ismernem kéne az egész albumot, hogy rájöjjek, miért nem egy tétel ez. 1:41-nél éreztem a váltást, de ettől még így is egyben van. az igazság az, hogy ha minden alapértelmezett RC-zene ilyen lenne, nem lenne nekem annyi bajom velük, de sajnos amikbe az utóbbi időben beleszaladtam, az meg sem közelíti ezt a szintet (és mennyit jelent, hogy van kórus).
Összemixeltem James Dooley Orchestral Series 4. albumának két számát. Nem hiszem, hogy fogtok reagálni, de akinek bejön az RC zene, és tetszik neki ez konkrétan, akkor már megérte.
a legelső plágiumügyem kb 10 éve volt, mikor kispöcsként vártam a star wars episode I-et és írtam róla a saját fanoldalamon (nem röhög). aztán először az oldalt kompletten leszedte egy jólmenő számítógépes újság a mellékleteként szánt CD-jére, aztán pedig a Népszabadság egyik mellékletében olvastam vissza a mondataimat szinte szórul-szóra. utóbbinak írtam is már, hogy izé..és bocsánatot is kért. nem mintha én lennék a nem tom ki..de érdekes volt.
Valóban gyönyörű. Valaki írta már itt régebben, hogy egy szépséghibája van, és ez az, hogy hosszú, talán kritikában volt. Nos igen, de ettől eltekintve valóban nagyon jól sikerült zene az is. Nekem kicsit az eleje mindig a dzsungel könyvéből ( a Sherman testvérek által írt féléből) hasonlít a my own home-ra.
Azért valljuk be ahhoz pofa kell hogy 30-40 euróért adjanak 1 cd-t ami írott meg ráadásul promo. Ezek szerint nem volt tisztában vele az asszony h a férje nem éppenséggel 1 új klasszikus művet tett le az asztalra ami minden pénzt megér a rétegzene rajongóinak. Nem mondtad neki h a netről ingyen letöltöd?:)
Ezek szerint volt már olyan hogy az általad leírtakkal találkoztál más oldalon? (természetesen úgy értem h az engedélyedet sem kérve használták az általad leírtakat)
Igazából eléggé melankolikus a Caprica de attól még jó. Több család is gyászol benne és ezek vezetnek a későbbi eseményekhez. Ez ugyebár a BSG-ben feltűnő fő karaktereknek a családját mutatja be 2 generáción keresztül. Jók a színészek benne, különösen Eric Stoltz tetszett
Én meg most az elemi ösztönt hallgattam, igazi Goldsmith klasszikus, én is nyúlkáltam. Tökéletes zene, megunhatatlan. Ime egy gyönyörű szám, ha már JNH lett a nap nyertese:
nagyon császár a főtéma de nekem még annál is jobban tetszik az a keserédes szerelmi téma ami többek közt a the weddingben is benne van. igazi könnyfakasztó. csodaszép.
Én pont tegnap hallgattam meg a Wyatt Earp témáját, az olyan max pontos, hogy nem ritkán dúdolom is, az album többi része is jó, de számomra csak a főtéma kiemelkedő.
Hiába JNH-t akkor bírom legjobban, amikor kalandzenéket ír. Szerintem abban a legjobb.
A zene is olyan bealvós. Nem rossz, 1 témára épül az egész ami nekem valahonnan baromi ismerős, de nem jövök rá honnan. Az 54 perc játékidő kb. 90%-a melankólikus, drámai altatózene. Nekem McCrearytől jobban bejönnek az ütősökkel teletűzdelt minimalista hangszerelésű elvontabb dallamok.
madridban ott volt ez a színtelen kis figura és a koncertje is egész jó volt. tényleg kár, hogy nem adja ki vhogy több zenéjét. a promoit árulta a felesége 30-40 euroért..mondtam a nőnek adjon egyet ingyen, mégiscsak promo (meg írott CD), mondta, h nem. akkó kabbe.. (azaz eljöttem szótlanul)
igen, 1-2 kifejezésnél én is mintha ezt érezném, de hát ez már nem az első eset, szóval nem lep meg. meg nem is annyira pofátlan, mint a múltban néhányan. jó kis írás.
a capricát még nem hallgattam, de majd most nekiállok. a sorozatból láttam részleteket, de nagyon bealvósnak tűnik...
A minap szemezgettem a régebbi score ok közül és újra meghallgattam Christopher Gordon-tól a Master and Commander-t. Nagyon jó ez a zene, az első track dinamikája pedig letaglózó
Miket írt még ez az ember? Nem hallottam róla már jó ideje.
Elküldve: 2009-06-22 19:38:25, 
