Kicsit megelégeltem, hogy mostanában nincs semmi zúzós, de közben érzelmes, igazi telitalálat zene, ezért összeállítottam egy ütős Jerry Goldsmith albumot magamnak. Állandóan ezt hallgatom, egyszerűen 100-as amit véghez vitt.
1. Rambo I - Home Coming
2. Rambo I - The Razor
3. Rambo I - It´s a long Road(Theme from First Blood)
4.Rambo II - Main Title
5. Rambo III – Final Battle
6. Omen I - Ave Satani
7. Omen I - Altar
8. Congo - Bail Out
9. Congo - Kathega
10. The First Knight Expanded:
- Arthur's Farawell
- End Credits
- First Kiss
-Guinevere's Camelot (Unused)
- Lancelot the Victor
- A Rare Beauty
- In the Rain
11. The Mummy 1 Expanded:
- Night Boarders
- Mummy Attack
- The Sand Volcano
12. 13th Warriors Expanded:
-Old Baghdad
-Exiled
- Warriors
-Arab Horse
- Protect the Children
- Horns of Hell
- Sword Maker
-Fire Dragon
- Honey
- Swing Across
- Underwater escape
-Valhalla – Viking Victory
13. Mulan:
-Mulan’s decision
-Blossoms
dobd ki a böngészőt, mert én a hiba jelzése óta nem csináltam semmit, csak kigúvadt szemmel néztem a kérdőjelet, vajon hol lehet? Aztán keresőt is ráküldtem. :))
tegnap színházban a 3as firefoxnál uccsó bekezdésben a 'nyúlás' két kérdőjel közé volt rakva. itthon 2es van, azon nem látom. vagy már ki lett javítva? :D
urak, először is búék, ide még nem röfögtem be :) másodsorban idén tettem egy fogadalmat, ami némileg türelmetlenségnek tűnhet, pedig nem az. eddig öt albumba tört bele a bicskám, ami ahhoz képest, hogy még egy hete sincs 2009, elég jó arány, a fogadalmamat pedig abban állapítottam meg, hogy ami legalább album közepéig semmilyen formában nem ragad meg, azt kukázom egyből. tekintve, hogy egyre szélesebb körben jelennek meg zenék, olyan zeneszerzőktől is, akikről még életemben nem hallottam, lassan egyre kevesebb az idő, hogy nyomon kövessük a történéseket. a természetes szelektálás kapcsán pedig eddig nagyon lágyszívű voltam. de ennek most vége. [blofeldes megnyilvánulás :D]
hogyaszongya itt van mindjárt a 'largo winch', a francia üdvöske, desplat szerzeménye. annyira remekül keveri a kártyát az egyes szólamoknak, és mellé annyira semmilyen muzsikát komponál, hogy valahol a tizenakárhanyadik tétel közepén jöttem rá, hogy tulajdonképpen semmi kapaszkodót nem találtam benne. hatos, kuka.
aztán itt vannak gonit felfedezettjei, a kobilke-williamson duó. őket max akkor szabadna egy napon emlegetni a heil-klimek szerzőpárossal, ha ugyanabba a felsorolásba beférne kököjszi és bobojsza vagy moha és páfrány is, lévén ezek mind párban tevékenykedtek. a 'one hour photo'-t és a 'perfume'-öt nem feledve ezért nálam ez a k-w önállóan szar. a clive barker novellája alapján készült 'the midnight meat train' című filmhez gyártottak aláfestést, ami tulajdonképpen nem olyan zavaró, mint egy állandó csattanásokkal teletűzdelt horrormuzsika, ám cserébe nem is történik benne semmi más. még az első két-három tétel úgy-ahogy, aztán egyre inkább azt vettem észre, hogy háromperces tételek követik egymást, amelyekben nem történik semmi. unalmas szőnyegek. a filmet barker miatt mindenképpen megnézem majd, addig négyes, kuka.
jött egy korábban már említett manusz, az indiai a.r. rahman, és az ő 'slumdog millionaire' című darabja. emberünk lassan két évtizede pakolgatja az aláfestéseket különböző, elsősorban hazájabeli produkciók alá, ám tárgyzenénk danny boyle legújabb filmjéhez íródott, ezért megérdemli a figyelmet. megérdemelné, de engem az indiai motívumok kábé annyira kötnek le, mint sütit az afrikaiak. diplomatikus 'nem értékelte', és kuka.
aztán jött bates professzor 'ha megáll a föld' című remeke, de erről nem tudok semmit mondani. nekem is semmitmondó volt, azt továbbadom, mint információt. téma nélküli sci-fizene, s mivel mostanában goldsmith és shire azonos műfajú darabjait hallgattam, így bates labdába se rúg. azzal sem értek egyet, hogy ez a modern kor követelménye, ha levesszük herrmann zenéjéből a theremint [amit a XXI. század súgóbúgó szintieffektekkel helyettesít, de minek...?], az még így is mérföldeket ráver. állva. bates bácsi haladjon tovább, nincs piros bicikli most se. szolid ötös, kuka.
