a maleficent nem olyan mint az új sárkány, ami az arcodba dörgöli hogy úristen mekkora zene vagyok. kell még neki pár hallgatás mire beérik, de így is laza 10/8. egy erőteljesebb főtémát hiányolok csak, de gyönyörű zene, helyenként libabőrös.
Lacinak!
Visszatérve a Non-Stopra, John Ottman ki tudott volna valami maradandót hozni a dologból, abban pillanatban, amikor Liam Neeson a tükörbe nézett, amikor a rémületes tette után nyaklevesbe került.:)
Mozis hétvége volt. :) A Godzilla zenéje a film után is maradt 7. Az X-Men alatti zene oké volt, kiemelkedő pontra annyira nem figyeltem fel, viszont a stáblista közepén egy marha szép kis csendesség ment. Előbbit szerintem már nem nagyon fogom meghallgatni (de többször is lement), utóbbival még csak most ismerkedek majd meg, remélem, az említett zene szerepel az albumon.
Pár napja már kacérkodom az X-Men 8/10-ével, és most meg is adom neki a film (9,5/10) másodszori megtekintése után. Ottman nemcsak a saját, hanem az elődök zeneiségét is remekül viszi tovább, de még is egy egyedi zene született. Powell zenéjétől nálam egy hangyányit azért elmarad.
A Godzilla pedig szintén ugyanennyi, noha az nehezebb hallgatni való, de kb. ilyennek kell lennie egy egyszerre modern, mégis régimódi szörnyfilmzenének. Bravó Mr. Desplat!
Laci, úgy tartja a mondás, hogy ha az embernek bűntudata van, akkor mindig a számára legkedvesebb emlékbe kapaszkodik Valkűr után volt egy kicsit furcsa Ottman és a Non-Stop, de bírtam, onnantól kezdve amikor a "főhős"-ben már megfogalmazódott a lényeg.
Nagyon egyszerűnek látszó történet, de igazából nem volt az és Ottman is valahogy csapdában érezhette magát, amikor kiderült, hogy egy olyan filmhez kell zenét készítenie, ami egy repülőgépen játszódik és tulajdonképpen mindenki gyanúsított lehet. Aligha tudott volna szerintem ennél színesebbet festeni.
Az komoly, hogy a zimmeres Journey to the Line szól az X-Men honlapjának főoldalán? Nem találtak az Ottman-zenék közül semmit? Ez a filmben is benne van esetleg? A First Classben benne volt, mármint a szokásos Jackman-variációban, amit mindenhová "megír".
Én ma hallottam először, és a Budapest-Encs-Debrecen távolságon bőven volt időm kétszer is meghallgatni. A Non-Stop egy remek zene, de iparosmunkának tartom, pláne azután, hogy nem sokkal később ilyen muzsikával áll elő. Powell X-zenéje vitte nálam idáig a prímet, de ez most egy hajszállal jobban bejött. 10/8
És külön öröm, hogy annyi tré X-zene után végre valaki ráncba szedte a mutánsok kíséretét.
[előzmény: (21411) Thomas Powell, 2014-05-21 09:38:19]
Na, ilyen lehetne Breki szólóalbuma. Alterfórumokon biztos el vannak ájulva tőle, de én nem bírtam végighallgatni a dalokat ezzel a bágyadt, manószerű nyekergéssel. A zenei alap meg olyan, mint hogyha összemixelnéd a Mysterious Skin score-ját jegyző Robin Guthrie gitárhangzását a Twin Peaks-i atmoszférával, csak aztán mindent megteszel annak érdekében, hogy ezt elcseszd, például lelassítod, de úgy, mint hogyha a magnó húzná a szalagot.
10/?
Nincs pont, mert csak alig két dal ment végig, a többi belepörgetős. Az utolsó zenei alapja tök jó, csak hát abban is siránkozik a manó.
Az új X-Men valami fantasztikusan jó (9/10). Ottman zenéjéről ez már kevésbé mondható el, viszont korrektül, helyenként kifejezetten erősen festi alá a képeket. A trilógiából az ő aláfestését szeretem mind a mai napig a legkevésbé, de a főtémája nagyszerű, ami kissé variálva, modernebbre hangszerelve még most is üt. Sőt, itt-ott, mintha elődei/utódai előtt is leróná a tiszteletet, egy ízben ugyanis mintha Jackman Magneto témája is felütné a fejét (mondjuk amikor a karakter a kanyarban sincs), és egy ízben mintha Powell zeneisége is beköszönt volna. Külön hallgatva majd még többet is írok, de egyelőre film alatt 7/10.
2008ban csinált utoljára játék zenét. hátha kicsit jobban megmozgatja a fantáziáját, mint a sok ratyi film amiket vállalt. bízom benne, a codhoz amúgy is nehéz rossz zenét szerezni, full híró az egész:D