A baj talán már nem is azzal van, hogy Elfman, Newman, JNHoward kap e vagy sem, azzal van a baj, hogy teljesen elszáll az illúziója az oscarnak, lehet, hogy naiv vagyok és már rég elszállt és csak én vagyok lassú. Amikor Rahman megkapta a második oscart is, az az érzésem volt, hogy immár teljesen el lehet felejteni a jó zene rangos díj párosítást. Az indiai John Williams? Miféle seggek ezek? Valamiért most Indiának kellett nyalni, talán jól nézett ki, hogy Hollywood egy ilyen nyomor sztorit preferál a nagy válság közepén, de, hogy a hang keverés is miért éppen a Slumdogé, na többek között itt látszott, hogy mire megy ki ez az egész. Rahman sikerében az a gáz, hogy már sokadik éve megy ez és élő egyenes adásban alázzák le a komponistákat. Régebben tényleg volt egy olyan érzés ebben az egészben, hogy aki alázattal fordul a filmes szakmához, a zenéhez stb, az láthatta, hogy valóban a legendás alakítások,filmek és zenék kaptak oscart .(bár volt kivétel. ) Az oscar szerintem megvénült, erőtlen és ami a legszomorúbb, értelmét vesztetté vált. Best original score... Santaolalla, Rahman, szégyen.Ki megy ki ezek után őszintén? A többiek már akkor tehetséges zenészek, zeneszerzők voltak amikor én még járni tanultam és azóta is b@szt@k értékelni őket. Tanulság: Semmit se a díjjakért csináljunk.
Magyarán ez egy Alul semmi effektus? Én is láttam a filmet, és becsületemre legyen mondva, a score-ra nem emlékszem. A dalok meg halál közepesek. hallottam életemben pár indiai számot, amiknek ez a nyomába se ér...
Igen, a filmre kapott díjat, nem a zenére...
(Ha a zenére kapna, akkor nem is ezeket jelölték volna...:))
Az említett tétel nálam is ott van a listán, ezzel együtt hatos, de majd visszatérek a témára, ha megnéztem a filmet. Végül is a Brokeback score-ja is kellemes közepes volt a film alatt (na nem díjesős persze, nagyon nem), és ott is csak a kiadott album alapján tudtam előzetesen tájékozódni, nem kizárt, hogy a film után másképp látom ezt is. Mármint hogy közepesnél jobb, nem pedig, hogy díjazásra is alkalmas. :)
Igazából a plömplöm-dolog zavart, mert az említett két másik zene film nélkül is tetszett, de különösebben nem foglalkoztat, ki nyerte meg.
A Slumdog szerelemgyerek lett Hollywoodban, én kb. 4-5 oscar-t tartottam volna reálisnak, de hangsúlyozom, a fontosabb kategóriákban.
Tévedsz, a Milk kivételével mindegyik zenét hallottam, és ebből a mezőnyből a Slumdog ha nem is minőségével, de különlegességével mindenképp kiemelkedik.
Azon már vitázhatunk, hogy Rahman tényleg csak a soundtrack-ért érdemelt volna-e oscart. Lehet, mégis, többetek listáján a tavalyi év legjobb score track-je a Mausam & Escape.
Kérdezhetném, hogy WTF? :-)
Én úgy értelmezem, hogy a bugyuta paper planes remixtől eltekintve ez egy grandiózus score, amit néha énekhangok színesítenek.
Szóval, elvakult vagyok, igaz, de az vesse rám az első filmzenecédét, aki nem...
A köcsögözésről pedig no offense & no comment. Magyarosan.
