Én személy szerint már jó ideje mp3-ban hallgatom a zenéket még ha meg is van az eredeti CD. Az oka az amit Zsolti is említett - kényelmesség, praktikusság, nevezzük ahogy akarjuk. Nekem is megvan pár jelentősebb korong eredetiben (természetesen SW és LOTR trilógia bele tartozik) de azokat is addig használtam rendeltetés szerint amíg be nem grabbeltem a trackek-et. Ez van kövezzen meg akárki...:) Én is annak a generációnak a tagja vagyok aki még kazin szerezte be az első zenéit de a CD-ket is addig hallgattam amíg az mp3 meg nem jelent. Természetesen mindenki úgy hallgatja ahogy akarja ez egész egyszerűen és sok esetben!!! idő függvénye. Azt viszont nem árt tudni hogy idő kérdése és nem lesz egyáltalán miről vitatkozni mert nem fognak CD-ket nyomni többé. Ez az adat hordozó is elérte a végét csak úgy mint a kazetta annak idején. Természetesen teljesen talán sosem fog meg szűnni - aminek örülök - de a letöltés mindenképpen teret fog hódítani és a kiadók nagy %/arban lesznek ezáltal de nincs más választásuk. Az iTunes ennek az előfutára amiről majd még vitatkozunk az biztos...:)
Be kell vallanom sosem csináltam listát mert gyorsan össze dobom a Média Player-be amit hallgatni szeretnék pillanatnyilag és hajrá:)
Nekem jelenleg mintegy 1000 albumom van ennek nagy része MO-on CD-n és DVD-n. Ebből már elég sok mp3, arányaiban nézve szinte elenyésző az eredeti. De hogy arra témára is kitérjünk miszerint meg veszem-e a pl a Karib 3-at, a válaszom igen. Nekem ugyanez volt a helyzet a Lady in the water-el és a Fountain-el egyaránt (mondhatnék még mást is de ez jutott eszembe). Gábor szerintem ha arra vársz hogy le menjen az ára akkor várhatsz még pár évet rá. A film sikere alapján nem várható árcsökkenés itt pl. 20 euró ami nem sok tekintve hogy a LITW-hez 26-ért jutottam hozzá és a két film sikereit nem lehet össze hasonlítani. Amiért én meg vettem a korongokat annak pedig az volt az oka hogy támogatni szeretném a művészeket akik létrehozták. Szóval én azt a stratégiát követem hogy letöltöm, meg hallgatom, meg veszem. Ezáltal kizárom a legnagyobb gondot miszerint zsákba macskát veszek. Ez szerintem teljesen elfogadható dolog hogy miként vélekednek erről mások az igazán sosem érdekelt:)
vagy akár lejátszhatná hifiből és felvehetné mikrofonnal.
Érdekes, magamnak még egyszer sem csináltam ilyen válogatás albumot (filmzene). Anyám is imádja a filmzenéket, de inkább a felismerhető dallamokat. Így mindig megkér ha már összegyűlt megfelelő mennyiségű új score hogy csináljak neki egy válogatást a legjobbakból. Kocsiban és munkahelyen is feszt ezek mennek. És már kialakult a melóhelyén egy kisebb filmzene rajongótábor, akik folyton kölcsönkérik ezeket a cd-ket h lemásolhassák. És ezek az emberek nem is tudtak róla hogy szeretik a filmzenét csak akkor jöttek rá amikor meghallották, h hoppá ez ismerős és marhajó. Erre büszke is vagyok! Aztán egy nem idetartozó téma, emlékszem kb 1-2 éve, jött ki az állatorvos a kutyánkhoz. És ahogy kiszállt a kocsiból üvöltött belőle a The Ludlows(LOTF). Az akkor marhajó érzés volt h nem vok egyedül a rajongásommal. Egyből le is lett szarva a kutya és elkezdtük tárgyalni a zenéket. Aztán, ja igen, hát megemlítettem a Silver Surfert hogy elég szürke(silver:D), de csak azért mert tényleg szar.
Nekem úgy kb 30 eredeti albumom van (filmzene), összesen meg olyan 350-400 körül. Meg is ölném magam ha mind meglenne origibe amennyi szemét van köztük.:) Ami megérdemli h eredetiben a polcomon legyen az ott is van/lesz. A karib3at biztos meg fogom venni, de nem sietek vele, megvárom míg olcsóbb lesz, addig teljesen jó az mp3.
Az mp3 letöltésről ugyanaz a véleményem mint neked h ezáltal sokkal szélesebb körben ismerkedhetünk meg a zenékkel(lásd beszerezhetetlen vagy nagyon drága lemezek). Azt meg már korábban is mondtam hogy ezeket a szerzőket mi már nem tehetjük tönkre azzal h letöltünk, kapnak ők annyit a film kapcsán (reklámok, kiadók, bögrék, baseball sapkák stb.) amennyit nem szégyellnek.
