sajnos egyetértek. bár engem nem ért semmilyen csalódás mert nem voltak semmilyen elvárásaim a zenével kapcsolatban. általában az új zenéknek úgy ülök neki h közben passziánszozok. a hallgatása közben azon vettem magam észre h jobban érdekel h kirakjam a lapokat. nekem ez gyengus volt. batesnek továbbra is a doomsday a legjobb munkája nálam.
Van abban valami amit mondasz, bár speciel nekem bejött a Speed Racer, pedig nem vagyok egy Giacchino fanatikus.
A Spiderwickben viszont szintúgy nem láttam fantáziát.
A tökéletes zenekar-szinti egyensúlyt Goldsmith volt csak képes fenntartani. Pl. Total Recall, hibátlan zene minden tekintetben. Zimmer is képes volt erre karriere elején.
Nekem ugye "közismerten" nem jönnek be a túl hosszú, leginkább promo albumok, amikor a wc lehúzása alatt hallható zenécske is meghallgatható, és nem nagyon bírnám ugyanazt órákig hallgatni (LOTR complete), de épp most hallgattam újra Youngtól a Lucky You-t, illetve a The Country Bearst, és amikor véget ért az első album, indítottam mindkettőnél a másodikat. Igaz, ezeken normális játékidejű trackek vannak, nem 0:20-asok. Ez is Youngra jellemző, hogy másfél órás filmekhez megír ennél is több zenét, és ennek ellenére sem válik unalmassá még a másfél óra sem.
Mikor hallottál utoljára olyan új akciódús filmzenét, amiben egy főtéma végigkísérte volna az albumot? :) Én is kedvelem a jól kidolgozott témákat, főtémát, de nem feltétlen csak ezekkel működhet egy score.
Engem mostanában például jobban dühítenek az olyan zenék, amikben a hatalmas szimfonikus zenekar maga alá temeti a komponistát (Speed Racer, Spiderwick Chronicles). Ezek is szütymögések csak nagyzenekarra írva, legalább olyan értéktelennek lehet ezeket is nevezni, mint elektronikus társaikat.
Ez a percidő mindig sarkallatos pontja volt egy filmzenének.
A 80 perc nyilván a legtöbb zenéből túl sok. A 30 perc viszont túl kevés. Én úgy általában jó 50-55 perccel kiegyeznék szinte bármely score esetében.
A Boltból sem kellene nyilván 74 perc, de azért legalább egy 45 perces albummal megerőltethették volna magukat. Főleg, hogy nem 2 dollár egy eredeti lemez. De a Disney valahogy mindigis fukarkodik a percekkel.
Sokszor észrevettem, hogy egy mostanság kiadott 30-35 perces zene azért ilyen rövid, mert a filmben se volt túl sok score.
Régen más volt a helyzet, mert ugye túl sokba került a jogok, újrafelvételek, stb. kifizetése, de miután megegyezés született az szakszervezettel, már jöhettek a hosszabb kiadások.
Pl. 2007-ben dühös voltam, hogy a Simpsons filmnek miindössze 35 perc zenéje van +az 5 perces remix, de miután megnéztem a filmet értettem a rövid játékidőt, hisz ott se volt több zene.
A Boltnál is erre gondoltam, viszont eme majdnem 80 perces promo kapcsán elég vicces a helyzet.
Vagy nézzük pl. a National Treasuret a maga 38 percével. Véletlenül ez is Disney kiadás, de itt sem volt 70-80 perc zene a filmben, szóval innen sem hiányzott túl sok minden.
Ha nagyon új példát akarunk nézni itt a Watchmen a maga alig 45 perces albumával. Egy 160 perces filmhez ez rövidnek tűnt, viszont haverom -aki olvasta a képregényt- azt mondta, a számnevek alapján minden momentum helyet kapott a lemezen.
