/ 172

Lista:

Kép:

Smile:

Bibliai versek (Igék) naponta

(üzenet: 4277, Ima kérések)

pjuli

Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10613

2080. Elküldve: 2013-04-06 21:05:05, Bibliai versek (Igék) naponta	[2201.]
AZ ÖRÖMHÍR LUKÁCS SZERINT 12. RÉSZ [Lk. 12.1] Mikor tízezrekre menő tömeg gyűlt össze nála, úgyhogy egymást taposták, először tanítványaihoz kezdett beszélni: "Őrizkedjetek a farizeusok kovászától, amely képmutatás. [Lk. 12.2] Minden dologról lehull egyszer a lepel, akárhogy leplezzék is, nincs elrejtett dolog, amely utóbb ismertté nem válnék. [Lk. 12.3] Ennek megfelelően, mindaz, amit a sötétségben mondotok, a világosságban fog hallatszani, s amit kamrákban fülbe súgva közöltetek, háztetőkről fogják kihirdetni. [Lk. 12.4] Úgy szólok hozzátok, mint barátaimhoz: Ne féljetek azoktól, akik a testet megölik, s azon túl többet nem tehetnek veletek. [Lk. 12.5] Megmutatom nektek, kitől féljetek. Féljetek attól, akinek az után, hogy megöl, hatalma van arra, hogy a gyehennára vessen. Igen. Azt mondom nektek, ettől féljetek. [Lk. 12.6] Ugye, hogy öt verebet árulnak két fillérért? Mégis közülük egyet sem felejt el az Isten. [Lk. 12.7] A ti fejeteknek meg még a haja szálai is mind számolva vannak. Ne féljetek! Különbek vagytok, mint sok veréb. [Lk. 12.8] Azt mondom nektek, hogy az embernek Fia mindenki mellett vallást fog tenni az Isten angyalai előtt, aki mellette vallást tesz az emberek előtt. [Lk. 12.9] De azt, aki engem az emberek előtt megtagad, Isten angyalai előtt meg fogják tagadni. Juli Képtáram Közbenjárás

Kiváló dolgozó

pjuli

Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10613

2079. Elküldve: 2013-04-04 21:39:14, Bibliai versek (Igék) naponta	[2202.]
AZ ÖRÖMHÍR LUKÁCS SZERINT 11. RÉSZ [Lk. 11.37] Miközben beszélt, egy farizeus arra kérte, hogy reggelizzék nála. Bement és ledőlt. [Lk. 11.38] A farizeus azonban csodálkozott, mikor látta, hogy a reggeli előtt nem végezte a vízbe mártást. [Lk. 11.39] Az Úr azonban így szólt hozzá: "Na, ti farizeusok is megtisztogatjátok a pohárnak vagy a tányérnak külsejét, de a belsőtök hemzseg a ragadozástól és rosszaságtól. [Lk. 11.40] Esztelenek. Nem ugyanaz készítette-e a belsőt is, aki a külsőt készítette? [Lk. 11.41] Ne így cselekedjetek. A bennlevőket adjátok könyöradománynak, s egyszerre mindenetek tiszta lesz. [Lk. 11.42] Ám, jaj néktek farizeusoknak, mert tizedet adtok a köményből, a rutából és mindenféle főzelékből, de elmellőzitek az ítéletet és az Isten szeretetét. Ezeket meg kellene tennetek, amazokat el nem hanyagolnotok. [Lk. 11.43] Jaj nektek, farizeusoknak, mert a zsinagógákban az első ülést és a piacokon a köszöntéseket szeretitek. [Lk. 11.44] Jaj nektek, mert olyanok vagytok, mint a felismerhetetlen sírok, az emberek rajtuk járnak, de nem tudnak róla." [Lk. 11.45] Megszólalt az egyik törvénytudó." - Tanító - kérdezte tőle -, mikor ezeket mondod, minket is bántani akarsz?" [Lk. 11.46] "Jaj nektek is, törvénytudóknak! - mondotta - mert nehezen hordozható terheket raktok az emberekre, de magatok ujjatokkal sem érintitek a terheket. [Lk. 11.47] Jaj nektek, mert a prófétáknak síremlékeket építetek, atyáitok meg megölték őket. [Lk. 11.48] Ti tehát arról tesztek tanúságot, hogy egyetértetek atyáitok tetteivel, azok megölték őket, ti meg építkeztek. [Lk. 11.49] Ezért mondja az Isten bölcsessége is: Prófétákat és apostolokat fogok szétküldeni, s közülük némelyeket megölnek, némelyeket elüldöznek majd, [Lk. 11.50] hogy számon kérhesse az összes próféták vérét, amit csak a világ megalapításától eddig a nemzedékig kiontottak, [Lk. 11.51] az Ábel vérétől a Zakariás véréig, aki az oltár és a templomépület között veszett el. Bizony azt mondom nektek, számon fogják azt kérni ettől a nemzedéktől. [Lk. 11.52] Jaj nektek törvénytudóknak, mert elvettétek a megismerés kulcsát, magatok nem mentetek be, s a bemenni akaróknak útját álltátok." [Lk. 11.53] Miután eltávozott onnan, az írástudók és a farizeusok erősen szorongatták, több dolog felől faggatták, [Lk. 11.54] s kelepcét állítottak neki, hogy valamely szaván, mely száját elhagyja, megfoghassák. Juli Képtáram Közbenjárás [Ezt a hozzászólást újraszerkesztették: 2013-04-06 21:03:29]

Kiváló dolgozó

pjuli

Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10613

2078. Elküldve: 2013-04-04 21:39:02, Bibliai versek (Igék) naponta	[2203.]
Juli Képtáram Közbenjárás

Kiváló dolgozó

pjuli

Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10613

2077. Elküldve: 2013-04-03 13:35:44, Bibliai versek (Igék) naponta	[2204.]
AZ ÖRÖMHÍR JÁNOS SZERINT 21. RÉSZ [Jn. 21.1] Ezek után a Tibériás tavánál Jézus újra láthatóan megjelent a tanítványoknak. A dolog így történt: [Jn. 21.2] Simon Péter, Tamás, akit Ikernek mondanak, Natánáél a galileai Kánából, a Zebedeus két fia és két más tanítvány együtt voltak. [Jn. 21.3] Simon Péter így szólt hozzájuk: "Elmegyek halászni." - "Mi is megyünk veled" - mondták neki. Elmentek, hajóba szálltak, de azon az éjszakán semmit sem fogtak. [Jn. 21.4] Már kora reggel volt, mikor Jézus kiállt a partra, de a tanítványok nem tudták, hogy Jézus az. [Jn. 21.5] "Fiacskáim - szólította meg őket Jézus -, nincs valami ennivalótok?" "Nincs" - felelték. [Jn. 21.6] "Vessétek ki a hálót a hajó jobb oldalán és találni fogtok" - - mondta nekik. Kivetették a hálót, de a halak sokasága miatt azt többé bevonni nem volt erejük. [Jn. 21.7] Ekkor az a tanítvány, akit Jézus szeretett, odaszólt Péternek: "Az Úr az!" Simon Péter, mikor meghallotta, hogy az Úr az, felkötötte felső ruháját, mert meztelen volt és a tóba vetette magát. [Jn. 21.8] A többi tanítvány a csónakkal közeledett, mert nem voltak messze a szárazföldtől, csak mintegy kétszáz ölnyire s magukkal vonszolták a hálót a halakkal. [Jn. 21.9] Mikor kijutottak a földre, széntüzet láttak és rajta halat meg kenyeret. [Jn. 21.10] "Hozzatok a halakból, melyeket most fogtatok!" - mondta nekik Jézus. [Jn. 21.11] Simon Péter is feljött s kivonta a szárazföldre a százötvenhárom nagy hallal telt hálót. S noha ennyi volt, nem szakadt el a háló. [Jn. 21.12] "Jertek reggelizzetek meg" - mondta nekik Jézus. A tanítványok közül senki sem merte őt kikérdezni: "Ki vagy?" Tudták, hogy az Úr az. [Jn. 21.13] Jött Jézus, fogta a kenyeret és adott nekik, a halakból is hasonlóképpen adott. Juli Képtáram Közbenjárás

