/ 1482

Lista:

Kép:

Smile:

A magyar kinológiáról

(üzenet: 37042, Kutya)

Darja

Tagság: 2006-04-22 13:50:18
Tagszám: #29873
Hozzászólások: 5712

6690. Elküldve: 2010-01-22 20:50:49, A magyar kinológiáról	[30376.]
Ilyet én is láttam puliban, akkor látott először birkákat életében, elképesztő volt! Éva Kozak képtára Jackpot kennel honlapja

	[előzmény: (6689) Kondacsipkedő, 2010-01-22 20:31:11]

Kiváló dolgozó

Kondacsipkedő

Tagság: 2003-12-11 18:31:20
Tagszám: #7702
Hozzászólások: 8541

6689. Elküldve: 2010-01-22 20:31:11, A magyar kinológiáról	[30377.]
Ez az "ösztönözzük a terelésre" megjegyzés is érdekes számomra egy olyan embertől, aki még életében nem látta, milyen az, mikor egy ösztönerős 8 hónapos kutya életében először lát birkát és nekiiramodik a nyájnak. Én az utóbbi években jónéhányat láttam. Nem sokat kell "ösztönözni" sokkal inkább fékezni az ösztöneit Hozzátartozik az igazsághoz, hogy ezek a kutyák szinte kivétel nélkül amúgy városlakó kutyák és jól kézben vannak tartva. Tehát nem értem Arkovári eme megjegyzését ------------------- Kondacsipkedő Pumik\|Terelő Pumi

[válaszok erre: #6690 #6691]	[előzmény: (6688) knusa, 2010-01-22 19:18:23]

Kiváló dolgozó

knusa

Tagság: 2005-01-05 18:41:35
Tagszám: #14932
Hozzászólások: 5125

6688. Elküldve: 2010-01-22 19:18:23, A magyar kinológiáról	[30378.]
Szerintem más a terelőösztön, és más a meglévő terelőösztön mellett a neveletlen kutya... Bocsi, de ismerek jónéhány terelőösztönnel rendelkező magyar pásztorkutyát, aki nem kapar minduntalan mindenkibe belekötni... és nem terel oldog boldogtalant... Ugyanúgy a kopóim sem néznek mindenkit aki él és mozog vaddisznónak... Soha ne add fel!..... Csak ha elegendő bélyeg van rajta! Knusa, Kraszna, Vértes

Kisbán

Tagság: 2005-09-08 12:57:34
Tagszám: #21744
Hozzászólások: 32744

6687. Elküldve: 2010-01-22 18:39:55, A magyar kinológiáról	[30379.]
A magyar fajták XXI.századi népszerűsége nem alapulhat kizárólag a múltban vélt vagy mutatott értékeikre. Fontos tudni róluk, ismerni a múltjukat, de nem elegendő. A mai kor követelményei mások. A világ változott és folyamatosan változik. Aki és ami nem képes alkalamazkodni, az lemarad, elvész. Nem lehet visszahozni a nomádkor állattartási kultúráját, az eredeti munkakörök megváltoztak. Az alapértékek, az ösztönök nem ! Azok sokgenerációs bevésődések, de elő kell varázsolni őket. Nem a múltba révedéssel, hanem a szocializálással, neveléssel, képzéssel. Ez működik ! Ehhez kell a foglalkozás, kiképzés, nevelés , mégpedig az egyes fajták sajátosságai szerint. Az egészségügyi szűrések (csípőízület, könyökízület stb.) kötelezővé tétele nem csak a világpiac miatt fontos, az állatok életminősége a tartó felelőssége. Tehát ismét azt mondom, hogy a fajtagondozó klubok markánsabb szerepvállalása elengedhetetlen. És akkor a magyar faják népszerűsége emelkedhet idehaza és külföldön. Nem szégyen az, ha egy fajtra népszerű ............................................................................ A normális embernek véleménye van, a frusztráltnak "igaza" ...

