A magyar kinológiáról

A Rottweiler ügető típus, így a mozgás ezen keresztül a végtagok állása szögellése az ízületek állapota, a martájék a vállöv a hát a csípő és keresztcsont a far a térd és csánkízületek megfelelő alakulása létfontosságú kérdés a lendületes térölelő mozgás, a hátulsó végtagok erőteljes tolása és a megfelelő lépéshossz érdekében.
Minden anatómiai hiba mely a használhatóságot – itt a kívánt mozgásteljesítményt – befolyásolja súlyosabb megítélés alá esik mint a kisebb küllemi hibák.
A kívánatos arányok: a törzshossz nem több mint 15 %-al haladja meg a marmagasságot. Az elülső végtagok egyenes állásúak, a lapocka hossza megegyezik a felkar hosszával, a lapocka és a felkar által bezárt szög kb. 95 fokos, így a könyök mélyen a mellkas alatt van, s feszesen illeszkedik a törzshöz. A lábtő erős, rugalmas, a mancsok jól íveltek és zártak.
A hátulsó résznél a csípőcsont és a combcsont, a combcsont és a sípcsont, a sípcsont és a hátulsó lábközépcsont 90 foknál nagyobb tompaszöget alkotnak, a csánk erős és inas, a lábtő feszes, az ujjak zártak, valamivel hosszabbak az elülső végtagokénál. A hátulsó szögellés nem meredek és nem merev. Mindezen arányok hiánya a Rottweilert heterogén megjelenésűvé teszi, rontja a mozgás dinamikáját és harmóniáját, továbbá csökkenti az állat kitartását, mely így csak csökkent teljesítményre képes.

Olvasd mán egyszer el ha lesz időd miket irogatott a kaus topikban is.