pár zenét meghallgattam az elmúlt napokban, ím rövid véleményeim:
alan silvestri - red 2: nem ez az, amit várok egy silvestri-zenétől. fölösleges (és idejétmúlt) elektronikus környezetbe ágyazott akciódúsnak szánt katyvasz, idegesített is nagyon. debney 'the call'-ja mellé tenném a kenyérpirítóba. 10/3.
brian tyler - john dies at the end: a zene hamarabb halt meg, mint a szereplője; nyilván kell tylernek néha ez a blockbusterektől távoli kísérletezgetős hétvége, de a hallgatóságot megkímélhetné néha. nem értem el a végéig. 10/3.
atli orvarsson - hansel and gretel_witch hunters: ami számomra megkülönbözteti őt a hétköznapi zimmeri udvartartástól, hogy nagyon bírom a designteremtő stílusát. zeneileg ez az album tulajdonképpen - a korábbi vállalásaihoz hasonlóan - értékelhetetlen, azt a két témácskát a végighallgatás pillanatában el lehet felejteni, viszont néha igen kellemes atmoszférát hoz létre. ő lehetne az egyik leghasznosabb zenei kiegészítőember, ha nem vágyna rivaldafényre (lásd nick dodd kapcsolatát mansellel vagy lockingtonnal). 10/6.
david wingo - mud: amikor a country, a rock és az ambient találkozik, de nem párosul hozzá isham vagy young zeneisége. vegyítve a nyálas hangon nyivákoló betétdalokkal ez többnyire hallgathatlan. csak a 2013-as mezőny miatt futottam bele, el lesz felejtve hamar. 10/4.
fall on your sword - beneath: az előadó neve tulajdonképpen egy asche & spencerhez hasonló produkciós csapatot ölel fel, bizonyos will bates alapításában. a főként függetlenfilmes megbízásokból tengődő csapat ezen szintén ismeretlen horror/thrillerhez írt zenéje több izgalmas pillanatot szerzett számomra, mint akármelyik rc-s paneldzsungel. kemény, sokszor kiszámíthatatlan kortárs elektronika nagyon furcsa megoldásokkal, de a zárótétel az utóbbi évek egyik legszebbje. a milan vette a bátorságot, hogy kiadja, és én bátran meg is veszem, de nem ajánlom a szigorúan csak konvencionális zeneszerzés követőinek. 10/7.
cliff martinez - the company you keep: néha a szerzőtől meglepően dinamikus tételekkel tarkított, de alapvetően tipikus martinezi muzsika. érdekes a figura, mert ő például akárhányszor elsütheti ugyanazokat a delayezett vibrafonos dolgait, valahogy ez a zenei világ számomra végtelen. kellemes. 10/7.
antonio pinto - the host: az intenzívebben jelenlévő gitárjátékot leszámítva ez akár az előző album folytatása is lehetne. csendes, feszültebb atmoszférájú darab, de igazából nem tudom elképzelni, hogy azért tegyem be pár hónap múlva a lejátszómba, mert emlékszem rá, milyen remek kis muzsika. a komponista egy ilyen futottak-még kategória nálam, akárcsak ez a lemeze (az a radioactive-betétdal a végén kifejezetten büntet). 10/6.
A film maga egy Madonna által "rendezett" borzadvány, azt ki lehet hagyni :)
Korzeniowski (ejtsd: Korzsenyovszki) egy lengyel zeneszerző, aki viszonylag új a szakmában, és jön felfelé elég erőteljesen. Különösképpen szimpatikus, hogy pl saját maga válaszol és ír a Facebook oldalán és nemrégen le lehetett tölteni a honlapjáról egyik zongoraszólójának a kottáját. Amúgy ez a főtéma a már említett W.E.-ből: http://www.youtube.com/watch?v=ABwiDjh4X1o
Nem is hallottam e zeneszerzőről még a filmről se így hát akkor van mit pótolnom köszönöm szépen. Viszont azért Horner változatát remélem majd egyszer azért még meg lehet majd hallgatni.
Ha Zimmer írta volna, akkor ez lett volna:
tam-tam-tam taam-ta-daam-taam-ta-daam
tidi-düdü-tidi-düd-tidi-tüdü
tam-tam-tam taam-ta-daam-taam-ta-daam
tidi-düdü-tidi-düd-tidi-tüdü
Ha már repült Horner, akkor valóban legalább az jó hír ebben, hogy Korzeniowski vette át a helyét, ő azért elég jó dolgokra is képes. A W.E. nálam valamiért elsikkadt, ezért nem volt listás, azonban az idei Escape from Tomorrow már bebiztosította a helyét. Ez baromira jó sikerült kis zenécske, csak hát szó szerint kicsi, mert kb. húsz perces összesen.
Tény, hogy James Horner az abszolút kedvencem évek óta, attól függetlenül, hogy ki mit mond róla. Viszont ha már szerencsétlen zenéjét kidobták, legalább jóra bízták az újat, mert szerintem Korzeniowski egy bitang tehetséges zeneszerző. A W.E.-je számomra a tavalyi év legjobbja (még akkor is, ha 2011-es, hozzám csak tavaly ért el) Csodálkoztam is, hogy nem volt benne az évértékelésben. Kimaradt, vagy nem tetszett? :)
Elküldve: 2013-07-31 18:41:23, 
