A magyar kinológiáról

A saját nemükhöz vonzódó birkák agyában pontosan azonosítható a homoszexualitásért felelős területet, állítja egy amerikai kutatócsoport. Az oregoni kutatók hormoninjekciókkal változtatták meg az állatok szexuális irányultságát, ezzel növelve a faj szaporodási esélyeit. A kritikusok szerint a kísérletsorozat homofób, a kísérletek ellen Martina Navratilova, volt Wimbledon-győztes teniszező kampányol.

A corvallisi Oregon Állami Egyetem és a portlandi orvosi egyetem közös kutatásának célja, hogy megoldást találjon a homoszexuális birkák szexuális vonzódásának megváltozására. A Dr. Charles Roselli vezetésével végzett kísérlet során a kutatók pontosan meghatározták azt az agyi mechanizmust, ami a kosok iránt vonzódó kosok vágyaiért felelős, írja a The Times.

A kísérletben a kosok koponyáját felnyitva szenzorokat helyeztek el a szürkeállományban, majd hormoninjekciókkal növelték és csökkentették a hormonszintet. A kísérlet végeztével "jelentős sikerről" számoltak be a kutatók, a homoszexuális kosok a "kezelés" hatására a nőstény juhokhoz kezdtek vonzódni.

Az oregoni kísérlet célja a nyájak termékenységének növelése volt, mivel az utóbbi évek adatgyűjtése alapján kiderült, tízből egy kos inkább kosokhoz vonzódik, mintsem a nyáj tagjainak számát növelve a nőstény birkák után járjon.
Élénk ellenállás

A kritikusok szerint a kísérlet rendkívüli kockázattal jár, ugyanis a megszerzett tudást a jövőben az emberi homoszexualitás "gyógyítására" használhatják, esetleg jövőbeni terhes nők hormonkezeléssel szüntetnék meg, vagy csökkentenék gyerekük homoszexualitásának esélyét.

A genetikusok megtalálták a homoszexualitás genetikai okait

Az új genetikai kutatási adatok rámutatnak olyan eltérésekre, amelyek a homoszexuális embereket, a biológiai tudományok állása szerint megkülönböztetik a többiektől. Czeizel Endre, orvos-genetikus a tudományos eredményekről beszélt az MTI-Pressnek.
2007.08.03 09:45, Forrás: MTI

Az első kutatásokat az Egyesült Államokban, a 60-as években végezték, egypetéjű és kétpetéjű ikrek megfigyelésével. Tudni kell, hogy az egypetéjű ikertestvéreknél - a petesejt a megtermékenyítés után osztódik - a genetikai azonosság 100 százalékos, a kétpetéjű ikreknél - két egyszerre megérő petesejt termékenyül meg két spermium által - a genetikai azonosság 50 százalékos.

A kutatók azt feltételezték, hogy a külső hatások egyformán érték az egypetéjű és kétpetéjű ikreket, hiszen azonos időben fejlődtek ugyanabban az anyaméhben, egyszerre születtek meg, és egy családban nőttek fel. "Ma már persze tudjuk, hogy ez nem egészen igaz, mert az egypetéjűeknél a szülők nagyon rájátszanak arra, hogy mennyire hasonlóak a gyerekek, míg a kétpetéjűeknél ezt elhanyagolják, ezért nem lehet azt mondani, hogy a külső hatások teljesen azonosak az egy- és a kétpetéjű ikreknél, legalábbis a születés után" - mondta Czeizel Endre.

A kutatási adatokból kiderült, hogy ha egy egypetéjű ikerpár egyik tagja nemi orientációs eltérésű volt (a jelenlegi szakirodalom így nevezi a homoszexualitást), akkor körülbelül 50 százalékos a valószínűsége, hogy a másik is az. A tudomány jelenlegi állása szerint a férfi nemi orientációs eltérés népességbeli gyakorisága négy százalék, míg a leszbikusságé körülbelül két százalék. Ehhez képest az 50 százalék rendkívül jelentősnek tűnik.

A szakértők megvizsgálták a kétpetéjű ikreket is. A kutatási eredmények szerint esetükben, ha az egyik homoszexuális, akkor annak esélye, hogy a másik is az, mintegy 16-20 százalék. "Ennek alapján úgy számolták, hogy a férfi orientációs eltérésben a genetikai komponens, a hajlam körülbelül 50 százalékos lehet" - tette hozzá Czeizel Endre.

A következő megfigyelések a genetika alapját képező családfa kutatásokra terjedtek ki. A szakértők arra voltak kíváncsiak, halmozódik-e a hajlam. Czeizel Endre elmondta: "A családfa tömeges elemzése, amit mi genetikai családvizsgálatnak nevezünk, igen meglepő eredményt mutatott. A férfi nemi orientációs eltéréseket vizsgálva kiderült, hogy a testvérekben, fivérekben 15 százalék körül volt a homoszexualitás előfordulása. Ami ennél is érdekesebb, hogy anyai ágon a nagybácsikban és unokaöcsökben 8 százalék körül volt az előfordulás, míg az apai ágon semmiféle halmozódást nem találtak. Ez volt az első nagy felismerés: a nemi orientációs eltérés valószínűleg anyai ágon öröklődő hajlamot jelent".

Egy 1993-as közleményben jelent meg, hogy egy kutatócsoport New Yorkban 40 olyan férfi homoszexuálist vizsgált, akinek a családjában még legalább kettő nemi orientációs eltérésű férfi volt. Az eredmények szerint a 40 férfi közül 33-ban, az X nemi kromoszómában azonosították azt a gént, amely felelős (legalábbis részben) a homoszexualitás hajlamáért.

Czeizel Endre kifejtette: "az utána következő vizsgálatok részben megerősítették, részben nem erősítették ezt meg. Ma már biztosak vagyunk benne, hogy több génről van szó, mert ha egy gén határozná meg, akkor 100 százalékosan genetikailag meghatározottnak kéne lenni. Ezzel szemben biztosan tudjuk, hogy itt körülbelül 50 százalékos részesedésről van szó, ami a hajlamot jelenti."

A következő kutatási irány a külső tényezők hatását bizonyította. Ez az úgynevezett örökbefogadásos modell, amely azt igazolta, hogy egy homoszexuális testvér mellett az örökbefogadott, tehát genetikailag nem rokon fiúk homoszexualitás-aránya 8 százalékos.

Több megfigyelés arra mutatott rá, hogy a férfi homoszexuálisok gyermekei között semmivel sem gyakoribb a homoszexualitás, mint a népességben általában.

"A női leszbikusságról elég keveset tudunk. Az ikervizsgálat a férfiakéhoz hasonló eredményt mutatott, de a családvizsgálat nem mutatott jellegzetes mintát" - mondta az orvos-biológus, aki hangsúlyozta: a nemi orientációs eltérés nem bűnözői magatartás, nem elmebetegség, a homoszexualitásról nem tehet senki, ez egy hajlam, akárcsak az, hogy valaki balkezes.

Czeizel Endréhez a szülők évente 3-5 gyermeket visznek, hogy "vegye ki" belőlük a homoszexualitást. Egy pszichológus ismerőse foglalkozik ezzel, aki pszichoanalízissel, elektrosokkal próbálja az ezt az orientációt "megszüntetni".

"Ő azt mondja ki lehet "irtani", a baj csak az, hogy ezek az emberek egész életükre boldogtalanok lesznek" - véli az orvos-genetikus.