[EGYÉB------------] S.O.S. Segítség!

2014. január elseje - Ez az év is jól kezdődik

Összefoglalva: az az ember, aki segít egy kutyán, január elsején, ünnepnapon (!) rendelőbe rohan vele, telefonál a tulajdonosnak, bemutatkozik, elmondja a megtalálás helyét és azt, melyik állatorvoshoz vitte a kutyát, nyilvánvalóan nem akar kutyát "lopni".
A kutyát elgázolhatta volna egy autó (sok kutya sérül, sőt hal meg így; az autóban keletkezett kár megtérítése a kutya tulajdonosát terheli), megtámadhatta volna nagytestű kutya (ahogyan aznap egy tacskót, akit altatásban 2 helyen kellett összevarrni...), vagy éppen befoghatta volna a gyepmester, vagy kerülhetett volna rossz kezekbe.
Ehelyett egy "bolond állatmentőnek" köszönhetően meleg kuckóban volt, lakásban, biztonságban, kapott enni, inni, és dajkálta, szeretgette valaki, aki kezdettől fogva kereste a tulajdonost.

És részletesen:

2014. január elseje, délután

Egy Shih-tzu kutyus ide-oda szaladgált az egyik utcán, a kocsik között.
A csongrádi gyepmesteri telep egyik önkéntese észrevette és (mivel nem akarta, hogy a kutyát valaki elgázolja) próbálta behívni a járdára, majd egy másik hölgy segítségével nyakörvet és pórázt tett rá. (Természetesen nyakörv, biléta nem volt a kutyán.)
Minderre több tanú is van, ahogyan arra is, hogy az önkéntes karjában a kutyussal a járókelőket kérdezgette, ismeri-e esetleg valaki, tudja-e, ki a gazdája.
A rendkívül elhanyagolt állapot (vastagon összefilcesedett, koszos, zsíros, növényi részekkel gazdagított szőr) alapján egyértelmű volt, hogy ezt a Shih-tzu kutyust kint tartották, és régóta nem (sohasem?) fésülték.
Miközben egy ilyen csepp (5 kg alatti) kutyának illatosan, ápoltan, egy kanapén, de legalábbis lakásban, ölben kellene tartózkodnia.

A kutya nem volt túl éhes, így valószínűleg nem régóta volt az utcán.
Az önkéntes hazavitte a kutyát, majd küldött egy sms-t az állatorvosának: ha az ünnep ellenére lehetséges aznap a chipolvasás, szóljon, ha nem, akkor másnap reggel megy a kutyával chipellenőrzésre. Mivel aznap este egy másik kutya (a fent említett tacskó) miatt riasztani kellett az állatorvost, így volt lehetőség a chipolvasásra. (És ezzel egyidőben érkezett a hír, hogy talán épp ezt a kutyát keresi valaki a facebookon.)

A regisztrált adatok alapján még a rendelőből felhívta az önkéntes a kutya tulajdonosát, aki meg sem köszönte, hogy valaki összeszedte a kutyáját,
nem volt örömittas sivalkodás, hogy de jó, hogy megvan, semmi megkönnyebbülés, semmi érdeklődés, van-e valami baja...

Az elhanyagolt állapottal kapcsolatos kérdésre a válasz: "nem úgy van az, 3-szor kap enni, nem sovány"... Ki beszélt az etetésről??
"Kinti kutya, néha bejöhet, szilveszterkor is bent volt", és kiderült, a kapu gyakran nyitva marad, aznap délután is kiszökött a kutya, de "nem lehet ezt megkötni", és ők nem tehetnek arról, hogy kiszökik, "mert rajta van a párzás".
Az önkéntes javasolta az ivartalanítást, s hogy lakásban kellene tartani, időnként kiengedve a kertbe, illetve sétáltatni kellene.
Az önkéntes elmondta a tulajdonosnak, visszakapja másnap a kutyát, ha már rendben lesz a kutya szőre.
Megoldható lett volna a teljes kozmetika, de a tulajdonos ennek nem igazán akarta vállalni a költségeit, és az önkéntes nem is mert a teljes nyírás mellett dönteni, nehogy megfázzon a kutya, ha a tulajdonos nem engedi be vagy nem öltözteti fel.

2014. január 2.
A tulajdonos (egy idősebb férfi) odament az önkéntes otthonához:
"Évek óta kijár a kutya, maga tehet róla, hogy nem tudott hazajönni..."
Az önkéntes közölte vele, hogy majd du. elviszi a regisztrált tartási helyre a kutyát,
miután legalább a legnagyobb csimbókokat leszedte róla, mert ez az állatnak szenvedés, feszül, húzódik a bőre.
A tulajdonos üvöltött, hogy "ellopta a kutyámat".
Amikor elment, az önkéntes felhívta a rendőrséget, és segítséget kért:
abban maradtak, hogy nyírás után az önkéntes a rendőrök kíséretében viszi a címre a kutyát.

A több órás nyírás, szőrbontogatás közben megjelent a tulajdonos lánya, szintén őrjöngve, vádaskodva,
s végül az önkéntes kérte a rendőrséget, küldjenek ki egy járőrt.
Két járőr elbeszélgetett a tulajdonos lányával... Az önkéntes a nem megfelelő tartás miatt tehetett volna feljelentést (ez büntetéssel, bírsággal járt volna),
de nem tett, mert a célja az volt, hogy a kutya tartási körülményei javuljanak, nem pedig az, hogy valakinek "ártson".
Az önkéntes nem akarta a tulajdonostól "elvenni" a kutyát (bár több állatvédő mást javasolt), hiszen van éppen elég gazdátlan kutya, akinek új gazdát kell keresni.
Reméljük, a kutyus jól van.