Kiváló dolgozó

pjuli

Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10613

2076. Elküldve: 2013-04-02 17:45:53, Bibliai versek (Igék) naponta	[2205.]
AZ ÖRÖMHÍR JÁNOS SZERINT 20. RÉSZ [Jn. 20.26] Nyolcadik napon újra benn voltak a tanítványok. Tamás is velük. Bár az ajtók zárva voltak, odajött Jézus, megállt a középen és így szólt: "Békesség nektek!" [Jn. 20.27] Azután Tamáshoz szólt: "Hozd ide az ujjadat és nézd meg a kezemet, hozd ide a kezedet és tedd az oldalamra és ne légy hitetlen, hanem hívő." [Jn. 20.28] "Én Uram és én Istenem!" - szólt hozzá Tamás. [Jn. 20.29] Mire Jézus ezt mondta: "Mert látsz, hiszel? Boldogok, akik nem láttak és mégis hittek." [Jn. 20.30] Ugyan számos és másféle jeleket is tett Jézus a tanítványok előtt, melyeket ebben a könyvben nem írtam meg. [Jn. 20.31] Ezeket azért írtam meg, hogy higgyétek, hogy Jézus a Krisztus, az Isten Fia és hogy ezt hívén életetek legyen az ő neve által. Juli Képtáram Közbenjárás

Kiváló dolgozó

pjuli

Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10613

2075. Elküldve: 2013-04-01 21:08:30, Bibliai versek (Igék) naponta	[2206.]
AZ ÖRÖMHÍR JÁNOS SZERINT 20. RÉSZ [Jn. 20.19] Azon a napon, a hét első napján, mikor már késő lett és mikor az ajtók ott, ahol a tanítványok voltak, a zsidóktól való félelem miatt zárva voltak, megjött Jézus és a középen megállott." Békesség nektek!" - mondta nekik, [Jn. 20.20] és ezt mondván megmutatta nekik kezét és az oldalát. A tanítványok megörültek, hogy meglátták az Urat. [Jn. 20.21] Majd újra szólt hozzájuk: "Békesség nektek! Amint engem küldött el az Atya, úgy küldelek el én is titeket. [Jn. 20.22] Miután ezt mondotta, rájuk lehelt és így szólt hozzájuk: "Vegyetek Szent Szellemet! [Jn. 20.23] Akiknek vétkeit megbocsátjátok, azoknak megbocsátják azokat, akikéit megtartjátok, azoknak megtartják." [Jn. 20.24] A tizenkettő közül az egyik, Tamás, akit Ikernek mondanak, nem volt velük, mikor Jézus eljött, [Jn. 20.25] de a többi tanítvány elmondta neki: "Láttuk az Urat!" Tamás azonban így szólt hozzájuk: "Hacsak nem látom kezén a szegek nyomát, s nem dugom ujjamat a szegek helyére, ha nem teszem kezemet az oldalába, én nem hiszek." Juli Képtáram Közbenjárás

Kiváló dolgozó

pjuli

Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10613

2074. Elküldve: 2013-03-31 18:03:37, Bibliai versek (Igék) naponta	[2207.]
AZ ÖRÖMHÍR MÁTÉ SZERINT 28. RÉSZ [Mt. 28.1] A szombat után, a hét első napjának felvirradásakor elment magdalai Mária és a másik Mária, hogy megnézzék a sírt. [Mt. 28.2] Egyszerre nagy földrengés támadt. Az Úrnak angyala szállt ugyanis le az égből. Odament a sírhoz és elgördítette a követ, majd ráült. [Mt. 28.3] Aki ránézett, mintha villámlást látott volna, öltözete fehér volt, mint a hó. [Mt. 28.4] A tőle való félelemtől reszkettek az őrt állók és olyanokká lettek, mint a halottak. [Mt. 28.5] Az asszonyoknak ellenben ezt mondta az angyal: "Ti ne féljetek! Tudom, hogy a megfeszített Jézust keresitek. [Mt. 28.6] Nincs itt, mert feltámadott, amint megmondotta. Jertek, nézzétek meg a helyet, ahol feküdt. [Mt. 28.7] Aztán sietve menjetek el és mondjátok meg tanítványainak, hogy feltámadt a halottak közül és hogy előttetek fog menni Galileába. Ott meg fogjátok látni őt. Íme, megmondta nektek." [Mt. 28.8] Azok félve, mégis nagy örömmel, sietve távoztak a sírtól, futottak, hogy a tanítványoknak hírt vihessenek. [Mt. 28.9] Egyszerre csak Jézus szembe jött velük és ezt mondta: "Örvendjetek!" Ők odaléptek, megragadták a lábát és a földre borultak előtte. [Mt. 28.10] Jézus ekkor így szólt hozzájuk: "Ne féljetek! Menjetek el s adjátok hírül testvéreimnek, hogy Galileába kell menniük, ott majd meglátnak engem." [Mt. 28.11] Míg az asszonyok útban voltak, az őrségből egyesek a városba mentek és a főpapoknak hírt vittek mindarról, ami történt. [Mt. 28.12] Ezek a vénekkel összegyűltek és tanácsot tartottak, azután sok ezüstpénzt adtak a katonáknak, [Mt. 28.13] azzal a kikötéssel: "Mondjátok azt, hogy éjjel eljöttek a tanítványai, s amíg mi aludtunk, ellopták őt. [Mt. 28.14] Ha pedig a helytartónak a fülébe jutna a dolog, rábeszéljük őt és levesszük rólatok a gondot." [Mt. 28.15] Azok elfogadták a pénzt és úgy tettek, ahogy kitanították őket. Ezt a beszédet a mai napig híresztelik a zsidók között. Juli Képtáram Közbenjárás

Kiváló dolgozó

pjuli

Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10613

2073. Elküldve: 2013-03-30 23:52:35, Bibliai versek (Igék) naponta	[2208.]
AZ ÖRÖMHÍR MÁTÉ SZERINT 27. RÉSZ [Mt. 27.62] Másnap, mely az előkészületet követő nap volt, Pilátusnál összegyűltek a főpapok és farizeusok [Mt. 27.63] és így szóltak: "Uram, eszünkbe jutott, hogy ez a tévelyítő még életében megmondta: Harmadnapon feltámadok. [Mt. 27.64] Parancsold meg hát, hogy vegyék a harmadik napig a sírt biztos őrizet alá, hogy tanítványai oda ne mehessenek, s el ne lopják őt, hogy aztán azt ne mondhassák a népnek: Feltámadt a halottak közül, hogy így az utolsó tévelyítés gonoszabb ne legyen az elsőnél." [Mt. 27.65] Pilátus ezt felelte nekik: "Van őrségetek, menjetek, gondoskodjatok a biztonságról, ahogy tudtok." [Mt. 27.66] Azok elmentek, a követ lepecsételték, és a sírt őrséggel biztosították. Juli Képtáram Közbenjárás [Ezt a hozzászólást újraszerkesztették: 2013-03-31 00:03:06]

