A Defiance mint film nem volt rossz bár korántsem tökéletes, olyan 10/7. Kicsit többet vártam volna Ed Zwick barátunktól a szereplők legalább kitettek magukért.
A score is jó volt a film közben, anélkül egyáltalán nem tetszett lehet h 1-2 hallgatás után majd változik a véleményem.
A Benjamin Button-os film is jól sikerült de kerülendő amennyiben nincs meg a szerelmes illetve drámai filmekhez a kellő hangulat. Fincher kicsit meglepő volt számomra hogy ilyesmit elvállalt de nem vallott szégyent, kár hogy szegény ipse sosem fog már kasszasikereket gyártani hacsak le nem tesz egy újabb Hetedik-et az asztalra. A zenéje igazából nekem észrevétlen maradt mindvégig kivéve természetesen a betétdalokat.
Akkor lennék még elégedett ha nem tetszene nekik JNH stílusa, mert akkor legalább mondanak róla valami véleményt.
Szerintem nem is hallgatják meg az anyagot.
Csak belővik a többi fődíj nyertes kiléte után, hogy "na jó kapja ő", mert nem adtuk oda a rendezőit a filmnek.
most képzeld el azt az akadémistát, aki betette a lejátszóba a 'defiance'-t. "na, már megint egy tipikus jnh... most ezzel mit kezdjek? hallottam már ilyet tőle... nézzük ezt a másik kimondhatatlan nevűt. mi ez? hmm, érdekesek ezek az arab motívumok. szép. jó, legyen ide a voks."
nem nagyon hiszem, hogy jnh stílusa a jövőben fog olyan gyökeresen változni, ami felkelthetné a zsűri figyelmét, így viszont ha a korábbi munkáit nem értékelték egyáltalán, akkor később mi lesz? majd kap egy vigaszdíjat, mint goldenthal 'fridá'-ja, vagy corigliano 'red violin'-ja.
Akkor legközelebb készítek egy falusi filmet, a score sramli lesz, betétdalnak meg Lagzi Lajcsi, Kadlott Karcsi, Bunyós Pityu meg az egész banda lesz. Ha erre a zenére nem kapok a score-ért semmit, akkor nincs igazság a földön...
[előzmény: (10737) Bíró Zsolt, 2009-01-12 12:51:02]
Viszont megemlítendő, hogy itt hiába megint valószínűleg dalokat díjaztak, nem score-t, ezúttal kifejezetten a filmhez írtakról van szó többnyire. Hallottam már sokkal jobb indiai dalokat is, de már ez is haladás, hogy nem a You Sexy Thing meg a Hot Stuff miatt nyer el egy díjat egy zeneszerző.
A filmet látva a zenét nem értem. A film alá illett, bár a zene jó részét a betétdalok tették ki. Önállóan, csak magában képtelen lennék ezeket az indiai dallamokat végighallgatni. Miért érzem azt, hogy már megint nem a zenét díjazták?
Épp a Motorcycle Robot Chase-hez értem a T-TSCC albumon. Nincs ezzel komolyabb gond, filmzenében elég bátor, McCreary picit elveszik Aphex Twinben. :) A Fiedel-albumokon akadt ennél rosszabb, holott az meg ugye.
A pénz egy része vissza van juttatva a zsebekbe így működik ez. Rég nem a filmezésről van szó.
Grünwalsky Feri bácsiról mesélte most egyik tanítványa (nonstop részegen "tanít" az egyetemen), hogy a felesége szólt rá, hogy két nap múlva lejár a pályázat, amit meg fogsz nyerni az MMk-ba, és még nincs meg a forgatókönyv, amiért a pénzt kapod magadtól. Feri bácsi meg bevonult pár karton sörrel a szobájába, és 2 éjszaka megírta...
