Regisztrál :: Profil :: Beállítás :: Tagok :: Szavazógép :: Csoportok :: Segítség Vissza :: Főoldal 
 Hozzászólások: 9455403/55 Témák: 18953 Tagok: 112632 Legújabb tag: Klop Hann Online: (52/1
 Név: Jelszó:  Eltárol  Elfelejtette jelszavát?
    / 1 
Lista: 
Kép:
Smile:
  
 

HATÉKONY ALTRUISTA MOZGALOM I.

(üzenet: 4, Vallás, filozófia)
 

Topi-50



Tagság: 2006-06-13 16:29:32
Tagszám: #31643
Hozzászólások: 5406
6. Elküldve: 2021-07-13 13:02:09,

HATÉKONY ALTRUISTA MOZGALOM I.

[1.]

A magyarság házszabálya

figyelemre méltó írások:
példaképünk..
Kiváló dolgozó
Topi-50 adatlapja Privát üzenet küldése WWW oldal Felvétel a címjegyzékbe Felvétel tiltó listára Hozzászólások száma:   


Topi-50



Tagság: 2006-06-13 16:29:32
Tagszám: #31643
Hozzászólások: 5406
5. Elküldve: 2021-07-12 18:50:41,

HATÉKONY ALTRUISTA MOZGALOM I.

[2.]

All this deception in a language foreign to our culture can be very important, especially for our faith and beliefs.

figyelemre méltó írások:
példaképünk..
[előzmény: (4) Gerald Cruz, 2021-07-12 12:12:28]
Kiváló dolgozó
Topi-50 adatlapja Privát üzenet küldése WWW oldal Felvétel a címjegyzékbe Felvétel tiltó listára Hozzászólások száma:   


Topi-50



Tagság: 2006-06-13 16:29:32
Tagszám: #31643
Hozzászólások: 5406
3. Elküldve: 2021-07-11 21:54:51,

HATÉKONY ALTRUISTA MOZGALOM I.

[3.]

토토사이트

Tovább >>

figyelemre méltó írások:
példaképünk..
Kiváló dolgozó
Topi-50 adatlapja Privát üzenet küldése WWW oldal Felvétel a címjegyzékbe Felvétel tiltó listára Hozzászólások száma:   


vilsi



Tagság: 2014-11-30 08:46:39
Tagszám: #130906
Hozzászólások: 41
1. Elküldve: 2016-02-29 10:43:04,

HATÉKONY ALTRUISTA MOZGALOM I.

[4.]

HATÉKONY ALTRUISTA MOZGALOM I.

Menjetek és tegyetek jót!

(Der Spiegel, 32/2015)


118. oldal
Mit tehetünk, hogy a világot és a szegények életkörülményeit javítsuk? Az ausztrál filozófus, Peter Singer ad ehhez útmutatásokat.

Singer, 69 éves, korunk egyik legismertebb és ugyanakkor legvitatottabb filozófusa. Új könyvében a “hatékony altruizmus” erkölcsi kötelessége mellett száll síkra: Eszerint a nyugati világ jóléti országainak polgárai jövedelmük jelentős részét adományozzák olyan jótékonysági szervezeteknek, amelyek a szenvedés és az elhalálozás ellen küzdenek a harmadik világban. Az “effektív altruizmus” a sajnálat, az irgalmasság, a karitatív elkötelezettség racionális, érzelgősségmentes nézetét föltételezi. Singernél a lényeg, hogy a ráfordítás-haszon arányt úgy optimalizáljuk, hogy a rendelkezésre álló eszközökkel a lehető legtöbb embert mentsünk meg, ill. minél többek boldogulását segítsük elő. Etikai magatartásunkat ne az érzelmek, hanem a józan ész vezesse.
Singer 1946-ban, Melbourne-ben született, Ausztráliába kivándorolt bécsi zsidók fiaként. Évek óta abortusz-téziseivel, a súlyosan fogyatékos újszülöttek megölésével és az aktív halálbasegítéssel provokálja a közvéleményt. Ezen eljárásokat akkor látja igazoltnak, ha személyes tudatú élet kifejlődésére vagy annak folytatására semmi kilátás sincs. Emiatt Singerrel vagy Singerről tartott előadásokat zavartak meg Németországban. A Princetonban oktató professzort legutóbb a kölni filozófiai fesztiválról tartották távol, félve a nyilvános

SPIEGEL: Singer úr, mi követeli meg ma, hogy egy etikailag korrekt életet éljünk?

Singer: A világban, amelyben élünk, nem elég, ha betartjuk a törvényeket és a tízparancsolatot: ne ölj, ne okozz másoknak szenvedést, ne lopj és ne csalj. Ez nem elég.

Sp: De már ez is elég sok.

Si: De nem elég azoktól, akiknek az a szerencse adatott, hogy egy jóléti állam anyagi kényelmében éljenek, akiknek, amellett, hogy magukat és családjukat fönntartják, öltözködnek - mégis fölösleges pénzük és idejük marad.

Sp: Igen, a nyugati fejlett országok polgárainak többsége ezek közé tartozik.