Kiváló dolgozó

pjuli

Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10613

2072. Elküldve: 2013-03-29 22:06:15, Bibliai versek (Igék) naponta	[2209.]
AZ ÖRÖMHÍR MÁTÉ SZERINT 27. RÉSZ [Mt. 27.1] Mikor reggeledett, a főpapok és a nép vénei valamennyien tanácsot tartottak Jézus ellen, hogy megöljék. [Mt. 27.2] Aztán megkötözték, elvezették és átadták Pilátusnak, a helytartónak. [Mt. 27.3] Akkor Júdás, aki elárulta őt, megtudta, hogy elítélték az Urat. Megbánta tettét s visszavitte a harminc ezüstöt a főpapoknak és véneknek. [Mt. 27.4] "Vétkeztem, hogy elárultam az ártatlan vért!" - mondotta. De azok így feleltek: "Mit tartozik az ránk? Magad lássad!" [Mt. 27.5] Erre a templomba hajította az ezüstöket és eltávozott. Aztán elment és felakasztotta magát. [Mt. 27.6] A főpapok pedig felszedték a pénzt, de ezt mondták: "Nem szabad az áldozati adományok közé tennünk, mert vérnek ára." [Mt. 27.7] Tanácsot tartottak hát és megvásárolták rajta idegenek temetőjéül a fazekas mezejét. [Mt. 27.8] Ezért aztán azt a mezőt a mai napig Vérmezőnek nevezik. [Mt. 27.9] Ezzel teljesedett be az, amit Jeremiás prófétán át mondott a kijelentés: "Fogták a harminc ezüstöt, a megbecsültnek árát, kit Izráel fiai ennyire becsültek a szerint, ahogy az Úr nekem elrendelte, [Mt. 27.10] odaadták a fazekas mezejére." [Mt. 27.11] Jézust pedig a helytartó elé állították. A helytartó megkérdezte tőle: "Te vagy a zsidók királya?" "Te mondod" - felelte Jézus. [Mt. 27.12] Mialatt azonban a főpapok és a vének vádolták, semmit sem felelt. [Mt. 27.13] Azután Pilátus szólt hozzá: "Nem hallod mekkora vádakat mondanak ellened?" [Mt. 27.14] De semmire egyetlen szóval sem felelt, úgyhogy a helytartó nagyon csodálkozott. [Mt. 27.15] Szokása volt a helytartónak, hogy ünnepenként egy foglyot, akit a tömeg akart, elbocsátott. [Mt. 27.16] Volt akkor egy nevezetes foglyuk, akit Barabbásnak hívtak. [Mt. 27.17] Mikor a tömeg összegyűlt, Pilátus megkérdezte tőlük: "Mit akartok, kit bocsássak el nektek? Barabbást vagy Jézust, akit Krisztusnak mondanak?" [Mt. 27.18] Tudta ugyanis, hogy féltékenységből adták kézre. [Mt. 27.19] Mialatt az ítélőszéken ült, felesége hozzá küldött ezzel az üzenettel: "Semmivel se ártsd magadat annak az igazságos embernek a dolgába. Ma sokat szenvedtem álmomban miatta." [Mt. 27.20] A főpapok és vének azonban rábeszélték a tömeget, hogy Barabbást kérjék ki, Jézust ellenben veszítsék el. [Mt. 27.21] A helytartó megkérdezte tőlük: "Mit akartok, a kettő közül melyiket bocsássam el nektek?" "Barabbást!" - mondották azok. [Mt. 27.22] "Mit tegyek hát Jézussal, akit Krisztusnak mondanak?" "Feszítsék meg!" - mondották mindannyian. [Mt. 27.23] "De hát mi rosszat tett?" - kérdezte Pilátus. Ám azok annál inkább kiáltozták: "Feszítsék meg!" [Mt. 27.24] Mikor Pilátus látta, hogy rábeszélése semmit sem használ, sőt csak nagyobb lesz a zavar, vizet hozatott, a tömeg elé állt, megmosta kezét, és ezt mondta: "Ártatlan vagyok ennek az igazságos embernek vérétől. Ti lássátok!" [Mt. 27.25] Az egész nép felelte: "A vére ránk és gyermekeinkre szálljon!" [Mt. 27.26] Ekkor elbocsátotta nekik Barabbást, Jézust pedig megostoroztatta s átadta, hogy megfeszítsék. [Mt. 27.27] Akkor a helytartó katonái magukkal vitték Jézust a kaszárnyába s összegyűjtötték hozzá az egész helyőrséget. [Mt. 27.28] Levetkőztették, és veres katonaköpenyt adtak rá, [Mt. 27.29] tövisekből koszorút fontak és fejére tették, nádszálat adtak a jobb kezébe, térdreborultak előtte és csúfolódva mondták: "Örvendj! Zsidóknak királya!" [Mt. 27.30] Azután leköpdösték, elvették tőle a nádszálat és fejéhez verték. [Mt. 27.31] Miután kigúnyolták, levették róla a köpenyt, felöltöztették a saját ruhájába és elvezették, hogy megfeszítsék. [Mt. 27.32] Mikor kijutottak a városból, egy Simon nevű cirénei emberre találtak s rákényszerítették, hogy Jézus keresztjét vigye. [Mt. 27.33] Ahogy egy Golgota nevű helyre jutottak, ami annyit jelent, mint Koponya helye, [Mt. 27.34] epével kevert bort adtak innia, de ahogy megkóstolta, nem akart belőle inni. [Mt. 27.35] Miután megfeszítették, sorsvetéssel elosztották ruházatát, [Mt. 27.36] azután leültek, és ott őrizték. [Mt. 27.37] Majd az ellene emelt vádat írásban a feje fölé helyezték: "EZ JÉZUS A ZSIDÓK KIRÁLYA!" [Mt. 27.38] Azután jobb keze felől és bal keze felől két haramiát feszítettek melléje. [Mt. 27.39] Az arra elmenők a fejüket csóválták [Mt. 27.40] s így szóltak: " Te, ki lerombolod, s három nap alatt felépíted a templomot - mondták -, mentsd meg magadat, ha Isten Fia vagy, szállj le a keresztről!" [Mt. 27.41] Ugyanúgy szóltak csúfolódva a főpapok az írástudókkal és vénekkel együtt: [Mt. 27.42] "Másokat megmentett, magát nincs hatalma megmenteni. Izráel királya, szálljon le most a keresztről, s majd hiszünk benne. [Mt. 27.43] Istenben bízott: hát ragadja ki most Ő a bajból, ha ugyan akarja. Hiszen ezt mondta: Isten Fia vagyok." [Mt. 27.44] Ugyanúgy ócsárolták őt a haramiák is, akiket vele együtt megfeszítettek. [Mt. 27.45] A hatodik órától kezdve sötétség borult az egész földre a kilencedik óráig. [Mt. 27.46] A kilencedik óra körül Jézus nagy hangon felkiáltott: "Éli, Éli, lamá szabachtani!" Azaz: "Istenem, Istenem, miért hagytál el?" [Mt. 27.47] Mikor az ott állók közül egyesek meghallották a kiáltást, azt mondották, hogy Illést szólítja. [Mt. 27.48] Közülük az egyik hirtelen odafutott hozzá, fogott egy spongyát, megtöltötte ecettel, és nádszálra tűzve megitatta vele. [Mt. 27.49] A többiek azt mondották: "Lássuk, eljön-e Illés, hogy megmentse." [Mt. 27.50] Jézus azonban, miután újra nagy hangon kiáltott, elbocsátotta szellemét. [Mt. 27.51] Ekkor egyszerre a templom függönye felülről az aljáig kettészakadt, a föld megrendült, a sziklák meghasadtak, [Mt. 27.52] a sírok megnyíltak és sok alvó szentnek a teste feltámadott. [Mt. 27.53] Miután a sírokból az Úr feltámadása után előjöttek, bementek a szent városba és sokaknak láthatókká lettek. [Mt. 27.54] A százados, és akik vele őrizték Jézust, miután a földrengést és az eseményeket látták, nagyon megrémültek, és ezt mondották: "Valóban az Isten Fia volt." [Mt. 27.55] Sok asszony volt ott, kik messziről figyelték a dolgokat. Ezek Galileából követték Jézust, hogy kiszolgálják őt. [Mt. 27.56] Köztük volt magdalai Mária, Mária Jakab és József anyja, továbbá Zebedeus fiainak anyja. [Mt. 27.57] Mikor beesteledett, eljött egy Arimátiából való gazdag ember, név szerint József, ki maga is Jézus tanítványa volt. [Mt. 27.58] Ez a József elment Pilátushoz és elkérte Jézus testét. Pilátus erre megparancsolta, hogy adják oda neki. [Mt. 27.59] József aztán átvette a testet, tiszta gyolcsba göngyölte [Mt. 27.60] s a saját új sírjába helyezte el, melyet sziklába vágatott. Miután nagy követ hengeríttetett a sír bejáratába, elment. [Mt. 27.61] Ott voltak éppen magdalai Mária s a másik Mária, kik a sírral szemközt ültek. Juli Képtáram Közbenjárás

