Az Elk*rtuk mint hiányzó láncszem
Érzelmi viszonyulást pótolhat 2006 októberéhez, amely az én generációmnak nem adatott meg.
Megkönnyeztem a filmet – csak éppen annyira, amennyire egy férfinak méltósággal még lehet. Nézzék meg az Elk*rtukat. Tíz évtől felfelé mindenki. Nincs most senki két óra hét percének sehol jobb helye.
Itt van a játékfilm 2006-ról, és természetesen meg is kapta a napokban az obligát riefenstahlozást egy olyan állszakértőtől, aki a náci propagandafilm-rendező nevét még elhibázni is csak a világ legostobább akcentusával tudja. Miközben a valóságban az Elk*rtuk minden, csak nem propagandafilm – ha az lenne, talán bizony találtatnék benne pár kedves szó a Fideszre, és elhallgattatnék az, hogy Gyurcsány Ferenc úgy csinált az MSZP-ből a kétezres évek derekán fővárosi életmódpártot, hogy közben az összes kommunista zombit a pártban tartotta. Az összeset.
Akkor a hős minimum egy tüntető lenne, de legalábbis fideszes, nem egy feltörekvő szocialista értelmiségi,
aki minden sarkon a Gyurcsány-rendszernek ad egy új esélyt. Nem, kérem, nincs itt semmi Riefenstahl. Aki ezt a filmet ésszel nézi, nem jobboldali lesz tőle, orbánista vagy keresztény-konzervatív. Csak helyére kerülnek az érzelmei 2006 ősze kapcsán, és impulzust kap élete hátralévő szavazásaira vonatkozólag: hogy márpedig csak oda tesz ikszet, ahol Gyurcsányék nincsenek.
Kálomistáék befogadhatóvá tették a Gyurcsány-kormány 2006 őszi nemzetárulását. Igen, kiszínezte, igen, romanticizálta, igen, átszőtte szálakkal, amelyek nem úgy és nem ott lehettek – de végeredményben 2006 ősze és ez a film is több száz békés, hazaszerető, ártatlan magyar tragédiájáról, súlyos sérüléseiről, testi-lelki traumájáról szól. Vitatkozni csak azon lehet, hogy Dobrev Klára szerint a kilövetett szem valóban járulékos veszteség-e. Ezt el lehet sikálni,
de a való világban kilövetett szemeket és nem gyógyuló sebeket nem magyarázza ki senki és semmi.
És ez a fontos – hogy látunk végre egy befogadható filmes történetet a tények mögött. A 2006-ban történtek részleteiről inkább lesznek megérzéseink, mint tudásunk, de az esemény értékelésében előbb-utóbb nemzeti konszenzus lesz.
Kell is ez, mert az én generációmnak 2006 ősze legfeljebb apáinktól öröklött seb, de semmiképp sem élő. Kell az Elk*rtuk ahhoz, hogy megtanulja az ember egy életre, mivel jár az, ha (poszt)kommunistákra bízza a hazáját: szörnyű kormányzással, belterjességgel, ördöggel cimborálással és elnyomással, pártos hatalomtechnikával, miközben darabjaira esik szét az ország. A film pótolja azt az érzelmi viszonyulást 2006 októberéhez, amely az én generációmnak már nem adatott meg.
Fáj a szívem 2006-ért, a megnyomorítottakért, a megalázottakért,
de mindennél és mindenkinél inkább a Gyurcsányék elvtelen brancsa által megbecstelenített, visszahúzott és lenézett hazámért. Nem illendőségből fáj, nem megszokásból, hanem szívből, zsigerből.
Ettől a filmtől lett bennem a „soha többé Gyurcsányt!” jobboldali csatakiáltásból küldetéssé. Köszönet a filmért mindenkinek, akinek része volt benne.
https://mandiner.hu/cikk/20211026__elk_rtuk_hianyzo_lancszem#commentanch11488137
figyelemre méltó írások:
példaképünk.. |
Üdv: miki2002
|
Orbán-Pápa 
Üdv: miki2002
|
HELMUTH KOHL TEMETÉSÉNEK TITKAI.
Ez egy olyan dolog, amiről jó ha tudunk…
Magyar Miatyánk Kohl sírja fölött
Kohl halála és július elsejei temetése között kereken két hét telt el.
Ezalatt napvilágot látott a hír, hogy a kancellár özvegye, Maike
asszony azt szeretné: Orbán Viktor magyar miniszterelnök is beszédet
mondjon a búcsúztatón. Nem így történt. Jean-Claude Juncker, a kohli
alapoktól időközben ideológiailag messze elkószált barát, az Európai
Bizottság elnöke ezt személyesen akadályozta meg.
Hogy az özvegyet mivel vették rá, hogy a német haza üdve érdekében
Orbán, az unió „fekete báránya” maradjon ki a hivatalos politikai
ceremóniából, annak kiderítése minden bizonnyal kemény
titkosszolgálati feladat lenne. Mindenesetre, ha a német és az európai
hatalom mulandó aktuálpolitikai meggondolásokból negligálta az elhunyt
előre szándékát, az több évezredes európai hagyományt bírált felül.
A második helyszín, a templom elhagyása után az eminens résztvevők
szétszéledtek, s a „kemény mag” azzal búcsúzott, hogy akkor
viszontlátásra este, Kohl kedvenc éttermében.
