Hétköznapjaink

Szia Ildikó!

Természetesen le akartam írni a történteket, csak mikor írtam neked, akkor útban voltak hazafelé, a férjem (Nagy Tomi) csak annyit közölt ő az, megtaláltuk.
A kiskutya Mego Tomi barátunké.
Szóval úgy kezdődött, hogy a kiskapu nyitva maradt, mire észrevették egy gyors létszám ellenőrzés, aztán a szomorú tény, McLode nincs meg. Gyors utánna szaladás, de hiába.
Itt kapcsolódtunk be mi is, Tomi felhívott minket.
Plakátokat készített fotóval, telefonszámmal, majd szétterítették a városban, állatorvosi rendelőkben. A hírdetést eljuttatuk hozzád, majd a fotót is.
Több kutyás fórumra feltettem a hírdetést (elveszettktya.hu, gazdiholvagy.hu stb.), közeli menhelyeknek, állatorvosoknak írtam e-mailt a kutya eltűnéséről. Az iwiw-en körlevelet adtam le, és az üzenőfalra is írtam, meg kutyás apróhírdetésben is közzétettem ezt. Jöttek a válasz e-mailok, hogy sajnos nem látták a kutyust. :-(, de jól esett, hogy legalább válaszoltak, vagy legalábbis elolvasták a felhívásunkat.
Ma reggel csörgött a telefon, Mego Tomi telefonált, hogy szóltak neki, felismerték a kutyát, és Verpeléten van (Egertől kb. 20km).
Az én Tomim is autóba ült és irány Verpelét. Mi Kálban lakunk (Verpeléttől 20 km, de másik irányban).
Szóltak a körzeti megbízottnak, a probléma elkerülése végett. A rendőrök bementek a házba, majd behívták a fiúkat.
Mindkét részről örömkitörés stb. Szóval az átadás problémamentes volt szerencsére. A befogadó család (roma család volt), mondták, hogy találták és hazavitték. Az, hogy hogyan találták, és hogy került hozzájuk, már nem volt annyira fontos (engem érdekelt volna), de azt tartották a fontosnak, hogy mielőbb otthon legyen McLode.
A megtalálók egyébként teljesen normálisak voltak, a kiskutyának - bár hál'istennek rövid ideig volt náluk - nem lett semmi baja. Nincs benne bolha, nem ment a hasa, otthon rögtön produkált, nem soványodott le.
A piros fórumon volt aki találgatott, hogy mit
keresett a kutya náluk, meg olyan távolra hogy került, igaz ezek a kérdések bennem is felmerültek, meg az is furcsa, hogy pont egy roma srác telefonált. Hogy a jutalom miatt, vagy jó szándék vezérelte, nem tudjuk, csak reméljuk, hogy az utóbbi. A lényeg, hogy a kutya visszakerült a gazdijához.
Tehát a történet szerencsésen végződött, a kutyus is épségben van, testileg-lelkileg is.
Köszönjük mégegyszer a segítséget!

Üdvözlettel: Nagyné Blahó Zsuzsa