A Cujo zeneszerzője Charles Bernstein. Ezt szögezzük le mindjárt az elején, mert más filmzenei része nem lesz ennek a hozzászólásomnak. Az egész úgy kezdődött, hogy leragadtunk egy könyvesboltban a King-könyvek igénytelen hazai borítóit (például: 2002-es Álomcsapda-kiadás) szemlézni, mikor a Cujo címlapján lévő vérfagyasztóan kedves fejű kutyulit megláttuk [1. számú kép], amit én nem annyira a Cujo címlapjára valónak érzek, ki is röhögtük tapintatosan. Találtam egy linket a külföldi borítókhoz, és meg kell állapítanom, hogy ugyan az Európa korábbi kiadványa sem annyira horrorisztikus a buldoggal [2.], de azért világviszonylatban hazánk nyerné a versenyt, a legjobb címlap kétségkívül a hármas [3.], amit anno még én is olvastam. Kigyűjtöttem pár érdekesebbet, magyarázattal. :)
4. Nosferatu
5. Autóra zuhant a Nap.
6. Tágra zárt szemek, avagy Ne vetkőzz a kutya előtt!
7. A csúszda alján vár prédára.
8. Törpék felderítésen.
9. Ezt nem is kell kommentálnom, én egy lepkének nézem.
10. Népszerű motívum: ugyanez a lepke Cujóból nézve.
11. Biztonsági őr a diszkó előtt (ez amúgy rendben volna, elég szigorú tekintete van)
12. Szteppelő denevér és kis barátja.
13. Utólag már nem kellett volna vérfagyasztóvá tenni.
14. Itt valszeg annyit mondták a tervezőnek, hogy kutya a főhős, a farkas meg viszonylag közel áll hozzá.
15. A Pöttyös-könyvek olvasói nem lehetnek King-rajongók?
16. Baseball-rajongó.
17. Úton hazafelé.
Egyébként nem tartok attól, hogy Dj Bobótól a Somebody dance with me fog legközelebb felbukkanni valami horror aláfestéseként, az előbb sem komolyan írtam, hogy feldolgozás, de akkor is jópofa hasonlóság. :)
Már megszokhattátok sajnos, hogy mindig fáziskésésben vagyunk, de tényleg készülget az éves lista. Erről jut eszembe, hogy tegnap megnéztem a Tükröket, és a legrosszabbak közül kiszedtem a zenéjét. Volt benne hegedűvel boncoló tétel ugyan, de összességében nem volt olyan rossz, még önmagában meghallgatva sem. A főtéma is tök eredeti megközelítésű lenne... ha nem a Jam & Spoon dancefloorduó örökbecsűje, a Righ in the Night (akkoriban mi csak Rád hányt anyád-ként emlegettük) feldolgozása lenne, ahogy arra a szemfüles Tihanyi kolléga felhívta a figyelmemet. :)
Azért könnyen meg lehetett tippelni, hogy melyik film kapja a legtöbb olvasói szavazatot. :)
Ami szörnyű, hogy mondjuk harmincezer barom/tudatlan felnőtt elvitt rá ugyanennyi szerencsétlen áldozat gyereket is (a maradék ezerakármennyi egy része meg az a felnőtt, aki röhögni akart).
Nemrég egyébként "utánanéztem", hogy a dög külföldi hangjairól mi lehet igaz. Bill Nighy és Freddie Highmore honlapja is említi a filmet 2008-ban. Oké, nem Anthony Hopkins egyik se, csak ezek szerint nem minden kamu volt, és komolyan gondolták, hogy minél több országban röhögjék körbe őket. A zeneszerzőt mondjuk lecserélték, ez biztos megmentette a filmet...
Kedves a Buharov reagálása is, hogy sejtette, hogy csak négyen nézik meg összesen a hulladékját, mert az anyjával épp összeveszett, egyébként simán meglett volna az öt is.
Jó a hattyús sztori. :D
Oké, hogy csakis mozis bevétel szempontjából veszteséges lenne minden magyar film, mert kis ország vagyunk, még kevesebb mozibajáróval, de azért lehet sejteni, hogy mondjuk a Valami Amerika 2. mennyi nézőt hoz be, és az elefántcsontparti cecelégygyűjtő memoárjának megfilmesítése mennyit. Vagy a halott barátainak filmet készítő, esetleg a fesztiválok által elvárt (és a díjat előre biztosító) vérfertőző-nemi erőszakoló-hosszú hallgatásos szálakat bevető rendező szórakozására mennyi jusson.
Aztán meg el lehetne gondolkozni azon is, hogy kétszáz nézőért érdemes-e valaki hobbiját harmincmilkóval finanszírozni.
Elküldve: 2009-01-12 16:07:50, 
