guy farley 'knife edge' című művében eddig két alkalommal kaptam fel a fejem valami említésre méltóra: az elsőnél horner 'aliens'-ének ereszkedő dallamsorát csente el, a másiknál goldsmith 'the omen'-jének háromhangos, lassú zongoramotívumából. nincs értelme így tovább hallgatni, ha már a tizenegyedik tételnél járok.
Mi a véleményetek a Gabriel Yared féle Amelie-ról ? Én éppen a vége felé járok és nem is annyira rossz, ahhoz képest ahogyan indult :) Vannak benne érdekes megoldások amiket többször is alkalmazhatott volna nem csak egy-egy track-nél de ettől függetlenül egy jó 10/6 Az e heti kedvencem a "The men who stare at goats" - Rolfe Kent. Kétszer vagy háromszor meghallgattam, nekem kifejezetten bejött ez a stíusú zene :)
ja, és attól egy pillanatig sem kevesebb az az ember, akit az adott mű teljesen hidegen hagy, pláne, ha ő maga is fel tud mutatni a maga számára megfelelő értéket képviselő darabokat.
mindenképpen őszinte részvétem, ami az érzékenyebb gondolatok gyökerét illeti. legutóbbi - más okokból, de hasonlóan "érzékeny" - kirohanásom egyszer, s mindenkorra megtanított arra, hogy egy zene megítélése annyira szubjektív, hogy teljesen felesleges mások véleményét figyelembe venni a befogadásához. az nekem bőven elég, ha én magam megtalálom benne az ősi misztikumot, hiszen onnantól úgyis az enyém, elvenni pedig nem fogja azt senki sem.
Eredetiben nehéz is volna, mivel órák alatt fogyott el az 1500 darabja.
Az egyik nálam van, és amióta megjött, nem szakad ki a fülemből.
A HornerShrine egyik jeles tagja (alapvetően értelmesnek látszó ember, aki a jobb agyféltekéjét is használja néha) olyanokat írt róla, hogy "misses a soul", meg "you aren't missing much", meg "testing ground for ideas".
Az illetővel közöltem, hogy személyes meglátásom szerint csak a fél világot vesztettem volna el, ha el nem jut a fülembe.
Valami olyan hátborzongató döbbenet kiváltására képes, amit jobban nem is tudok szavakkal megközelíteni. Valami ősi és régen elfelejtett misztikum idéződik fel benne, és az emberen valami nagyon furcsa nyugtalanság lesz úrrá, hogy ugyan miért felejette el.
Emlegetett kolléga a reentryk tételes felsorolását meg is tette. Az "eztmárhallottamvalahol"-érzés beleütött az én fülembe is. De nem ez a lényeg. Sosem ez a lényeg, és itt különösen nem.
Ennek a zenének a lényege valami irtózatos mélységben van, kiszakadva térből és időből.
Kérdés, hogy ki mer ugrani, és ki nem.
(Fentiekből semmit nem szántam offenzívának senki ellen. Nagymamám hétfőn hunyt el, azóta a szokottnál is labilisabb az idegrendszerem.)
Bizonyos mértékig önidézet - lehetne hirtelen rásütni. Viszont 93-ban járunk, a nagy sikerek csak ezután jönnek, szóval inkább azt kell mondani, hogy azokban aztán bőven van tallózás ebből a score-ból. :)
"Ma" meghallgatva néhol zavaróak lehetnének az ismerős ötletek, de a fentiek miatt ezzel nem is kell most foglalkozni. Igaz, éppen emiatt nem maximum pont közeli, hanem csak 10/8. Eredetiben nem fog kelleni, de fogom még hallgatni.
Szerintem van egy kis párhuzam: ahogy idővel nem lett ciki egyes ismert, ám sikertelen színészeknek a képernyőre költözniük (és ott sikeressé válniuk), úgy kezdték a játékzenéket is komolyabban venni zeneileg is, egyre komolyabb összegeket fordítva rájuk. Erre nagyon jó példa ez a szimpatikus album is, ami nemcsak élvezhető akciózene, hanem egzotikus hangulat is feldobja. Azért az ilyesmik fényében elég nevetséges már a 2012 zenéje. Persze nem kell valami ledöbbentő score-ra gondolni, de legalább témákat vonultat fel, mindvégig hallgatható, és nem csapkodás van a játékidő nagy részében.
