"A negatív gondolkodás határt szab a teljesítménynek. Ha viszont ezt megfordítjuk, akkor a lehetetlen hirtelen nagyon is elérhetővé válik."
(Amby Burfoot)
[email protected] | | |
ez nagyon jó, nagyon helyesek itt együtt :)
Donna toki demo waratte Hoemi & Bono
afterhero.fotoalbum.hu | | |
"A negatív gondolkodás határt szab a teljesítménynek. Ha viszont ezt megfordítjuk, akkor a lehetetlen hirtelen nagyon is elérhetővé válik."
(Amby Burfoot)
[email protected] | | |
| Kellemes Ünnepeket és Boldog Újévet Mindenkinek!!!!!!
|
Hátha üde folt leszek ebben a "női topic"-ban. 
| | |
Ezt ma kaptam @mail ban a MEOE hírlevélben. HA valaki nem látta volna még....(Nem akarok vészmadár lenni de Csak engem ráz ki tölle a hideg?)
Tisztelt Sporttársak, MEOE tagjaink!
Tájékoztatom Önöket, hogy a mai napon, 2007. december 19-én a Fővárosi Bíróság Egyesületünkkel szemben elmarasztaló ítéletet hozott.
ELSŐ FOKON, NEM JOGERŐSEN felügyelő biztost nevezett ki dr.Csíky Ottó személyében Egyesületünk Alapszabályának megváltoztatására; nevezetesen kiállítási rendezési jogunk és származási lap regisztrációnk megszüntetésére.
Természetesen az ítélet ellen fellebbezést nyújtunk be és jogi képviselőink megerősítésével készülünk 2008. év első felében várható másodfokú tárgyalásra.
Tájékoztatom Önöket, hogy egyesületi szolgáltatásaink, rendezvényeink és a MEOE általános élete zavartalanul folyik.
Bármilyen jogi változásról azonnal tájékoztatom Önöket.
Kellemes karácsonyi ünnepeket és eredményes, sikeres 2008. évet kívánok.
Korózs András
a MEOE Elnöke
Kaleido Star kennel/ÚJ!!!!
A Tanya | | |
" A nőnek mindenek előtt és mindig és örökké gyengédségre van szüksége!" / Márai Sándor / 
| | |
Még nem tudtam utána nézni! Egy collie-ról tudok a környéken, úgyhogy ma délután, vagy hétvégén elmegyünk és megnézzük! Szegényt, ráadásul a zebrán ütötték el! 
| | |
| Szegény collie! Ki tudja kié lehetett?! Hiányzik egyáltalán valakinek?!
| | |
| Hát igen! Pedig van amikor nem tehet róla az ember, de semmibe nem kerülne neki, ha megállna! Nagyon szomorú, hogy ennyire nem foglalkoznak semmivel az emberek! | | |
Szegénykém!!!!!!! Nem csodálom h odavoltál
Mikor Benjit elütötték akkor sem álltak meg!
Már csak ilyen bunkók az emberek! 
"A negatív gondolkodás határt szab a teljesítménynek. Ha viszont ezt megfordítjuk, akkor a lehetetlen hirtelen nagyon is elérhetővé válik."
(Amby Burfoot)
[email protected] | | |
| Leírom a mai történetet, ami ma történt velem, és senkinek sem kívánom! Kb 10-kor telefonált egyik ismerősöm, aki nem messze lakik tőlünk, hogy meg van-e Angel! Itt már elég ideges lettem,hogy miért! Elmondta, hogy munkába menet, tőlünk pár 100 m-re elütöttek egy ugyan olyan kinézetü collie-t, mint a miénk! Amikor elmentek mellette még élt, de mire megálltak, és visszasétáltak már meghalt a kutyus! Gondolom nem kell leírnom mit is éreztem! Azonnal telefonáltam anyósomnak aki 2házzal odébb laknak, hogy azonnal nézzen át! Na az a pár perc ökökké tartott, és végigfutott rajtam, hogy mi van ha Angel volt! Szerencsére nem Ő! Nagyon megkönnyebültem, de egész nap remegtem! Persze nagyon örültem, hogy nem Angel, de nagyon sajnálom a kutyát. És a legszomorubb, hogyha aki elütötte a kutyát, és megállt volna, akkor lehet hogy még meg lehetett volna menteni, mivel amikor ismerőseim felhívták a gyepmestert, ők mondták, hogy már tudnak róla, és már elindultak! Nem kívánok senkinek ilyen érzést! Nagyon féltem! Igaz tudom, hogy nem tud kimenni az udvarból, de szerintem senki nem ilyenekre gondolna, a hír hallatán! | | |
Én szeretek a mai világban élni  De persze ha sírni kell akkor a férfiak udvariasságát sírom vissza De bevallom én szeretem ezt a modern világot
Donna toki demo waratte Hoemi & Bono
afterhero.fotoalbum.hu | | |
Hát én lehet, hogy szívessen élnék abban a korban! 
| | |
Egy este egy unoka a nagyapjával beszélgetett aktuális eseményekr ől.
Egyszer csak hirtelen megkérdezte:
- Nagyapa, hány éves is vagy?
A nagyapa így válaszolt:
- Hadd gondolkozzam egy kicsit...
