáselmélet bonyolultabb változata, az általános relativitáselmélet ír le. Ennek lényege, hogy a tér és az idő közös szövete görbülni tud, és ennek a pontos hatásaival foglalkozik.

Elképzelhető a teret úgy "összegyúrni", hogy az "összenyomott" részen belül továbbra is fénysebességű mozgás "kívül" fénysebességnél gyorsabb mozgásnak feleljen meg. Meg szintén a téridő "szövetének" gyűrögetésével lehetne elvileg féreglyukakat, teleportkapukat is csinálni.

Gyakorlatban a helyzet az, hogy ehhez irtózatos energiák kellenének (például az egész naprendszer összes energiája, meg ilyen nagyságrendek vannak), továbbá a iszonyat nehéz kiszámolni, hogy pontosan mit, hogyan is lehetne megcsinálni.

Összehasonlításképpen: a speciális relativitáselmélet, amit az ilyen botcsinálta áltudósok folyton fikáznak, a tipikus relativitáselmélet könyveknek csak az első 10-20 oldalára terjed ki. Az általános relativitáselmélet (a térgörbítősdi) egyetemi tankönyve 2-300 oldal.

A számítások olyan bonyolultak, hogy noha Einstein 1915-ben kijött az elmélettel, nagyon sokáig csak közelítő számítások voltak még egy legegyszerűbb esetekre is. Még ma is nagy fegyverténynek számít, amikor számítógépekkel, meg 90 év matematikai-fizikai fejlődés után sikerül megoldást találni - elméletben - valami érdekesebb térgörbítős dologra, mint például a féreglyukakra vagy a fénysebesség túllépésére.

A megoldás persze nagyon sokszor azt hozza ki, hogy a kapott eredmény instabil (azaz nagyon gyorsan megától megsemmisülne) vagy értelmetlen (például végtelen ideig tartana átmenni egy teleportkapun).

Egyébként jelenleg nem a fénysebesség határsebesség volta jelenti a fő akadályát a fizikának. A fénysebesség 300000 km másodpercenként. A leggyorssabb ember által létrehozott eszköz sebessége másodpercenként 50 km volt.

A fizika, meg a technikai civilizáció előtt álló legnagyobb akadály nem elméleti, hanem nagyon is gyakorlati. Az, hogy egyszerűen az államok leállították a fejlődést. A NASA például feleannyi pénzt se kap már, mint a hidegháborúban és 30 éves technológiákhoz kell most visszanyúlnia, mert az űrrepülőgépeket nem tudja már tovább üzemeltetni. Egyszerűen nem kapnak pénzt, mert senki sem fizetne például 500milliárd dollárt egy holdbázisért, még az USA sem, hiába lehetett volna csinálni ilyet már a 70-es évek technikájával is.

üdv

vt
[válaszok erre: #7] [előzmény: (5) Klárcika, 2007-12-19 19:57:49]
 5. Klárcika  |   Válasz erre2007-12-19 19:57:49 [19.] 
Te nyilván vágod a fizikát a leírtakból ítélve.
Hagy kérdezzek már valamit tőled,csak merő kíváncsiságból.

A fénysebesség felső határértékével kapcsolatban kérdeznélek.

Tudjuk hogy vákumban ez 300 000km/s.
Normál környezetben valamivel kevesebb.

Lehet hogy hülye kérdés,de ezt egész biztos hogy nem lehet megnövelni valamiképp?

Egyszerű példát mondanék.
Nem gyorsabb a fénye a vákumban annak a világító rakétának,amit egy másik, x sebességgel mozgó rakétáról lőnek ki?A fény sebességéhez nem adható más érték már hozzá?
[válaszok erre: #6] [előzmény: (3) vizslatacsi, 2007-12-19 07:31:02]
 4. vizslatacsi  |   Válasz erre2007-12-19 07:45:17 [20.] 
Ja igen, kedves Szókratész, tervezem, hogy a másik elméletedet, az elektron létét tagadó atomelméleted veszem majd górcső alá. Ott kísérleti eredmények is lesznek, de természetesen csak olyanok, amik az általad is elismert tényekhez vezettek el, ilyen például az elektron tömegét meghatározó Millikan-kísérlet.
 3. vizslatacsi  |   Válasz erre2007-12-19 07:31:02 [21.] 
Üdv,

kicsit értek a fizikához, és megnéztem a fenti linket, tartalmát kritikai elemzés alá vettem. Írom, mit találtam:

1. hiba (szinte az első bekezdésben):

"Fújjon v sebességű szél A-tól C felé mutató irányban."

Az irományban addig szó sem volt C pontról, csak A-ról és B-ről. C pont csak sokkal később lesz a képben, addig is c (kisbetűs) sebességről van szó.

