[KUTYAFAJTÁK] Rottweiler

A Francia Riviérán viszont más dolgok borzolták a kutyás kedélyeket: náluk a szócsaták előkelő körökben is a kiállítások eredményeiről szóltak: botrány botrányt követett, mivel a bírói munkával elégedetlen kiállítók összetépték a bírálati lapokat, s jobb esetben a szemétbe, de olykor a bíró arcába is dobták. Állítólag Magyarországon is voltak hasonló esetek. Olaszországban szintén elszabadultak az indulatok a kiállításokon. Elkeseredetten számoltak be némelyek a gazdák acsarkodásairól a díjkiosztó ünnepségeken, miközben a napilapok megvetően vonták meg mindezek után az akkori idők kutyás megmérettetéseiről a mérleget: "A kiállításokra összehordott tiszteletdíjak halmaza a legklasszikusabb bóvli, amiről egy zsibárus csak álmodhat. Mégis mennyi izgalom, veszekedés sportszerűtlenség okozói!"
http://www.kutya.hu/Cikk.aspx?id=6535
A német juhászoknak igen nagy volt a becsülete, ezért sok helyen mélyre kellett a zsebükbe nyúlniuk azoknak, akik közülük akartak kölyköt beszerezni. Különösen kelendők voltak a közvetlenül Németországból importált példányok kölykei, viszont itt nem szívesen váltak meg a legjobb állatoktól – a tenyésztők védekeztek, ahogy csak tudtak, etikusan vagy etikátlanul…
Ebben az időben a világon a legnagyobb karriert a német juhász futotta be. Eredeti feladatától, a nyáj őrzésétől a legtöbb közülük már generációk óta eltávolodott, és a világ, különböző pontjain többféle új kihívásnak kellett megfelelnie. Ezek közül talán a legérdekesebb a ködös Albionban várt rá. Az angol Keleti Vasúttársaság huszonöt speciálisan kiképzett állatot tartott szolgálatban, melyeknek feladata az volt, hogy a sínekre bitangolt juhokat eltereljék, így egyrészt megmentsék az értékes állatokat a pusztulástól, miközben az esetleges ütközések miatt a mozdonyokat, illetve a kocsikat is megóvják a keletkező károktól. Ezeknek az ebeknek vagy a pályaőrök kíséretében, vagy pedig teljesen egyedül kellett bejárniuk a rájuk bízott szakaszokat, s arra is be voltak idomítva, hogy ha a vágányokon juhokat találtak, hol kell jobbra, hol kell balra terelniük. Angliában ekkor már a sínek mellett több helyen kerítés, illetve magas töltés haladt, ilyenkor ezek az idomított kutyák hosszasan hajtották a juhokat előre, míg alkalmas helyet nem találtak az oldalirányú tereléshez. Eközben folyamatosan kellett ügyelniük arra, hogy egy-egy száguldó vonat el ne üsse őket. Ha véletlenül két szerelvény ellentétes irányból érkezett, az okos állatok a két sínpár között lefeküdtek, s megvárták, míg azok tovarobognak. A betanítandó kutyákat alapos megfigyelés után választották ki, kiképzésüket hathónapos korukban kezdték, s általában nyolcéves korukig voltak szolgálatban, de ismeretes olyan példány is, mely egy teljes évtizedig szolgálta a vasúttársaságot. Minden kutya az adott szakasz pályaőrénél lakott.

Inkább azt gondolom, hogyha menetközben rájön, hogy a kutya nem kifogástalan, akkor amint teheti túlad rajta, és nem küszködik vele tovább.

Van olyan fajta, amelyiknek szükséges munkavizsgát tennie, hogy tenyészthető legyen

( ne tenyésztőzzél egyébként, mert munkakutyás bíró nélkül egy tenyésztő sem tud vizsgát csalni)

a tenyésztéshez szükséges munkavizsgákon megfeleljenek

Izgatottan vártam a találkozást Kovács Róberttel, a hazánkban és külföldön egyaránt elismert sportkutyással, aki nagyon szerencsés embernek mondhatja magát, hiszen hobbija a munkája. Rendőr őrnagyként a dunakeszi rendőrkutya-kiképző telepen dolgozik, szabadidejében, civilként pedig saját kutyáival

Az egyre jobb módszerek csökkentették a szelekciós nyomást.

Rendőrkutyák civileknek
A kutyasport fejlődése az ebtenyésztés hanyatlását hozhatja?
http://kutya.hu/Cikk.aspx?id=6520
A kutyás sport az igen szorgalmas emberek hobbija, mely évről évre egyre nagyobb anyagi áldozatot is követel, így sajnos egyre kevesebbünk engedheti meg magának. Ma már nemcsak a kutya, hanem a kiképzés is jelentős summa, mivel ez utóbbi rendkívül gyorsan fejlődik, s aki nem tud lépést tartani, az könnyen lemarad. Jó példa erre, hogy egy tíz évvel ezelőtt világbajnoknak számító kutya teljesítményével ma már csak a középmezőnyben lehet végezni.

Az a tény, hogy a módszerek jobbak és hatékonyabbak lettek, a tenyésztés szempontjából egyfajta időzített bombaként ketyeg, mivel ma már a gyengébb belső értékekkel bíró kutyákat is fel tudják úgy készíteni, hogy a tenyésztéshez szükséges munkavizsgákon megfeleljenek. Az egyre jobb módszerek csökkentették a szelekciós nyomást. Ördögi kör ez, melyből tenyésztőknek, sportkutyásoknak egyaránt elemi érdeke minél előbb megtalálni a kiutat. Akárcsak az, hogy egyre több fiatalt csábítsunk el a számítógép mellől a kutyasportkedvelők táborába.
Lejegyezte: Dr. Tóth Zsigmond