A televízió, a gyermekbénulás elleni védőoltás, a fénymásoló gép, a kontaktlencse és a fogamzásgátló tabletta előtt születtem. Nem volt még radar, hitelkártya, lézersugár és pengekorcsolya. Még nem találták fel a légkondicionálót, a mosogatógépet, a szárítógépet (a ruhát egyszerűen kitették száradni a friss levegőre). Az ember még nem lépett a Holdra, és nem léteztek sugárhajtású utasszállító repül őgépek. Nagyanyád és én összeházasodtunk és azután együtt éltünk, és minden családban volt apuka és anyuka. A gay tisztességes angol szó volt, amely elégedett, vidám és jókedvű embert jelentett, nem pedig homoszexuálist. Leszbikusokról sosem hallottunk, a fiúknak pedig nem volt fülbevalójuk. Én a számítógép, a kétszakos egyetemi képzés és a csoportterápia előtt születtem. Az emberek nem analizáltatták magukat, legfeljebb amikor az orvos vér- vagy
vizeletvizsgálatra küldte őket. 25 éves koromig minden rendőrt és férfit uramnak szólítottam, minden nőt pedig asszonyomnak vagy kisasszonynak. Párjuk a galamboknak és a nyulaknak volt, de nem az embereknek. Az én időmben ha egy hölgy felszállt az autóbuszra vagy a villamosra, a gyerekek és a fiatalok mindenki másnál hamarabb álltak fel, hogy átadják neki a helyüket, de ha terhes volt, a helyükre kísérték és ha kellett megváltották a jegyet és odavitték neki. A férfiak a járdaszegély, a nők a házfal mentén mentek, a lépcsőn a nőé volt a korlát melletti oldal, elsőként lépett be a liftbe és onnan ki; alátolták a széket, hogy leülhessen; egy férfi sosem üdvözölt úgy egy nőt, hogy ne állt volna fel, amit akkor is megtett, ha a nő állt fel - hacsak egy pillanatra is - az asztaltól, kinyitotta előtte az autó vagy bármi más ajtaját, és a férfi segített neki levenni a kabátját. Az
én időmben a szüzesség nem okozott rákot, és a családi erény bizonyítéka volt a lány és a tisztaságé a férj számára. A mi életünket a tízparancsolat, a józan ész, az idősebbek és az érvényes törvények tisztelete szabályozta, később teremtő együttélésben és felelős szabadságban telt. Bennünket megtanítottak arra, hogy különbséget tegyünk jó és rossz között, és hogy felelősek vagyunk tetteinkért és következményeikért. A fast food-ról azt hittük, azt akkor eszik az emberek, amikor sietnek. A komoly kapcsolat azt jelentette, hogy jóban voltunk unokatestvérekkel és barátokkal. A time sharing azt jelentette, hogy a család másokkal együtt nyaralt, nem pedig idegenekkel bérelt közös nyaralót. Ismeretlen volt a vezeték nélküli telefon, a mobiltelefonról nem is beszélve. Sosem hallottunk sztereó zenér ől, URH-s rádióról, kazettákról, CD-ről, DVD- r ől, elektromos
írógépekről, számológépekről (még mechanikusakról sem, hát még hordozhatókról). A notebook jegyzetfüzet volt. Az órákat naponta felhúzták. Semmi digitális nem létezett, sem órák, sem világító számos kijelzők a háztartási gépeken. Gépeknél tartva, nem voltak pénzkiadó automaták, se mikrohullámú sütő k, se ébresztőórás rádiók. Hogy videomagnókról és videokamerákról ne is beszéljünk. Nem léteztek azonnal előhívott színes fényképek. Csak fekete-fehér képek voltak, előhívásuk és másolásuk több mint 3 napig tartott. Színes képek nem léteztek. Ha valamin a Made in Japan szöveg volt, az rossz minőséget jelentett, és nem létezett Made in Korea, se Made in Taiwan, se Made in Thailand, még kevésbé Made in China. Sosem hallottunk Pizza Hut-ról vagy McDonald's-ról, se az instant kávéról, se a mesterséges édesítőkről. Olyan üzletek voltak, ahol 5-10 centért lehetett
vásárolni. Az én időmben a fű olyasmit jelentett, amit nyírtak, nem szívtak. A chip szilánkot, szálkát jelentett, a hardware vasárut, software pedig nem létezett. Mi voltunk az utolsó nemzedék, amely azt hitte, hogy egy asszonynak férjre van szüksége ahhoz, hogy gyereke legyen.
És most mondd, szerinted hány éves vagyok?
- Hát, nagyapa, több mint 200! - felelt az unoka.
- Nem, kedvesem, csak 60!
| | |
Erika, 
én tudnék ettől sokkal  pasikat is feltenni,
nem lenne nehéz, csak annyi, hogy az igazi értékük nem a hardver, hanem a szoftver ami belül van. (bár néhány közép, felső, csúcs vezetőnk hardverre is ... fúha )
((nagy nemzetközi cég előnye a sok  csávó. ))
pl van olyan akit egyik lentiér' sem adnám
(ha a magaménak tudhatnám) a céges kollégák között. persze legtöbbjük családos ember, ugyhogy mindent a szemnek, semmit a kéznek.  | | |
Abszolút nem. 
| | |
Lehet hogy mégsem hoznak már olyan jó pénzt.....
a véleményem szintén 
Rineweld Collies | | |
|
