A Doomsday után ez Bates 2. kiemelkedő zenéje számomra.
A szűk 45 perces albumon elvétve találunk akciódús, drámai, és atmoszférikus zenéket is. Temp track lopás most nyomokban sincs, igaz 1-2 szám stílusa Philip Glassra hajaz, de ez közel sem lopás. Filmmel együtt biztos még élvezetesebb lesz, de számomra már megvan az év egyik legjobbja.
laci háttérmunkázik épp, elég jó anyagok gyülekeznek, szerintem elsősorban azokkal foglalkozik, ha épp van egy csepp ideje (ami egyébként nem valami sok mostanában szegénynek). a nagysándort én sem nagyon tudtam egynél többször végighallgatni, bizonyos részek, melyekről egyébként különböző fórumokon, írásokban ódákat zengtek, nekem teljesen sablonosnak és középszerűnek tűntek, valahogy az volt az érzésem, mint ha meg akarná ismételni filmzenei két nagy állomásának sikerét, és ezért akart valami mindentbele-produkciót. zeneileg viszont szerintem alulmarad korábbi, akár nem filmzenei műveivel szemben is.
A Valkűrön én is túl vagyok és csak dicsérni tudom remek zene és a film is elég jól sikerült. Pedig elsőre nem gondoltam volna hogy Cruise hiteles lesz a szerepben de egész jól hozta magát. Kár hogy nem eredeti nyelven ment az egész film, kicsit fura volt Hitlert angolul beszélni:)
Nekem tetszik az 1492 zenéje de az Alexander jobb szerintem, bár lehet h ezzel egyedül vagyok
1492-t valamelyik nap átfutottam, majdhogynem hibátlan album. emlékszem, hogy anno kazettán volt meg, és azt is ronggyá hallgattam, de mázlim volt, mert a B-oldal jóval hamarabb véget ért, így ha újrafordítottam, épp a juventus-sláger utolsó taktusait csíptem el. :)
Van egy listám, hogy miket kell eredetiben beszereznem, ezek semmilyen formában nincsenek meg, nehogy megunjam, mire megvenném. :)
Na most lecsekkoltam, és van(gelis) három album tőle, ami fel van írva: The City, Voices, Direct.
Az 1492-t meg újra fogom hallgatni, hátha az is kell majd, mert ahogy emlékszem, a "gusztustalan slágeren" kívül nagyon rendben van az is.
Szása, a magasságos Krisna tartsa meg még sokáig Rahmant a halandók sorában, hogy pótolhatatlan zenéit még jó ideig élvezhessük. Azt sajnáltam, hogy nem 3 oscart vitt haza, a kettő elég hülyén mutatott a kezében.
Valamint ha már BT-nél tartunk, most hallgatm a Lazarus Projectet, igen kellemes darab. Kicsit a Bubba ho Tepre emlékeztet, legalábbis annak kellemesebb taktusaira.
Bírom amikor elszakad a közhelyes RC-s akció megoldásoktól, és mer igazán kreatívkodni.
Igen nekem is az az egyik kedvencem, félelmetesen jó hangulata van. Hasonló még a Voices, amin az egyes tételek önmagukban nem olyan kiemelkedőek, de együtt hátborzongatóan hatásosak.
Hát ne. :)
A képregényt amúgy biztos okkal imádják annyian.
Nekem is a City ugrott be, amire sokáig azt hittem, még mikor kazettán volt meg, hogy filmzene. A borító meg a zene is olyan. Egyszer írok is róla, az egyik legjobb Vangelis-album szerintem.
Igen ezt le is ellenőriztem, hogy nem-e feldolgozás, de nem. Egyébként nekem a Pink Floyd jutott eszembe, de tényleg inkább Vangelis, a City és a Direct albumára férne fel.
[előzmény: (11497) Bíró Zsolt, 2009-02-27 16:02:29]
Elküldve: 2009-02-28 17:53:24, 