Persze lehet azt mondani, hogy az embernek semmi sem jó, ha túl rövid egy cd az a baj, ha túl hosszú az a baj, de általában azok a zenék kapnak 70 perc feletti játékidőt, melyekből elég lenne 50 is.
kétoldalú dolog: egyrészről nyilván nevetséges, hogy egy olyan filmhez 30 percnyi hivatalos score legyen köthető, melynek szinte minden pillanatában szólt valami, másrészről lehet, hogy 30 értékes percen túl egyáltalán nem lennék kíváncsi mondjuk 30 klisés underscore-ra.
végére értem. kábé egy ötös, kuka. régimódi gyerek vagyok, nekem hiányzik egy főtéma, ami végigkíséri az albumot. nem nagyon lehet róla mit mondani. energia? az nálam a skorpiókirállyal kezdődik például. dráma? azt a majdnem hatperces vonós siránkozást alig bírtam végighallgatni, a svéd vámpíros muzsika irgalmatlan köröket ver rá. a szütymörgés pedig önmagában nem értékelhető.
nálam az első moccanás az 'edward blake, the comedian', mert ez olyan, mint egy enigma-szám, igaz, azokról az albumokról, amik már nem jönnek nekem be annyira, mert szól valami, de nem tart semerre.
ezt a 'watchmen'-t sem érzem, hogy tartana bármerre is. de azt nem tagadom, hogy a newman-féle 'spirit' nagyobb csalódás volt.
így van, utolsó sorban a lényeg. nem is igazán fikázza azokat, akiknek bejön a potc és a tdk, mindössze annyit jegyez meg, hogy van egy generáció, akik úgy gondolják, hogy ezen zenéknél jobbat még sosem írtak. nem véletlen, hogy a komplex művek lassan kikerülnek a látómezőből, mert a műfajt elsősorban ezek az egyszerű filmzenék hozták fel, és teljesen egyértelmű üzletpolitika, ha a producerek rámennek a könnyűzenei jellegű filmzeneszerzésre.
Kösz, hogy válaszoltál Hideg. Már rajta vagyok azon a projekten is. Feared, neked is nagyon tudom ajánlani. X-Ray Dog és Immediate. Javaslom szerezd be az egészet, aztán szortírozd. Fantasztikus muzsikák. A tegnap általam elküldött zene mellett, hirtelen találtam még kettőt.
Elképzelhető, én bevallom egyik Lost lemezt sem bírtam végighallgatni, és mivel a sorozatból egyetlen pillanatot sem láttam, így kicsi az esélye, hogy felfigyeljek az általad említett hasonlóságra.
Az 1492-t hamarosan hivatalból kell végighallgatnod újra. :) Szerintem gyönyörű zene, sajnos a főtéma legismertebb feldolgozásával lejáratódott már egy kicsit ez az album, de viszont nem a zene tehet róla, hogy egyes rádiók, ha nem Madonnát vagy Crystalt játszanak, akkor csak ezt képesek elővenni. :)
[előzmény: (11513) Bíró Zsolt, 2009-02-28 01:36:44]
Ááá ennyi hasonlóság szerintem szinte minden zenében van valami más felé.
A Titusos dolog anno az egyértelmű lopás volt, bár nem Bates számlájára írom, hiszen nyilván temp track volt, és a producerek ragaszkodtak valami ilyesmihez.
Ez olyan, mint amikor a 'Szabadság, szerelem' esetében reklamálták, hogy nem látszik a Kossuth-híd az előzetesben. Bár persze nem kellett volna félkész jelenetekből trailert csinálni az is igaz.
[előzmény: (11537) Bíró Zsolt, 2009-03-01 10:33:28]
Egyetlen egy aprócska átemelést azért találtam benne. a 'Countdown' című track közepén erősen befigyel a Lost egyik témája, de mivel az se egy nagy eresztés, így nem hiszem, hogy tudatos lett volna a dolog.
Igen azzal nem lehet nem egyetérteni. A 'Watchem'-ben egyedüli negatívum a túlzott modernség, illetve hogy ott is elektronikus megoldások vannak, ahol semmi szükség nincs, de legalább nem RC-s elektronika.
Hogy a Michael Clayton mekkora a film alatt. Ez alapján 2007 egyik legjobbja, több ilyet szeretnék JNH-tól. Szerencsére hamarosan jön a 'Duplicity', ami várhatóan a Michael Clayton-hoz lesz hasonló.
[előzmény: (11545) Bíró Zsolt, 2009-03-01 11:26:32]
Elküldve: 2009-03-01 14:55:40, 