[válaszok erre: #6692 #6693 #6701 #6788]

Kiváló dolgozó

Kondacsipkedő

Tagság: 2003-12-11 18:31:20
Tagszám: #7702
Hozzászólások: 8541

6686. Elküldve: 2010-01-22 15:25:27, A magyar kinológiáról	[30380.]
Elképesztően jól és tisztán, világosan fogalmazol! Nagyon irigylem ezt a kifefjező képességedet! ------------------- Kondacsipkedő Pumik\|Terelő Pumi

	[előzmény: (6685) Duci, 2010-01-22 05:32:58]

Kiváló dolgozó

Duci

Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855

6685. Elküldve: 2010-01-22 05:32:58, A magyar kinológiáról	[30381.]
Eszem ágában sincs a kákán csomót! Tökéletesen értem, amit mondani akartál... Volt egy magyar patkányfogósod, aki annyira patkányfogós volt, hogy inkább kerestél egy külföldi patkányfogósat, aki már kevésbé patkányfogós. Történt ez negyven éve, amikor azt mondtad ezekkel a magyar patkányfogósokkal az a baj, hogy nagyon patkányfogósok. Azóta eltelt negyven év során mára meg az a baj, hogy a magyar patkányfogókat ösztönöznünk kell a patkányfogásra... Már az elején azt mondtuk, hogy ne vonjunk párhuzamokat különböző fajták között. Nekünk is van egy németjuhászunk, meg van egy labradorunk mégsem mondom, hogy a Németjuhász fajtánál mi volna jó és mit kéne tenni. A Németjuhász és a Labrador befutott egy olyan pályát, hogy tetszik nem tetszik több ezer születik belőle....itt Magyarországon. Ez arra válaszom, aki azzal jött, hogy francia pásztorból nem születik csak évente 4-5 alom. Kérdezem! Franciaországban? És nem kedves Gertrúd! Létezik egy egészen másfajta megközelítés, mint az, hogy mennyi kölyköt lehet eladni és mennyiért. Ráadásul senki sem sírt, hanem nemzeti fajtánk megbecsüléséről, ismeretéről beszélt. Nálunk igazán nem születik sok utód az otthonunkban. Nyugodtan üsd fel bármelyik kutya újságot, hogy mikor hírdettem én konkrét almokat! Böngészd át az inetrenetes hírdető oldalakat, hogy találsz e olyat ahová én feltettem egy almot is. Pedig élnek tőlünk származó utódok Kanadától Moszkváig, Bilbaotól Helsinkiig. NEM EZ A GOND! A gond ott kezdődik, hogy ha sétálok a Balaton parton a magyar fajta kutyámmal és szembe találkozok emberekkel, akkor a legtöbb magyar megkérdezi milyen fajta és szinte az összes külföldi felismeri! Magyarország ezeknek a kutyáknak az őshazája, fajtaadó országa ha tetszenek, ha nem. Ráadásul minden nemzet kinológiája olyan, ahogy saját nemzeti kutyafajtáival bánik. Visszatérve a patkányfogásra ezeknek a kutyáknak az értékeit, hogy ma is itt vannak mellettünk annak köszönhetjük, hogy több száz éven át dolgoztak és a használatban bizonyítottak. Átélték, így vagy úgy túlélték a társadalom történelmi viharait. Amikor nem tetszett, hogy ugatósak kilőtték őket. Amikor nem tetszett, hogy magyarok, akkor kilőtték őket. Évszázadokig dolgoztak a jószág mellett, terelték és őrizték őket, míg a magyar ember kitalálta, hogy nincs erre szükség. Nosza ezt is túlélték és más patkányfogós területeken bizonyítottak, bizonyítanak. A bajuk, problémájuk mindössze annyi, hogy saját hazájukban (nem a kutyások) nem ismerik és nem becsülik őket eléggé. Egyedszámuk, évente született utódaiknak száma lehetne több, de nem azért, hogy többet és többért lehessen őket eladni. Külföldi fajták esetében törzskönyv nélkül beszélgetnek abban a kategóriában, amiben a magyar fajtások szűrésekkel, eredményekkel, törszkönyvekkel minőségi kutyákkal az ősi sorokban. Az okát is már leírtam. A 2 üveg bor! Végezetül ismét Gertrúdnak! Nem kedves Gertrúd! Nem kell eldönteni szerencsére, hogy kell e a népnek! Ezt már eldőlt. Magam mögött néhány (nem sok) fajtanépszerűsítő programmal ki merem jelenteni, hogy kell! Azt is ki merem jelenteni, hogy van a társadalom felől erre igény! Szomjasak, éhesek és kíváncsiak csak a civil lakossághoz ezt közelebb kell vinni!!! No nem kölykökre szomjasak és nem azért, hogy többért lehessen őket eladni-venni!!! Valami egészen más a dolognak a lényege. Akár a terelésben, akár a használat más területein (kiképzés, terület őrzés stb) látom, tapasztalom, hogy felnőtt, vagy ha úgy tetszik kiesett egy olyan nemzedék, akik már nem ismerik, nem tudják és ami a legfőbb gond ESZÜKBE SEM JUT! Miért? Azért, mert eltelt negyven év patkányfogás nélkül! Most, napjainkban, amikor újra látni a tanyák körül jószágot. Nadrágszíj parcellákon legelésző marha, birka csoportokat, vagy mondhatnám azt is, hogy a kiképző pályán a Németjuhász, Schnauzer, Dobermann stb. mellett más fajtákat van vagy lesz ennek jelentősége. Nem azért a szemléletért, ami tapasztalható kiállításokon, hogy csak egy maradhat és ki legyen a jobb. Mert lehet, hogy ha mondjuk, például Szegeden a Hungarikum Fesztiválon van egy fajtanépszerűsítő bemutató, akkor éppen Budapesten, vagy az ország másik végében fog valaki jelentkezni egy magyar fajta tenyésztőnél. Ezt kéne megérteni! A másik, amit megkéne érteni, hogy nem azért fog jelentkezni, nem azért érdeklődik, mert jó a farok tűzés vagy hátsó szögellés. Hanem azért, mert ezt vagy azt hallotta, olvasta. Részemről befejeztem, mert már most is ismétlem magam....az meg nem tesz jót! Kutyázom inkább! Rasztari