Csakhogy volt egy közbeeső színhely is, mind közül kétségkívül a
legfontosabb: maga a temetés. Ennek konspirációs, biztonsági okokból
még a pontos helye sem volt ismert. Úgy tudni, maga Kohl választotta
ki a sírhelyet, nagy meglepetést és némi megrökönyödést keltve, hogy
nem Ludwigshafenben, a családi sírban, első felesége,pa
gyógyíthatatlan fényallergiája miatt öngyilkosságba menekülő Hannelore
mellett kíván nyugodni.
A hely kiválasztása jelképes: noha a sírhely nem a csaknem ezeréves
dóm közelében fekszik, de kifejezi a néhai kancellár kötődését
Speyerhez és a dómhoz. Speyer már a IV. századtól kezdve a
kereszténység egyik központja volt, dómját a német császárok
temetkezési helyéül szánták. Kohl sírhelyének közelében emelkedik a
Szent Bernát-templom is, amelyet német és francia közreműködéssel az
ötvenes években építettek. A templomot a megbékélés szimbólumának
szánták: az 1953-as alapkőletételnél jelen volt Konrad Adenauer és a
korábbi francia miniszterelnök és külügyminiszter, a luxemburgi
születésű Robert Schuman is.
A család ragaszkodott hozzá, hogy a „szűk családi és baráti körben”
zajló temetési szertartáson közéleti szereplők ne vegyenek részt –
kivéve Orbán Viktort, akiért az özvegy elsötétített üvegű autót
küldött. Így aztán a magyar miniszterelnök a ministránssal együtt
mindössze húsz szemtanú társaságában kísérhette figyelemmel, amint
Helmut Kohl koporsóját az ezer rózsa szirmaival behintett sírba
eresztik. Az özvegy felszólítására pedig, hogy mondjon néhány
keresetlen szót, Orbán Viktor elimádkozta a sírnál a Miatyánkot – ékes
magyar nyelven. A német kancellár nyughelye fölött kósza magyar
mondatok kavarogtak: „…szenteltessék meg a te neved… amint a
Mennyben, úgy a Földön is… mi is megbocsátunk az ellenünk
vétkezőknek… szabadíts meg a gonosztól… mert tiéd az ország, a hatalom
és a dicsőség…
Este a fogadóban válogatott társaság gyülekezett: jobbára visszavonult
neves politikusok, de jó néhány aktív is. Merkel kancellár asszonyt
már máshová szólította a kötelesség és az elemi jó ízlés. A mintegy
kétszáz meghívott viszonylagos szűkösségben, körasztaloknál foglalt
helyet.
Nem volt ültetési rend, csupán egyetlen asztalnál, ahol Maike Kohl
asszony foglalt helyet Junckerrel, aki kisvártatva hirtelen távozott,
valamint Helmut Kohl valahai legközelebbi politikai barátaival: az
olasz Rocco Buttiglionéval, Carl Bildt egykori svéd külügyminiszterrel
– és Orbán Viktorral.
Sorra beszéltek a mikrofonnál Kohl régi civil ismerősei, még az orvosa
is – majd az özvegy egyszer csak felszólította a magyar
miniszterelnököt, hogy mondja el azt a beszédét, amelyet Strasbourgban
Juncker személyes beavatkozása következtében nem tudott elmondani. A
mikrofonhoz lépő Orbán Viktor a magyarok és németek között meglévő
sajátos, racionálisan meghatározhatatlan szimpátiáról, illetve a
kereszténység manapság is Európa-mentő erejéről beszélt…
Milyen kár, hogy ezt az Európai Bizottság elnöke már nem hallhatta,
ugyanúgy, mint ahogy azt sem, miként is hangzik ékes magyar nyelven a
Miatyánk.
figyelemre méltó írások:
példaképünk.. |
"A magyar küldöttség egész egyszerűen remekelt, és a kilenc különböző sportágban megszerzett 20 érmével az elmúlt negyedszázad legeredményesebb nyári olimpiáját tudhatja maga mögött. "
ARANY EZÜST BRONZ
1. Egyesült Államok 39 41 33
2. Kína 38 32 18
3. Japán 27 14 17
4. Nagy-Britannia 22 21 22
5. Orosz Olimpiai Bizottság 20 28 23
6. Ausztrália 17 7 22
7. Hollandia 10 12 14
8. Franciaország 10 12 11
9. Németország 10 11 16
10. Olaszország 10 10 20
11. Kanada 7 6 11
12. Brazília 7 6 8
13. Új-Zéland 7 6 7
14. Kuba 7 3 5
15. MAGYARORSZÁG 6 7 7
16. Koreai Köztársaság 6 4 10
17. Lengyelország 4 5 5
18. Csehország 4 4 3
19. Kenya 4 4 2
20. Norvégia 4 2 2
21. Jamaica 4 1 4
22. Spanyolország 3 8 6
23. Svédország 3 6 -
24. Svájc 3 4 6
25. Dánia 3 4 4
26. Horvátország 3 3 2
27. Irán 3 2 2
28. Szerbia 3 1 5
29. Belgium 3 1 3
30. Bulgária 3 1 2
31. Szlovénia 3 1 1
32. Üzbegisztán 3 - 2
33. Georgia 2 5 1
34. Tajvan 2 4 6
35. Törökország 2 2 9
 
Üdv: miki2002
|
A "fejlett nyugat" szép új szivárványos világa!
EBBŐL NEM KÉRÜNK, maradunk inkább rasszista, kirekesztő, mucsai bunkók! 
Üdv: miki2002
|
|