Jaja, konkrétan a Szamurájod közepén hangzott el ugye, ott hallottam legutóbb, és meg is állapítottam, mennyire szép és mennyire tetszik, de valahogy nem támadt kedvem előkeresni az albumot. :)
Ez egyáltalán nem OFF, én is gondoltam már rá, hogy feldobom az mp3 vs. eredeti lemez témát.
Amiről te írsz, az a praktikusság, ami más, mi sem úgy értékelünk egy-egy cédét, amiről írtunk, hogy akinél van a lemez, az szépen odaadja a másiknak, aztán szépen körbejár pár hét alatt, és mindenki értékeli, ezt senki nem is hinné el. Persze szerintem van olyan, ami mindannyiunknak megvan cédén.
Más szemszögből az mp3 egy másik funkciója szerintem az volna, hogy sokkal több zenével ismerkedhess meg, mint mondjuk 10-15 évvel ezelőtt, amikor maximum a kisebb lemezboltok oldották meg pult alól a dolgot kazettára másolgatással-kölcsönadással, és ne kelljen kiadnod pénzt azért, hogy megismerkedhess valamivel, szélesítsd az érdeklődési köröd. Ha van pénzed rá, és valamit nagyon-nagyon szeretsz, akkor rajongóként meg úgyis megveszed.
Egyikünk sem szentfazék a csapatból, tehát mindegyikőtök úgy hallgatja a zenét, ahogy csak akarja, akár letöltött, akár megvett példány, nem fogunk itt köpködni emiatt. De ma, amikor már 1000 alatt is simán be lehet szerezni teljesen jó állapotú használt albumokat (és újakat is) akkor szerintem egy igazi filmzenerajongó, ha tudja, kihasználja. Neked sem csak mp3-ad van, válogatásalbumokat meg mindenki készített akár még anno kazettára is. Nekem is volt fasza kis DJ Bobo-válogatásom. :)))
Legutóbb a Traffic minisorozat Jeff Rona-féle remek kis elektronikus muzsikájáért az eBaynek köszönhetően úgy 600-700 forintot kellett postaköltséggel együtt fizetnem, ami azért nevetséges összeg.
Sajna a hazai árak pláne nevetségesek ellentétes értelemben, mert amit mi külföldről rendelve beszerzünk úgy 3500 körül, az itthon már akár az 5000-t is megközelítheti. A rekord a The Beach score, amit én akkoriban, amikor a Virginben láttam 8000 körül, feléért be tudtam szerezni egy kis lemezboltban megrendelve. Ugyaninnen való különben a Bloodflowers c. Cure-albumom: direkt rajtahagytam máig az árát: 7 (hét) évvel ezelőtt volt 5390 (nekem különféle kedvezmények miatt töredékébe került, de újonnan tényleg ennyi volt).
Mi persze könnyebb helyzetben vagyunk így nyolcan, mindannyian gyűjtők, szerteágazó ízléssel (ami valakinek az év albuma, az másnál attól még lehet kétpontos szemét), összességében nem két darab régi és új filmzenével, és van lehetőségünk szerencsére saját érdeklődésünkön túl más eredeti cédékkel is megismerkedni, hogy ne kelljen letöltésekről írnunk (egyébként még olyan szemetek, mint a Drawing Restraint meg az Eraserhead is megfordultak nálam eredetiben, mondjuk hogy nem váltak a gyűjteményem részévé utána, az is igaz:D).
Ami nincs meg nekünk eredetiben, vagy meg sem jelent, azok részére találtuk ki elsősorban a Film alatt hallott zenék kategóriáját, így amíg nem lesz csak iTunes-os a világ, nem kell letöltésekről írnunk. Mi írunk tehát valamiről, az a ti dolgotok, hogy ha érdekel, miként szerzitek be. Az mindenesetre nálam evidens, hogy egy Star Wars vagy LOTR kategóriájú zenét egy igazi rajongó eredetiben szerez be, mert akkor nem csak egy mp3-as albumról beszél az 5000 közül, hanem valamiképp azért megadja a módját annak, hogy megkülönböztesse a többitől. Persze van extrém eset, egy The Promise vagy a shore-os S.U.N már húzósabb kategória árban, de úgy vagyok vele, hogy egy-egy ilyen eset belefér, más több cédé árát füstöli el egy hónap alatt. Úgy van ez, mint a filmgyűjtőkkel. Egy Xpress.hu is képes életben maradni, mert van még egy bizonyos réteg, amelyik eredetiben akarja a filmeket, nem leszedi vhonnan. Filmzenénél ugyanez a helyzet.