[válaszok erre: #6686 #6697]	[előzmény: (6681) Arkovári, 2010-01-21 21:52:08]

Kiváló dolgozó

Arkovári

Tagság: 2009-02-07 16:27:19
Tagszám: #70192
Hozzászólások: 106

6683. Elküldve: 2010-01-21 22:01:48, A magyar kinológiáról	[30383.]
A törpesnaci nemcsak küllemében változott. Jellemében sokkal többet, főleg a fekete törpe.De ez hosszú mese....Talán nem is érdekel mindenkit.. Arkovári schnauzer http://www.schnauzer.hu

[válaszok erre: #6684]	[előzmény: (6682) Flashpoint Inferno, 2010-01-21 21:53:46]

Haladó

Arkovári

Tagság: 2009-02-07 16:27:19
Tagszám: #70192
Hozzászólások: 106

6681. Elküldve: 2010-01-21 21:52:08, A magyar kinológiáról	[30385.]
Semmit nem értettél abból, amit írtam:) Közöm nincs, csak régi tapasztalatom. És a régi tapasztalatom szeretnétek átvinni úgy, hogy még társasági is legyen. No, a kettő nem megy együtt. Ezt próbáltam meg érthetően leírni. De a káka könnyebb...

[válaszok erre: #6685]	[előzmény: (6680) Duci, 2010-01-21 21:35:35]

Haladó

Duci

Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855

6680. Elküldve: 2010-01-21 21:35:35, A magyar kinológiáról	[30386.]
Nem metafora! Német patkányfogók mellett vannak magyar patkányfogók, akik több száz éve itt élnek velünk... Rasztari

[válaszok erre: #6681]	[előzmény: (6673) Arkovári, 2010-01-21 20:54:33]

Kiváló dolgozó

Arkovári

Tagság: 2009-02-07 16:27:19
Tagszám: #70192
Hozzászólások: 106

6679. Elküldve: 2010-01-21 21:35:18, A magyar kinológiáról	[30387.]
Szó nincs kiállítási snaciról. Én fekete törpéket tenyésztek már jó néhány éve:) Korom miatt nem szívesen reklámozom mióta....:) De ezek a kutyák már régen nem azok, akik kb. 15-20 éve voltak. Sem küllemileg, sem tulajdonságaikat nézve. És ebbe a németek is beletörődtek. Igaz, nagyon nagy különbségek vannak a különböző színváltozatok között, illetve színeken belül, a genetika is meghatározó. A törpeschnauzer a különböző színváltozatokat tekíntve, nagy változásokon megy jelenleg keresztül.A végeredmény pár év múlva lesz látható a magyar állományban. Arkovári schnauzer http://www.schnauzer.hu

[válaszok erre: #6682]	[előzmény: (6678) Flashpoint Inferno, 2010-01-21 21:16:10]

