Na de hogy önirónia is van a világon: életem első filmzenés írása egyébként a mozinetes T1-T2, ami miatt itt leidiótázva, meg anyámba elküldve, meg keresztre feszítve lettem decemberben, mikor épp nem néztem fel hetekig a fórumra. Már az évvévgi topiktalin említettem a srácoknak, hogy majd vallomást teszek. :) Van benne félrefogalmazás, meg sok hülyeség, de hát akkor még asszem a filmzenés csapatot sem ismertem, életemben nem írtam előtte ilyen elemzést, szóval azért lett annyira gáz, amilyen. A zenéről azóta csak rosszabb véleménnyel lettem, de ma már nem én írnék meg egy kultzenés írást ide, ha nem tetszik (akkor még azt sem tudtam erről, hogy kultzene), vagy ha igen, akkor is visszafogottabban. De látom, a B-kategóriás mocsaras mondatot már ott elsütöttem. Amúgy alá lett írva, csak eltűnt mindegyik filmzenés írás alól a név vmiért.
Ma már jobb a helyztet sztem, azt is tudom, hogy nem hosszú Ó a szimfonikus. :)
A Peacemakerrel akkor ez volt a baja. Nem volt benne egy szám 1965-ben az Amanazonas menti őslakosok listáján:)
A másik kedvencem, hogy a Galdiátorral rekordottt döntött. Egy mondatban írt róla. És az is csak enyhén volt összetett mondat.
[előzmény: (5823) Bíró Zsolt, 2008-01-27 20:21:34]
Kiváló dolgozó
Leíratkozott felhasználó
5826. Elküldve: 2008-01-27 20:32:44,
Filmzenék
[20683.]
Ehehehe ez az, köszi:) A "filmgyári vonósok-cini-cini"-bácsi...Mint egy egy agysérült, úgy ír. A Peacemakerből a mai napig emlékeztem a "iszonytató dinamikai váltásokra" illetve mikor bevallja, hogy James Hornert nem ismeri Ma már csak nevetek ezeken.
[előzmény: (5822) Bíró Zsolt, 2008-01-27 20:18:35]
Ha jól tudom, valami zenei újságíró-rádiós volt egykor. A régi pop és rockzenében biztos jó volt (sztem fejből vágta a cikkekben is, hogy ki hányadik helyezett volt 38 éve a Bilboardon), csak nem tudom, miért vállalt el olyat, amihez láthatóan nem ért, és utálja a vonósokat, ami azért olykor pedig előfordul filmzenében. :)
Én sem jelentkezek sehol, hogy komolyzenei albumokról írjak, mert nem értek hozzá.
Én is árnyalom a képet: a teljeset nem hallgattam meg, és nem is fogom egyikből sem, az már tényleg nehezebb falat, de film alatt a többi is telitalálat volt.
Hát jó. :)
Hozzáteszem a korrektség kedvéért, hogy az első itteni írásaim között nekem nem egy akad, amit ma már olvashatatlannak tartok, de ezek nem első írások tőle, meg én hallottam már pár filmzenét, mielőtt belekezdtem volna valami ezzel kapcsolatosba. Na ő nem.
Róbert bácsi a Voxba írt lassan egy évtizede, mikor az újság még olyan volt, mint ma a Cinema. Aztán megcserélték a színvonalat (utána már hozzáértők írják a filmzenerovatot). Ennek első áldozata Róbert bácsi volt, de előtte a filmzenerovatot vezette sokáig... vagy inkább írt bele.
Szóval jellemzője: a zeneszerzőket EGYÁLTALÁN nem ismerte, ha volt egy score album 50 perccel, a végén egy stáblistadallal, akkor a teljes cikk az egy dalról szól, felvázolva azt is, hogy a bilbaói, valamint a dél-ugandai slágerlistán hányadik helyet ért el, és ott mennyi ideig tartózkodott, és személyes élményeket is beleírt olykor, hogy például a nagyobbik lányának akkoriban vettek új táskát, mert a piros már nem tetszett neki.
Tökéletesen egyetértek. Shore kapott egy soha vissza nem térő lehetőséget, és maximálisan élni is tudott vele. Hasonló lehetőséggel meg voltak páran akik vagy saját hibájuk miatt, vagy a fafejű producerek miatt nem tudtak élni.
Én sem szeretem a LOTR zenéjének minden pillanatát, de objektíven nézve nem hiszem, hogy az elmúlt 10-15 évből találni ilyen szinten kivitelezett, megírt filmzenét.