ezzel a hasonlattal most tökéletesen leírtad azt hogy mondjuk Thomas Newman a Sziklás hegység és nagyon szívesen meglátogatnád, miközben az igazi hazád és otthonod a Bükk, azaz James Horner és senki más zenéje nem fog fölékerekedni. ne vedd kötekedésnek de tényleg sok minden jóból maradsz ki ezáltal. nem is említve a Kilimandzsárót, akit Hans Zimmernek hívnak.:))) de hogy maradjak továbbra is a hasonlatnál és lásd h van bennünk vmi közös, nálam Horner a Mount Everest.
Ez meg még hülyébben hangzik, de ez az érzés James Horner iránt valahogy a hazaszeretetre hasonlít. Ebből kiindulva az én szűkebb otthonom a Bükk, és nagyon szeretem a hegyeket, de ettől még nem utazom el a világ összes hegyvidékére, hogy itt is lakjam egy kicsit, meg ott is. Egyszer biztos elmennék a Sziklás-hegységbe pl., hogy lássam, milyen szép, de soha nem tudnám az otthonomnak érezni, és inkább jönnék vissza a Bükkbe, ahol talán már kívülről tudok minden fát. És attól, hogy én szívesebben vagyok a hegyekben, még van nagy magyar Alföld is. Nem hallgatom egyforma gyakorisággal James Horner minden darabját, és van, amikor belehallgatok másba, és meg is mondom, hogy szép, de ezekből a "másokból" valami mindig is hiányozni fog számomra. És ezzel nem azt akarom mondani, hogy James Horner nagyobb művész lenne, mint a többiek, mint ahogy a Bükköt sem adnám oda a Dolomitokért, pedig ott nagyobbak a hegyek, és lehet hogy szebb is, de mégis.
És ha, azt alapul véve mondjuk, hogy szeretem a "mélázós" zenéket, szerzőtől függetlenül keresném ezeket, az valami gyökértelenség lenne, amelyben nemigen maradnék meg. Olyan vagyok, akinek kell egy hely, amire azt mondhatja: itt vagyok otthon, legyen az akármilyen, és szidják akármennyit, és mondják azt, hogy tíz éve semmi értékelhetőt nem tett le az asztalra, akkor is, azért is, sose cserélném most már el senkivel, semmire.
(Hm, kicsit filozofikusra sikeredtem, de talán elnézitek nekem. )
Teljesen egyetértek tihanyiattilá-val. Saját magad fosztod meg további kellemes örömöktől, álhűséged miatt. Hűség szép dolog, de nem hinném hogy James Horner-t megbántanád azzal ha mondjuk Thomas Newman-t kezdenél most hirtelen hallgatni vagy bárki mást.
Szerintem egyszerűen csak lusta vagy újba belekezdeni.
a művész iránt érzett tántoríthatatlan elkötelezettség teljes mértékben dícsérendő, igazából csak azt sajnálom, hogy ha a kizárólagosság miatt esetleg más zenék nem jutnak el hozzád. hirtelen thomas newman jutott eszembe, mint az a komponista, akinek sokszor hasonló megszólalásúak művei, mint horneré.
Annyi mindenesetre érdekes belőle, hogy az átlag emberek élete kiszámítható és unalmas lett. Elkezdenek emiatt kombinálni, rettegni, és ugye ez reakciót, támadást vállt ki. A szokásos liberális amerikai üzenet is el van rejtve a filmben, a mások kirekesztése, sztereotipizálás, holott a baj velünk van, nem velük. Aztán persze a csavar miatt beletették, hogy mégis igazuk volt a Klopec családdal kapcsolatban, vagyis nem minden gyanakvás hiábavaló.
Én még elég régen láttam a filmet valamelyik tv adón, de egész kellemes emlékeim vannak róla. Nemrég adták ki 990 forintért dvdn, lehet egyszer beszerzem.