Haladó

Arkovári

Tagság: 2009-02-07 16:27:19
Tagszám: #70192
Hozzászólások: 106

6675. Elküldve: 2010-01-21 21:04:46, A magyar kinológiáról	[30391.]
Ne haragudj, de én a törpéimtől jelenleg nem várom ezt el.:) Talán azért mert nincs se patkány se egér:) Ne mond, hogy egy törpeschnauzernek ez lenne a legfontosabb feladata:) És tényleg nem szeretnék sértő lenni... Arkovári schnauzer http://www.schnauzer.hu

[válaszok erre: #6676 #6678]	[előzmény: (6674) Flashpoint Inferno, 2010-01-21 20:58:03]

Haladó

Arkovári

Tagság: 2009-02-07 16:27:19
Tagszám: #70192
Hozzászólások: 106

6673. Elküldve: 2010-01-21 20:54:33, A magyar kinológiáról	[30393.]
Úgy tetszik egy lavórba belekavartam. Nem volt szándékom, és nem szeretem, ha valaki metafórákban válaszol. Nem vagyok magyar fajta tenyésztő- ma már 25 év távlatából, azt mondom kár. Német fajtát tenyésztek, és azt látom, hogy a patkányfogó kutyából a németek is el tudtak jutni egy családi-társasági kutyához, miután senki nem tartott igényt a patkányfogóra. Nem tudom, hogy ez-e a kiút ?Szerintem a magyar fajta megtartásához biztosan NEM!!! De akkor nem kell siránkozni azon, hogy nem tudom eladni!!! És nem kell társkutyaként reklámozni. Mert az igazi magyar kistestű kutya minden, de nem a mai értelemben vett társállat. Arkovári schnauzer http://www.schnauzer.hu

[válaszok erre: #6674 #6680]

