Akkor feldobok még egy nehéz kérdést. Kinek mi a Horner Top 3-a? :D
1.) Iris. Joshua Bell hegedűszólói nem csak a film alatt remek, de különálló műként akár a 2100-as évek klasszikus zenéjeként is jósolható.
2.) Deep Impact. Első Horner albumom, inkább személyes okok miatt van a top 3-ban mint a maradandósága miatt. A The Wedding és az utolsó két 20-onix perces számok szerintem a világ legjobbjai. (Nem lesz egyszer belőle kritika? A Signs-on kívűl ezt várom még.)
3.) Nehéz kérdés... The Chumscrubber talán a Digging Montage miatt.
Ó, hogy a reentrykre a Shrine már mennyi elméletet alkotott, és a kedves tagok mennyit veszekedtek már ezen, azt fel se tudnám sorolni. (Az Avatarral kapcsolatban sem várok mást...)
(Én a zenekart szoktam magam előtt látni, de csak azért, mert hajlamos vagyok a zenéit önálló klasszikus darabokként kezelni, még ha ez nem egészen helyénvaló hozzáállás is. Azonban akkora veretes drámákat ír, ha akar, hogy általában ezt lehetségessé teszi.)
Hornert szeretni szerintem sem ciki, hiszen a világ egyik legnagyobb filmzeneszerzője, nem kevés örökzöld dallammal, és -nem tudom ezt ki fogja érteni- szerintem ő az egyetlen olyan komponista, akinek a muzsikája egyfajta 'mozihatást' vált ki belőlem.
Tényleg sokszor ismétli ugyanazon dallamait, amit sajnálok, mert minden zenéje remek lenne ha azt hallanám tőle először.
Reméljük az Avatarral visszatér a reflektorfénybe.
Nekem még nem jött meg a Star Trek 2, de már nagyon várom, sír is érte a lejátszó!
Ja, és mindenki azt mondja, hogy az elmúlt hét/tizenhat/huszonnyolc (megfelelő aláhúzandó) évben nem csinált semmi értelmeset és érdemlegeset, de én ennek a tökéletes ellenkezőjét érzem...
Csak lehet, hogy az ő zenéjét megérteni tényleg nehezebb, mert, ahogy a Star Trek II Complete Score borítójában írták, azt nem hallgatni, hanem érezni kell, és ha engedi az ember nagyon mélyre menni, az a nagy büdös egójának bizony rettenetesen fájni fog. Tudom magamról. És ki szereti, ha folyton földhöz vágják a nagy büdös egójából? De ezt a költői kérdést egyszer már feltettem.
(Fentieket és alábbiakat ne tessék támadó szándékként értelmezni.)
Nekem egyszer már sikerült! És rólam már köztudott, hol szélsőségesebben specializált már nem is lehetnék James Hornerre!
(A kövek elé meg kiállok bátran. Tudod, hogy van: valakit mindig muszáj halálra szidni, és természetesen minden a legkisebb ellenállás felé törekszik! De nem beszélek erről többet, és nem húzom fel magam, mert megint rémálmaim lesznek éjszaka, ahogy az már sokszor előfordult. Mindenesetre nem mindig lehet rajongani a HornerShrine-on sem.)
azt a 'glass house'-t azért egyszer hallgasd végig natúrban, mielőtt magadévá tennél egy példányt. igazából nekem a zárótétel miatt van fenn a polcomon, számomra az young egyik legcsodálatosabb alkotása, de hogy pl előtte miről szól az a tizenakárhány tétel, azt már rég elfelejtettem. 1000-1500 környékén szerintem bármikor beszerezhető.
nem is akartam mondani, hogy persze nálam a "skinwalkers" volt az első lockington-album, ráadásul azt meg is tartottam, ellentétben a többivel, ami biztos jó, csak egyszerűen nem tudtam még eljutni egyiknek a végére sem. :)
Akkor megint csak rossz helyen kerestem. :) Ráállok erre a Glass House dologra.
Ezek a spanyolok bizony tudnak alkotni. Banos-on kívül még Navarrete és Amenábar akik zsenik (bár utóbbi inkább rendező, de a The Others-e meglepően jó volt)
Ezt a kövezés dolgot meg azért említettem, mert manapság úgy érzem, hogy Horner nevét kedvencként említeni olyan, mint a Brian élete elején a Jehovát :D
Én kb egy éve vettem meg a Glass House score-ját a Camponában lévő MCD-ben. :)) És az e-bayen, meg más külföldi on-line boltban is gond nélkül lehet venni.
Én Banostól az Alatristét kedvelem nagyon.
Meg Horner-től is van jónéhány, és mivel ő az abszulút kedvencem még mindig (bújok most a kövektől) törekszem az összes zenéjére, bár a karrierje elejéről van néhány borzadály. Commando-t szerintem nem lennék képes végighallgatni
Nekem Roque Banos The Machinist-je (lehet, hogy ez korlátozottan ki volt adva) vagy tudom hülyén hangzik, de Christopher Young The Glass House-a (ez meg out of print. Anno megrendeltem, aztán közölték, hogy nincs, és nem is lesz) hiányzik. Nameg a már említett Terabithia.
Nem egészen, mert vonalzóból minden évben el tudnak adni tucatszámra iskolakezdéskor. :))))
Egyébként kb igen, ez lehet náluk, hogy nézik a "járulékos" dolgokat, amiben a kifestő és a vonalzó éppúgy szerepel, mint a CD.
Jah, ilyenkor utálom, hogy egyedi a zenei ízlésem :D Annyi zseniális zenét nem lehet megszerezni sehogy, úgyhogy marad a film nézése és közben denevérfüleket növesztve próbálni kiszűrni a zenét.
Meg akkor ha hülyének néznek emiatt. Amikor egyik kedves ismerősöm arra próbált rávenni, hogy freestyle-rappeljek, egy olyan embert, aki 7 éves kora óta csak szimfonikus filmzenét hallgat :D
Változó, de nem mennék bele mélyebben, ha nem gond, és nem pofátlanságból, vagy fellengzősségből. Ezek amolyan "műhelytitkok", hogy kihez milyen elérési utak vezetnek.
Igen itt valószínűleg a bögrékből, plüssfigurákból és egyéb műanyagvackokból nagyobb bevételük származik, mint egy cd-ből. De gondolom ezeknél egy filmzenei cd és egy Oroszlánkirályos vonalzó ugyanaz a kategória.
Ilyenkor produkciós irodát kérdeztek, vagy manager-t? Mert gondolom nem személyesen a szerzőt és azt is sejtem, hogy nem james pont horner kukac hotmail pont com a címe :D
Elküldve: 2009-08-26 16:34:17, 