Kiváló dolgozó

pjuli

Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10613

2071. Elküldve: 2013-03-28 22:21:47, Bibliai versek (Igék) naponta	[2210.]
AZ ÖRÖMHÍR MÁTÉ SZERINT 26. RÉSZ [Mt. 26.1] Történt, hogy mikor Jézus mindezeket a beszédeket befejezte, így szólt tanítványaihoz: [Mt. 26.2] "Tudjátok, hogy két nap múlva lesz a pászka ünnepe, és az ember Fiát kiszolgáltatják majd, hogy megfeszítsék." [Mt. 26.3] Ekkoriban annak a főpapnak udvarába, akit Kajafásnak hívnak, összegyűltek a főpapok és a nép vénei [Mt. 26.4] és tanácsot tartottak, hogy hogyan foghatnák el Jézust csellel, és hogyan ölhetnék meg. [Mt. 26.5] "De - azt mondták ne az ünnepen, hogy a nép között zavargás ne támadjon." [Mt. 26.6] Mialatt Jézus Betániában a poklos Simon házában volt, [Mt. 26.7] hozzálépett egy asszony, akinél alabástrom korsócska volt, tele nagy értékű kenettel. Ezt, mikor éppen az asztalnál feküdt, a fejére töltötte. [Mt. 26.8] A tanítványok, ahogy ezt meglátták, bosszankodtak és ily szavakra fakadtak: "Mire ez a pazarlás? [Mt. 26.9] Nem lehetett volna ezt drága pénzen eladni, és a szegényeknek juttatni?" [Mt. 26.10] Jézus azonban, amikor észrevette, mit akarnak, így szólt hozzájuk: "Miért zaklatjátok ezt az asszonyt? Hiszen nemesen cselekedett velem. [Mt. 26.11] A szegények ugyanis mindenkor veletek lesznek, én azonban nem leszek mindig veletek. [Mt. 26.12] Hiszen azzal, hogy testemre öntötte ezt a kenetet, már a temetésemre készülődött. [Mt. 26.13] Bizony azt mondom nektek, hogy ahol csak az egész világon hirdetni fogják az örömhírt, őróla is megemlékeznek, elbeszélve azt, amit ő tett." [Mt. 26.14] Ekkor a tizenkettő közül az egyik, akit Júdásnak, a karióti férfinak neveznek, elment a főpapokhoz [Mt. 26.15] és így szólt: "Mit szándékoztok nekem adni? Én átadom őt nektek." Azok harminc ezüstöt rendeltek neki. [Mt. 26.16] Akkortól kezdve kereste a kedvező alkalmat, hogy átadhassa őt. [Mt. 26.17] A kovásztalan kenyerek ünnepének első napján a tanítványok Jézushoz mentek és megkérdezték: "Mit akarsz, hol készítsük el a pászkát, hogy aztán megehesd?" [Mt. 26.18] Ő ezt felelte: "Menjetek el a városba ehhez meg ahhoz és mondjátok meg neki: A tanító üzeni: Időm közel! Tanítványaimmal együtt nálad ülöm meg a pászkát." [Mt. 26.19] A tanítványok úgy tettek, ahogy Jézus rendelte nekik és elkészítették a pászkát. [Mt. 26.20] Mikor aztán este lett, Jézus a tizenkét tanítvánnyal együtt asztalhoz dőlt. [Mt. 26.21] Mialatt ettek, így szólt: "Bizony azt mondom nektek, hogy közületek egy el fog engem árulni." [Mt. 26.22] Igen elszomorodtak, s egyenként kérdezgették tőle: "Csak nem én Uram?" [Mt. 26.23] Mire ő azt felelte: "Aki velem együtt mártotta kezét a tálba, az fog engem elárulni. [Mt. 26.24] Az embernek Fia elmegy ugyan, ahogy róla írva van, de jaj annak az embernek, akivel az embernek Fiát elárultatják. Jobb volna annak, ha nem született volna." [Mt. 26.25] Megszólalt Júdás is, aki őt elárulta: "Csak nem én vagyok az Mester?" Mire Jézus ezt mondta neki: "Te mondtad." [Mt. 26.26] Mialatt ettek, Jézus fogta a kenyeret, hálát adott, megtörte s ily szóval adta oda a tanítványoknak: "Fogjátok, egyétek, ez az én testem!" [Mt. 26.27] Aztán a poharat fogta kezébe, hálát adott, odaadta nekik, s ezt mondta: "Igyatok belőle mindnyájan! [Mt. 26.28] Mert ez az én vérem, a szövetség vére - mely a vétkek megbocsátása végett -, sokakért ömlik ki. [Mt. 26.29] De azt is mondom nektek, hogy mostantól fogva a szőlőnek ebből a terméséből nem fogok inni addig a napig, melyen majd veletek együtt annak új terméséből fogok inni Atyám királyságában." [Mt. 26.30] Énekeltek s aztán kimentek az Olajfák hegyére. Akkor mondotta nekik ezt Jézus: "Ezen az éjszakán valamennyien megbotlotok bennem és tőrbe estek. [Mt. 26.31] Hiszen megírták: Megverem majd a pásztort és szétszóródnak a nyájnak juhai. [Mt. 26.32] Feltámadásom után azonban előttetek megyek Galileába." [Mt. 26.33] Ámde megszólalt Péter: "Ha mindannyian megütköznek is benned, én soha meg nem ütközöm." [Mt. 26.34] "Bizony azt mondom neked - felelte neki Jézus -, ezen az éjszakán, még mielőtt a kakas megszólalna, háromszor megtagadsz engem." [Mt. 26.35] "Még, ha veled együtt kellene meghalnom is - mondta neki Péter -, én meg nem tagadlak téged." Hasonlóképpen szóltak a tanítványok mind. [Mt. 26.36] Ekkor Jézus arra a telekre ment, melyet Gecsemánénak hívnak. Ott így szólt a tanítványokhoz: "Üljetek itt le, míg én elmegyek amoda, hogy imádkozzam." [Mt. 26.37] Magával vitte Pétert és Zebedeus két fiát s aztán bánat, és otthontalanság kezdték gyötörni. [Mt. 26.38] Így szólt hozzájuk: "Bánat fogja körül lelkemet, míg csak a halál el nem jön. Maradjatok itt és legyetek velem ébren." [Mt. 26.39] Kicsit előbbre ment, arcára borulva imádkozott és ezt mondta: "Atyám, ha lehetséges, távozzék tőlem ez a pohár!" [Mt. 26.40] Aztán odament a tanítványokhoz, de őket szunnyadva találta." Hát ennyire nem volt erőtök arra, hogy egy óráig ébren legyetek velem? - szólt Péterhez. [Mt. 26.41] Maradjatok ébren és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne jussatok! A szellem hajlandó ugyan, de a hús erőtlen." [Mt. 26.42] Újra másodszor is elment és ily szóval imádkozott: "Atyám, ha nem lehet, hogy ez eltávozzék tőlem, hogy ki ne igyam: Legyen meg akaratod!" [Mt. 26.43] Mikor odament, megint szunnyadva találta őket, mert szemükre álom súlya nehezedett. [Mt. 26.44] Aztán újra elhagyta őket, elment és harmadszor is imádkozott és megint ugyanazt mondotta. [Mt. 26.45] Ekkor tanítványaihoz ment és ezt mondta nekik: "Most már szunnyadhattok! Csak nyugodjatok! Ím eljött már az óra, hogy az embernek Fiát odaadják a vétkezők kezébe. [Mt. 26.46] Keljetek fel, menjünk! Lám, itt van már az, aki elárul engem." [Mt. 26.47] Még szólt, mikor a tizenkettő közül az egyik, Júdás, odaérkezett és vele nagy tömeg, mely kardokkal és botokkal felfegyverkezve a főpapoktól és a nép véneitől jött. [Mt. 26.48] Az, aki elárulta őt, jelt adott nekik: "Az lesz az, akit meg fogok csókolni. Ragadjátok meg!" [Mt. 26.49] Tüstént oda is lépett Jézushoz és így szólt: "Örvendj Rabbi!" - s azzal összecsókolta. [Mt. 26.50] "Társam - mondta neki Jézus -, ezért vagy hát itt!" Akkor a fegyveresek hozzáléptek, rávetették kezüket és elfogták őt. [Mt. 26.51] Egyszer csak azok közül egy, akik Jézussal voltak, karját kinyújtva, kihúzta a kardját és rásújtott a főpap rabszolgájára. Leszelte annak fülét. [Mt. 26.52] De Jézus rászólt: "Tedd vissza kardodat a helyére, mert kardtól vesznek el mindazok, akik kardot fognak. [Mt. 26.53] Hát úgy véled, hogy nincs nekem hatalmam rá, hogy magam mellé szólítsam Atyámat, hogy Ő tizenkét légió angyalnál is többet állítson mellém? [Mt. 26.54] De hát akkor hogyan teljesülnének be az írások, melyek szerint a történetnek így kell bekövetkeznie?" [Mt. 26.55] Ugyanabban az órában Jézus így szólt a tömeghez: "Mint egy haramiára úgy törtök rám, hogy megfogjatok, kardokkal és botokkal felfegyverkezve? Napról-napra ott ültem a templomban és tanítottam, de ott nem tartóztattatok le. [Mt. 26.56] Ez az egész azért történt így, hogy beteljesedjenek a próféták írásai." Ekkor tanítványai mind magára hagyták őt és elfutottak. [Mt. 26.57] Akik Jézust letartóztatták, Kajafás főpaphoz vezették el, hová az írástudók és vének is összegyűltek. [Mt. 26.58] Péter távolról követte őt egész a főpap udvaráig, ott bement s leült a szolgák közé, hogy lássa a végét. [Mt. 26.59] A főpapok, valamint az egész nagytanács hamis tanúkat kerestek Jézus ellen, hogy megölhessék, [Mt. 26.60] de bár sok hamis tanú jött, nem találtak megfelelő vallomást. Végre jött két tanú, [Mt. 26.61] akik így szóltak: "Azt mondotta, hatalmam van arra, hogy az Isten templomát leromboljam, és három nap alatt felépítsem." [Mt. 26.62] Erre a főpap felállt és megkérdezte tőle: "Semmit sem felelsz? Micsoda tanúságot tesznek ezek ellened?" [Mt. 26.63] De Jézus hallgatott. Ám szólt a főpap: "Az élő Istenre kényszerítelek, mondd meg nekünk: Te vagy-e a Krisztus, az Isten Fia?" [Mt. 26.64] "Te mondtad - felelte Jézus. Ezen felül még azt is mondom nektek: Mostantól fogva majd a hatalomnak jobbján látjátok ülni az embernek Fiát, és látni fogjátok őt az ég felhőin eljönni." [Mt. 26.65] Erre a főpap megszaggatta köpenyét és így szólt: "Káromolt! Mi szükségünk van még tanúkra? Íme most hallottátok a káromlást. [Mt. 26.66] Mi az ítéletetek?" "Halálra méltó" - felelték azok. [Mt. 26.67] Ekkor szembe köpdösték, arcul verték, bottal ütötték [Mt. 26.68] és azt kérdezték: "Prófétáld meg nekünk Krisztus, ki volt, aki megütött?" [Mt. 26.69] Péter ez alatt az udvarban ült. Hozzálépett az egyik rabszolgáló s megszólította: "Te is a galileai Jézussal voltál." [Mt. 26.70] Ő azonban mindenki előtt letagadta, s azt mondta: "Nem tudom, mit beszélsz." [Mt. 26.71] Kiment a kapuba, ott meglátta egy másik szolgáló és így szólt az ott levőkhöz: "Ez is a názáreti Jézussal volt." [Mt. 26.72] Ekkor újra esküvel tagadta: "Nem ismerem azt az embert." [Mt. 26.73] Kis idő múlva az ott állók hozzáléptek, és ezt mondták Péternek: "Való igaz, hogy te is közülük való vagy. Beszéded is elárul téged." [Mt. 26.74] Erre átkozódni és esküdözni kezdett: "Nem ismerem ezt az embert." És azonnal megszólalt a kakas. [Mt. 26.75] Péter pedig ráemlékezett Jézus beszédére, hogy azt mondotta: "Mielőtt a kakas megszólalna, háromszor megtagadsz engem." Ekkor kiment és keservesen sírt. Juli Képtáram Közbenjárás