Én különben csak azt nem szeretem, ha vki látványosan azzal villog, hogy éppen milyen (akár megjelenés előtt álló) filmzenét töltött le, mikor a leghülyébb kezdő netes is utána tud nézni, ha rászán egy kis időt, hogy mihez melyik irányból fér hozzá, ez tehát nem nagy kunszt. Ez a villogás nem egyezik meg azzal, hogy vki ír vmi újdonságról, hanem ha látványos dicsőítést vár, mert neki már megvan vmi, amit különben a másik is be bír szerezni. Hallottad, beírtad milyen, kész. Az a te dolgod, honnan lett meg. Ez a fórumunk egyik elve. :)
A letöltés mindenki magánügye, ma már senkit nem fognak istenként tisztelni, mert megvan neki valami, hiszen körülbelül annyi az egész, mintha bemenne egy kihalt boltba, amiben csak cédék vannak, és onnan elviszi az újdonságokat, és lelúzerezi azokat, akik később találják meg ezt a boltot, vagy keresnek egy fizetőset.
Van itt olyan, akinek egyáltalán nincs eredeti lemeze? Jelentkezzen, és jól kiközösítjük! :D
De gondolom nincs ilyen azért, és a fentiek sem rátok vonatkoztak persze.
Akkor ezt most vitaindítónak szántam. Kinek mi a véleménye a letöltés kontra eredeti lemez kérdésről. A Karib3 például jó példa, mindenki áradozott róla. Megveszi vki, akinek tetszett, vagy csakis marad az mp3? Ha utóbbi, persze akkor sem lesz rossz véleményem az illetőről, úgyhogy tessék csak őszintének lenni. :)
És majd ha végeztünk, akkor ejtsünk szót az iTunesról is, de sztem egyelőre ezt a kérdés járjuk körül.
Teljesen egyetértek veled!
Sőt elárulok egy szentségtörést magamról. Nem tartok meg minden számot az albumról. Minőségpárti vagyok. Imádom a saját magam által összedobott csúcs válogatásalbumokat.
Folyamatosan alakul egy frankó dvd-m. 128 KBPS-vel és 44 Hz minőségű, méretű mp3-kal. Változik, alakul, sose lesz tökéletes, de afelé halad. Valamit törlök, hozzárakok. Jelenleg 75 óra és 4200 Mega zene van rajta. Tehát van még rajta hely és biztos, hogy most is van rajta olyan track, amit nem sajnálnék letörölni. De tudom, hogy lesz olyan pillanat, mikor már nem fogok találni ilyet, viszont kellene a hely az újaknak. A második dvd pedig már nem az igazi. Mekkora probléma!
Ha egyszer egy lakatlan szigeten ragadok, de lesz nálam egy dvd-player és ez a korong, akkor nem fogok kétségbeesni.
Bocs, hogy itt dobom éppen fel ezt a témát, de lehet hogy ezzel én egyedül vagyok, de jobban szeretem MP3-ban hallgatni a zenét, mint CD-n (pedig sokáig én is vásároltam eredeti lemezeket.), ugyanis egy igazán jó playlistet csak így lehet összedobni, míg a CD-t kénytelen vagyok végighallgatni, vagy mindig arra figyelni, hogy ami éppen szól szeretem, vagy sem. Szóval, én ezért vagyok MP3 párti. (Tudom, Ti nem.)
Persze, vannak albumok, amiket MINDIG végighallgatok az első pillanattól fogva, de sok olyan is akad, amiben mondjuk van 15 track, de abból csak 5-6 db tetszik, de az nagyon.
A Tarzan valóban jó kis zene, remek dalokkal és score-al. Nekem a kedvenc trackem a gorillas, kár, hogy az a maradék 30 perc nem került fel a cd-re.Ezt anno kiadták magyar és angol verzióba egyszerre, nekem mindkettő megvan, és bár Ákos valóban maximumot hozza, úgy vagyok vele mint a szinkronnál, szeretem és egyre profibb de eredetin egy fokkal jobb. Ha jól emlékszem Dörner György volt Mel Gibson hangja a rettenthetetlenben, fasza volt de a harc előtti lelkesítő beszédben érezni, hogy Mel Gibson hangja az ottani hűvöstől kissé érdesebb, viszont a régi V.Henrikben Dörner György szinkronja(régi) jobb volt mint az új. Egyébként Doyle mester által a zene is nagyon szép!
A Youtube-on rengeteg kisfilmet találhatsz a zenék felvételéről, általában scoring vagy a film beírásával. Pl. Ha batman érdekel érdemes vagy azt beírni, hogy Batman Scoring, vagy írd be a szerzőt stb. Ott nagyon sok folyamatba belelátni. Nem rég láttam egy Michael Kamenes Robin Hood scoringot, ami szerintem igazi ritkaság.
