[KUTYAMENTÉS] Pilis-Budai kutyamentők

Nagyon jó volt látni, hogy Bogár és a PBK mennyire örültek egymásnak. Sajnos nem tudok mindenkit azonosítani név szerint. Szuper volt, mikor még csak baktattunk a rendezvényre, az előttünk elhaladó dzsipen "lógva" .......? azt kiabálta: olyan, mint Bogár, jaj ez Bogár!!! Én meg csak bólógattam vigyorogva, hogy igen-igen.:-)))
Hamar megtaláltam a PBK Csapatot, akik mind nagy örömmel fogadták Bogár kuttyot, ő legalább akkora örömmel ugribugrizott a rég nem látott mentoraira.
Egy picit félve mentem ki, mert még mindig nem tudom, az örömön kívül milyen "gondolatokat" ébreszthet egy ilyen találkozás Bogár buksijában. De attól függetlenül, hogy teljesen otthonosan érezte magát (tudom, hogy több rendezvényen próbáltátok gazdihoz juttatni) és teljesen magától értetődően feküdt be a gazdikereső kutyák közé, úgy láttam semmi negatív hatás nem volt. Mikor hazaértünk, egy villanásnyira megint úgy láttam, hogy mintha kicsit körülnézne, hogy na jó, megint itt vagyunk, de lehet, ez már csak az én túlzott aggodalmaskodásom miatti beképzelgés.
Ma voltak nálunk gyermekeim és párjaik, ők ritkábban látják Bogarat, egyöntetűen azt mondták, hogy nagy változást látnak, már gyértelműen úgy gondolják, süt a kutyáról a hozzám való kötődés. Örülök, mert úgy érzem én is, hogy működik kettőnk között (nem mellesleg Bogár és férjem között is) a dolog.
Jó volt pár szót váltani a PBK-sokkal, köszönök mindent.
Ez a Cola gyerek mennyire Bogár!
Szombaton igyekszünk kimenni az Ebugatta rendezvényre is.


Üdözlünk mindannyiótokat sok szeretettel:
Mari, a család és végül, de egyáltalán nem utolsósorban: Bogár