Kiváló dolgozó

pjuli

Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10613

2070. Elküldve: 2013-03-27 07:20:03, Bibliai versek (Igék) naponta	[2211.]
AZ ÖRÖMHÍR MÁTÉ SZERINT 21. RÉSZ [Mt. 21.33] "Halljatok más példázatot. Volt egy gazda, aki szőlőt ültetett, fallal vette körül, sajtót vésett le benne s tornyot épített belé, aztán kiadta azt szőlőműveseknek és külföldre utazott. [Mt. 21.34] Mikor a gyümölcsérés ideje elközeledett, rabszolgáit elküldte a földművesekhez, hogy a kert gyümölcsét átvegyék. [Mt. 21.35] Ám a földművesek megfogták rabszolgáit s megverték őket, kit megvertek, kit megöltek, kit megköveztek. [Mt. 21.36] Újra más rabszolgákat küldött, többeket az előzőeknél, de ugyanúgy bántak el velük. [Mt. 21.37] Utoljára a fiát küldte el hozzájuk. Azt mondta: A fiammal szemben csak elszégyellik magukat. [Mt. 21.38] A munkások azonban, mikor a fiút meglátták, így beszéltek egymás között: Ez az örökös! Jertek öljük meg s tartsuk meg az örökrészét! [Mt. 21.39] Megfogták azért, kivetették a szőlőből és megölték. [Mt. 21.40] Ha most már a szőlő ura megjön, mit fog tenni azokkal a munkásokkal?" [Mt. 21.41] "Mivel gonoszok, gonoszul elveszti majd őket - mondták neki -, a szőlőt pedig más munkásoknak adja ki, kik a gyümölcsét idejében beadják." [Mt. 21.42] "Nos hát - kérdezte erre Jézus -, sohasem olvastátok az Írásokban: Az a kő lett a szeglet fejévé, melyet az építők a próbán elvetettek. Az Úrtól származott ez, bár a mi szemünkben csodálatos. [Mt. 21.43] - Ezért azt mondom nektek, hogy az Isten királyságát el fogják venni tőletek, s oly nemzetnek adják, mely megtermi gyümölcsét. [Mt. 21.44] Aki erre a kőre ráesik, szétzúzódik, akire meg az a kő esik rá, azt a kő széjjel fogja morzsolni." [Mt. 21.45] Mikor a főpapok és a farizeusok az Úr példázatait meghallották, rájöttek, hogy róluk beszélt, [Mt. 21.46] Igyekeztek elfogni őt, féltek azonban a sokaságtól, mivel prófétának tartották őt. Juli Képtáram Közbenjárás

Kiváló dolgozó

pjuli

Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10613

2069. Elküldve: 2013-03-26 15:41:33, Bibliai versek (Igék) naponta	[2212.]
AZ ÖRÖMHÍR MÁTÉ SZERINT 21. RÉSZ [Mt. 21.23] Miután a templomba bement, mialatt tanított, hozzámentek a főpapok a nép véneivel s megkérdezték: "Micsoda felhatalmazással cselekszed ezeket? S ki adta neked ezt a felhatalmazást?" [Mt. 21.24] Jézus ezt felelte nekik: "Én is kérdezek tőletek egy dolgot. Ha azt megmondjátok nekem, én is megmondom nektek, hogy micsoda jogon cselekszem ezeket. [Mt. 21.25] János bemerítése honnan eredt? Mennyből-e, vagy emberektől?" Azok fontolgatni kezdték magukban: "Ha így szólunk: Mennyből, azt mondja majd nekünk: Miért nem hittetek hát neki? [Mt. 21.26] Ha azt mondjuk: Emberektől, félnünk kell a tömegtől. Hisz mindenki úgy tartja Jánost, mint egy prófétát." [Mt. 21.27] Ezt felelték hát Jézusnak: "Nem tudjuk." "Én sem mondom meg nektek, micsoda felhatalmazással cselekszem ezeket" - mondta nekik Jézus. [Mt. 21.28] "Mi a véleményetek? Egy embernek volt két fia. Odament az elsőhöz és ezt mondta: Gyermekem, menj el ma, dolgozz a szőlőben. [Mt. 21.29] Az azt felelte: Elmegyek uram. De nem ment el. [Mt. 21.30] Aztán odament a másodikhoz és hasonlóképpen szólt. Az azt felelte: Nem akarok. Utólag azonban megbánta s elment. [Mt. 21.31] E kettő közül melyik tette meg az atya akaratát?" "Az utóbbi" - felelték." Bizony azt mondom nektek - mondta nekik Jézus -, hogy a vámszedők és parázna asszonyok megelőznek titeket a mennyek királyságában. [Mt. 21.32] Mert eljött az igazságosság útján hozzátok János és nem hittetek neki, a vámszedők és parázna asszonyok ellenben hittek neki. Ti azonban azután, hogy láttátok már amazok hitét, utólag sem bántátok meg, hogy hittetek volna neki." Juli Képtáram Közbenjárás

Kiváló dolgozó

pjuli

Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10613

2068. Elküldve: 2013-03-25 18:45:11, Bibliai versek (Igék) naponta	[2213.]
AZ ÖRÖMHÍR MÁTÉ SZERINT 21. RÉSZ [Mt. 21.18] Reggel, mikor a városba felment, megéhezett. [Mt. 21.19] Ahogy az út mentén meglátott egy fügefát, hozzáment, de semmit sem talált rajta, csak leveleket. Ezt mondta neki: "Amíg csak a kor tart, gyümölcs rajtad ne teremjen!" A fügefa azonnal kiszáradt! [Mt. 21.20] Mikor a tanítványok ezt látták, csodálkozva szóltak: "Mily hirtelen kiszáradt a fügefa." [Mt. 21.21] Jézus pedig így szólt hozzájuk: "Bizony azt mondom nektek: Ha hitetek volna, s nem kételkednétek, nemcsak azt tehetnétek meg, ami a fügefával történt, hanem ha ennek a hegynek azt mondanátok: Emeljenek fel s vessenek a tengerbe, megtörténnék. [Mt. 21.22] Meg is fogtok kapni mindent, amit csak hittel imádságban kértek." Juli Képtáram Közbenjárás