Si: Ha Ön itt a közép- vagy az elitréteghez tartozik és etikus életet akar élni, hathatós módon segítenie kell a világ más részein élő szegényeit. A helyes, elfogadható élet etikus minimuma, hogy felszabadítható forrásaink egy részét arra fordítsuk, hogy a világot egy jobb élettérré tegyük. Az etikus maximum pedig az, hogy olyan sok jót tegyünk, amennyit csak tudunk.

Sp: Ön szerint a szegénység a világon a legrosszabb dolog. Rosszabb, mint pl. a háború, az erőszak, az éghajlatváltozás és a környezetrombolás?

Si: Azt hiszem, a mélyszegénység, amilyen mértékben ma létezik, egyszerűen nem lenne szabad, hogy legyen. Természetesen elkötelezhetjük magunkat egy sor jó és dicséretes dolog mellett, de a szegénység leküzdése a legfelső prioritás kell, hogy legyen azon emberek számára, akiknek több van, mint amennyire az élethez szükségük van.

Sp: Mivel számos sorscsapás - éhezés, betegség, tudatlanság, gyakran háború – forrása a szegénység?

Si: Ezen nyomorúságok egész sora vezethető vissza a mélyszegénységre, de egyben számos a lehetősége is, hogy jót tegyünk, legyen az az emberi életkörülmények változtatása vagy politikai megoldások megkönnyebbítése.

Sp: Ön egy gondolkodó és egyetemi tanár. Ön etikus életet él?

Si: Azt nem mondanám magamról, hogy teljesen etikus életet élek.

Sp: Nem lehetünk szentek. Hová sorolná magát egy etikus életvitel skáláján, minimálistól a maximálisig?

Si: Nem tarom magamat szentnek. Nem állítom magamat mások elé, mint példaképet. Egy egész sor olyan embert ismerek, akik egy jobb etikus életet élnek, mint én. Ez viszonylagos. Egy etikai skálán a legtöbb ember sajnos a nulla körül mozog. Magamról azt hiszem, a skála közepén vagyok. Ez annyit tesz, felelősségteljesebben élek, mint a többség. Ám messze vagyok az ideális ponttól, amelyen jóval többet követelnék magamtól, hogy az etikai követelményeknek megfeleljek.

119
Sean Penn színész segít a földrengés áldozatainak Haitin, 2011-ben: "Hatékony altruizmus összehozza a szívet és a lelket"

119
Sp: Ön mit tesz konkrétan?

Si: Nos, a legszembetűnőbb dolog, amit csinálok, jövedelmem 30-40%-át olyan jótékonysági szervezeteknek ajándékozom, melyeket hatásosnak látok a globális szegénység elleni küzdelemben. De adományozok azoknak a szervezeteknek is, amelyek az állatok jogaiért szállnak síkra. Ezenfelül megpróbálok nem cinkos lenni az állatok kizsákmányolásában oly módon, hogy a lehető legkevesebb állati terméket vásárolok.

Sp: Ön vegetáriánus?

Si: Nem egészen, de közel állok hozzá. A szupermarketben csak növényi élelmet veszek, de utazásokkor és mint vendég, nehéz ehhez tartanom magam. Egyébként mindig vega ételt fogyasztok. Arra is ügyelek, hogy lehetőségeim szerint, korlátozzam az üvegházgáz-kibocsájtást. Táplálkozási módom ehhez hozzájárul. Sajnos többet utazom, mint kellene, ezért családi helyzetem és foglalkozásom a felelős. Professzor vagyok Princetonban, előadásokat tartok Európában; mi most Londonban beszélgetünk egymással, utána visszarepülök hazámba, Ausztráliába. (Egyetlen repülőútjával annyi kárt okoz, mint a takarékos utazó egész évben, lásd: Energiamenü, Ökokiskáté, RS)

Sp: Önnek van autója?

Si: Nincs saját autóm. Az USÁ-ban a tömegközlekedést választom, néha egy bérelt kocsit hétvégi kirándulásokra. Ausztráliában ez valamivel nehezebb; másokkal, a lányommal osztozom egy autón és így tovább.

Sp: Jövedelmének egyharmadát eladakozni megérdemel minden tiszteletet. Nincs olyan érzése, hogy valamiről lemond, hogy áldozatot hoz? Vagy fordítva: nem érzi magát néha bűnösnek, hogy még többet tehetne?

Si: Sem ezt, sem azt. Nincs olyan érzésem, hogy valamit föladok, ami igazán fontos lenne számomra. A pénz önmagában nem érték. Pénzt elajándékozni csak akkor volna számomra áldozat, ha ez közérzetem befolyásolná, másként mondva, ha kevéssé tenne boldoggá. Erről szó sincs, még mindig marad elég. Az áldozat és a lemondás nem föltétlen alkotórésze az altruizmusnak. A racionális altruista olyan döntéseket hoz, amelyek boldogságát növelik és nem csökkentik.

Sp: Olcsó közhely, hogy a pénz magában nem boldogít. Ezt szívesen mondogatják a gazdagok. Ezzel azt is meg lehetne indokolni, hogy semmit sem kell adnunk.

