A másik mai film a 30 Days of Night volt. Ennek zenéje az albumon értékelhetetlen, film alatt meg volt olyan jó, mint Ishamé.
A film nyolcas. Azért az ilyen speciális környezetben játszódó történeteknek mindig megvan ez a jó kis alaphangulatuk.
Feared és Gábor is éppen mostanában írt a Mistről. Nálam is megvan a nyolcas, már a kisregény is tetszett, teljesen hiteles volt az emberek viselkedése benne, simán el bírtam képzelni a figurákat. A filmben Thomas Jane üvöltözése a legvégén tényleg kicsit furcsa volt, egyetértek Gáborral, bár apaként nem volt gondom vele.
Zeneileg nem igazán lehet értékelni Isham munkáját. Az album ötös, a filmben talán az tűnt fel csak Isham-féle "zene" tekintetében, amit valszeg úgy írt meg, hogy szelektív hulladékgyűjtős konténereket borítgatott egymásnak. Kicsit elnéző kell legyek a zárórész zenéjével (ami nem Isham!), mert ez egyik korai filmzenealbumom Braveheart-szindrómás (értsd: ma már hatástalan) trackje. Amúgy Lisa Gerrard dalolászik, még Dead Can Dance-esként, az említett album meg a Barakáé. Ezért nem gyakorolt rám különösebb hatást, amit ismeretlenként talán megtett volna.
Ferrelltől az Elfet láttam talán először (írtam is róla), abban bírtam. Annak ellenére, hogy egy borzasztó tehetségtelen és hiteltelen ripacs, aki csak egy típust bír eljátszani (igaz, a woodys filmjét nem fogom megnézni, a Strangert meg még nem láttam, ezekben talán mást mutat), de azért nekem még mindig elfogadhatóbb, mint Rob "Szaráshányásfingás" Schneider.
Viszont korcsolyás párjánál, Jon Hedernél irritálóbb arcú "színész" nincs a Földön. :D
Hát nem tudom, nekem Ferrell nagyon erőltetett komikus. Ez főleg a Taplógázban jött elő, ami szerintem vígjátéknak borzasztó, én nem nagyon nevettem rajta. A Stranger Than Fictionben tényleg jó, de ez eddig egy film, na oké még a Producerekben is jó. :)
Te említetted az Agyő nagy ő-t, ami egy remek kis vígjáték, ha nem is olyan, mint a régi Farrelly filmek, de azért vicces. Többek között azért, mert nem csak arra építettek, hogy Ben Stiller ökörködésén nevessünk, hanem vannak egyéb poénok is. A Jégi dicsőségünkben meg én azt láttam, hogy Ferrellen csak azért kell nevetni, mert ő alapból olyan "mókás", poén se kell mellé.
Egyébként nem az a gondom, hogy mások a poénok, mint 15 éve, hanem az, hogy Ferrell esetében én sokszor nem tudok min nevetni. És ahogy elnézem az új filmjének (Semi-Pro) szolid bukását, nemcsak én vagyok így ezzel. :)
Most olvastam el a Jégi dicsőségünk kritikát és ezzel kapcsolatban jutott 1-2 dolog eszembe. A score-ról magáról nem tudok szinte semmit mert csak a filmet láttam és nem igazán figyeltem mi is megy alatta. Shapiro-tól nekem az Arany markában bejött, nagyon kellemes kis album, maga film pedig egy remek heist movie.
Szerintem Will Ferrel nem annyira rossz színész mint azt sokan képzelik. Példának okáért említem a Stranger Than Fiction beli alakítását. Ha jobban belegondolunk Jim Carrey sem volt különb a karrierje elején. Az igaz hogy a Jégi dicsőségünk nem nagy eresztés de a korábbi vígjátékai egyáltalán nem rosszak. Személy szerint a Taplógázon is és a Sulihuligánokon is jókat röhögtem, az Anchorman pedig csak elemeiben volt jó, összességében nem. Talán nem is abban kell keresni a különbséget hogy pl. Chase viccesebb volt-e hanem abba hogy a humor megváltozott. A vígjátékok is másfajta poénokkal üzelmelnek manapság mint 10-15 évvel korábban, sajnos sok az igénytelen alkotás ez igaz, de ma is meg lehet találni a jó komédiákat csak jól kell válogatni:) Számomra a legjobb vígjáték amit valaha láttam a Love Actually, az abban szereplő színészekről csak szuperlatívuszokban lehet beszélni.
Upsz, bocs, előbb írtam, mint ahogy ezt elolvastam... Akkor ugorjunk egy nagyot...
Beszélgessünk a Mist zenéjéről? Amúgy érdekes, hogy egyre többen fedezik felk a zenenélküliség hangulati előnyeit. Tavaly 3 film (NO Country for Old Man, I am Legend, és a Mist) is ezen eszközzel élt... Lehet, hogy ez a jövő? (Nem örvendenék)
Most lehet, hogy hülyeséget mondok, de a Road to Eldorado? Azt is ketten írták, és ketten is jegyzik... Nem hiszem, hogy Powell neve elsikkadna Zimmer mellett, főleg, hogy Powellnek azért már van neve a szakmában...
Én mindig örülök egy újabb Powell zenének, pláne, ha animációsfilmhez íródik, de ebben az esetben majd mindenki Zimmernek fogja tulajdonítani a zenét, holott valószínű, hogy nem sok köze lesz hozzá.
Én örülök, hogy maga mellé vette, egy okból. Így már biztos, hogy nem a Madagaszkár, Cápamese szintű unalmat kapjuk. Ahogy Zimmer kezdte az animációs pályafutását (Lion King, Egyiptom hercege), olyan szinten veszi semmibe ezt a műfajt. Tingli-tangli emlékezetesség nélkül. Powell animációs munkái viszont mindig hordoztak valami plusszt. Így részemről érdekes muzsikát várok.
Érdekes páros ez így ma már. Mondjuk nem örülök, mert rég túlnőtte Zimmert, ahogy emlékszem eredeti Powell-lemezeim borítójára, neki nem volt szokás árnyékembereket bevetnie. Na most kapott egyet.
Elküldve: 2008-03-19 01:01:21, 