Kiváló dolgozó

pjuli

Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10613

2067. Elküldve: 2013-03-24 21:04:11, Bibliai versek (Igék) naponta	[2214.]
AZ ÖRÖMHÍR MÁTÉ SZERINT 21. RÉSZ 21. RÉSZ [Mt. 21.1] Mikor Jeruzsálemhez közel jutottak s az Olajfák hegyére, Betfagéba elérkeztek, akkor Jézus elküldött két tanítványt. [Mt. 21.2] "Menjetek a szemközt levő faluba - mondta nekik - s ott azonnal leltek egy megkötött szamarat és vele csikaját. Oldjátok el azokat és vezessétek hozzám. [Mt. 21.3] Ha pedig valaki valamit szólna nektek, csak mondjátok: Az Úrnak van szüksége rájuk! Azonnal el fogja bocsátani őket." [Mt. 21.4] Azért történt ez így, hogy beteljesedjék a prófétán át szólt ige: [Mt. 21.5] "Mondjátok meg Sion leányának: Nézd, királyod érkezik hozzád szelíden, szamárháton, járomba tört állat csikóján ülve." [Mt. 21.6] A tanítványok elmentek és úgy cselekedtek, ahogy Jézus elrendelte nekik, [Mt. 21.7] elhozták a szamarat és a csikót, ráhelyezték köpenyeiket, ő meg felült azokra. [Mt. 21.8] A tömeg legnagyobb része pedig köpenyét terítette az útra, mások ágakat tördeltek a fákról és beszórták velük az utat. [Mt. 21.9] A sokaság pedig, mely részben előtte ment, részben követte, ezt kiáltozta: "Hozsánna Dávid Fiának! Áldott, ki az Úr nevében jő! Hozsánna a magasságokban!" [Mt. 21.10] Mikor aztán Jézus bement Jeruzsálembe, az egész város megmozdult és azt kérdezték: "Ki ez?" [Mt. 21.11] A sokaság ezt felelte rá: "Ő a próféta, a galileai Názáretből való Jézus." [Mt. 21.12] Jézus aztán bement a templomba s kiűzte onnan mindazokat, akik a templomban adtak és vettek, a pénzváltók asztalait felforgatta, úgyszintén a galambárusok székeit [Mt. 21.13] és ezt mondta: "Meg van írva: Házamat imádság házának fogják hívni. Ám ti azt latrok barlangjává teszitek." [Mt. 21.14] Majd vakok és sánták mentek hozzá a szent helyen s ő gyógyította őket. [Mt. 21.15] Mikor a főpapok és írástudók meglátták azokat a csodálatos dolgokat, melyeket tett, és látták a fiúkat, akik a szent helyen így kiáltoztak: "Hozsánna a Dávid Fiának!" - bosszankodtak [Mt. 21.16] és így szóltak hozzá: "Hallod mit mondanak ezek?" De Jézus ezt felelte nekik: "Csakugyan! Sohasem olvastátok még: Kiskorúak és szopós gyermekek szájával fogom helyreállítani Isten dicséretét?" [Mt. 21.17] Azzal otthagyta őket, kiment a városból Betániába és ott szabad ég alatt töltötte az éjszakát. Juli Képtáram Közbenjárás

Kiváló dolgozó

pjuli

Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10613

2066. Elküldve: 2013-03-24 21:00:58, Bibliai versek (Igék) naponta	[2215.]
Juli Képtáram Közbenjárás

Kiváló dolgozó

pjuli

Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10613

2065. Elküldve: 2013-03-23 22:33:21, Bibliai versek (Igék) naponta	[2216.]
AZ ÖRÖMHÍR LUKÁCS SZERINT 11. RÉSZ [Lk. 11.37] Miközben beszélt, egy farizeus arra kérte, hogy reggelizzék nála. Bement és ledőlt. [Lk. 11.38] A farizeus azonban csodálkozott, mikor látta, hogy a reggeli előtt nem végezte a vízbe mártást. [Lk. 11.39] Az Úr azonban így szólt hozzá: "Na, ti farizeusok is megtisztogatjátok a pohárnak vagy a tányérnak külsejét, de a belsőtök hemzseg a ragadozástól és rosszaságtól. [Lk. 11.40] Esztelenek. Nem ugyanaz készítette-e a belsőt is, aki a külsőt készítette? [Lk. 11.41] Ne így cselekedjetek. A bennlevőket adjátok könyöradománynak, s egyszerre mindenetek tiszta lesz. [Lk. 11.42] Ám, jaj néktek farizeusoknak, mert tizedet adtok a köményből, a rutából és mindenféle főzelékből, de elmellőzitek az ítéletet és az Isten szeretetét. Ezeket meg kellene tennetek, amazokat el nem hanyagolnotok. [Lk. 11.43] Jaj nektek, farizeusoknak, mert a zsinagógákban az első ülést és a piacokon a köszöntéseket szeretitek. [Lk. 11.44] Jaj nektek, mert olyanok vagytok, mint a felismerhetetlen sírok, az emberek rajtuk járnak, de nem tudnak róla." [Lk. 11.45] Megszólalt az egyik törvénytudó." - Tanító - kérdezte tőle -, mikor ezeket mondod, minket is bántani akarsz?" [Lk. 11.46] "Jaj nektek is, törvénytudóknak! - mondotta - mert nehezen hordozható terheket raktok az emberekre, de magatok ujjatokkal sem érintitek a terheket. [Lk. 11.47] Jaj nektek, mert a prófétáknak síremlékeket építetek, atyáitok meg megölték őket. [Lk. 11.48] Ti tehát arról tesztek tanúságot, hogy egyetértetek atyáitok tetteivel, azok megölték őket, ti meg építkeztek. [Lk. 11.49] Ezért mondja az Isten bölcsessége is: Prófétákat és apostolokat fogok szétküldeni, s közülük némelyeket megölnek, némelyeket elüldöznek majd, [Lk. 11.50] hogy számon kérhesse az összes próféták vérét, amit csak a világ megalapításától eddig a nemzedékig kiontottak, [Lk. 11.51] az Ábel vérétől a Zakariás véréig, aki az oltár és a templomépület között veszett el. Bizony azt mondom nektek, számon fogják azt kérni ettől a nemzedéktől. Juli Képtáram Közbenjárás

Kiváló dolgozó

pjuli

Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10613

2064. Elküldve: 2013-03-22 06:18:29, Bibliai versek (Igék) naponta	[2217.]
AZ ÖRÖMHÍR LUKÁCS SZERINT 11. RÉSZ [Lk. 11.27] Történt, hogy mialatt ezeket mondotta, a tömegből egy asszony felemelt hangon így szólott hozzá: "Boldog a méh, amely téged hordozott és boldogok az emlők, amelyeket szoptál." [Lk. 11.28] Ő azonban ezt felelte: "Bizonyára azok boldogok, akik hallják és megőrzik az Istennek beszédét." [Lk. 11.29] Mikor a tömeg összetorlódott mellette, beszélni kezdett: "Rossz ez a nemzedék. Jelt keres, de más jelt nem fognak neki adni, mint Jónás jelét. [Lk. 11.30] Mert ahogy Jónás jel volt a ninivebelieknek, úgy jel lesz az embernek Fia is ennek a nemzedéknek. [Lk. 11.31] Ennek a nemzedéknek férfiaival együtt Dél királynője is feltámad majd az ítéletkor és elítéli őket. Mert a királynő a föld legvégéről eljött, hogy Salamon bölcsességét hallgassa. Itt azonban több van Salamonnál. [Lk. 11.32] Ezzel a nemzedékkel együtt ninivei férfiak fognak feltámadni az ítéletkor és elítélik azt, mert ők Jónás igehirdetésére más felismerésre tértek. Itt azonban több van Jónásnál. [Lk. 11.33] Senki sem gyújt azért mécsest, hogy valami rejtett helyre tegye, azért se, hogy a véka alá helyezze, hanem hogy a mécslábra állítsa, hogy a belépők lássák sugárzását. [Lk. 11.34] A test mécsese szemed. Ha szemed egyszerű, egész tested világos, de ha rossz volna szemed, egész tested sötét lesz. [Lk. 11.35] Nézz utána, hogy a benned levő világosság sötétséggé ne váljék. [Lk. 11.36] Ha tehát tested egészen világos és nincs benne sötét rész, oly világos lesz mindenestől, mintha egy mécses sugaraival megvilágítana téged." Juli Képtáram Közbenjárás

