jó kis score ez az iron man, csak tényleg, kb olyan 20-25 percesnek kellene lennie...az első track(driving with the top down) egy kőkemény maximális pontszámot megér. ahogy ezt szokták mondani jóltanult kritikusaink, ezért az egy számért már érdemes megvenni az albumot.:) mindezektől függetlenül ennek az iparos zenészbarátunknak kb annyi dolga lehett ezzel a zenével hogy bement Zimmer stúdiójába, letöltött 100-200 megányi RC-alapanyagot, aztán gyors futás a saját stúdióba, felhívott egy nevenincs gyökeret aki tud gitározni, és megkérte őt nagyon szépen hogy zúzzon egy kicsit a ritmusra.:) mert hogy ebben a műben önálló elképzelés semmi, az fix. RC és RC zene között is lehet érezni amikor vki beleadott apait anyait és érződik h melózott vele (pölö transf.), na ezen tényleg csak annyi ellopta zimmertől és kiírta cd-re a gitárzúzással összekeverve. Ezzel együtt élvezhető(számomra), és mint mondtam az első track nagyon ott van.
Én pont ezért nem hallgatok complete scorokat. Többségükben (főleg az akciózenék esetében) teljesen más a kiadott albumon és a film alatt hallható zene, pl. az Elfmanes Majmok bolygója esetében az album és a film zenéje csak alapjaiban hasonlít, a filmverziós változat nagyon gyenge. Ugyanez a LOTR esetében is észrevehető, bár a három lemezes változat ott nem gyenge, de sokszor más, mint a szimpla változat.
"Több helyen írta, hogy valami kimagasló zenét csináltak, amilyet eddig még nem sokan. Hát....akkor az biztos rejected score lett félúton" :D Ez jó.
Amúgy érdekes zene ez az Iron Man, mert egyrészt sokkal gyengébbet vártam, másrészt meg sokkal frissebbet, mint ez a felpörgetett Rabin-stílus. Az első 15-20 perc még egy stabil 7-es volt, de mivel a második felében ugyanaz ismétlődött, mint az elsőben, így már nagyon untam a végén. De vannak jó pillanatai, csak 50 perc már sok ebből a stílusból.
Örülök, hogy tetszett, mondjuk a filmvégek konkrét leírásával finomabban kéne bánni. Innen spoiler jön. Igazából nem megtörtént, ez csak egy filmes húzás. Nekem a zene ott jött be leginkább, mikor a lány autózott hazafelé, teljesen nyomasztó kis zongorás cucc.
A parás rész meg például az volt, amikor az elején visszamamázott a bokorból a hang, ezt nem szívesen élném át, de a hangok különösen hatásosak voltak máshol is, például, mikor kimenekültek a házból.
Az azért elgondolkodtató, hogy ki az az elmebeteg, aki egyedül vagy másodmagával egy ilyen helyre költözik, mint ez az erdő közepén álló hatalmas dög ház?
(Lásd még:http://www.filmzene.net/read.php?u=c_hide_seek.html Egy apró finomság: azt észrevetted, hogy a szobájuk ajtaján belülről retesz volt?
Ez a Driving track szerintem a maga kategóriájában teljesen jópofa. Modernizált Rabin, vagy filmzenésített Nightwish. Kellene már valami ilyen nekem. :)
Érdekes, hogy nekem a Smilla megvan eredetiben, de szerintem max. háromszor, de inkább kétszer hallgathattam meg összesen, ebből az utóbbi is vagy 6 éve történt. Ez is sorra kerül, aztán majd beszámolok róla, hogy tetszett ennyi idő után. :)
Érdekes, hogy azt az MV-stílust, ami régen nagyon tetszett (lásd Drop Zone), ma már nem nagyon bírom végighallgatni. Szóval sok zene van, amit már meguntam, és nem hallgatok, mint például a Braveheart, Last of Mohicans, de ez az az MV-akcióstílus az, ami felett nagyon eljárt az idő. Persze sztem. Míg a BH és a Mohi esetében egyáltalán nem zárom ki, hogy még meg fogom őket hallgatni később, a Drop Zone-nál és társainál elképzelhetetlennek tartom. Érdemeik abszolút elismerése mellett elavult számomra már a hangszerelésük, és inkább idegesítenek, vagy érdektelennek tartom őket, mintsem élményt adnának. Rabin-score-jait is újrahallgatom, az American Outlaws például már nem biztos, hogy átmegy majd a szűrőn (régen bírtam), és az Armageddon is esélyes ilyenre.
Sinbadot nekem is újra kéne már hallgatni. Mostanában különben is nagy újrahallgatós-szelektálós időszakom van. Megszabadulok olyan albumoktól, amiket az életben nem hallgatok meg többet, csak a helyet foglalják. Ilyen lesz például a Drop Zone, ellenben újra felfedezek olyan zenéket, amiket ezer éve nem hallgattam, mint a Life as a house.
Végig is pörgött, és azt kell mondjam ez simán 10/8-as album. Mintha valaki teljesen más komponálta volna mint a komplett score-t, de tény, hogy egy közel 120 perces anyagból össze lehet rakni egy 60 perces hallgatható albumot.
Rengeteg pörgős akciószám, némi kórus, gitár. Hangulatos zene, Giacchino jobb munkái közé írom fel.
Most hallgatom a Speed Racer hivatalos albumát. Ezen látszik, hogy egy komplett filmzene és egy okosan összerakott album között mekkora különbség van. Az első három szám együtt több pontot kapna mint az egész full score.
Azért végighallgatom mielőtt értékelem :)
Egy filmajánló a részemről...aki szereti a 2VH hangulatát filmen látni, azon belül is a haláltáborokban zajló drámákat annak ajánlom figyelmébe a Pénzhamisítókat. Counterfeiters címen lehet fellelni a neten és mit is lehet rá mondani? Szenzációs alakításokkal tűzdelt dráma és a durva gyilkosságok szerencsére nincsenek kihangsúlyozva mint korábbi holokuszt filmekben inkább a szereplőkre fókuszál a film. És hogy milyen jól teszi azt más sem bizonyítja jobban mint hogy Oscart is nyert idén a legjobb idegen nyelvű film kategóriában. Igaz az utóbbi időben az nem feltétlen jelentett sokmindent hogy díjat nyert de jelen esetben kivétellel állunk szemben. Filmrajongóknak szerintem kötelező darab!
Az említett emberkétől még a Belphegor az, amit kedvelek. Hasonlóan sajátos hangulata van, mint a bíbor score-jának, csak éppen kissé másként éri el - erősebbnek tűnik a kórus miatt.
Az Ómen pedig alapmű, nem képezi vita tárgyát. :)) Amúgy azt nagyon jó lenne egyszer élőben is hallani, biztos felborzolná a szőrszálakat. :)
Azért persze van kivétel, főleg a személyes kedvenced az Ómen Amúgy számomra francia thrillerhez írt zeneként a legjobban a Bíbor folyók tetszik Coulaistól. Nem tudom hogy csinálja a pasas de nagyon jó hangulata van a zenéinek, főleg a fentebb említettnek
A "Driwing with the Top Down" teljesen olyan, mintha a kilencvenes évek pörgősebb Rabin-albumainak egyik elfeledett trackje lenne. Ebben semmi kimagasló nincs. És az egész albumra ez igaz. 10/6. Aki zereti a zúzást, annak ez biztos tetszeni fog. Ilyen albumokkal sztem a rockzenék kedvelőit is rá lehet vezetni a filmzenék világára. :))
Elküldve: 2008-05-05 12:10:31, 