Haladó

Duci

Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855

6672. Elküldve: 2010-01-21 20:42:53, A magyar kinológiáról	[30394.]
"- Hát te mit tudsz? A hegedűmre mutattam, és újra dadogtam valamit a melódiáról, amit komponáltam. Nevetés futott végig a termen - az igazgató mérgesen ütött az asztalára. - Még mindig azzal a hegedűvel bosszantasz! - mondta. - Micsoda ócskaság! Azt akartam mondani, hogy a melódia, amit komponáltam, igen különös, és hogy én szeretném eljátszani, ha megengedik. De ő egy fiút hívott ki és elküldött vele, hogy mutassa meg nekem a hangszereket. Egy másik szobába vittek. Itt óriási gépek és szerszámok álltak, mindegyik egy-egy hangszer. Voltak ott óriási trombiták, amiket fújtatók mozgattak - egy-egy nyomásra valóságos mennydörgés szakadt ki a torkukból. Aztán szobanagyságú triangelek, gőzkalapáccsal. Egy óriásdob tetején idomított elefántok jártak körbe és a lábukkal doboltak. Volt egy csodálatos orgona, ezt villamosgép hajtotta, ez egyszerre mozgatott harminc zongorát és ezer acélsípot - a legmagasabb síp olyan volt, mint egy gyárkémény. A karmester magas hídon állt; mikor szétvágta két karját, egyetlen akkord harsant fel és szélörvény lett - azt hittem, azonnal kiröpít a szabadba. A zenészek előtt olyan klaviatúra volt, mint amilyenen szedőgépeket hajtanak - pápaszemmel dolgoztak, egyre a kottákat nézve. Szédülve és zúgó fülekkel kerültem vissza egy másik osztályba, ahol már várt az igazgató. Elmondtam, hogy láttam a hangszereket, de egyiket se ismerem és nem tudok ezeken játszani. Vállát vonogatta és azt mondta, hogy nagyon sajnálja, ez esetben gébic. Ekkor két függönyös ajtó előtt álltunk, mely a szabadba vezetett. A színészek ezerféle maszkban, sietve indultak be az egyiken, melynek hasadékán sokszínű villanyfény csapott ki egy-egy függönylebbenésre. Ide akartam bemenni, de az igazgató azt mondta, hogy ha nem tudok semmit, akkor talán jobb lesz előbb a hullakamrát megnézni. A másik ajtón mentünk be - sötét folyosó vezetett lefelé a pincébe. Pislákoló gázfény sziszegett nagy távolságokban. Kétoldalt a ködös és sűrű homályban fülkék nyíltak - fehér köpenyeges, szennyesarcú szolgák jártak ki-be. Borzongás fogott el, és nem mertem benézni. A folyosó legvégén megállt az igazgató és valakivel beszélgetett. Lopva néztem körül - a fal hosszában meglapulva hosszú bádogasztalok húzódtak -, a bádogasztalokra sorba meztelen hullák voltak kirakva: aggok, gyerekek -, aztán régi, preparált testrészeket is láttam. Nehéz, fojtó formalinszag áradt a mélyből. Láttam, hogy még egy másik, sötét folyosó nyílik, lefelé. Az igazgató rólam beszélt - mintha beajánlott volna az orvosnak, hogy ott maradhassak. Az orvos a sötét folyosó felé nézett. Ekkor könyörögni kezdtem, hogy ne kelljen itt maradnom - elmondtam, hogy inkább kitanulok valamit, amivel felléphetek, ha másképp nem megy. A fejüket rázták és az orvos megjegyezte, hogy csak akrobatizmussal mehetünk valamire, mert a közönség már türelmetlen. Most aztán egy magas, padlásféle helyiségbe vittek - kis szelelőlyukakon keresztül mélyen alattam láttam a várost. A falak mentén sorban keskeny és magas létrák támaszkodtak. Kötelek, nyújtók és hálók hevertek szerteszét - a létrákon rózsaszíntrikós artistafiúk dolgoztak. Egy létrát tettek elém, hogy másszak fel rajta. Mikor a tetején voltam, alulról kihajlították a létrát az utca fölé - görcsösen megkapaszkodtam -, és mikor lenéztem, láttam az egész várost, akkora emberek szaladgáltak az utcákon, mint a hangyák. Ekkor halkan sikítottam, és elvesztettem eszméletemet. De megint újra ott voltam és hosszan, heteken és hónapokon keresztül tanultam és gyakoroltam. Fel- és lemásztam a létrán - mikor ez már jól ment és valahogy meg is tudtam állani a létra tetején, akkor egy széket nyújtottak fel -, a széket óvatosan egyensúlyozva felállítottam és felálltam a székre. Később két és három székkel csináltuk ugyanezt. És hosszú, hosszú idők jöttek. Aztán, sokára, végre-végre ott álltam a színpadon - de már ekkor az arcom keskeny és ráncos volt és be volt festve, mint azoké, akiket először láttam. Most már úgy volt, hogy sok-sok év óta vagyok itt, és a cirkusz minden zegét-zugát ismertem. Rózsaszínű trikó volt rajtam, és fáradtan ődöngtem a félhomályos oldalfüggönyök között, ahol izzadó szolgák futkostak, hordták a szőnyegeket. Nehéz állandó zúgás zizegett, és én fáradt voltam tudni, hogy mi az. Egyszerre éles, beteg világosság támadt - szemeim előtt szétcsapódtak a bársonyfüggönyök. Zsúfolt emberfejek szorongtak a függönyön túl - rövid taps zendült fel, aztán várakozó, suttogó csönd. Ott álltam, egyedül, a tágas és fehér fényben úszó színpad szőnyegén. Most nesztelen léptekkel középre futottam - a reflektor kúpja követett mindenütt. Kígyómozdulattal hajlongtam, kétoldalt a páholyok felé. Aztán megkaptam a létrát és sebesen, nesztelenül - oly könnyen hogy nem éreztem a testemet - felkúsztam a négyemeletes magasságba. Ott egyetlen vékony pálcán óvatosan felemelkedtem, s egyensúlyozva inogtam néhány pillanatig. Ekkor vaslábú asztalkát nyújtottak felém egy pózna végére állítva. Elkaptam az asztalt, és két lábbal könnyedén megtámasztottam a létra felső fokán. Aztán rákúsztam az asztalra és felállottam rá, folyton egyensúlyozva közben. Most három szék következett egymás tetején - elégedett zúgást hallottam, és felkúsztam az építményre. Az utolsó szék lábbal égnek állott; az egyik lábára, mely inogva csendben körbefogott, visszafojtott lélegzettel helyeztem el egy óriási kocka alsó sarkát. Az egész épület oly könnyen remegett alattam, hogy éreztem, a pulzusom lüktetése lüktetve végigfutott a létra legalsó fokáig. Végre a pózna következett: percekig tartott, míg egyenesen rá tudtam illeszteni a kocka felső sarkára. Aztán lassan kúsztam fel a póznán - a tetején voltam, megálltam és pihentem. A veríték forrón, lassan folyt le arcomon. Minden izmom megfeszült, mint az íj, és remegett. Vártam, míg az épület ingása eléri a holtpontot - ekkor halálos csöndben kiegyenesedtem, kibontottam trikómat és kihúztam a hegedűt... Remegő kézzel illesztettem rá a vonót... most egyik lábammal tapogatózva, lassan elengedtem a póznát - előredőltem... egyensúlyoztam néhány percig... s felhasználva a rémület csöndjét, mely odalent kitátotta a szájakat s marokra fogta a szíveket... lassan és remegve játszani kezdtem a melódiát, amit régen, régen, régen hallottam egyszer zengeni és zokogni a szívemben..." /Karinty - A cirkusz/ Rasztari