Kiváló dolgozó

pjuli

Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10613

2063. Elküldve: 2013-03-21 05:47:43, Bibliai versek (Igék) naponta	[2218.]
AZ ÖRÖMHÍR LUKÁCS SZERINT 11. RÉSZ [Lk. 11.14] Ördögi szellemet űzött ki éppen, és az néma volt. Az történt, hogy amikor kiment az ördögi szellem, megszólalt a néma, s ezen a tömeg elcsodálkozott. [Lk. 11.15] Közülük némelyek így szóltak azonban: "Belzebubbal, az ördögi szellemek fejedelmével űzi ki az ördögi szellemeket. " [Lk. 11.16] Mások meg, hogy megkísértsék, mennyből való jelt kívántak tőle. [Lk. 11.17] De ő ismervén gondolkodásukat, így szólt hozzájuk: "Elpusztul minden királyság, mely önmagával meghasonlik, ház a házra dől benne. [Lk. 11.18] Ha a sátán is meghasonlik önmagával, hogyan áll majd meg királysága? Mert azt mondjátok, hogy én Belzebubbal űzöm ki az ördögi szellemeket. [Lk. 11.19] Na, ha én Belzebubbal űzöm ki az ördögi szellemeket, fiaitok kivel űzik ki? Ezért ők lesznek bíráitok. [Lk. 11.20] Ha pedig Isten ujjával űzöm ki az ördögi szellemeket, akkor már el is jött hozzátok az Isten királysága. [Lk. 11.21] Ha a felfegyverzett erős vitéz védi udvarházát, békességben van a vagyona. [Lk. 11.22] De ha nálánál erősebb törne rá és legyőzné, az el fogja venni teljes fegyverzetét melyben bízott, és a tőle elvett martalékot széjjel osztja. [Lk. 11.23] Aki nincs velem, ellenem van, és aki nem gyűjt velem, széjjelszór. [Lk. 11.24] Ha a tisztátalan szellem kimegy az emberből, víztelen helyeket jár be, és csillapodást keres, de mikor nem talál, ezt mondja: Visszatérek házamba, ahonnan kijöttem. [Lk. 11.25] El is megy és kisöpörve, rendbe hozva találja azt. [Lk. 11.26] Akkor útra kél, magához vesz hét magánál rosszabb szellemet, behatol, letelepedik, és annak az embernek utolsó sora rosszabb lesz az elsőnél." Juli Képtáram Közbenjárás

Kiváló dolgozó

pjuli

Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10613

2062. Elküldve: 2013-03-20 18:03:18, Bibliai versek (Igék) naponta	[2219.]
AZ ÖRÖMHÍR LUKÁCS SZERINT 11. RÉSZ [Lk. 11.1] Történt, hogy egy bizonyos helyen imádkozott. Amikor abbahagyta, tanítványai közül valaki megszólította: "Uram, taníts minket imádkozni, ahogy János is tanította tanítványait." [Lk. 11.2] "Ha éppen imádkoztok - szólt nekik ezt mondjátok: Atyánk, szenteltessék meg neved. Jöjjön el királyságod. [Lk. 11.3] A naponként szükséges kenyeret add meg nekünk. [Lk. 11.4] Engedd el vétkeinket, mint magunk is elengedjük mindenkinek, amivel nekünk tartozik. Ne vígy minket kísértésbe." [Lk. 11.5] Majd így szólt hozzájuk: "Ki az közületek, aki ha barátja van, és az az éj közepén hozzámegy ilyen kéréssel: Barátom, három kenyérre van szükségem, [Lk. 11.6] mivel a barátom útról érkezett meg, és nincs mit elébe tegyek. [Lk. 11.7] - Ő belülről így felelne neki: Ne zaklass engem, már zárva az ajtó, gyermekeim velem vannak az ágyban, nem kelhetek fel, nem adhatok neked. [Lk. 11.8] Azt mondom nektek, hogy ha nem kel is fel, hogy adjon neki, azért, mert barátja, de annak szemtelensége miatt mégis felkél, és ad neki mindent, amire szüksége van. [Lk. 11.9] Én is azt mondom nektek: kérjetek és adni fognak nektek, keressetek és találni fogtok, zörgessetek, megnyitnak majd nektek. [Lk. 11.10] Mert mindenki kap, aki kér, talál, aki keres és a zörgetőnek meg fognak nyitni. [Lk. 11.11] Melyik atya az közületek, aki ha fia halat kér tőle, hal helyett kígyót ad neki, [Lk. 11.12] vagy ha tojást kér, skorpiót ad neki? [Lk. 11.13] Ha tehát ti, akik rosszak vagytok, jó dolgokat tudtok adni gyermekeiteknek, mennyivel inkább fog mennyből való Atyátok Szent Szellemet adni azoknak, akik tőle kérik." Juli Képtáram Közbenjárás

Kiváló dolgozó

pjuli

Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10613

2061. Elküldve: 2013-03-19 06:18:49, Bibliai versek (Igék) naponta	[2220.]
AZ ÖRÖMHÍR LUKÁCS SZERINT 10. RÉSZ [Lk. 10.38] Utazásuk közben betért egy faluba. Egy Márta nevű asszony fogadta be házába. [Lk. 10.39] Annak volt egy testvére, akit Máriának hívtak. Mária leült Jézus lábához és hallgatta beszédét. [Lk. 10.40] Mártát ellenben sokfelé húzta szolgálata. Odaállt hát az Úrhoz és így szólt: "Uram, nem törődöl vele, hogy testvérem egyedül hagyott a kiszolgálásban? Mondd neki, hogy fogjon velem együtt a munkához." [Lk. 10.41] Ám az Úr így felelt neki: "Márta, Márta sok mindenre van gondod, és az zaklatottá tesz. [Lk. 10.42] De kevés a szükséges, vagy csak egy. Mária a jó részt választotta, és azt el nem veszik tőle." Juli Képtáram Közbenjárás

Kiváló dolgozó

pjuli

Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10613

2060. Elküldve: 2013-03-18 06:13:18, Bibliai versek (Igék) naponta	[2221.]
AZ ÖRÖMHÍR LUKÁCS SZERINT 10. RÉSZ [Lk. 10.25] Előállt egy törvénytudó s próbára téve őt, így szólott: "Tanító, mit tegyek, hogy örök részem legyen az örök élet?" [Lk. 10.26] "Mi van megírva a törvényben? - kérdezte tőle Jézus. Hogy olvasod?" [Lk. 10.27] Az ezt felelte: "Szeresd egész szívedből, egész lelkeddel, teljes erőddel és egész gondolkodásoddal Istenedet, az Urat, felebarátodat is, mint magadat." [Lk. 10.28] "Helyesen feleltél - mondta neki -, ezt cselekedd, és élni fogsz." [Lk. 10.29] Az azonban igazolni akarta magát, azért így szólt Jézushoz: "Hát ki az én felebarátom?" [Lk. 10.30] Jézus a szavába vágott és ezt mondta: "Egy ember Jeruzsálemből Jerikóba ment alá, de haramiák kezébe esett, akik levetkőztették s megverték, majd elmentek, félholtan hagyva őt. [Lk. 10.31] Úgy esett, hogy egy pap ment alá azon az úton, de ahogy meglátta a túlsó oldalon, továbbment. [Lk. 10.32] Hasonlóképpen egy lévita is arra a helyre jött, megnézte, s azt elkerülve továbbment. [Lk. 10.33] Valami utazó szamáriai is ment arra. Amikor a sebesültet meglátta, szánalomra gerjedt iránta, [Lk. 10.34] odament hozzá, s olajat és bort töltött sebeibe, bekötözte azokat, azután rákötözte az embert a saját barmára, s egy vendégfogadóba vitte, hol gondját viselte. [Lk. 10.35] A következő napon elővett két dénárt, odaadta a fogadósnak és így szólt: Viseld gondját, és ha valamit még költesz rá, én, amikor újra erre jövök, megadom néked. [Lk. 10.36] Hogy látod a dolgot? E három közül ki a felebarátja annak, aki a haramiák kezébe esett?" [Lk. 10.37] "Az, aki irgalmat gyakorolt vele" - felelte a törvénytudó. Jézus pedig ezt mondta neki: "Eredj, és te is tégy ugyanúgy." Juli Képtáram Közbenjárás

