A magyar kinológiáról

...Ne előttem okoskodj, mert tudom mi van a tudományt cipelő kicsikosaradban.

"A thanatosis olyan ösztönös viselkedésforma, mely mind alacsonyabbrendű, mind magasabbrendű állatfajoknál megfigyelhető, és elsősorban önvédelmi reakcióként funkcionál. A jelenség nem más, mint amikor egy egyed halottnak tetti magát (lásd: mellékelt videóanyag), hogy ezzel összezavarja predátora viselkedését, kizökkentve azt a zsákmányszerző ösztön helyes szenzo-motoros sorrendiségéből. In silico modellezéssel is bizonyították, hogy az ösztön megléte erősen növeli az egyed fitnesszét (N. Mizukage et al.). Mivel a thanatosis ösztöne az állatvilágban konzervált, ezért nem meglepő, hogy kedvenceinknél is előfordul. Kiábrándító hír lehet ez azoknak a kisállat-tulajdonosoknak, akik mindezidáig abban a hitben éltek, hogy a legmodernebb "positive reinforcement training" elmélet gyakorlati alkalmazása segítéségével maguk tanították meg a viselkedésformát állataiknak. Valójából régóta bizonyított, hogy az állatok, különösképpen a házi kutya, ösztönlények, tanulási képességük csekély - csupán alapvető reflexívek kondicionálásra terjed ki (H. L. Balin et al.)(data not shown). A "tanított" viselkedés hátterében valójából az áll, hogy a gazda felfokozott lelkiállapota és az ehhez kapcsolódó folyamatos hanghatás kulcsingerré válik a thanatosis kiváltására: ha a felgyülemlő ösztönenergia elér egy határértéket, akkor az ösztönös viselkedés ektopikusan (vagyis predátor jelenléte nélkül) kiváltódik. Gyakorlás hatására az ösztönkiváltódáshoz szükséges küszöbérték csökken (szenzitizáció), egészen addig, amíg már a kulcsingerré vált vezényszó vagy kézjel önmagában elég lesz a thanatosis kiváltásához."
Az idézet az ENTEK Bölcsészeti és Animológiai Tanszéke által szervezett Mindentudást Nevegyedbe előadássorozatból származik.

Mellékelt videóanyag:
http://www.youtube.com/watch?NR=1&v=r77sNKZV26g&feature=endscreen

Kár hogy az állatok ezt nem mindenkor tudják.

csak akkor kell foglalkoznod ezzel a kérdéssel, ha majd nemzetközi etológiai folyóiratokba kezdesz publikálni

Feldmár András élete és kora
Feldmár 1992-ben egy felkavaró előadássorozat révén tűnt fel a debreceni egyetemen. Szabadon beszélt az LSD terápiás használatáról, arról hogy elmebetegségek nem léteznek, és hogy az anyja nem is szerette. Feldmár nevét a szakmai körökön túl is megismerték, amikor megjelent a Tudatállapotok szivárványa című könyve, a kilencvenes évek acidparty-szubkultúra kötelező olvasmánya. A pszichológus szórakozató történetei és frappáns elméletei hamarosan érdeklődők tömegeit vonzották előadásaira. Ezt a folyamatot gerjesztette egyik lelkes hallgatójának, Fielaguf Benedeknek a mesterről készített dokumentumfilmje is, a Van-e élet a halál előtt?

A közelmúltban aztán létrejött a fellépéseket, könyveinek kiadását, sőt vállalati vezetők életviteli tanácsadását, a coachingot szervező Feldmár-intézet is, közönségének összetételét pedig egyre inkább a tehetős budapesti polgárok, elsősorban nők határozzák meg. Az intézetet Feldmár három emberrel alapította, jelenleg rajta kívül öten működtetik az intézményt.
Mit gondolsz, mi a sikered titka?
A válasz az előadásom címe, Szabadság és szerelem. Vannak dolgok, amikről nem lehet beszélni, amik tevékenységre vágynak. Ha én prédikálnék, akkor azt csak úgy lehet utánozni, hogy más is prédikálni kezd. Az pedig kell a kutyának. Ha tehát szabadságról beszélek, akkor úgy kell beszélnem a szabadságról, hogy az szabaddá tegyen, ez pedig már egy cselekvés. Engem úgy lehet utánozni, ha valahogy megérzi az ember, hogy ahogy én vagyok, úgy jól érzem magam, én élvezem az életemet, élvezek minden pillanatot, amit csak lehet, és nagyjából szabadon mozgok. Szerintem a sikerem titka az, hogy mindenki szabadon akar mozogni, szabad akar lenni, és én reményt keltek azokban, akikhez szólok, hogy ők is lehetnek szabadok, mint én.
forrás: http://index.hu/tudomany/feldm81017