10/8
Jaja, ezt akartam kihozni én is. Még a Holnaputánnál akadt esetleg, aki elhitte neki, hogy a globális felmelegedés őt tényleg foglalkoztatja, itt most már tényleg csak rombolni akart. :)
Érdekes, amit írsz, és szerintem Emmerich lenne a legboldogabb, ha látná, hogy az abszolút sima szórakoztatásnak szánt blockbusterjétől van, aki eljut a téma komolyabb átgondolásáig is. Mindazonáltal kicsit talán csak a tragikusabb oldaláról szemléled a világot. :)
helyénvaló gondolatok, de kétlem, hogy emmerich lenne az üzenet legfőbb hordozója. ő valószínűleg már gyerekkorában is csak azért bíbelődött hónapokat egy terepasztal összerakásával, hogy aztán két pillanat alatt szarrá zúzza.
Ezt most olvastam az indexen, mármint, hogy Emmerich már hanyadszorra rombolja le a világunk, és jobban belegondolva 1, Emmerich vagy ráérzett, hogy a közös pusztulásunk rejtett tudatalatti vágy a zsufolt nagyvárosokban, 2, Meg kell küzdenünk a természet külső és belső ellenségeivel (időjárás, godzilla, ufok) vagyis a beton dzsungel még mindig dzsungel, 3, szeretné az emberek azon bűntudatát felszínre hozni, hogy civilizációnk tahó vaskor és nap mint nap szószerint írtjuk az egyetlen élő bolygót közel s távol, 4 , leakarja pusztítani az ember körüli hazug panel világot, hogy felszínre hozza a mélyen szunnyadó értékeit, melyek mindig a bolygó győztesévé teszik, 5, Tudatni akarja velünk, hogy akár 2 óra alatt leépülhet mindent amit legyőzhetetlennek hiszünk, ez egyébként agyi próbléma, az emlősök agya ugyanis nem bírja felfogni a saját pusztulását, ezért gyártott túlvilágot vagy ezért nem tudja a kutya, hogy megfog halni.
Mielőtt messzire mennék, mindig érdekelt Emmerich miért csinálja ezt a zs-n kívül. A Csillagkaput, Hazafit és a I.e.10.000-t azt egy külön vonulatként fogom fel, de ott is az elnyomás fő kérdés-Az atlantisziak, Rá, vagy az angolok.
Azért is írtam, hogy egyet értek vele, mert szerintem félelmetes, hogy az emberek nap mint nap úgy ülnek be az autóba, metróba stb, hogy nem fogják fel, az energia nagy részét 100 év alatt elégettük és nem sokkal több van hátra. Tiszta ívóvizzel öntjük le a sz...t és gyakorlatilag kitermeljük a saját létezésünk feltételét jelentő Amazonas menti erdőket. Smithnek igaza volt, ez a faj valóban egy vírushoz hasonló. Egy másik emlős vagy egyéb faj se szaporodja túl az eltarthatósága kereteit. Ha lennének űrhajóink, akkor pont olyanok lennénk mint a függetlenség napjában az idegenek, akik miután feléltek egy bolygót, tovább álltak. A mese lényege, hogy előhozza félelmeinket, benső szorongásainkat. Én úgy vélem némi túlzással a függetlenség napjában az ember és az emberi ideák az ember sötét oldala ellen vívta a harcot.
Ez egy megalomán rendező, aki csak látványban, bevételben és nézőszámban gondolkozik, szóval nem hinném, hogy ez egy vélemény lenne tőle, valszeg Ridley Scott sem akarja emberek agyát megsütni és megenni, csak mert láttunk egy filmjében ilyet. :)
van ebben minden: csillagkapu, indiana jones, jelek, a végén meg egy kis csillagokháborúja. ettől függetlenül már csak azért is várom, mert ez a fajta klasszikus nagyzenekari zeneszerzés mára teljesen kiment a divatból, és lehet, hogy 2009re ez lesz az egyetlen ilyen mű.
Elküldve: 2009-11-13 12:09:13, 
