Sokszori hallgatás után, már végleges kritikát tudok írni a zenéről.
Elsőnek ugye a nyilvános teljes filmzenét hallottam, ami nagyon nem nyűgözött le. Ellenben a Varése által kiadott album szinte tökéletes. Minden percét élveztem. Egészségesen oszlik el az akció és a lágyabb muzsika.
A pergős-vagány gitárjátékkal megtámogatott akciószámok is telitalálatok. Úgy adok az albumra 10/9-et, hogy igazából nem is csípem Giacchinot. :)
Törzstag
OST_Zoli
7837. Elküldve: 2008-05-16 08:58:44,
Filmzenék
[18677.]
Harry Gregson-Williams – The Chronicles Of Narnia: Prince Caspian /2008/
Nekem is sikerült meghallgattam az új Narnia mozi score-ját.
Szerintem az első részhez méltó nagy ívű és monumentális muzsika született a 2. megfilmesített C.S. Lewis kalandhoz. Néhány témájában felfedezhető (szerencsére) a rokonság a méltán híres első résszel (esetleg még némi Mennyei királyság is – de legalább a szerző magától vesz ötleteket nem mástól), de sok az új, önálló gondolat is a műben.
Ami még nagyon tetszik, hogy a zene végig pörög, végig képes fokozni a hangulatot, soha nem válik unalmassá, elnyújtottá.
Kedvenc track-ek: Prince Caspian Flees (az album nyitó száma), Sorcery And Sudden Vengeance, Battle At Aslan's How (mert szépen idézi az előző részt), The Door In The Air (mert szép lezárás)
Az albumon lévő 4 másik számmal sincs semmi különösebb probléma, persze a score önmagában is kerek egészet alkot, de mégis kellemes ez az utolsó 4 szám is. Pl. Regina Spektor balladájában a vonósok egészen hasonlóan játszanak mint a Williams szerzeményében.
Szerintem az első részhez méltó, nagyszerű kísérőzene a Caspian herceg score-ja, mindenkinek csak ajánlani tudom. (Ezek után már a filmre is sokkal kíváncsibb vagyok. Persze az eddigi jó kritikák bizakodással töltenek el.) Szerintem az idei év eddigi legjobb filmzenéje Brian Tyler Rambo-ja mellett.
10/9 (csak a score)
Régóta hallgatom már Harry Gregson-Williams egy másik nagyszerű score-ját, ami egy sokkal csendesebb, kisebb filmhez íródott, ez pedig nem más, mint Ben Affleck zseniális bemutatkozó rendezése a:
Gone Baby Gone /2007/
score-ja. Szinte nincs olyan este, hogy végig ne hallgatnék legalább pár tételt erről az lemezről.
Az egész album (és a film) hangulatát is meghatározza a csodaszép Opening c. nyitó track. Ez a filmben Casey Affleck nyitó monológja közben hallható, amikor bemutatja a várost és a közvetlen környezetét, majd szépen átúszik a zene és a kép is az elrabolt kislány otthonára.
A lendületesebb oldalát képezi a filmzenének Helene & Cheese c. szerzemény, majd a film egyik kulcsszereplőjének Lionel-nek (azonos című) íres hangulatú száma következik. Magasztos és egyben szomorú is a Remy Lies, majd a Ransom-mal és a 3 Shots-al elérünk az album egyértelmű csúcspontjához az album utolsó harmadhoz.
The Truth a tavalyi év egyik filmzenei csúcspontja szerintem (különösen annak első harmada), valamint az sem elhanyagolható, hogy ez a zene a film talán legemlékezetesebb jeleneteihez kapcsolódnak. Felismerhető benne az Opening melankóliája, majd egy lendületes részt követően megalapozza a nagyon elgondolkodtató befejezés hangulatát.
Végül a Gone Baby Gone (a film címével megegyező track) és a In The Darkness éteri vokálja is remek lehetőséget biztosít a film elgondolkodtató jelenetein való merengésre, miközben megcsillan bennük a remény lehetősége is.
Lehet, hogy részrehajló vagyok, de ez egy majdnem tökéletes mozi szinte tökéletes kísérőzenéje:
10/9,5 nálam.
Hasonlóképpen szeretem
Nick Cave & Warren Ellis – The Assassination of Jesse James by the Coward Robert Ford /2007/
c. albumot is.
Erről csak a szerintem legérdekesebb/legszebbek közül mazsoláznék ki néhányat:
Mindenképp említést érdemel Rather Lovely Thing c. nyitótrack, valamint a csillingelős Song For Jesse, vagy ha jól emlékszem a trailer-ben is felhasznált Falling.
Nagyon szép a What Must Be Done is, vagy a What Happens Next is, amiben a vonósok mellett az ütős szekció is némi szerephez jutott. DE számomra az album egyértelmű csúcspontja a címszereplő Robert Ford dala (Song for Bob), ami egyszerre szép, szomorú és magasztos is.
Sokakkal ellentétben nekem a film is nagyon tetszik, különösen a csodaszép táj fényképezése, a hangulat, a remekbeszabott befejező fél óra és a szereplők játéka. Kiemelten ebben a filmben (talán még a Hideg nyomon c. moziban bemutatottnál is nagyobbat alakító) Casey Affleck-et.
10/8,5 (mert van benne néhány számomra kevésbé érdekes track is, bár a Song for Bob mindent visz.)