Én szeretem a belterjes nagyzenekari plömplömöt (ebben a kontextusban ezt a többi jelölt zenére értetted, ráaásul nem is biztos, hogy mindet meghallgattad, így annyira volt elegáns, mint alább a köcsögözés), az egzotikus, ínycsiklandozó különlegességet hasonlóképp kedvelem, az indiai hangszereket kifejezetten, szóval mindezek mellett mondom azt, hogy az album anyaga erősen közepes eddig nálam. Mivel láttad a filmet, akkor te már tisztában vagy vele, hogy mennyi score van a filmben, de nekem az az érzésem, hogy leginkább dalok, és a score elsikkad, szóval ha jól gondolom, akkor viszont miről is beszélünk a score kategóriában, mikor egy dalért megkapta Rahman a maga díját? A film - biztos jogos, mert a filmtől én is sokat várok - imádatát te is kivetítetted a zenére, szóval lehet még belőled akadémiai tag is. :)
Persze lehet, hogy tényleg valami remek score-ja van a filmnek, rövidesen megtudom én is, ellenben a Defiance meg Benjamin... minden, csak nem belterjes plömplöm.
Én viszont bátorkodom szívből gratulálni a Slumdognak, rendezőstül, vágóstul, filmzenéstül, az év egyik leggyönyörűbb filmje, és Rahman zenéje olyan elementáris hatású alatta, hogy a morgolódást inkább a többi jelölt mellett, mintsem Rahman ellen kellene erőltetni.
Várható volt, hogy ez a hollywood-tól idegen, indiai zene vegyes érzelmeket gerjeszt, de végre vették a bátorságot, és egy belterjes nagyzenekari plömplöm (nem beszélve a korábbi egygitáros plömplömről) helyett valami egzotikus, ínycsiklandozó különlegességet díjaztak.
Szóval, minden tiszteletem a stábé, akik egy lepukkant gettóban csatangolva ilyen katartikus erejű filmet hoztak össze.
itt nem a zenét díjazzák, hanem a filmet. le merem fogadni, hogy meg sem hallgatták a zenéket. sokat kap a slumdog? kapja a zenét is meg.!
én sajnos végighallgattam. förmedvény.
Nem láttam a Slumdogot, és a zenét se hallgattam meg, csak a 30 másodperces mintákat, de nem vágott földhöz, ellenben több ismerősöm aki látta a filmet, megőrült a zenéjéért. Szóval az Akadémia valószínűleg a film alatti hatást díjazza.
Persze megértem a sok keserű szájízű rajongót, akik szívesen láttak volna szobrot JNH, Elfman, vagy Newman kezében, talán legközelebb...
Érdekes volt, amikor egymás után feljátszották a dalokat, hogy mennyire egyivásúak. Ez a lassú, szomorú, kimondottan unalmas zene. Ebből kiemelkedett Howard Defiance albuma, de Rahman mindenkit lepipált, amikor egy nap alatt kétszeres Oscar díjas lett, nemigazán megérdemelten. A dalok is, amikor szóltak, Peter Gabriel dala nagyon odavágta színvonalban az indiai muzsikát. (A kommentátorok megemlíthették volna Rahmannál, hogy az Elizabeth2 zenéjét nem ő követte el, hanem Craig Armstrongal, ha már ők a szakértők)
Van ebben valami, de visszatérő témák akadtak azért a filmben, így kinevezhetjük valamelyiket annak, még attól függetlenül is, hogy Main Title című track nincs az albumon. :)
talán jövőre...bár már nem reménykedek hogy egyszer tényleg az a zene nyer, amelyik valóban a legjobb... bevallom , a betétdalai tetszenek a csávónak, na de a score??
Remek megfogalmazás a tapintatos kis gyöngyszem, ez a zene valóban az, szép és alázatosan segíti a film egyébként megkapó, sajátos hangulatát, bár én egy kicsit kiépítettem volna a főtémát, bár ki tudja, lehet, hogy a rendező kérte, annak érzékelhető hiányát.
Megnéztük ma a Benjamin Buttont. Szép kis film, és a zene meg határozottan remek alatta. Önmagában a film ismerete nélkül talán nem annyira üt (bár nem is ez a jó szó ide), de a film közben egy tapintatos kis gyöngyszem, AD nagyon eltalálta vele a hangulatot. Ahogy írtam az évértékelésemben, már a film megnézése előtt is sejtettem, hogy később fog csak beérni.
Elküldve: 2009-02-23 11:35:14, 