Si: Az önbecsülés a boldogságérzet egyik fontos komponense. És ha másokkal jót teszünk, ez emeli önértékelésünket. Odáig megyek, hogy azt állítom, saját önbecsülésünk szerény alapját az etikus élet adja és ez megnyitja az utat a tartós boldogság felé, túl a fogyasztói társadalom hedonisztikus taposómalmán. Pénzt adományozni jótékony célokra a jóléti egyénnek szubjektív jutalmat hozhat, amely vásárlóerejének veszteségeit jelentősen meghaladja. Az altruista nem mond le semmiről, még a kötelességét sem teljesíti. Egyszerűen csak azt teszi, amit helyesnek ismer föl - még pedig azt, hogy mások és mások jóléte épp olyan fontos, mint a sajátja. Ezért egy értelmes ember nem tudja önmagát becsülni mindaddig, amíg mások érdekeit, amelyeket a sajátjáéval egyenértékűnek ismer el, ignorálja. A fölvilágosult tudat magába foglalja a képességet, hogy a saját kívánságaitól elszakadjon, anélkül hogy emiatt elidegenedne ömagától. Mi embereket altruistának tekinthetünk, nem azért, mert saját érdekeiket kiszolgáltatják, hanem éppen azért, mert érdekeiket követik.

120
Sp: Elnézést a szofizmus miatt, de vajon méltó a csodálatra az altruista, ha adományaival csak a saját érdekeit követi, mivel utána jól érzi magát és jó a lelkiismerete?

Si: Nem lehetne az evangéliumi gazdag egy altruista, aki Jézus parancsára mindent, amije van, a szegényeknek ad, csak, mert az örök élet jutalmában hisz?

Sp: Erre azt lehetne válaszolni, ő egy “deal"-t, egy üzletet, vagy egy fogadást köt. Éppenséggel az önzetlenség az altruizmus esszenciája a legtöbb ember szemében.

Si: Van ez anekdota Thomas Hobbes-ról, az egoizmus filozófusáról. Híres állítása, hogy ember embernek farkasa, mivel mindenki saját érdekében cselekszik. Egy nap sétál Londonban és egy koldusnak alamizsnát ad. Kísérője bírálja, hogy éppen most cáfolta meg az elméletét. Mire Hobbes ezt válaszolja: elégtétellel tölti el, hogy a koldusnak adhat, ezért az adomány összeegyeztethető egoizmusával. Most általánosítsa Hobbes magatartását - ekkor mi értelme van az egoizmus és altruizmus szemmel látható ellentétének?

Sp: Ön a következményt emeli ki és nem a szándékot.

Si: Ebben a tekintetben haszonelvű vagyok. Minden attól függ, mennyire járulok hozzá mások jó közérzetéhez. Hogy emberekkel annyi jót tegyünk, amennyit csak tudunk, ne arra figyeljünk, mit áldozunk, tehát mennyi boldogságot veszítünk, hanem arra, hogy a gondoskodással a “caritas”-szal mennyi boldogságot nyerünk. Az altruizmus és az egoizmus ezáltal újra definiálódik.

Sp: A hatékony altruizmus, amit Ön képvisel, egyfajta racionalizált felebaráti szeretet?

Si: Mindenesetre más, mint puszta irgalmasság. Az effektív altruizmus hajtóereje valószínűleg nem a szeretet, hanem az együttérzés, a képesség mások helyébe képzelni magunkat, az ő érdekeikkel és érzelmeikkel való azonosulás.

Sp: A szeretet nehezen terjed ki a családon és a szűk közösségen kívül. Átfoghatja az empátia az emberiséget, lehet az Ön etikai axiómája egyetemes?

Si: Az empátiának van egy érzelmi és egy felismerő oldala. A hagyományos filantrópia inkább zsigeri; szívből jön, nem a fejből. A hatékony altruizmus, az én értelmezésemben, összehozza a szívet és az elmét azzal a céllal, hogy minél több jót eredményezzen.

(TÉMANYITÓ)
Zöldfülű
vilsi adatlapja Privát üzenet küldése Felvétel a címjegyzékbe Felvétel tiltó listára Hozzászólások száma:   
 

HATÉKONY ALTRUISTA MOZGALOM I.

(üzenet: 4, Vallás, filozófia)
 
    / 1 
Lista: 
Kép:
Smile:
  

Új hozzászólás írása
  Név :   Jelszó :
  Mail :
  Üzenet:

 Betűszín:  Háttérszín:
 Árnyék:      Parázslás:
BBcode On/Off.    Betűméret:
Url/Kép autokonverzió On/Off.
Aláírás beszúrása
  Kép feltöltés: [Feltöltési max. file méret (byte): 20000]
    Írja be ide a képen látható biztonsági kódot:
Smiley kódok teljes listája
Az oldal 0.0053410530090332 másodperc alatt generálódott.

  Cégadatok  |   Felhasználási feltételek  |   Adatvédelem  |   Általános Fórum Szabályzat  |   Segítség
  Netboard Bt. © 2001-2023. E-mail