a terminatorkrónikákba azzal a jóleső érzéssel kezdtem bele, hogy nekem beltrami 't3'-a tetszett, elsősorban a szerző munkái iránti lelkesedésem miatt. akkor persze a fiedel-alkotások rajongói jóformán szemen köptek mindenkit, aki beltrami nevét ki merte ejteni a terminator vonatkozásában, pedig hát láthatjuk, hogy hova vezet a történelem: sorozat formájában a dinamikus szériazenék királya, bear mccreary kapta a nemes feladatot, hogy továbbvigye a kultuszt. a korábban felemlegetett valamilyen robot chase-re különösen kíváncsi voltam, mert ami másoknak nem tetszik, az általában nekem igen (fordítva is így van ez :D). ám most már értem, mi zavarta a kollegákat ebben: ezek a bizonyos megtörések, sűrítések, hibagenerálások igen komoly elemei az elmúlt tíz év elektronikus zenéinek, csak ezt mccreary nem csinálta jól. bezzeg ha rábízta volna BT-re... na mindegy. amúgy saccra itt adtam fel a továbbhallgatást, nekem ez a stílust nem jön be, legalábbis ilyen formában (merthátugye a 't3', bár jóindulattal az is csak egy hatos). ez is hatos, de kuka.
gondolom nem ő kérte h írják ki a neve mellé a vizsöneri dürektör jelzőt. attól függetlenül h ki mit gondol a 300ról azt nem lehet rá mondani h nem látványos.
butlert 2 filmben láttam: 300, az operaház fantomja...mindkettőben nagyon jó...lesz majd vmi tinglitangli romatikus filmje is a közeljövőben, kíváncsi leszek h abban h alakít...mindenesetre véleményem szerint elég univerzális tehetséges gyerek.
A 10.000BC kritikában az idézőjel helyett kérdőjelek vannak. Ennyi a negatívum benne
Most jövök a moziból ahol a Spílert volt alkalmam megtekinteni. Mondanom sem kell akik nem szeretik a rendező korábbi filmjeit messziről kerüljék eme alkotását is. Akik viszont szerették illetve kedvelik az angol filmeket azoknak kötelező darab. A párbeszédeken jókat lehet röhögni és a díszes társaság amit összeválogattak a filmhez sem minden napi Korábban sosem voltam elragadtatva ettől a G. Butler gyerektől ebben végre kicsit alázza eddigi imázsát (nem bánom egyáltalán). Zsolt neked csak ajánlani tudom számomra G. Ritchie visszatért
Mert látnok. Sok mindent lát maga előtt. Sok zöldhasút. (Amúgy nem is biztos, hogy lesz Watchmen, mert a Warner inkább keménykedik egy sort, semmint alkudozna egy keveset, ha már a kedves (remélhetőleg ex-)ügyvédeik ilyen állatok voltak.)
Nézem a Watchmen featurette-et, és az van kiírva egy biz. Zack Snyder neve elé, hogy "Visionary Director" Röhög a májam... Megrendez egy középszerűnek éppen mondható 300-at és már látnok rendező.. Komolyan néha már -om van az ilyen bárgyú maskarás képregényfilmektől, ahol a cgi kék emberke még jar jarnál is bénábban van animálva és D kategóriás színészeket dirigál egy beszélni alig tudó, de látnoki rendező. És persze a studio görcsösen mindent elkövet, hogy még a premier előtt kultstátuszba emelje a filmet... Persze jókor sírok, mikor mindenki leporolja a régi szarokat (Phantom, Dredd bíró) is a Dark Knight sikere után..
[Ezt a hozzászólást újraszerkesztették: 2009-01-05 11:24:58]
Ma játszottam másodjára úgy Call of Duty 4-et online, hogy közben Goldsmith 'Extreme Prejudice' c. albuma dübörgött.
Mit mondjak, kirobbanó élmény volt. Ez az egyik kedvenc Goldsmith akcióm. Minden megvan benne. 80as évek hangzás, szintik, harsogó zenekar, tipikus JG féle főtéma. Nálam ez max pontos album.
Különleges filmhez különleges zene dukál, amit egy szélesebb körben ismeretlen komponista jegyez. Elsőre hetes, mert nagyon nem fogott ugyan meg, de elég eredeti. Azt viszont el nem tudom képzelni, hogy ez a lassú, ütőhangszerekre épülő score milyen filmhez passzolna, és azt sem, hogy egyáltalán ahhoz hogy passzol, amihez készült. A zene előadója egy brazil instrumentális zenekar, az Uakti, akik Philip Glass-szel is dolgoztak már.
Hát nekem az év eddigi legnagyobb élménye Yann Tiersen. Megismerkedtem majd minden munkájával. Igaz ezek többsége nem filmzene. Nem tudtam először miért kedvelem. Aztán beugrott, Scarlatti miatt.
Scarlatti szonáták. Imádtam régebben hallgatni őket. Biztosan érzem, hogy ő is ebből merített. Imádom mától az embert.
Ő már akkor használta az írógépet egy művében, mikor Marianelli még kottázni tanult. Na jó, persze ez nem igaz :)