Már a Star Trek 5 pörög, no ilyen zenét sem hallunk sűrűn. :(
hú, én meg pár héttel ezelőtt láttam az alapjául szolgáló filmet, és tom hanks meg bruce dern (és a meglepően csodálatosan kinéző carrie fisher) ide vagy oda, mekkora egy blőd baromság már... :(
Hihetetlen egybeesés, de én is éppen a The Burbs-ot hallgatom. Elképesztő, hogy Jerry mennyire figyelt az apró részletekre is. Az egyik kedvenc részem annyira egyszerű, hogy sokan talán észre sem veszik, pedig tele van érzésekkel. Kb 1.20-3.00-ig tart a részlet.
én a komplexebb beltrami-daraboknál vélem látni/hallani, hogy ő lehet képes egyfajta igazán egyedi, bonyolultabb ritmusképekre is elegánsan megkomponált művekre, de ezek nála kábé négyévente egyszer fordulnak elő még. el kéne szokni a hulladékoktól, lényegesen több van benne. egy ideig ottmanről is azt gondoltam, hogy lehet képes "bonyolultabb" dolgokra, de beleszürkült a mezőnybe, akárcsak tyler (bár félve jegyzem meg, hogy őt inkább mindig is egy szorgalmas nebulónak tartottam csupán, igazán új megoldásokat nála sem hallottam még sosem). illetve történjék bármi, a heil/klimek duóra egy jó darabig oda fogok még figyelni, mert a horrorborzalmakat leszámítva egyedülálló muzsikákat is letettek már az asztalra. powellnek már megvan a saját zenei világa, de az más stílus (vitathatatlanul zseniális, hacsak nem marad az akció és vígjáték viszonylag könnyedebb vonalán).
ötletek és merészség tekintetében tehát én beltramitól és a duótól hallottam több olyan megoldást is, amivel eddig még nem, vagy szinte alig találkoztam.
Most, hogy közeledik/közeledne a filmzene egyik legnagyobb legendájának Jerry Goldsmithnek a születésnapja, kezdem előszedegetni régebbi muzsikáit. Múltkor a Total Recall, most a The Burbs van soron, és megpróbálkozom korábbi zenéivel is.
Csak ismételni tudom magam, nagyon hiányzik ez a klasszikus, de mégis modern és hozzáértő megközelítés, dallamvilág a mai zenékből.
Nem tudom melyik ifjú komponista törhetne goldsmithi babérokra. Tippjeim lennének, de a manapság divatos üres, műanyag zenei megközelítés nem sok szerző kreatív kibontakozásának enged teret.
Pedig érdemes megnézni a filmet. Igaz , hogy Mallick előtte készített filmje, az Őrület határán szintjét nem éri el, de így is egy értékes alkotásról van szó. Mallick szeret a képekben beszélni, amikor hosszú percekig nincsen emberi hang a filmben, minden érzelmet a képek adnak át. + elmaradhatatlan kellék nála a belső monológok, amik sok filmmel ellentétben sosem céltalanok, és üresek.
Nekem a New World túltesz a Titanicon is, pedig a Titanic sem lesz soha egy a sok közül, mert az volt az első.
A filmet (New World) nem láttam hozzá, de nem is akarom. Ezt a zenét csak tönkretenné bármiféle film.
Ja, és ha nekünk tetszik a Life Before Her Eyes, akkor nekünk van fülünk.
Megmondtam én már, hogy én nagyon szeretem, amikor James csak úgy mélázik a zongorán. Ma volt szerencsém összesen négy és fél órát utazni, melynek során lényegében csupa ilyen "mélázós" darabbal etettem a fülemet.
Hát nem felkapott szár azt nem írtam, csak nem ismeretlen kislány. :) Nem tudom, amit én a 'Wicked'-ben hallottam az meggyőző volt.
Valószínűleg azért nem érte utol a zenekart, mert bordatörése volt. Úgy nehéz futni. :)
Elküldve: 2009-02-07 13:42:06, 
)
)