2. hiba (két bekezdéssel lejjebb):
[i]Ha a repülőgépnek az AC irányú, v sebességű szél estén az ACA utat meg kellene tennie, akkor az eredő sebességét a Pitagorasz-tétellel számíthatjuk ki, így az ACA út szél jelenlétében való megtételére.[i]

Éppen az "1. hibá"-ban részletezett, fenti gondolatmenet miatt, ha a repülőgép AC vonalon közlekedik, és ezen fúj c (kisbetűs) szél, akkor az ACA utat nem pitagorasz-tétellel, hanem sebességösszeadással kell kiszámolni (mármint ha a cikk logikájával összhangban, csak a newtoni mechanikával számolunk). Ebből kifolyólag - a cikk logikája szerint - a fentebb írt 2d/c*(1/(1-v^2/c^2)) lesz a sebesség.

Feltehető, hogy az író valójában az AB útvonalra gondolt.

3. hiba. Nem világos továbbá, hogy a B pontnak mi a szerepe. Lentebb előjön az AB útvonalon történő mozgás, az AC-vel párhuzamos, tehát az útvonalra merőleges, c (kisbetűvel) irányú szélben. Ebben az esetben - újfent beleszámítva, hogy a cikk kizárólag a newtoni-galilei fizikát ismeri el -, a cikk saját logikája alapján is szükség volna a pitagoraszi sebességvektor-összeadásra, hiszen a v sebességű repülőgép sebességének egy részét a c irányú oldalszél legyőzésére kell fordítsa. Ebből kifolyólag az AB-irányú sebessége sqrt(v^2-c^2) lesz.

Az irományból az a következtetés vonható le, hogy az írója úgy gondolta, hogy a repülőgépre az oldalirányú szél nem hat, csak a szembe- vagy hátulról jövő.

4. hiba. A cikkbeli repülő sebessége nagyobb, mint a szél sebessége, amit - nyilván a fénysebességre utalva - c-vel jelöl. A newtoni és a galilei-féle fizika viszont egyaránt a fénysebességnél lényegesen lassabb tárgyakkal foglalkozik. Természetesen ez még megmagyarázható lenne azzal, hogy a cikkíró - mivel nem ismeri el a relativitáselméletet és így nyilván a fénysebesség felső határsebesség voltát sem - gondolatrendszerében ez nem probléma, azonban ebben az esetben a cikk önmagának mond ellent abból a szempontból, hogy akkor miért jelöli a szélsebességet c-vel. Ebben az esetben ugyanis a szélsebesség nem fénysebesség, hanem az "éterhez" (mint abszolút vonatkoztatási rendszerhez) való sebesség mérőszáma, ezt erősen zavaros c-vel jelölni.

-----------

Ez négy hiba, pedig csak az első másfél oldalt olvastam el. Feltétlenül szükséges folytatnom, kedves önreklámozó Szókratész?
[válaszok erre: #5 #26]
 2. Klárcika  |   Válasz erre2007-12-14 21:04:15 [22.] 
Beleolvastam és bár én maximálisan hülye vagyok fizikából,de az már rég lejött,hogy az elbaszott elméletek miatt nem képesek rájönni arra,hogy keletkezett a világmindenség.Pedig elég sok adat és eszköz áll már rendelkezésére a kutatóknak ahhoz,hogy ezt a rejtélyt megfejtsék.
 1. Szókratész  |   Válasz erre2007-12-14 16:23:32 [23.] 
A www.antieinstein.tar.hu oldalon találtam egy olyan írást, amely töviről hegyire leleplezi a huszadik század nagyra tartott tudományát, a modern fizikát. Mivel az oldal terjedelme nagyobb, mint ami elférne belőle itt, így az érdekődőket megkérném, hogy látogassanak el az oldalra, és az esetleges véleményüket írják meg itt.

Szókratész
[válaszok erre: #18] (TÉMANYITÓ)
 Leleplezik a Modern Fizikát (üzenet: 23, Tudomány)
 
    / 1 
Lista: 
Kép:
Smile:
  

Új hozzászólás írása
  Név :   Jelszó :
  Mail :
  Üzenet:

 Betűszín:  Háttérszín:
 Árnyék:      Parázslás:
BBcode On/Off.    Betűméret:
Url/Kép autokonverzió On/Off.
Aláírás beszúrása
  Kép feltöltés: [Feltöltési max. file méret (byte): 20000]
    Írja be ide a képen látható biztonsági kódot:
Smiley kódok teljes listája
Az oldal 0.012217044830322 másodperc alatt generálódott.

  Cégadatok  |   Felhasználási feltételek  |   Adatvédelem  |   Általános Fórum Szabályzat  |   Médiaajánlat  |   Segítség Partner oldalak
  Netboard Bt. © 2001-2013. E-mail