Kiváló dolgozó

pjuli

Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10613

2059. Elküldve: 2013-03-17 21:36:59, Bibliai versek (Igék) naponta	[2222.]
AZ ÖRÖMHÍR LUKÁCS SZERINT 10. RÉSZ [Lk. 10.13] Jaj neked, Koradzin! Jaj neked, Betszaida! Mert ha Tíruszban vagy Szidonban támadtak volna azok a hatalmas jelek, amelyek tebenned támadtak, zsákban és hamuban ülnének, és régen más felismerésre tértek volna. [Lk. 10.14] Még az ítéletkor is elviselhetőbb lesz Tírusznak és Szidonnak a sorsa, mint a tiétek. [Lk. 10.15] Hát te Kapernaum? Az égig fogsz felmagasztalódni? A holtak országáig szállasz alá. [Lk. 10.16] Aki rátok hallgat, énrám hallgat. Aki titeket elvet, engem vet el. Aki pedig engem vet el, azt veti el, aki küldött engem." [Lk. 10.17] Visszatért a hetvenkettő s örömmel beszélték: "Uram, a te neved által még az ördögi szellemek is alánk vannak vetve." [Lk. 10.18] Ő azonban ezt felelte nekik: "Figyeltem a sátánt, amint villámként esett alá az égből. [Lk. 10.19] Lássátok, fennhatóságot adok nektek, hogy kígyókon és skorpiókon s az ellenség minden hatalmán tapossatok, úgyhogy semmi sem fog nektek ártani. [Lk. 10.20] De annak ne örüljetek, hogy a szellemek alátok vannak rendelve, annak örüljetek, hogy a nevetek a mennyekben be van írva." [Lk. 10.21] Abban az órában a Szent Szellemtől indítva ujjongott: "Vallást teszek melletted Atyám, mennynek és földnek Ura, hogy te ezeket a bölcsek és eszesek elől elrejtetted, a kiskorúaknak azonban leleplezted. Valóban, Atyám, így találkozott az a te tetszéseddel. [Lk. 10.22] Mindent átadott nekem az én Atyám. Senki sem ismeri, ki a Fiú, csak az Atya, és hogy ki az Atya, csak a Fiú, és aki elől a Fiú a leplet el akarja vonni." [Lk. 10.23] Ezután hátrafordult a tanítványaihoz és külön ezt mondta nekik: "Boldog az a szem, amely azt látja, amit ti láttok! [Lk. 10.24] Mert azt mondom nektek, hogy sok próféta és király akarta látni, amit ti láttok, de nem látta meg, hallani, amit hallotok, de nem hallotta meg." Juli Képtáram Közbenjárás

Kiváló dolgozó

pjuli

Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10613

2058. Elküldve: 2013-03-16 14:55:40, Bibliai versek (Igék) naponta	[2223.]
AZ ÖRÖMHÍR LUKÁCS SZERINT 10. RÉSZ [Lk. 10.1] Ezek után az Úr kijelölt hetvenkettőt, és kettesével maga előtt elküldötte őket mindazokba a városokba és helyekre, ahová menni szándékozott. [Lk. 10.2] Ezeket mondta nekik: "Sok az aratnivaló, de kevés a munkás. Könyörögjetek hát az aratás Urához, hogy munkásokat küldjön aratásába. [Lk. 10.3] Menjetek. Úgy küldelek el titeket, mint bárányokat a farkasok közé. [Lk. 10.4] Ne vigyetek magatokkal se erszényt, se tarisznyát, se sarut, és az úton senkit se köszöntsetek. [Lk. 10.5] Ha valamely házba bementek, először ezt mondjátok: Békessége legyen ennek a háznak. [Lk. 10.6] S ha van ott békesség fia, azon meg fog nyugodni békességetek, ha nincs, visszatér rátok. [Lk. 10.7] Ugyanabban a házban maradjatok, azt egyétek és igyátok, amijük van. Hisz méltó a munkás a bérére. Házról házra ne járjatok. [Lk. 10.8] Ha egy városba bementek, és befogadnak titeket, egyétek, amit előtökbe raknak. [Lk. 10.9] Orvosoljátok azokat, akik benne elerőtlenültek. Mondjátok nekik: Közel van hozzátok az Isten királysága. [Lk. 10.10] Ha pedig olyan városba mentek be, ahol nem fogadnak be titeket, menjetek ki annak a piacára és mondjátok: [Lk. 10.11] Még ezt a port is lerázzuk rátok, ami városotokból a lábunkra tapadt. Mindamellett tudjátok meg, hogy az Isten királysága közel van. [Lk. 10.12] Azt mondom nektek, hogy Szodomának ama napon elviselhetőbb lesz a sorsa, mint annak a városnak. Juli Képtáram Közbenjárás [Ezt a hozzászólást újraszerkesztették: 2013-03-16 15:29:35]

Kiváló dolgozó

pjuli

Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10613

2057. Elküldve: 2013-03-15 23:08:50, Bibliai versek (Igék) naponta	[2224.]
AZ ÖRÖMHÍR LUKÁCS SZERINT 9. RÉSZ [Lk. 9.49] Erre János megszólalt: "Mester! Láttunk valakit, aki a te neveddel ördögi szellemeket űzött ki, s eltiltottuk, mert nem velünk együtt követ téged." [Lk. 9.50] "Ne tiltsátok el - mondta neki Jézus -, mert aki nincs ellenünk, velünk van." [Lk. 9.51] Amikor Jézus felvétetésének napjai betelőben voltak, arcát szilárdan a Jeruzsálembe vivő útra fordította. Ekkor történt, [Lk. 9.52] hogy követeket küldött maga előtt. Miután a küldöttek útra keltek, a szamáriaiak egyik falujába tértek be, hogy szállást készítsenek neki. [Lk. 9.53] De nem fogadták be őket, mert arca a jeruzsálemi útra volt szegezve. [Lk. 9.54] Mikor Jakab és János tanítványok ezt látták, megkérdezték: "Uram, akarod-e, hogy kimondjuk, hogy tűz szálljon alá az égből és megeméssze őket?" [Lk. 9.55] Erre ő megfordult és megdorgálta őket. [Lk. 9.56] Azután másik faluba mentek. [Lk. 9.57] Mialatt az úton mentek, valaki megszólította: "Követni foglak, akárhová mégy is." [Lk. 9.58] De Jézus ezt felelte neki: "A rókáknak lyukaik vannak, az ég madarainak fészkük, az ember Fiának nincs hová fejét lehajtania." [Lk. 9.59] Egy másikhoz szólott: "Kövess engem." De az így felelt: "Engedd meg, hogy előbb elmenjek, s eltemessem az atyámat." [Lk. 9.60] De ő ezt mondta neki: "Hagyd a holtakra, hogy eltemessék halottaikat. Te meg eredj és vidd szét az Isten királyságának hírét." [Lk. 9.61] Megint más szólott: "Követni foglak uram, de engedd meg, hogy előbb búcsút mondjak az otthoniaknak." [Lk. 9.62] Jézus ezt felelte: "Senki sem alkalmas az Isten királyságára, aki miután kezét az eke szarvára vetette, hátratekint." Juli Képtáram Közbenjárás

Kiváló dolgozó

pjuli

Tagság: 2004-11-28 10:33:39
Tagszám: #14217
Hozzászólások: 10613

2056. Elküldve: 2013-03-14 06:10:32, Bibliai versek (Igék) naponta	[2225.]
AZ ÖRÖMHÍR LUKÁCS SZERINT 9. RÉSZ [Lk. 9.37] A következő napon történt, hogy alászállóban a hegyről nagy tömeggel találkoztak. [Lk. 9.38] A tömegből egy férfi felkiáltott: "Tanító, könyörgöm, tekints a fiamra, mert egyszülöttem. [Lk. 9.39] Egyszer-egyszer szellem kapja el, az tüstént kiáltozni kezd, össze-vissza rángatja őt, úgyhogy a szája habzik, és csak nehezen hagyja el, miután összetörte őt. [Lk. 9.40] Kértem tanítványaidat, hogy űzzék ki, de nem volt rá hatalmuk." [Lk. 9.41] "Óh, hitetlen, kificamodott nemzedék - szólalt meg Jézus -, meddig leszek még veletek, és meddig kell hordoznom titeket? Vezesd ide a fiadat!" [Lk. 9.42] Már mialatt odament, megtépte és összerángatta őt az ördögi szellem, de Jézus ráförmedt a tisztátalan szellemre és meggyógyította a fiút, aztán odaadta őt atyjának. [Lk. 9.43] S mindannyian megdöbbentek az Isten nagyságán. Mialatt mindenkit döbbenet fogott el mind amiatt, amit Jézus cselekedett, így szólott tanítványaihoz: [Lk. 9.44] "Fogadjátok be fületekbe ezeket a beszédeket, hogy az ember Fia emberek kezére fog adatni." [Lk. 9.45] De ők nem értették meg ezt a szót, el volt az leplezve előlük, hogy ne észlelhessenek, megkérdezni is féltek őt e dolog felől. [Lk. 9.46] Vetélkedés csúszott be közéjük afelől, hogy ki közöttük a legnagyobb. [Lk. 9.47] Jézus, minthogy ismerte szívük fontolgatását, kézen fogott egy gyermeket, azt maga mellé állította [Lk. 9.48] és így szólt hozzájuk: "Aki ezt a gyermeket az én nevemben befogadja, engem fogad be. S aki engem befogad, azt fogadja be, aki engem elküldött. Mert aki mindnyájatok között a legkisebb, az a nagy." Juli Képtáram Közbenjárás

Kiváló dolgozó