Szia, eddigi tudásom alapján a zeneszerzők egy maguk által kialakított csoportban dolgoznak, ahol mindenkinek meg van a feladata. A filmek forgatásának bizonyos fázisait meg kell várniuk, ahhoz, hogy a képekhez eltudják képzelni a megfelelő zenét, de előtte már a forgatókönyvet olvasva megbeszélik a rendezővel, hogy mire lenne szükség, nagyjából hova mit gondolt, sokszor egy demó albumot összeállít a rendező bizonyos zenékből, hogy kb ilyet szeretne hisz így a legkönnyebb szemléltetni. Vannak olyan szerzők mint Menken, akik az összes dalt és számot demó verzióban elkészítik, gondolom a Disney-nek ezt azért hallania kell, mert ott nem kis pénzre megy a dolog. Ezek a demók aztán kilettek adva, olyan törölt számokkal mint pl. Silence is gold - a kis hableányról.
Ekkor elkezdi a témákat megírni a szerző, Elfman esetében pl. a halott menyasszonynál elsőre kellett a témát kitalálni, hisz amit Victor játszik az az amit Elfman játszott. A film 70-80% - kész, effektek nélkül, a nyers anyagra elkezdenek komponálni. A csoportban nem feltétlen a szerző vezényel, nem mindig ő az orchestrátor, aki a partitúrát írja. Az egész filmzene létezik zongora formában, de ezt a megfelelő hagyományos módszerek szerint orchestrátorok ráírják a 100 tagú zenekarra, és a karmesterek, akik többen is lehetnek, elkezdenek próbálni, összejátszani. Ha megvannak a partitúrák akkor vagy a szerző vagy a karmester elkezdi feljátszani a zenét. Sok szerző, pl. Menken, Zimmer, Elfman nem vezényelnek, nem tudom miért, valószínüleg nem értenek hozzá, de ha értenének, akkor is inkább instrukciókkal látják el a zenészeket, a karmestert, és a jó kis pénzbe kerülő studiók technikáját irányító hangmérnökök, egyéb munkatársak mellett a zene felvételét figyelik. A studiók pl. Abbey road itt vették fel a Star Warst a Halott menyasszonyt és az Operaház Fantomját a filmhez, rendelkezik egy kivetítő vászonnyal ahol sokszor az effektek nélküli film nyersen fut, a zenét ezt nézve veszik fel. A karmester előtt külön egy monitoron is megy a film. N Glennie Smith esetében és szerintem ez másokkal is így van, léteik egy bizonyos ütem amit csak ők hallanak füllhallgatón és ezek a vágásokhoz igazodnak. A zenéket hetek alatt sikerül felvenni, a komponálás többnyire egy két hónapot vesz igénybe. Silvestri pl. ha nem is sokáig de jóideig dolgozott a Van Helsingen. A szerzők mögött nagy csoport áll akik aztán a szerző vezetésével bizonyos effekteket kevernek rá a zenére, a hangzást variálják, valamint rávágják a külön felvett kórust, hisz én még nem láttam, hogy kórust és a zenében odaillő szimfónikus részt együtt vették volna fel. Aztán vannak hangszerek amiket felvesznek külön is, hogy erősebb legyen, ezt aztán rávágják a zenére, lásd szabadság szerelem átvariált himnusz téma. Szóval a zene valahogy így készül el, de elmélkedő társaim is biztos tudnak majd segíteni, sok kérdésemre ők is válaszoltak.
na ez az, amiről nem lehet általánosságban beszélni :D gyakorlatilag nincs két egyforma munkafolyamat szerintem. john williams hónapokig dolgozik egy star wars-epizódon, john ottman pénteken kap egy tizenötperces részletet egy filmből, hogy hétfőre legyen meg a zene, james horner három hét alatt készít monumentális kalandzenét, miután kirúgták a produkcióból a korábbi komponistát, tyler bates nem komponálja át a felvételek során ideiglenesen kiválogatott zenéket, hans zimmer negyvenkét fiatal zeneszerző stúdiói között rohangászik, hogy leellenőrízze, új zenéje hogy halad, james newton howard arra vár, hogy shyamalan elkezdjen forgatni, harry gregson-williams egyik nap a szintije előtt ül, hogy tony scott új filmjéhez keresgéljen drum&bass-effekteket, másik nap a shrek 7hez és a narnia 3hoz ír kalandmotívumot nagyzenekarra, stb.
ha beleolvasgatsz a kritikákba, többnyire próbálunk a munkafolyamatokról is írni, pont azért, mert ahány filmkészítő, annyi különböző munkametódus.