A magyar kinológiáról

Azért nem jó Aranyom, mert mint említettem Neked is nagyon sokszor én ezt az ügyet nem kutyás ügyként kezelem, hanem a demokratikus jogállamiság súlyos csorbításaként értékelem, amiből nagyobb baj kerekedhet, mint az az apróság, hogy mi történik a hazai kutyásokkal.
A probléma, hogy visszafordultunk az időben. 2004 május 01.-én beléptünk az EU-ba, de a mai jogi szabályozással már fel sem vennének.
Magyarországnak nem voltak polgári demokratikus hagyományai, ez a legnagyobb baj.
1989-ig Magyarország pártállam volt, annak kulturális ideológiai relációival együtt. Ennek tipikus megnyilvánulása volt, hogy Magyarország államigazgatási felügyeletet gyakorolt az egyesületek felett.

Magyarországon 1989. október 23-án kikiáltotta a III. Magyar Köztársaságot, melyben érvényesülnek az alkotmányosság klasszikus alapelvei.

Az első alapelv a hatalommegosztás elve, mely az önkényuralom megszüntetésének eszköze, és elválasztja egymástól a törvényhozói, a végrehajtói és a bírói hatalmat. A hatalommegosztás a modern demokráciában bonyolult hatalomgyakorlási mechanizmust, fékek és egyensúlyok, kölcsönös intézményi korlátok rendszerét jelenti.

A második alapelv a NÉPSZUVERENITÁS elve. Ez azt jelenti, hogy a hatalom az ország népének kezében van és képviselettel, illetve közvetlenül gyakorolja azt.

A harmadik alapelv az, hogy érvényesüljön a törvények uralma. Ennek többirányú értelme van. Jelenti azt is, hogy a jogrendszer alapja az alkotmány és a törvény, melyek a népszuverenitás eszméjét megvalósítva a közakarat kifejezői. Az elv jelentése, hogy a törvényeket minden állami szervnek, minden állampolgárnak, a társadalom valamennyi szervezetének tisztelniük kell.

A jogállam elképzelhetetlen a törvényesség, a jogbiztonság nélkül.

Ezért nézi Európa összehúzott szemmel, a gránitszilárdságú alaptörvény folyamatos módosulását és kényszerítette Magyarországot arra, hogy az utolsó módosítást haladéktalanul szívja vissza.

A negyedik alapelv az emberi jogok tiszteletben tartása és biztosítása.

Az ötödik alapelv az állampolgári jogegyenlőség. Ez azt jelenti, hogy a jogrendszer tiltja a negatív diszkriminációt, de pozitív diszkrimináció előfordulhat a kisebbségek intézményes védelme során.
A rendszerváltást követően az 1989. januári alkotmánymódosítás és az ezzel együtt elfogadott, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (Etv) „mindenki” jogaként szabályozza az egyesülés szabadságát. A nemzeti kerekasztal-tárgyalások nyomán létrejött átfogó alkotmánymódosítás a gyülekezési jogtól elválasztva, a 63. §-ban rendelkezett az egyesülési jogról.
A Etv. általános miniszteri indokolása így hangzott :

„Egy adott társadalomban az egyesülés szabadságának tényleges mértéke az emberi szabadságnak és a társadalom demokratizmusának alapvető jellemzője. Az egyesülés szabadsága a népszuverenitásból ered, tehát az egyesülés szabadságának korlátozása nem egyszerűen egy szabadságjog korlátozását, hanem a NÉPSZUVERENITÁS A DEMOKRÁCIA KORLÁTOZÁSÁT JELENTI.
Az egyesületek feletti ÁLLAMIGAZGATÁSI FELÜGYELET intézménye ma már olyan szabályok , amelyek nem egyszerűen elavultak, hanem összeegyeztethetetlenek az alapvető szabadságjogok tartalmával.

Ehhez képest Magyarország az ebtenyésztő egyesületek vonatkozásában visszaállította az államigazgatási felügyeleti jogkört
Teljesen mindegy , hogy a MEOE, a MESZ, vagy bárakárki lesz elismert, ez ugyanis a népszuverenitás a demokrácia korlátozását jelenti.

Na ez a probléma gyökere, mert –ahogy lentebb írtam- az egyesülési jogot folyamatosan korlátozzák MO-n, már a civiltörvény is aggályos, de az új Ptk már durva.

Az egyesületek azaz a civil szervezetek állami felügyelet alá helyezése a demokratikus jogállamiság lebontásának tünete, ebben pedig mindenki felelős aki ezt kibrusztolta, vagy elfogadja, de az is akinek van elég szaktudása ahhoz, hogy ezt tudja , lássa és nem tiltakozik ellene.