És ha már ennyire belelendültem, írok még két, a szívemnek kedves score-ról: Az egyik filmet nem is láttam még (de a zene után meg fogom feltétlenül nézni), a másik pedig a felfokozott várakozásokhoz mérten elég szerényen sikerült, de a zene mindkettőben nagyszerű:
A nem látott film és filmzenéje:
Ludovico Einaudi – Dr Zhivago /2002/
Zsivágó doktor történetét legtöbben nem ebből a feldolgozásból ismerjük, de a score olyan szép vonós és zongora harmóniában készült, hogy mindenképp említést érdemel.
A nyitó track Dr Zhivago szerintem gyönyörű szépen sikerült, akárcsak az ezt követő Farewell To The Past is. A zongora és a hegedű tökéletes összjátéka ez a két dal, akárcsak a kicsit magasztosabb, de nagyon szép és kifejező Love Is A Mystery is.
A többi track sem rossz, de ez a nyitó hármas ritkán hallható harmóniában készült. Szépek az oroszos betétek is, pl. a Kolechko című dal, vagy az albumzáró Yuri's Lullaby is. A lemez első harmadát a közelmúltból talán Jan A.P. Kaczmarek Evening-jének második feléhez tudnám leginkább hasonlítani. (Még ha a dallamok nem is emlékeztetnek egymásra kicsit sem, de a részben hasonló hangszerelés és a zeneszerzők érzékenysége hasonlóvá teszi számomra.)
10/8
A csalódást keltő film pedig, ami nagyszerű score-ral rendelkezik:
Trevor Rabin - National Treasure: Book of Secrets /2007/
Sajnos ez a filmzene még nem került hivatalos kiadásra (tudtommal), pedig megérdemelné, akárcsak azt, hogy ne csupán 22 percnyi zenét kapjunk, hanem legalább ennek dupláját.
Mindenesetre a nyitó Page 47 nyitó jó értelemben vett kapkodó kezdő hegedűszólója csodaszépre sikerült, nagy kár, hogy mindössze csupán csak 2,5 perces ez a track.
De a folytatás sem rosszabb a Cibola már megidézi az első rész Rabin-os dallamait is, ami majdnem ugyanígy érvényesül a párizsi harmonikával földrajzilag még jobban behatárolható tett Spirit of Paris-ban. Az ezt követő City of Gold sem rossz, majd a játékosabb dallamok a So!-ban szólalnak meg legjellemzőbben, aztán újra jön a Rabin-os vonal a Gabby Shuffle-ban, végül összegződnek az eddig hallottak a Franklin's Tunnel-ben, ami a rövidke album befejező trackje lett.
10/8
u.i.: Bocs, hogy kicsit hosszú voltam, de belelendültem egy picit.
Ezt a zenei felvételek során éppúgy lemásolhatják, illetve kilophatják, mint ahogy a komponisták is csinálnak bpptleget, vagy promot a zene és s komponista népszerűsítésével megbízott irodák, esetenként maguk a szerzők. És persze van a "dvd-isolated score". :)
Laci a kritikádnál valami hülye jelet látni a mondat elején.
''�Elegy�-nek ítélném''
Látom hogy a Thousand Road-ot odaírtad mint kapcsolódó anyag...Részemről azt ajánlom mindenkinek (tekintve hogy ezt nem hallottam még) szenzációs és gyönyörű zene miss Gerrard-al az élen!!!
És ha már HG-W nél tartunk...most néztem meg a Forbidden Kingdomot és ő írta a ''hozzávalót'':D Nem rossz zene a film alatt, anélkül még nem hallottam.
Igaz én sem találtam a Rambo-ban a korábbi zenékre jellemző részeket. Legalábbis nem sokat. Lehet h Gábor a főtémára gondolt...Időnként számomra kissé Zimmeres hatást kelt ez a zene de ettől még eredetinek mondom és szeretem.
Azt bizony szívesen megrendelném már ha kiadnák végre. Más kérdés hogy sok esélyt nem látok rá sajnos. Igazából ebben az a legfájdítóbb hogy minden más szar, semmilyen zenét bezzeg kiadnak egy ilyen szép zenét meg parlagon hagynak. Még az a szerencsénk hogy a net által mégis beszerezhetjük.
Ez egyébként már foglalkoztat egy ideje hogy miként készülnek ezek a bootleg verziók? Mert az lehet hogy valahogyan a hangsávokat lemásolják mondjuk DVD-ről (mint pl a Sunshine esetében - brilliáns zene!!!) de ha nem akkor hogyan csinálják meg? Nem hiszem hogy egy szerző komolyan foglalkozik vele hogy a rajongók kedvéért felrakja a netre a korábban felvett anyagot bármilyen formában is. Vagy lehet hogy rosszul látom?
Hallgatom én is a Narniát, egyáltalán nem rossz. Sokkal sötétebb mint az első rész, és tény, hogy ezt szokni kell. Még 1-2 hallgatásig nem értékelem, mindenesetre kezdetnek a 10/7 megvan az biztos.
Hallgatom a Prince Caspiant. A hetedik tracknél járok, de abszolut semmilyen zene és sok benne az első részből ismert részlet. Persze még nem merem élesen kijelenteni, hogy nem tetszik, mert az eslő rész score-ja is csupán a megjelenés után egy évvel érett meg számomra. :))
Ma elhoztam a Vasember és a Prince Caspian lemezeket, és egyik szemem sírt, a másik nevetett, ugyanis a Narnia digipack csomagolást kapott. Ez egyfelől tetszetős, másfelől sérülékeny sajnos.
Nekem az nem egyértelmű, hogy most akkor a fórum, vagy a honlap keresőjét használtad. Mert ha a fórumét, itt csak "albérlők" vagyunk, nincs közünk a technikai részhez, én még sosem használtam. A honlap keresőjével nincs gond.
Elküldve: 2008-05-16 11:22:31, 