	[előzmény: (6671) Arkovári, 2010-01-21 20:17:21]

Kiváló dolgozó

Arkovári

Tagság: 2009-02-07 16:27:19
Tagszám: #70192
Hozzászólások: 106

6671. Elküldve: 2010-01-21 20:17:21, A magyar kinológiáról	[30395.]
Azt hiszem nem értettél meg. Ez a kutyám 39 évvel ezelőtt volt. Tenyésztésileg nem tudom, hova jutottatok. Csegének a vérében volt a terelés. Édesapám állattenyésztő volt, és esze ágában sem volt a kutya ösztöneit "befolyásolni". Hisz egy puminál természetes volt, hogy terel. Ezért került végül a kutya vidékre. Ma arra "ösztönzik", hogy tereljen. Én nem azt mondom, hogy ez helytelen. Inkább azt, hogy el kellene dönteni,hogy mit szeretnétek a fajtával. Arkovári schnauzer http://www.schnauzer.hu

[válaszok erre: #6672]	[előzmény: (6670) Kondacsipkedő, 2010-01-21 18:59:20]

Haladó

Kondacsipkedő

Tagság: 2003-12-11 18:31:20
Tagszám: #7702
Hozzászólások: 8541

6670. Elküldve: 2010-01-21 18:59:20, A magyar kinológiáról	[30396.]
Esetleg tanítani nem próbáltad? Mert az egyik elképesztő előnye minden más fajtával szemben: vagyis az átlagon felüli helyzetfelismerő képessége és villámgyors tanulékonysága... Igaz, lakásban tényleg nehezen tartható, de ha valaki úgy él, hogy minden nap órákat tud menni-lenni vele, akkor ott is remekül alkalmazkodik. Csak bizonyos mentális igényeket ki kell tudni nála elégíteni ------------------- Kondacsipkedő Pumik\|Terelő Pumi

[válaszok erre: #6671]	[előzmény: (6664) Arkovári, 2010-01-21 17:31:29]

Kiváló dolgozó

Szürkebarát

Tagság: 2003-06-05 12:30:33
Tagszám: #4958
Hozzászólások: 1827

6669. Elküldve: 2010-01-21 18:48:07, A magyar kinológiáról	[30397.]
Küldtem egy PÜ-t. PumiVilág \| PumiLap \| PumiTár

	[előzmény: (6664) Arkovári, 2010-01-21 17:31:29]

Kiváló dolgozó

waterdrag

Tagság: 2003-09-18 12:55:03
Tagszám: #6632
Hozzászólások: 3025

6668. Elküldve: 2010-01-21 18:33:59, A magyar kinológiáról	[30398.]
ez hülyeség.az én pulim is bepróbálkozott ezzel,de igen gyorsan meglett neki magyarázva h nem hazsnálhatja a fogait más emberek bokáján,azóta sem volt rá példa.emelett meg van a terelőösztön próbája.de van még ilyen magyar pásztorra ezer meg 1 példa. Cöri&Zaire "Nem az ember teszi a kutyát hanem a kutya az embert,és remélem , hogy ez enyém jó munkát végez."

	[előzmény: (6664) Arkovári, 2010-01-21 17:31:29]

Kiváló dolgozó

Ajna

Tagság: 2008-09-29 08:41:57
Tagszám: #63984
Hozzászólások: 354

6667.

Elküldve: 2010-01-21 18:31:35,