[KUTYAMENTÉS] Pilis-Budai kutyamentők

Szia!
Írok Ubulról, ahogy ígértem, meg küldök képet is, bár szinte teljesen kitöltötte a hétvégét a vele való foglalkozás, úgyhogy még nem sokat fotóztunk. Kaptunk egy szinte nem használt kutyaházat, szigetelt, édesapám építette, csak az ő kutyájuk összesen egyszer ment bele, így feleslegessé vált náluk. Áthelyeztük az etetőtáljaival együtt úgy, hogy lássa a bejáratot, meg a kert nagy részét, remélem így jó lesz neki.
Bent aludt a házban, kimentünk vele lefekvés előtt párszor, és semmi gond nem volt reggelig. Érdekes módon nem a kosárban alszik, bár néha beleül, hanem a bejárati ajtónál a lábtörlőn. Még ma is bent alszik, de napközben elég felszabadultan viselkedik, önállóan ki-be jár, játszik, jelöl, ás egy kicsit, próbált elcsenni néhány apró „játékot” (pl. fél cipő) :) Jelez is, szépen megugat mindent amit illik.
Ragaszkodik is, mert amikor kimentünk az utcára, először próbált kiutat keresni utánunk, de rászóltunk, ez 2x ismétlődött, utána figyeltük messzebbről, már nem dugta ki az orrát, elment hátra a házhoz, ott várt minket.
A kerítés még aznap délután, meg vasárnap délelőtt kész lett, de eddig nem nagyon foglalkozott vele, hogy vajon mi van „túl a sövényen”. :)
Inkább oda kuckózik, amerre mi vagyunk. Ha bemegyünk, az ajtó előtt marad a kosárban, (persze nyitott ajtónál inkább bejön) ha kint dolgozunk, akkor a közelünkben van.
Apósoméknak is tetszik, tegnap jöttek haza vidékről, jól zajlott le az első találkozásuk. Férjem is már nagyon beleszeretett, szerintem Ubul is viszonozza, mert bepakolta a cipőit a kosarába, a macskatréning is folyamatban.
Új póráz ma lesz, de szerintem az utcára majd csak hétvégén megyünk ki, először jó ha megszokja az itthonlétet, amíg reggel meg délben magára hagyom fél-fél órára, azt hiszem az a legfontosabb.

A kutyát az utcánkban láttuk, de befogadni nem tudjuk...